Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-21 / 221. szám

N F P L ' P 1956 szeptember 21, péntek Amivel ueiii vágniuk megelégedve Szövetkezetünkben a csengerújfalui Békében van egy istállónk, amely nagyobb javításra szorult. A javítás befejezéséhez még 2—3000 darab cserép­re és 3 mázsa gipszre vol­na szükségünk. A megyei tanács kiutalásával a me­gyei Tüzép vállalathoz for­dultunk, de a dispoziciót nem adja meg a csengeri telep részére, azzal, hogy ott nincs cserép. Holott mi láttuk, hogy a teiep cserép­pel rendelkezik. A gipsz­kiutalásra pedig azt mon­dották: gipsz' van, csak ke­ret nincs a tsz-ek számára. A tél folyamán szeret­nénk nádpalló és almás láda készítéssel foglalkozni, amihez mintegy 100 roazsa műhasábra volna szüksé­günk. hogy melléküzemet létesítsünk. A csengeti Tüzép telepen nagy meny- nyiségű műhasáb van, de erre is azt m-ndjáz: a tsz-ek részére nincs műha­sáb keret. A műhasi bet egyéniek és ktsz-ek meg­kaphatják, de tsz-ek szá­mára nincs. Ugyanezt a műhasábot .felfűrészelve a Tüzép szabadáruként áru­sítja kis tételben. A Minisztertanács hatá­rozata előtt is nehéz lett volna ezt megérteni, de kü­lönösen nem értjük a ha­tározat megjelenése után ezeket a dolgokat. Anyag van, de keret nincs, ezért mi ne fejezzük be éoítke- zésünket, vagy ne létesít­sünk melléküzemet. Ezzel nem vagyunk mi megelé­gedve. Katona Gyula, a csengerú’fe’ui Béke TSZ elnöke. Az Uj Idő 38. számáról } Mosugepei vénén i KISKER dolcozéinak A Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezet bizottsága magáévé tette azt a feladató*, hogy a szakszervezete -, foglalkozzanak többet a dolgozók minden­napi ügyeivel. A bi­zottság a vállalatná' , dolgozó nők munkájá­nak megkönnyítése ér­dekében javasolta a vállalat vezetőségének hogy a jóléti keretből vegyenek mosógépet, és rendezzenek be egy kis helyiséget mosodá­nak. A javaslatot tett 1 követte és a vállalat asszonyai örömmel fo­gadták ezt a segítsé- ; get. A mosógép egyelő­re mosókonyha hiá- nyában kézről-kézre fog járni, de rövidesen elintézik, hogy köz­ponti mosókonyhában végezhetik el a nagy­mosást. Oros2 Andrásné. Sajtótájékoztató a megyei tanácson A vezércikk Szukarno el­nök szovjetunióbeli látoga­tása kapcsán a Szovjetunió és Indonézia viszonyát elemzi. Vaszilik Szigyihme- nov cikke a Kína gazdasá­gában bekövetkezett nagy változásokat ismerteti. Jo- szif Lemin, a történettudo­mányok doktora a brit szak. szervezetek 88. kongresszu­sának eredményeivel és az angol munkásosztály ú.i fel­adataival foglalkozik. Jurii Bocskarjov részletesen ki­fejti, miért vallott kudarcai Robert Menziesnek az úgy­nevezett „ötösbizottság“ ve­zetőjének kairói küldetése. Ezen a héten két nyilatko­zatot közölt az Űj Idő. Aj egyik Jules Morfinak a le­szerelés perspektíváival fog­lalkozó nyilatkozata és a szerkesztőségnek e nyilat­kozathoz fűzött rövid kom­mentárja. a másik a Moszk­vában járt norvég üzletem­bereknek a Szovjetunióban tapasztaltakról szóló véle­ménye. Kari Brittel pro­fesszor a német jelenkon történeti intézet vezetője a szerkesztőséghez intézett le­velében néhány "olyan áj tényt közöl, amely új szem­pontból világítja meg Né­metország kettészakadásá­nak történetét. Illusztrált beszámolót közöl a lap a mai Indonézia képzőművé­szetéről. valamint az első nemzetközi mikrohullámú elektronikai kongresszus­ról. Wilfred Burchett auszt­ráliai újságíró középeuróp.u utazása eredményeképpen a Duna megfékezésének leg­újabb terveit ismerteti. A könyvismertetés rovatában Dzsámit Basirov. Munii Taki Ed-Din-nek a külföldi csapatok 194C. évi libanoni és szíriai kivonulásáról szó­ló nemrég megjelent köny­vét ismerteti. .^UP* ..«pHr» Néger művész az KOK-ban talált ctthflnra Aubrey Pankey néger ba­ritonista az amerikai Pltts- burgban született. A legne­hezebb körülmények közt végezte tanulmányait. — Ahhoz, hogy megélhes­sen, alkalmi munkákat kellett vállania. Később az új bécsi konzervatóriumon és Párisban tökéletesítette tudását. A másod'k világ­háború kitörésekor vissza­tért hazájába és sok város­ban adott hangversenyt. — 1947—49-ben európai, auszt­ráliai és újzélandi turnén aratott nagy sikereket. A néger művész Párizsban te­lepedett meg, de innen, majd később Angliából is kiutasították, mert a Ro­senberg házaspár mellítt szállt síkra. Azóta az NDK- ban éli és a berlini zene- művészeti főiskolán tanít. JV—W '■# IF—% 6—í -* folytatás az 1. oldaltól.) tenként körzeti orvos ren­del. Igaz ugyan, hogy megyénkben van a legtöbb betöltetlen kör­zeti-orvosi állás — 25, de ez a szám állan­dóan csökken. Ez év végé­re, legkésőbb a jövő év kö­zepére már nem lesz gon­dunk arra, hogyan töltsék be a körzeti orvosi álláso­kat. ígéretet kaptunk ugyan­is arra, hogy orvosokat helyeznek megyénkbe. A jelenlegi betöltetlen állá­sokat, körzeteket a szom­szédos körzetek grvosai lát­ják el. Ez természetesen nagy megterhelést jelem, hisz sokszor a helyitanács nem tud megfelelő váló-, rendelőhelyiségeket bizto­sítani. (Például Leveleit, Nagycserkesz). Sokszor a gondozási körrel közös he­lyiségük van. Ez egészség* ügyi szempontból kifogá­solható. Ugyanis a gondo­zási körök tanácsadása egészséges gyermekek é- szére folyik, ugyanakkor az Orvosi rendelésen sokszor fertőző beteg is megfordul. (Például: Nyírtelek, Anarcs, Penészlek.) Ezen is igyekez­tünk javítani. Állami beruházással, megyei segítséggel, i vagy sok helyen a köz- j ségfejlesztési alapból rendelőket, orvosi la- ; kasokat építettünk. A legtöbbször e hiány miatt nem hajlandó jönni me­gyénkbe orvos. Sajnos, sok­szor nem találja meg a nn falvainkban azokat a lehe­tőségeket, amit a dunántúli, vagy az északmagyarországi községek nyújtanak (vil­lany, kultúrház hiánya). Az egészségügy fejlesztés, egészségügyi intézményeink felszerelése évenként több százezer forint támogatást kíván. De tanácsainknak is na­gyobb segítséget kell adniuk az orvosi mun­kához, a szükséges elő­feltételek megteremté­séhez. Mi sok tekintetben intéz­kedtünk már. Ez évben Ti- szaszalka, Záhony, Máté­szalka községekben épül rendelő és lakás, Mezőlst- dányban pedig a helyita­nács által rendelkezésre bocsájtott épületből alakí­tottunk át a körzeti orvos­nak lakást, rendelőt, s amennyiben a magyi állam; gazdaság rendelkezésre bo­csájtja a számára szükség­telen épületet, úgy e köz­ségben is rendelő és or­vosi lakás épül. Lehetővé tesszük, hogy magántulajdonban lévő épületet vásárolhassa­nak meg a tanácsok rendelő és orvosi lakás céljaira. Ezek az intézkedések •-* úgy hisszük — feltétlenül javítanak Szabolcs-Szatmőr megye egészségügyi helyze­tén. Persze, nagyobb segít­séget várunk az Egészség- ügyi Minisztériumtól is. R homokos talajok megjavításáról Milyen eredménnyel járt a homokos talajok megja­vítására szolgáló agrotech­nikai módszerek alkalma­zása? — A homoki talajok meg­javítása érdekében is tet­tünk intézkedéseket, így a homoki vetésforgó az ilyen talajú és már tagosí- tott tsz-eknél beállításra ke­rültek. Ez évben már több szövetkezet alkalmazza a homoki vetésforgót és sikerrel. Meg kell viszont mondani, hogy sok szövetkezetben még nem értették meg a Westsik-féle rendszer elő-' nyét, húzódoznak a homoki vetésforgó beálütásátó', ezért határoztuk el, hogy különböző módon — tanfo­lyamok, eladások alkalmá­val, vagy a gyakorlatban — ismertetjük a homoki vetés­forgó előnyét. A szövetkezetiek és az egyéniek a mostani őszi ve­téseknél már szinte, általá­nosságban alkalmazzák a két-henger közé vetést. En­nek nagy előnye, hogy megtartja a talaj nedvessé-; gét és természetesen növeli, a hozamokat. A sajtótájékoztatón sok szó esett a megye lakossá­gát érdeklő és érintő dolgokról. A megyei tanács vb. * ezetői, az osztályvezetők és a sajtó munkatársai be­szélgettek a termelőszövetkezetek nyugdíjkérdéséről, a 14—16 éves fiatalok munkába állításáról, a termelő­szövetkezeti tagok téli foglalkoztatásáról. A kisegítő üzemágak létesítésével, a tanácsi, hatáskörök növelésé­ről. A város zöldségellátásinak problémáiról. A kis­iparosok és ktsz-ek helyzetéből. A kérdésekre adott \ á- laszt lapunk a közeljövőben közli. IGAZ TANULSÁG (A csegöldi Balcsy-Zsilinszky ISZ-ben 1956. szép!. U-én) in. .,Lgy vagyuk, mint egy jó funkciós havi fixes* A történtek valóban sok z 1 mindenre megtanítot­ták a tagságot. Először is ar­ra, hogy tulajdonképpen ■nem a szövetkezésben van a. hiba, hanem az abból ere­dő lehetőségek elfecsérlésé- ben, ki nem használásában. Másodszor: olyan vezető kellene, aki okos, céltudatos számítással összefogni, lel­kesíteni tudja az embere­ket. A kívülről való káros önkényeskedésnek a párt javaslatára az állami veze­tés megálljt parancsolt s helyette egyre több erkölcsi és anyagi támogatást al A tsz. önállósága sérthetet­len, a tagság valóban gaz­dája lehet a közös gazda- tágnak, Egyre jobban fel kellett ismerniük, hogy az eredményes továbbjutás kulcsa saját kezükben vin; belülről kell valamit tenni, hogy minél szélesebbre tár­ják boldogulásuk kapuját. De ki legyen az a vezető, ékít maguk elibe állíthat­nak? Sokan gondoltak rá. először mégis özvegy Szi­lágyi Sándorné mondta ki ti Jócsák László nevét. Na­gyobb fiú az attól, hogy ta­nácselnök létér. ide jöjjön — mondták egyesek. Eddig is sokat kifogásolt nálunk, ezt, meg azt. Hogyha ő itt lenne, másképp csinálná. Ha beszélne vele, jön íz, hiszen a felesége is itt dol­gozik — így vélekedtek mi­sok. Ez utóbbinak lett iga­zuk. Mert amikor Bogdánit Béla községi párttitkár ér Deák Sándor üzemi párttlt- kár közölték Jócsák László­val a tsz tagságának kíván­ságál, ezt felelte: „Ha hív­nak, szívesen ..legyek". il linden s~őszapórHas hs- lyett legyen tehát elég annyi, hogy miután 1956 február 16-án a járási ta­nács felmentette Jócsák elvtársat a tanácselnöki funkciójából, a tsz tagsá ia egyakarattal választotta el­nöknek. — Természetesen nem \ mutatkozott könnyűnek a* elnöki teendő — mondja \ Jócsák elvtárs. — De én nem az irodához igyekez- j lem ragaszkodni, hanem aj emberekhez. Mert az embc-, rek jó munkája nélkül a i fene eheti :.cea az irodát. A körbenállók helyesel- j nek. Varga Viktor pedig * megreszeli a torkát, hogy tisztább legyen a hangja: — Először furcsa is vc’t. • hogy az elnök elvtárs min- I dig járt bennünket. Sokat I vitatkoztunk kezdetben ... — Na mondjad csak, ha­mar belekezdtél — navsH el magát az elnök. — Pél­dául azt a répavetést... — Furcsa volt az egy ki­csit, nem mondom — kezd a történetbe Varga Viktor. — Mivel ritkán kelt a cu­korrépánk a tavaszon, az p.lnök elvtárs nem hagyott békét: azzal csinálni kell valamit. Hogy üresen nem maradhat a föld. De mit csináljunk, mert nem pulii ez a mi talajunk. Addig-ad- dig vitatkoztunk, hogy csuk megcsináltuk amit java­solt. Leszereltünk a vető- gépről két csoroszlyát a tartó vasakkal együtt, Aj­tón vittünk ki magot is és foldozni kezdtünk. Ami cso­roszlyát én húztam, azt Papp László tartotta, meg tett bele magot, mikor kel­lett, a másik csoroszlyá'iol pedig Balázs István vetett Radics Istvánnal. — No és megérte? — kér­dezi az elnök még mindig nevelve. — Persze, hogy meg — csili n a szeme Vargának. — Van legalább kétszer annyi répánk, mint amúgy lett volna. Erre aztán többen is bs- sséV.i! kezdenek egyszerre. Petruska János például azt magyarázza: abban is na­gyon igaza volt az elnök­nek, hogy ne kaszálják le a szarvaskerepet. Se a 20 hold lóherét. Pedig a tagság egy- része azt akarta: levágni és kiosztani. — Nem is segített más — kacsint Jócsák elvtárs az emberekre —, csak egy kis csalafintaság. Amikor lát­tam, hogy vitával, magya­rázkodással nem tudom megértetni a tagsággal a maga javát, azt füllentet­tem, hogy a lóherét nem lehet levágni. Ahhoz a já­rási föagronómus engedélye kell De ez nem adja. Egyéb­ként is le kellett szerződni magfogásra. Ez persze nem volt így igaz — ezt később be is vallottam a tintás­nak. Csupán az volt a ter­vem, hogy megmaradjon magnak a 20 hold lóhere. 3 amikor valóban megmaradt, tényleg leszerződtem. így a prémium is jól jön — 3ü<t- doltam. Mennyi beszéd, mennyi történet! A márciusi közgyűlés úgy határozóit, hogy a 620 hold mellett a , meglévő két tehén nemere.1;] nagy szégyen, de rgyn,cten' akadálya a jövedelmező! gazdálkodásnak. Venni kel!, tehát 20 darab tehene . S amikor pedig megvettek lS-at, hangok kóvályoglak, így akar az elnök több mun­kaegységhez jutni. — Elég marhaság vöd ilyesmit fecsegni — lep elő­rébb Milák Gyula. — El­halt ez akkor magáié’, ami­kor ebben a kérdezőén iz kiderült a teljes valóság. Mióta megvettük a 16 ’tehe­net, nemhogy hátralékban lennénk a tejbeadássul. ha­nem külön több ezer fo­rint bevételünk van a sza­badon eladott tejből. ’.így tudom: zárszámadásra eléri a tehenek utáni bevétel a 25 ezer forintot. De még borjúkat is nevelnek, ami még nagyobb haszon. ■— így haladunk lépcstöl- lépésre előrébb — magya­rázza Jócsák elvtárs. Latja a tagság, hogy az én jobb. vagy gyengébb keresercm i» ott van, ahol minden tune. Abbizony, a. kereset. Mi­lyen lesz vajon ennek idei alakulása? Az első ezzien- dőben, amelyikben a beíró vezetés és szervezeti elei most már mindjobban egye­nesbe jön. A tsz. vezetősége a párt- szervezet vezetőségé­vel a közelmúltban mérte fel a szövetkezet vagyoni helyzetét. Az eredmény igen kedvezőnek .mutatko-] zik. De még tisztábbani akarnak látni: menjen be az elnök Csengerbe és tudjon meg mindent az esedékes tartozásokról. Mi a vizsgá­lódás vége? Röviden s min­den magyarázattól többel mondóan ez: 250.000 forint bevétellel szemben 136.000 forint a banknak és minden egyéb felé járó összes ese­dékes visszafizetés; 114.000 forint közös osztalékra me­het! Most az az általános véle­mény: jó volt meghagyni magtermésre a 20 hold ló­herét, meg szarvaskerepet. Jó volt megvenni a 18 da­rab fejőstehenet; jó volt „bedolgozni“ a hiányosan kelt cukorrépát; jó volt gon­dosan kezelni a 11 hold gyümölcsöst; jó volt meg­venni a 15 mangalica koca- süldőt ... Most annyi, de annyi sok minden van, amit jó volt megtenni, szin­te nem győzik sorolni. Csi­nálhatnak zárszámadást a saját erejükből. Petruska János még külön is elő áll1 a saját maga készítette zár­számadásával: — Én már tudom, hogy fejezem be ezt az eszten­dőt — mondja nevetve. — Zárszámadásig meglesz 360 munkaegységem. Ez hu- szonöthatvanával — ennyi­van tervezve egy munka­egységre, de több is lehet —* majdnem 9 ezer 300 forint. A háztájimban ami ter­mett, megér 3000 forintot. Havonta több jön ki 1000 forintnál. — Itt egészen hangosan kezd nevetni, mert azt mondja: — Ügy vagyok, mint egy- jó funk­ciós havi fixes. Ej'gy sor jóízű nevetés -*-* után meg azt is fel kell jegyeznem, hogy ha­marosan Zetort akarnak venni. Lám, az igaz tanul­ság: mégis csak életrevaló a szövetkezés, ha jó vezetés a tagság szivét és lelkese­dését is helyre igazítja ben­ne. ASZTALOS BÁLINT. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom