Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-20 / 220. szám

1956 szeptember 20, csütörtök NÉPLAP 3 Bulganyin válaszai Kingsbury Smith kérdéseire fi berlini szovjet katonai parancsnok nyilatkozata Moszkva, (TASZSZ) — Kingsbury Smith, az Inter­rational News Service amerikai hírügynökség al- elnöke és vezérigazgatója táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökéhez és kérte, vála­szoljon több, a Szuezi-csa- torna problémájával össze­függő kérdésre. Az alábbiakban közöljük N. A. Bulganyin válaszait Kingsbury Smith kérdé­seire: Kérdés: A középkeleti háborús veszély elhárítása érdekében hajlandó-e a a Szovjetunió kormánya haladéktalanul résztvenni egy államfői színvonalon tartandó találkozón Egyip­tom, India, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok kormányai­val? Válasz: A szovjet kor­mány már állástfoglalt amellett, hogy a szüzei kér­dést igazságosan, békésen, tárgyalások útján kell meg­oldani. Hogy elősegítse e kérdés ilyen megoldását, a szovjet kormány hajlandó részt venni Egyiptom, In­dia. Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletén. Kérdés: Ügy véli-e ön, hogy az említett hatalmak vezetőinek értekezlete bé­kés megoldást tudna talál­ni a szuezi kérdésre, olyan megoldást, amely egyfelől megőrizné Egyiptom szuve- rénitását, másfelől pedig biztosítaná a csatornán való hajózás szabadságát az egész világ hajói szá­mára? Válasz: Kétségtelenül le­hetne találni ilyen békés megoldást a szuezi kérdés­ben. Mint ismeretes, Egyip­tom kormánya már kifeje­zésre juttatta, hogy hajlan­dó a többi érdekelt állam­mal együtt felülvizsgálni az 1888. évi konstantinápolyi egyezményt és egyezményt kötni a csatornán való ha­józás szabadságára vonat­kozólag. Egyiptomnak ez a javaslata megnyitja az utat a szuezi kérdés békés ren­dezéséhez. Magától értető­dik, hogy a csatornán való szabad hajózásra vonatkozó megfelelő egyezményt vég­eredményben úgy kell lét­rehozni, hogy ezt a kérdést megvitatják egy széleskörű nemzetközi értekezleten, va­lamennyi érdekelt állam részvételével. Kérdés: Ha az említett hatalmak vezetői megegye­zésre tudnának jutni a Szuezi-csatorna kérdésének rendezéséről, hajlandó len- ne-e a Szovjetunió kormá­nya ezt az egyezményt ra­tifikálás végett az Egye­sült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni? Válasz: A szovjet k'or­mány nem ellenezné, hogy ezt az egyezményt az ENSZ elé terjesszék. Kérdés: Mennyi időn be­lül volna hajlandó részt venni a Szovjetunió kor­mánya a fent említett ta­lálkozón és az ön vélemé­nye szerint hol volna jó megtartani azt? Válasz: A Szovjetunió kormánya a részvevők szá­mára bármely alkalmas időpontban és bármely el­fogadható helyen hajlandó részt venni egy ilyen talál­kozón, ha az összes emlí­tett hatalmak hajlandók a szóbanforgó találkozóra. Alkalmas hely lehetne például Genf, természetesen akkor, ha a svájci kormány ehhez hozzájárul. Berlin, (TASZSZ) Kocuba ezredes, a berlini szovjet katonai parancsnok helyet­tese a berlini szovjet ka­tonai parancsnok nevében szeptember 18-án a sajtó képviselőinek adott nyilat­kozatában ezeket mondta: Az utóbbi időben olyan, jelentések láttak napvilágot a nyugatberlini sajtóban, amelyek szerint Berlinben szövetséges cenzúrát” al­kalmaznak a postai levele­zés és telefonbeszélgetések i ellenőrzésére. Berlin város szovjet ka- j tonai parancsnoksága le- j szögezi, hogy a szovjet pcs- tacenzúra a berlini szövet­séges parancsnokság fel­számolásával egyidejűleg megszűnt. Azóta szovjet részről semmiféle cenzúrá­val nem ellenőrzik a német lakosság levelezését. 1 londoni értokozlot első ülése Bclgrádban aláírták a jugoszláv magyar gazdasági együtt' működésre vonatkozó jegyzőkönyvet Belgrad, (Tanjug) A ju­goszláv és a magyar kor­mányküldöttség 7 napig tartó tárgyalás után Belg- rádban szerdán jegyzőköny­vet írt alá, amely meghatá­rozza a Jugoszlávia és Ma­gyarország közötti együtt­működés továbbfejlesztésé­nek kereteit és irányvona­lát az áru- és fizetési for­galom, az ipari együttmű­ködés, a közlekedés, a vízgazdálkodás és a turisz­tika területén. A megbeszé­lések során megvizsgálták a beruházások, de különös sen az energetika területén való együttműködés lehető­ségeit és formáját. A jugoszláv és a magyar szakértők megvizsgálták az egyes problémákat is az együttműködés minden te­rületén. A kérdések egész sorában már megegyezésre került sor a két ország ér­dekelt szervei között, míg egyes kérdésekről további megbeszéléseket folytatnak majd a már aláírt jegyző­könyv határozatainak meg­valósítása végett. A jegyzőkönyvet a- jugo­szláv kormány nevében Haszan Brkics, a külkeres­kedelmi bizottság elnöke, a magyar kormány nevében pedig Bognár József külke­reskedelmi miniszter írta alá. Megkezdődön a tizennyolc hatalom londoni értekezlete London, (MTI). Mint az AFP jelenti, a londoni Lan­caster House ban szerdán magyar idő szerint 12 óra 5 perckor megkezdődött a 13 állam értekezlete, amely másodszor tárgyalja a szue­zi kérdést. ★ London, (MTI). Az AFP jelentése szerint a 18 ha­talmi értekezlet első ülése 1 óra 20 perces tanácskozás után ért véget. Az ülés során egyhangú­lag Selwyn Lloydot válasz­tották elnökké. Selwyn Lloyd rövid megnyitóbeszé­EIső hiipavágáü a .Sztálin1»árosban épülő szalmacoilulóz-gvárnál Szerdán Sztálinyárosban ünnepélyes keretek között megkezdődött a másodjk ötéves terv legnagyobb könnyűipari létesítményé­nek, a szalmacellulóz-gyár- nak az építésé. Ebből az al­kalomból Nagy Józsefné könnyűipari miniszter mon • dott beszédet: — A második ötéves terv irányelvei — ‘ amelyeket a Központi Vezetőség júliusi ülése jóváhagyott — előír­ják, hogy az anyagbehozatal csökkentése érdekében az eddiginél nagyobb mérték­ben szélesítsük ki a gazda­ságosan előállítható hazai nyersanyagok, és alapanya­gok termelését. Ezt a célt Ss?oi£áUa.. asztálinvárosi szalmacelluíózcgyár építése is. A gyár felépítése lehe­tővé teszi, .hogy kevesebb import cellulózt és keve­sebb külföldi fát használ­junk fel a papírgyártás­hoz. A gyár üzembehelye- zésével lehetővé válik, hogy iparunk és mezőgazdasá­gunk számára még több és jobbminőségű. csomagoló­anyagot állítsunk elő. Ez a gyár lesz Sztálinyá- rosban az első komoly könnyűipari üzem, ahol részben női munkaerőket is foglalkoztathatunk. A cel­lulóz-gyár építése ugyan­akkor a város fejlesztéséhez is hozzájárul a gyár 620 dolgozója részére ugyams 320 lakásból álló lakótele­pet építünk. Ä beszéd elhangzása után került sor az első kapa­vágásra, majd megindultak a felsorakozott munkagé­pek, a kotrógép felmarkolta az első köbméter földet, el­indultak a dömperek, teher­autók, nyomukban meg­kezdte munkáját a föld- gyalú. Még ebben az évben 50.000 köbméter földet moz­gatnak meg a 26/5. építő­ipari vállalat dolgozói. TÍZ EY KÖZÖS MUNKÁJA (%)' jugoszláv termelőszövetkezet át ja) Jugoszláviában tíz övvel ezelőtt 101Q augusztus-szep­temberben alakultak meg az első termelőszövetkezetek. Hi­vatalos adatok szerint 1951 vegén az ország területén 0.860 termelőszövetkezet működött. A szövetkezeti szektor az összes gazdaságok 17.5 százalékát, a megművelt föl­deknek pedig 23.3 százalékát ölelte fel. 1952-ben ez az irányzat megváltozott: a fö figyelmet az u. n. fogyasz­tási-értékesítési szövetkezetek és az egyéni gazdaságok fej­lesztésére fordították. A gépállomásokat felszámolták. A szemestermények és más mezőgazdasági termékek kötelező beadási rendszerét megszüntették. Megengedték a föld sza­bad adás-vétlét (a földparcellák maximumát 10—15 hek­tárban állapították meg) és a bérmunkások korlátozott számú felvételét. A szövetkezeti szektor mindezek ered­ményeként leszűkült. Jelenleg 875 termelőszövetkezet mű­ködik. Ezek az összes művelt terület 3 százalékát birto­kolják. Az állami gazdaságok kezén a szántóterület 9 százaléka van. A legtöbb és legjobb termelőszövetkezet a vajdaság autonom területén működik. lottak: mitévők legyenek, mihez kezdjenek, hisz egyenként nincs elég ere­jük a gazdálkodáshoz, nincs lovuk, nincs kocsijuk, nincs gépük, nincs szerszámuk. Mit tehettek? . Egyesíteni kellett az erőt, az. akaratot, a szándékot. Szeptember 1-én tartot­ták meg az alakuló közgyű­lést. Októberben már a kö­zös földön,. közösen szán­tottak és vetettek.. Tíz esz­tendő távlatából persze könnyű mindezt egysze­rűen, tőmondatban kijelen­teni. Akkor azonban na­gyon nehéz helyzetben volt a 22 tagú fiatal kollektíva, amely 368 holdon, a falu melletti központi tanya kö­rül látott hozzá a gazdálko­dáshoz. A megalakuláskor mind­össze két gyenge húsban lé­vő pónilovuk volt, amit a szovjet katonák, hagytak a faluban. Ezenkívül semmi. Az . állatokat, vetőmagot, a tagok adták össze. Igaz, ez sem ment egy­szerűen. A vetőmagot ugyanis a fejadagból kel­lett elvenni, a szó legszo­rosabb értelmében napi betevő falatjukat, kenyerü­ket vetették a földbe. Az új aratás érdekében le­mondtak a kenyérről. Ez volt a kezdet . . . Visnjovskij elvtárs, a szövetkezet elnöke elmond­ja, hogy az első évben nem egy olyan tagúk akadt, aki reggel munkába menet egy kiló főtt kukoricát vit,t ma­gával, annak felét megette reggel, a másik felét meg délben. Hogy vacsorára mit evett, nem látták ... Az emberek legyengültek. Csú­folták is ezért őket a falu reakciósai, ök azonban nem adták fel a harcot . . . Ennek tíz esztendeje . . . Azután minden esztendő több és több örömet, több kenyeret hozott. 1947-ben megvásárolták az első trak­tort, egy kiöregedett „Skodá”-t. így indult a cantaviri „Haladás”, amely az elmúlt évtized alatt ko­moly mezőgazdasági kol­lektívává fejlődött, amely­nek ma már nem kis sze­repe van a község életében, az új társadalmi viszonyok kialakításában. A szövetkezetnek jelen­leg 4 traktora,. 3 cséplőgé­pe, 5 vetőgépe, 6 kukorica ültetőgépe, 3 műtrágyaszóró gépe és számos kocsija van ... Az istállókban 85 szarvasmarhát, 54 lovat tartanak. Van 1.118 serté­sük és 113 - juhúk . . s A holdanként! átlagos-gabona­termésük ez évben' ínegha- ladta a 12 mázsát. A szövetkezetnek Bálint Ferenc •. személyeben ma már saját agronómusa van. A fiatal mezőgazdász ki­dolgozta a szövetkezet idén bevezetendő 8 éves vetés­forgójának tervét. A terv szerint nagy változásokat eszközölnek a gabonater­melésben. Fokozzák a ta­karmánynövények, elsősor­ban a kukorica vetésterü­letét. Különös gondot fordíta­nak az állattenyésztésre. A fokozott gépesítés lehetővé teszi a lóállomány csökken­tését, ami viszont lehetővé teszi, hogy megkettőzzék a szarvasmarhaállományt, el- -sősorban a tehén-létszá­mot. A nyolcéves . vetésforgó bevezetése lehetővé teszi azt is, hogy földjeiket négy- évenként egyszer megterít­sék istálló és zöldtrágyá­val. Ezenkívül természete­sen egyre több műtrágyát is használnak, a gépesítés pedig biztosítja az agro­technikai ■ munkálatok ja­vítását. A kilátások tehát biztatók . . . . A tízéves utat összegezve, a cantaviri parasztok meg­győződtek. arr„ól, hogy he­lyesen választottak, s az el­következendő . évek munká­jával ..még. jelentősebben hozzá akarnak járulni az új Jugoszlávia építéséhez. j dében méltatta az ötös bi- i zottság és főleg Menzies munkáját. Selwyn Llcyd a továb­biakban kijelentette, hogy, Nagy-Britannia álláspontja a szuezi kérdésben nem változott. Adott pillanatban mondotta a brit külügymi­niszter — szükségessé vál­hat, hogy a Biztonsági Ta­nácshoz forduljunk. A brit kormány — mon­dotta Selwyn Lloyd — nem járulhat hozzá, hogy egyet­len kormány tartsa korlát­lan ellenőrzés alatt az élet­bevágóan fontos szuezi vízi- utat. Ez elvet illetően sem­miféle kompromisszumol nem fogadhatunk el. Selwyn Lloyd ezután rö­viden utalt a csatornái használók szövetsége létre­hozását célzó javaslatra. ünden svéd külügymi­niszter felszólalásában azt ajánlotta, hogy újabb tár­gyalásokat kezdjenek az egyiptomi kormánnyal. Irán és Spanyolország küldötte hasonló állásponté: foglalt el. Ekkor szólalt fel Dulles amerikai külügyminiszter,, hogy nagyvonalakban is­mertesse a csatornát hasz­nálók szövetségének ameri- Lai tervét. A Szuezi-csator- nát használók szövetségé­nek létrehozására Dulles által előterjesztett javaslat végrehajtó bizottság felállí­tását és egy adminisztrátor kinevezését irányozza elő. Az adminisztrátor a végre­hajtó bizottságtól függene. Az első pénzalapokat a szö­vetségben résztvevő nemze­tek előte§eznék Az előlege-: két a csatorna forgalmi jö­vedelmeiből fizetnék vissza/, A javaslat a továbbiakban előirányozza, hogy megálla-' podásra törekszenek az egyiptomi kormánnyal tech- inkái síkon, A küldöttek kérték, hogy kényelmesen tanulmányoz. - hassák Duhes nyilatkoza­tát Egy jövedelmező vállalkozás Nem kis gondot okoz a: amerikai hatóságoknak az Egyesült Államok terület tén egyre jobban elhara­pózó gyermek-kereskede­lem. Valóságos „vállala­tok“ űzik ezt a hasznoí- hajtó „ipart“. Gyermeke­ket szereznek és eladják őket az igénylőknek. A „beszerző ügynökök“ egé^z hálózata végzi az „áru“ beszerzését. Ezek az ügy­nökök állandóan fürké- szik az üzemeket, a vasút­állomásokat, a szülőottho­nokat és felkutatják azo­kat a fiatal anyákat, akik súlyos anyagi helyzetük miatt — vagy más okok­ból kifolyólag — kényte­lenek lemondani gyerme­keikről. A gyermekkereskedők ezenkívül igénybeveszik a hírhedt „kiddnapper“-ek, a gyermektolvajok szolgá­latait is. Legutóbb óriási port vert fel az amerikai sajtóban egy Peter Wein­berger nevű gyermek el­tűnése, akit szüléinél; Neu> York melletti házának ud­varáról raboltak el és aki­nek mindezideig nem si-, került nyomára akadni. Az VSA-ban olyan mé­reteket öltött a gyermek­kereskedelem, hogy sze-i nátusi albizottságnak kel-i lett foglalkoznia ezzel J kérdéssel. A Kefauver sze­nátor vezetése alatt mú-‘ ködő, kiskorúak bűnözése-, vei foglalkozó szenátusi al­bizottság meg is vizsgálta a gyermek-kereskedelem kérdését. A vizsgálat ered­ményei lesújtóak. Megál­lapították ugyanis, hogy nemcsak egy-két bűnszö­vetkezet foglalkozik gyer­mekkereskedelemmel. Ilyenszerü „kereskedelmi vállalatok“ hálózzák be az Egyesült Államok egész Területét New Yorktól Ka­liforniáig és fel, egészen Alaszkáig. A gyermekke- resjzedelem legfőbb góc­pontjai Chicago, Miamij New Ycrrk, Los Angeles, Oklahoma és Tukson.' Évente tíz-iizenötezer gyer­meket adnak el a szoká­sos kereskedői módsze­rek, ct!, A szenátusi albizottság tiz-tizer.öt millió dollárra becsüli a lopott, eladott* W&U elhagyott gyerme­kekkel kereskedő bűnszö­vetkezetek évi jövedelmét., ' Mint látjuk, a gyermek- kercskcdelcm Amerikában jövedelmező ..vállalkozásA fezekben a napokban ün- nepli fennállásának 10 ‘éves jubileumát a can­taviri (csantavéri) Haladás termelőszövetkezet, amely az új utak keresésének idő­szakában, az elsők között alakult meg Jugoszláviá­ban. Huszonkét volt kom­mendes cseléd és napszá­mos állt össze, hogy meg­könnyítse a munka fára­dalmait, megossza annak gondjait és gyümölcseit. — Egytől-egyig olyan embe­rek, akik azelőtt mindig más földjén gürcöltek a mindennapi kenyérért, akik az önálló gazdálkodásban nem szerezhettek tapaszta­latokat. A népfelszabadító háború idején legtöbbjük úgy érez­te, hogy a győzelemmel nyomban megváltozik éle­tük: saját birtokukba ve­hetik a földet, amiért har­coltak. Államuk igazolta reményeiket, teljesítette vá­gyukat. Ekkor azonban egy­szeriben új kérdés előtt ál-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom