Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-16 / 217. szám

(Vitát/ proletariat tg /jetii liefet I SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 217. szám ÁRA FO FILLÉR 1956 szept. 16, vasárnap Veszélyes játékba kezdtek a vezető nyugati hatalmak, amikor az egyiptomi kormány teljesen ésszerű, jogilag és erkölcsileg egyaránt indokolt lépése körül ilyen nemzetközi vi­hart támasztottak. Ma már világosan látja ezt min­denki, aki figyelemmel kísérte a szuezi-ügy fejlemé­nyeit, a tárgyalóasztalnál és a kulisszák mögött le­folyt megbeszéléseket, a lázas d.plomác.ai tevékeny­séget. Az államosított csatornatársaság egykori gaz­dái és a mögöttük álló kormányok a volt alkalma­zottak munkabeszüntetésére irányuló felhívásoktól, a katonai demonstrációkig, a fenyegetés és zsarolás minden eszközét igénybevették, nogy megtörjék jEgyiptom ellenállását, térdrekényszerítsék az egyip­tomi kormányt. De minden eddiginél kihívóbb és hozzátehetjük, meggondolatlanabb volt az a „tervezet”, amelyet Eden angol miniszterelnök terjesztett be Londonban az alsóhaz drámai lefolyású szuezi vitájában. Eden nem kevesebbet javasolt, mint azt, hogy alakítsák meg a Szuezi csatornát használók szövetségét, amely szövetség saját révkalauzokat alkalmaz majd, átke­lési illetéket szed a csatornán és a hajózás jöve­delméből nagylelkűen bizonyos összeget juttat a csa­torna tényleges tulajdonosának, Egyiptomnak együttműködésének arányában. E „terv” nemcsak a végletekig cinikus, hanem olyan átlátszóan provokatív is, hogy az ellenzéki kép­viselők gúnyos felkiáltásokkal, majd egyöntetű felhá­borodással fogadtak. Feltették a miniszterelnöknek a kérdést, hogyan képzeli el a szövetség gyakorlati mű­ködését. Vajon beengedi-e Egyiptom az ilyen szerve­zetet a saját jogos tulajdonát Képező csatornába, en- gedi-e, hogy megsértsék függetlenségét, szuverén jo­gait? Nyilvánvalóan nem. Nos, erre az eshetőségre is meg volt a brit miniszterelnök receptje, ha az egyip­tomi kormány beavatKozna e szervezet munkájába, jobbanmondva, ha nem engedné meg működését a csatornán, akkor éz Eden véleménye szerint az 1888-as egyezmény megsértését jelentené, következésképpen az angol és francia kormány szabad kezet nyerne ahhoz, hogy „jogainak gyakorlása érdekében lépéseket tegyen az ENSZ útján vagy más eszközökkel.” Nyilvánvaló, hogy a „más- eszközök alatt” Eden a katonai nyomás fokozását, sőt az esetleges fegyveres provokációt ér­tette. Az angol-francia gyarmatosítók, a csatornarész­vényesek és szószólóik, a jobboldali lapok és rádió- kommentátorok természetesen hozsannáznak a legújabb nyugati tervnek. Nyíltan hirdetik, hogy Egyiptom most már „kénytelen lesz elfogadni” a nyugati diktátumot. Egyiptom azonban nyugodt, noha tudja, hogy a helyzet pattanásig feszült. Nasszer elnök és más egyip­tomi vezetők világosan értésre adták, hogy nem ijed­nek meg a fenyegetésektől. Ugyanakkor ismételten leszögezték, nem gördítenek akadályt a távozni akaró révkalauzok, tisztviselők, útjába, s az ebből adódó át­meneti nehézségek ellenére is biztosítani kívánják a csatorna zavartalan hajózását. E valóban kritikus napokban Egyiptom mellett áll Az egész arab világ, de nem csak az arab országok népei, hanem a földkerekség haladó közvéleménye is. Anglia és Franciaország józanabbul gondolkodó politi­kai köreiben is növekszik azoknak a tábora, akik óva intenek a további elhamarkodott lépésektől. Es ennek már mutatkoznak kézzelfogható eredményei is. Nyilvánvaló, hogy a munkáspárti ellenzék erős pyomása késztette Eden miniszterelnököt arra, hegy némileg megváltoztassa álláspontját csütörtökön a par­lamenti vitát lezáró beszédében. A miniszterelnök ugyanis ezúttal azt mondotta, hogy Anglia első lépes­ként hajlandó a szuezi problémát a Biztonsági Tanács elé terjeszteni, holott eiőzöíeg az ENSZ igénybevéte­liét csupán, mint az erőszak alkalmazása mellett egy ímásik eszközt vetette fel, arra az esetre, ha Egyiptom 'akadályozná a tervezett testület működését. Tagadhatatlan, hogy az angol-francia kormány kényes helyzetbe hozta saját magát és nagy dilemma előtt all. Úgy véli, ha m-si visszakozt csú.ál, megáll 'u háborús készülődések útján, presztízsveszteséget szén. ved. De tény az is, hogy a másik út, amely felé halad, ja háborús „szakadék széléig” vezet s beláthatatlan következményekkel járhat. Az arabok már korábban kijelentették, hogy minden Egyiptom elleni támadást saját maguk elleni támadásnak tekintenek. Kilátásba helyezték, hogy ez esetben elvágják a közelkeleti olaj­vezetéket, felszámolják az imperialisták utolsó gazda­sági bázisait. Angliában pedig attól taranak, hogy In­dia egy ilyen lépés következtében azonnal kilépne a nemzetközösségből. Mindezeken túl azonban a továbbhaladás ezen az Irreális úton, kockára teheti a nemzetközi életben az utóbi időben bekövetkezett egész enyhülést, Elsők között a begyűjtésben Mi sem bizonyítja jobban az elmúlt évek begyűjtésének elmara- , dúsát Tiszakanyáron, mint az, hogy ez év. májusában a község o kisvárdai járás be­gyűjtési versenyében csak a 92. helyezési érte el. Az utána kö­vetkező hónapokban I gyökeresen megválto­zott a begyűjtés hely- I. zete. Tiszakanyár hó­napról hónapra az első tíz legjobb község kő- , zé küzdötte fel magá*. Ez az eredmény még nem sokat mond ak- 1: kor, ha csak a sor­rendet nézzük, mert a legjobb után követke­ző községek közül is sok olyan van, ame­lyik a havi, vagy ne­gyedévi tervét túltel­jesítette. Tiszakanyár is úgy küzdötte tehát ki a legjobbak közötti helyet, hogy tervér- nemcsak teljesítette, hanem mindenből túi is teljesítette. S ami : | igen fontos: kényszer- intézkedés nélkül. A szeptember 10-én zárult begyűjtési ver­senyszakaszban idő­arányos tervüknek 113 százalékban tettek ele- í get. Van sok olyan : termelő is, mint Ba­logh Bertalan, Sipos József és idős Kernács János, akik egész évi beadásukat rendezték. Pckola Miklós ; begyűjtési megbízott fl Csengeri és Mátészalkai FJK a Minisztertanács határozatáról tárgyalt A Csengeri és Mátészal­kai Föidművesszövetkeze- tek Járási Központ igazga­tósága a napokban ü éhe­zett, ahol többek között megtárgyalták a Minisz­tertanács szövetkezeti moz­galomról hozott határoza­tát. is. A szakcsoportok eddigi munkájáról Máté Árpád tömegszervezeti előadó szá­molt be. Ismertette, hogy a járás területén 4 gyümöl­csös szakcsoport 145 tag­gal, 137 hold gyümölcsössel vesz részt a társulásban. A 9 méhészeti szakcsoportnak 160 tagja van, akik 1335 méhcsaláddal rendelkeznek. A földművesszövetkezetek a védekezőszert és a szállí­táshoz szükséges göngyöle­get idejében biztosítják a szakcsoportok számára. A győrteleki földműves- szövetkezet a gyümölcster­melő szakcsoportjához a csengeri gyümölcstermelő szakcsoportot hívta meg. Ez a tapasztalatcsere mindkét szakcsoport számára hasz­nos volt és javasolták a kezdeményezés kiszélesíté­sét. Hasonló tapasztalatcseré; folytattak a nagyecsed , mérki, rozsályi és ópály. méhészszakcsoportok tagja, is. A Mátészalkán és Csen- gerben megtartott járási mezőgazdasági kiállításo­kon részt vettek a szakcso­portok is. Az igazgatósági ülés tár­gyalt arról, hogy az eddigi jó módszereket tovább foly­tatja a Minisztertanács ha tarozatának megvalósítása érdekében. Ez a határozat fellendíti a szövetkezetek termelési tevékenységét és a szakcsoportok mellett szervezik majd a különféle alkalmi társulásokat rs. A dolgozó parasztoknak jó véleménye van a járásban a szakcsoportokról, hiszen a tagjaik összefogva nagyobb eredményt értek el, mint egyedül. Endrész László. Jól dolgoznak, i gazdag less , a zárszámadás , A szabolcsbákai tér- : \ ; melőszövetkezetek az ; , idén eddig soha nem ,' ; látott lendülettel, Ki- : i ■ tartással dolgoznak, i Csak a csökönyösség, vagy a rosszindulat ta- ’ 1 í Iái kivetnivalót mun- , : kájukban. Például a Rózsa Ferenc TSZ be- ' takarította szép jőve- i ; delmet ígérő dohányát. : Befejezték a Gülbaba ,1 ; burgonya betakarító- i ■ .át, amiből 120 mázsa ; . lett a holdankénti át- , lag. A íJO holdas ne- ' l ' mesített szerződött i , : burgonyából 140 má- > zsát számítanak hol- ’ 1 '• dánként. Kukoricából i ; is bizton számítanak a ; 40 mázsás átlagra. 1 A jövő évi kenyér- l : gabona sikeres tér- ' i ; mesztése érdekében í i ; „Unden kalászosnak ; : előkészítették a tala- : . ját s végezhetik az , ’ őszi vetéseket. Nyeste András t : Szabolcsbáka. i, : ■«*»■«*«» .aw»| Még egyszer a zöidségellátás problémáiról (Hozzászólás a Néplap 1056. augusztus 18-án megjelent „A jobb zöidségellátás titka: a zöldövezet kialakítása” c. cikkéhez.) Közel 7 éve foglalkozom a zöldségellátás problémái­val. Ezért feljogosítva ér­zem magam, hogy a. cikív- ben.érintett tárgyhoz hoz­zászólják. Az e.sö dolog, amit meg kei! állapítani az. nogy a mcgje és f ő e;_ Nyíregyháza zöidségelíáta. za a múlthoz viszonyítva nem csökkent, hanem nőtt. Ezt bizonyítják a következő adatok: a múlt év XI. ne­gyedében 21 vagon, ez év oasonló időszakában pedig Jő vagon zöldséget értéke- . tettünk Nyíregyházán. A núit év III. negyedében .'.ékesített 29 vagon zöid- eggei szemben az idén ha­A nyíregyházi Ságvári Emire TSZ-ben több mint 80 beiden végezték eí már a vetőszántást Nem késlekednek a vetéssel sem. Eddig 20 holdon vetették el az árpát, ezenkívül földbe került 10 holdon a takarmánykeverék és 20 holdon a rozs vető­magja. Természetesen c számok állandóan változnak, mert a vetési munkálatokat tovább folytatják sonló időszakban már 90 vagonnál tartunk, pétiig erre az időszakra 84 vago- nos tervet hagytak jóvá felsőbb szerveink a megye zöldségellátására. Ezenkívül a megye más területére még 20 vagon zöldséget szállí­tottunk ebben az időszak­ban túrajáratunkkal. A megye zöldségellatása tehát évről-évre javult. Ebben legnagyobb szerepet az ját­szatta, hogy a fogyasztók igénye nőtt, vásárlóképes­sége javult és a termelők, valamint a kereskedelem jobb, olcsóbb és frissebb zöldséggel igyekezett ezt az igényt kielégíteni. Minden­nek ellenére megyénk zö!d- ségellátása terén még sok a tennivaló. A jobb zöldség* ellátás titkai Szerintem a megnöveke­dett igények még teljesebb kielégítése érdekében a kö­vetkezők volnának szüksé­gesek: Felsőbb szerveink váro­sunk és megyénk ellátására biztosi isanak a mostaninál magasabb tervszámokat, il- ieive a megyéből kiszállí­tandó zöldség es a helyi fogyasztásra szánt zöldség arányát számunkra kedve­zőbben állapítsák meg. A III. negyedévi 550 vagonos össztervünkbői például a megye zöldsége Hátasára csu­pán 84 vagonnal engedé­lyeztek a felsőbb szervek, a többit belső és külső ex­portra irányozták elő. Saj­nos, a főváros III. negyed­évi tranzit tervelőirányza­tát csak 50 százalékban (Folytatás a 2t oldak/nj Lobogó lángok (2. oldat) A szuezi kérdésről (3. oldal.) w Vasárnap délután (4—5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom