Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-15 / 216. szám

NÉPLAP 1956 szeptember 15, szombat 2 Vasutasaink fegyelmezettebb munkát ígérnek, de azt kérik, hogy törődjenek többet velük Érdekes hírek Mintegy 200 kommunista vasutas — politikai, szakmai vezetők, népnevelők, s egyszerű pártmunká­sok — gyűlt össze szeidán délelőtt, a Pártoktatas Há­zában. A Szabolcs-Szatmár megyei vasutasok küldöttei kommunista nagyaktíván vitatták meg az őszi fcr-: galmi és szállítási feladatokra való felkészülést, érté­kelték a vasutasok között végzett pártpolitikai mun­kát. Az aktíván részt vett és felszólalt Kollonaj Béla elvtárs, az MDP megyei végrehajtó bizottságának ipari osztály vezetője, Csamangó Henrik elvtárs, a MÁV vezérigazgatóság szakosztályvezetője. A beszámolót j Szilágyi Sándor elvtárs, a debreceni igazgatóság poli­tikai osztályának h. vezetője tartotta. Az alábbiakban a felszólalásokból közlünk néhányat. Orbán Sándor elvtárs, a nyíregyházi vasúti pártbi­zottság tagja a KV. júliusi határozatnak a vasutasok körében terjedő téves visszhangjáról szólt. — Bátor bírálatra, önbí­rálatra van szükség, hogy a határozat szerint dol­gozzunk, megbirkózzunk egyre nagyobb szállítási problémáinkkal. A MÁV állomás termelési eredmé­nyei bizonyítják, hogy a pártszervezet munkájának megjavítása, a dolgozók hasznos javaslatainak meg­hallgatása milyen nagy fon­tosságú. Állomásunk jelen­leg az élüzem szintet tart­ja, de könnyebben menne a munka, ha az igazgatóság vezetői is többször eljönné­nek hozzánk, beszélgetné­nek az egyszerű váltókeze­lővel is, s ne az állomás­főnök szobájában alakíta­nának ki „melegszék vál­tási” mozgalmat. Közel 3000 vasutas dolgozó végzi Nyír­egyházán a közlekedési, szállítási feladatokat. Ennyi ember, — ha együtt dol­gozik, s ha a pártszerve­zetek irányítása megjavul — nagy erőt jelent. Thurzó Kálmán elvtárs, a záhonyi pártbizottság tagja — a dolgozók elméleti kép­zésében meglévő fogyaté­kosságokról beszélt. Bár a júliusi határozat óta sokat javult a dolgozók marxista- leninista képzése, tisztáz­tunk egy sor elméleti prob­lémát — ez önmagában ke­vés. El kell készíteni a he­lyi politikai feladat ter­vet, főképpen az elmé­leti képzésre, de a párt­politikai munka más területére is. Meg kell szervezni a fel­adatok végrehajtását. Ma már mindenki tudja, hogy nem az értekezletekkel, a határozatok gyártásával, hanem a végrehajtással me­hetünk előre. A mi hatá­rozataink eddig — a mi vasutas pártszervezetünkről beszélek — nem voltak ha­tékonyak, mert nem érvé­nyesült bennük valamennyi párttag akarata — fejezte be felszólalását. Az idősebb szakmunkásokon múlik a fiatalok nevelése *— mondta többek között Vénik Lukács a nyíregy­házi fűtőház lakatosa, s hozzátette, hogy a fiatalok megállják helyüket. De mi sokat foglalkoztunk és so­kat fogalkozunk velük ma is. Élüzem lett a fűtőház. Az idősebb szakmunká­sokról a bérrendezéskor is elfeledkeztek. Sőt amikor még ezt tavaly szóvá tettük, nem is vála­szoltak. S amikor a mi­nisztériumot kértük meg: vizsgálja felül ügyünket — szóra sem méltatták az idősebb szakmunkásokat. — A vasút területén is megindult a rehabilitáció — tért rá hozzászólásában Mohiár elvtárs, a nyíregy­házi állomás főnöke. — Káros volt, hogy eddig úgyszólván minden esetben mellőztük, háttérbe szorítot­tuk, még a legkisebb mun­kakörök betöltésénél is — a szociáldemokrata párt volt tagjait. Ma már javuA a helyzet: meggondoltabban, szívvel, kommunista mó­don bánunk a dolgozókkal. (Felháborító, hogy eay 30 éve a vasút alkalmazásá­ban lévő dolgozót, aki az­előtt egyetlen hibát nem követett el, a debreceni igazgatóság egyetlen sza­bálytalanság miatt súlyo­san megbüntetett.) Ha a szakmai vezetők eljárása helytelen, vagy hibás, vessék fel azon­nal azt a pártszerveze­tek. Ne engedjék csor­bítani a dolgozók jo­gait. Bohán József — záhcnyi MÁV dolgozó — bírálta az igazgatóság vezetőit. — Ha többet jártak volna nálunk Debrecen­ből, akkor nem került volna annyi pénzébe a vasútnak a víz prob­léma megoldása, a záhonyi telefonközpont beszerelése. Ezek a munkálatok külön több százezer forintot emésztettek mér fel — jó­formán feleslegesen. Nem fordítanak gondot a záhonyi dolgozók egészségvédelmére, s bár többször kértük, hogy építsenek egy megfelelő melegedőt, persze nem hallgattak meg bennünket — fejezte be hozzászólását. Csamangó Henrik elvtárs, a MÁV vezérigazgatóságá­nak osztályvezetője felszó­lalása: — Miért vetődött fel most ilyen élesen a dolgozók ügyével, javaslatsival való foglalkozás? Mert edd.g nem kérdeztük meg mi a véleményük, nem valósítot­tuk meg a helyes javasla­taikat. Igaz, ma még nem tudunk mindenkinek eleget tenni. De örvendetes és helyes, hogy felvetették eze­ket a problémákat. Meg kell viszont említeni, hogy a vasutasok életszínvo­nalának emeléséhez fe­gyelmezett, elvtársias munkára van szükség. Arra, hogy a pártszerveze­tek naponta üljenek le a dolgozókkal, menjenek kö­zéjük, ellenőrizzék a ter­melést. Nagyok a felada­taink és nincsenek csodá­latos új módszerek. Csak egy lehetőség van a munka megjavítására: Minden per­cet, mozzanatot kihasznál­va. Itt pedig legyenek el­sők a kommunisták. A megyei párt vb. ne­vében Kollonai elvtárs üdvözölte a nagyaktíva részvevőit. A vasút az ország vérke­ringése — mondják, s ez így is van. Ezért is hasz­nos, hogy itt a megye vas­utasainak legjobbjaival ta­lálkoztunk — mondotta. — Majd a vasút1 előtt álló feladatokkal foglalkozott Kollonai elvtárs, s ígéretet tett, hogy a jövőben több gondot fordít a vasutas párt­szervezetek munkájára a megyei és városi párt- bizottság. A nagyaktívát értékelni nem könnyű dolog. Azt azonban igen pozitívnak találta valamennyi részvevő, hogy olyan hibák is felszínre kerültek szerdán délelőtt, amelyeket azelőtt nem vetettek fel nyilvánosan. Űj hangot hallottunk, amely azt célozza, hogy a felsőbb vezetők foglalkozzanak jobban és többet a dolgozók ügyeivel. Különösen azért, mert azelőtt ezt évről- évre elhalasztották. Sajnos, nem volt, aki a sok-sok szakmai kérdésre választ adjon, bár a nagyaktívára meghívták Szávai elvtársat is, a debreceni igazgató­ság vezetőjét. S talán az hiányzott még legjobban a nagyaktíván, hogy több elvtárs elmondotta a hibákat, de azoknak kijavítására egyikük sem tett konkrét ja­vaslatot. Pedig ezek a javaslatok járulhatnak csak hozzá, hogy kialakítsák a pártmunka új stílusát, meg­javítsák a termelő munka körülményeit megyénk vas­utasai. Kopka János. Trópusi betegségek vizsgá­latánál a francia kutatók megálla­pították, hogy a sárgalázt, m iláriát stb. terjesztő kü­lönféle rovarok az ellenük évek óta síkéi rel alkalma­zott Gesarol, DDT stb. ké­szítményekkel szemben egyre inkább immunissá, érzéketlenné válnak. A be­tegségek megakadályozásá­ra újabb kísérletek folynak. ★ Az Ostrava környéki Hlbina bányában a közelmúltban áttértek a szén vízzel történő kiterme­lésére. Csehszlovákiában e'. a második bánya már, ahol a vízzel bányásszák a sze­net. A vízzel történő szén­kitermelés meghonosításá­nak tapasztalatait a Len­gyel Népköztársaság bá­nyászai is megtekintették. ★ Az Egyesült Államokban 114 km hosszú szénszállító csővezetéket lé­tesítettek, melynek 300 mm átmérőjű vízáramú vezeté­kében 5 km-es óránkénti sebességgel szállítják a sze­net. A darabos szén és a víz aránya 50—50 százalék. ★ Csehszlovákia az idén már több nemzetközi vásá­ron és kiállításon mutatta be az új „ZM-330‘‘ típusú gabonakombájnt. A „Wirt­schaft” című német gazda­sági szaklap megállapítja, hogy a rendkívül nagy tel jesítményű kombájn, ame­lyet léghűtéses olajmotor hajt, nagy érdeklődést kel­tett külföldön. Az új cseh­szlovák kombájn sorozat- gyártását az év elején kezdték meg. A kombájn tavalyi kipróbálása során különösen magasszárú ga­bona aratásánál vált be ki­válóan, de az egyenlőtlen növésű és alacsonyszáfú gar bona aratásánál is nagy tel­jesítményt ér el. ★ Svájcban a közelmúltban újtípusú lemeznyíró gépet állítottak elő. Az újtíp-’sú, könnyén kezelhető készülék segítségével, amely elektro­mos áram segítségéve] mű­ködik, kétmilliméteres le­mez munkálható meg. Haj­tómotorja 200 wattos, olló­szerkezete percenkint 659 nyírást végez. Vágási se-j. bessége 2 mm-es lemezből másfél méter percenkint. ★ A repülési sebességek fokozása során ma már el­jutottunk odáig, hogy hosz- szú utak esetében is a re­pülőtérre és a repülőtérről a belvárosba jutás okozza a nagyobb problémát. Az angol szaklapok földalatti, magasvasút és helikopter összeköttetésről írnak, mint a jövő fejlődési lehetőségei­ről. A legújabb tervek sze­rint a londoni repülőtér és a belváros között új rend­szerű függővasutat tervez­nek, mely az egysínszálon futó vasutak elvén alapszik. A futószerkezet kb. 2 m szé­les négyszögletes, alul rés­sel ellátott üreges vasgo-! rendapálya belső terébenj helyezkedne el. A rés két oldalán vízszintes felületen] futna a 4 gumiabroncsos futókerék, míg a vastartó] függőleges oldalán a futó­szerkezet 4 víszintes síkban forgó vezetőkereke haladna. A motor a futószerkezetbei szerelve, a vastartó felső! felületéről szedné az ára­mot. A vasút 60 személyt;, szállítana egyszerre, 111), km. sebességgel haladna 6J méter magasságban, 3 per-] inként közlekedne és így óránként 4800 utast szállít­hatna.-k Az clmfllt év végen a kaliforniai Berkeley ben az atom egy új elemi ré- . szecskáját fedezték fel, melynek tömege megegye­zik az elektronéval, de el­lenkező töltésű. Az új ré­szecskét „antiprotonnak” nevezték el. A részecske felfedezéséhez az egyetem hatalmas gyorsítóját hasz­nálták, melynek áramfo­gyasztása kb. Debrecen vá­ros elektromos szükségleté­vel azonos. Az új részecs­két úgy állították elő, hogy rézcélpontot gyorsított pro­tonokkal bombáztak. A fel­fedezés jelentőségét — an­nak ellenére, hogy a sajtó­ban fantasztikus híresztelé­sek láttak napvilágot — egyelőre még nem lehet fel-1 SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlöboijé Lányok — Regényes történet «* utolsó boszorkányégetés idejéből — Eddig: 1710. nyarán az áruló grot Károlyi Sándor es a megszálló németek panaszkodnak a szatmári jezsuiták­nak. hogy a «olt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segftsegét Az egyház csodát csinál Máriapó- cson s az egyszerű emuereket megfélemlítve éket a csa. szar iránti hűségre inti Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat Elrabolják a tyukodi Babocs és Kos csalán két fiúgyermekét Anna rádöbben & lezcuiták egész ármánykodására. András helyébe lép, szervezni kezdi a kurucmozgalmat Eg.y éj­szaka lovas hírnök erkezett. Elmondta: Békésszentand- ráson kurucfelkelés tört ki s várják a szatmáriak, sza­bolcsiak csatlakozását is. A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonyosapaíot szervez. Károlyi a i.ag karolyi kastélyban összegyűlt uraknak bejelenti a fel­kelés levers: . megérkezne hez Felelősségre vonják az árulót. Károlyi az asszonyok vezetőit börtönbe ve*i, sokakat gyermekeikkel együtt le gyilkoltat a katonákkal. (30.) Később azonban úgy határozott a jezsuita főnöl:, hogy Lőcseit személyesen küldi el Károlyi grófhoz a börtönbe csukott asszonyok ügyének megtárgyalására. Lőcsei atya váltott lovakkal nyargaltalta utazókocsiját a grófhoz. Majdnem későn érkezett. Károlyi súlyos be­tegséggel feküdt ágyában és haldoklóit már. Be sem akarták engedni hozzá a je­zsuitát, azonban ő mégis ki­harcolta magának titkos és fontos államérdekekre hi­vatkozva. Előre elkészített iratot vitt be magával, ame­lyet csak alá kellett írni, hogy a rabok sorsa meg­pecsételődjék. Belépett a szobába és egyedül maradt a beteggel, aki széles, mennyezetes di­vatot ágyán feküdt. Eszmé­letén volt még, azonnal fel­ismerte a belépőben a Szat- márról érkezett papot, ki­nyújtotta felé a Icarját. — Az isten küldte magát fiam nehéz órámban. Megszorította a jezsuita kezét, aztán visszahanyat- lott párnájára. A lélegzete szabálytalanul szakadozott elő hörgőjéből, veríték lepte el az arcát. Lőcsei is üdvözlő szava­kat mondott, majd kímélet­lenül és tapintatlanul, lát­va, hogy az idő sürget, azonnal a tárgyra tért. — Nagyságod bizonyára emlékszik a rebellis asszo­nyokra ... Károlyi felnyitotta lecsu­kott szemét és látszott rajta, hogy emlékezetét csak eről­ködve tudja frissen tartani. — Asszonyok? Asszo­nyok ?... Lőcsei sietve magyarázta: — Igen uram, a kuruc asszonyok, akik betörtek a kastélyba ... A gróf felnyögött és két­ségbeesett mozdulatot tett a kezével, mintha valamit el akart volna zavarni ma­gától. — A kurucok ... irgal- mazzon szent atyám tőlük, legalább az utolsó órám­ban ... Am a pap nem kegyel­mezett a haldoklónak. — Ezek az asszonyok még mindig nem nyerték el mél­tó oüntetésüket. Cselekedni kell, még hozzá sürgősen! Ezek megátalkodott boszor­kányok! Károlyinak tágranyílt a szeme ás suttogva kérdezte. — Boszorkányok?... Uram írgalmazz — és keresztet vetett magára. A jezsuita fokozódó erő­vel folytatta. — A hosszú vizsgálódás, nyomozás beigazolta, hogy ördöggel cimboráit boszor­kány valamennyiőjük, akik ártással, bűbájjal, bujaság­gal, eretnekséggel rontották embertársaikat éveken ke­resztül. A boszorkányság kétségbevonhatatlan jelére bukkantunk ... Halálos vé­tek lenne az isten és katoli­kus anyaszentegyházunk el­len, ha büntetlenül hagy­nánk őket. Gondolja meg uram! A gróf babonás séggel nyöszörgőit ágyában, közelgő halála teljesen ösz- szetörte, tehetetlenné tette. A jezsuita erőszakosan szólt. — Iiedry atyával elké­szítettük a parancsot, csak alá kell írni! Gondoljon uram az örök üdvösségre, lelke túlvilági nyugalmára! Nyújtotta a papírt és pennát. Károlyi remegő kézzel nyúlt a toll után, a jezsuita felsegítette, hogy a gróf a parancsot aláírja: aki a boszorkányság bűnében laláltatik, égettessék el! *• A szatmári jezsuiták és a világi hatóságok körültekin­tően kezdtek hozzá a „bo- szorkány“-perhez. Előzőleg újult erővel hirdették falu- ról-falura a népnek, hogy a döghalál isten büntetése, amely büntetést a rebellis eretnekek szabadították rá az országra. S uram bocsa'! — az eretnekek között bo­szorkányok is találtattak, akik elnyerik méltó bünte­tésüket. Egy előkészíteti pincében kezdődött meg a tortúra, a | szerencsétlen asszonyok val­A vallatást Jékey szolgabíró vezette. Más világi úr nem is volt jelen, márcsak azért sem, mert nagyrészük a szatmári nemesi felkelőkkel éppen Sziléziában háborúskodott Mária Terézia örökségéért. Kinn volt a haddal a gróf fia, Ferenc, Eötvös József, az alispán és igy tovább. A fekete posztóval letakart hosszú bírói asztalnál, amelyre koponyát és ke­resztet tettek, a szolgabírón kívül Lőcsei ült még. Az első áldozat, akit « hosszú börtönélet után be­támogattak a vallató hely­re, a Kós-lány volt. Lány? Ki mondta volna rá? Föl­dönjáró csontváznak nézett inkább ki, összeszáradt hús­sal és bőrrel, ráncos fekete arccal, esimbókokba ragadt hajjal. Saját anyja sem is­mert volna egykori viruló szép hajadon lányára. Gon­dolkodása is nehéz volt már, alig pislákolt valami értelem-fény a szemében. Egykedvűen tűrte, hogy be- lökdössék a vallatok elé. A gyertyafény is túl világos volt számára, hunyorogva‘ csukta le szemeit. (Folytatása következik.) félénk-1 latása. László Bátor bírálatra, önbirálatra van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom