Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-14 / 215. szám

NEPL' P 1956 szeptember 14, péntek Korai vetés — több termés Az elmúlt évben szeo- tember 2-án kezdték meg az ősziek vetését a nagy- kállói Vörös Zászló Ter­melőszövetkezetben. A meg­kezdéskor mindjárt 90 hóin rozsot vetettek el. Ezután a gépállomás részéről bekö­vetkezett géphiány, rész­ben pedig a betakarítás szervezetlensége folytán egyre nagyobb késedelem­mel folytatódott továob a kalászosok vetése. Ugyany­nyira, hogy a vetésre szánt búza utoisó szemei majd csak december 20-án ke­rültek a földbe. S mi lett a tapasztalat? Tóth János, a tsz. helyettes elnöke rövi­den ezt igy foglalja össze: „Abból a 90 hold rozsból, amit szeptember elején ve­tettünk, 11.5 mázsa termés­átlagunk lett, míg a későb­ben vetett terület alig adta meg holdanként a 9 má­zsát.“ .4 jókori vetésben leltei bízni Most a tsz. vetésterve: őszi kalászosokból 110 hold őszi búza, 96 hold őszi árpa és 20 hold takarmánykeve­rék. De a múlt évi tapasz­talatból tanulva okosabban, szervezettebben akarják e-t teljesíteni. Már a ve­tés megkezdése előtt a tsz vezetősége alaposan meg­tárgyalta a tennivalókat. Gura Ferenc növényterme­lés; brigádvezető például igen egyszerű szavakkal, de a tanulság őszinteségé­vel mondotta: „Úgy kell haladnunk a betakarítás­sal, hogy a vetési kenyér- gabonánk mielőbb a földbe kerüljön.“ Szőlősi József, -ul intézőbizottság egyik tagja pedig egyenesen a tavalyi példára hivatkozott: „Igen. érdemes sietni az ősziek vetésével, mert az idei csép­iekkor is majdnem három mázsával' adott többet az a rész, amelyiket a múlt őszön előbb vetettünk. A jókori vetésben lehet bízni. A tagság a cséplés befe­jezése után 5 kiló kenyér- gabonát és 80 deka árpái kapott munkaegységenként előlegül. Nem egy tag van olyan, mint Csordás Mi­hály, vagy Kökényes) Ja­nos, akik egymaguk mun­kája után 20 mázsán felül vittel: így haza kenyérgabo­nát; Tolnai István pedig (családjából harmadmagá- va! dolgozik a szövetkezel-j ben) 30 mázsánál is töb- j bet vitt haza. Zárszám­adáskor szintén 5 kiló osztalékra számit a tagság munkaegységenként. Csu­pán előlegből az államna« eladott feleslegükért 68.000 forintot kapott a tsz. tag­sága! 60 holdon már kikelt a ross Az okos és tervszerű igyekezet persze nem mu­lasztja el megadni az eredményt. Az augusztus meglehetősen száraz talajt hagyott szeptemberre. — Igénybevették az újat, a fejlett módszert: azon a he­lyen, ahol az idén zab és lednek termett, úgy köve­telték meg a vetőszántást a gépállomástól, hogy két henger közé vethessék a rozsot már szeptember el­sején. Sikerült? Megnézheti bárki, hogy az így vetett 6J holdon már ki is keit a rozs! Nincs tehát ok a megál­lásra, tétlen várakozásra. Már 15 hold takarmány- keveréket és 5 hold őszi árpát is elvetettnek mond­hat a tsz. tagsága. És Tóth János elvtárs elnökhelyet­tesnek nagyon igaza van abban, hogy: ,,Ha korán vetünk, hamarabb számít­hatunk annak kikelésére, bokrosodására, miáltal biz. tosabban vészeli át a telet és az ilyen vetés persze több termést ad.“ (Ettől tömörebben, rövidebben aligha lehetne kimondani ezt a nagy igazságot.) A tsz-ben, hogy megkez­dődött a betakarítás és az őszi kalászosok vetése, most ezideig még nincs pa­nasz a gépállomásra. így válik lehetővé az, amit a Vörös Zászló tagsá­ga már korábban elhatáro­zott: október 5-ig sikerrel fejezni be az őszi kalászo­sok vetését. —A B— A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet és munkakörülményeinek meg j a vitásában Befejezte tanácskozását a SZOT IX. teljes illése Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnöke beszámoló­jának bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a IX. lelje- i ülés tanácskozásának jelen­tőségét az határozza meg, | hogy az MDP Központi Ve- ! zelösége július; ülése után j tartják meg, amikor ha­zánkban igen kedvező po­litikai légkör alakult ki. A szakszervezeteknek, mint a szervezett dolgozók érdek- képviseleteinek az a fel­adatuk, hogy a bérből és fizetésből élő állampolgá­rok szempontjából vizsgál­ják a határozatok nyomán kialakult új helyzetet. — A Központi Vezetőség határozata és az azóta fo­ganatosított intézkedések lehetőségét a SZOT elnök­sége elsősorban abban lát­ja, hogy az egyes szervek önálló ügyintézése révén kedvező feltételeket és na­gyobb munkalehetőséget biztosított a szocializmus építését meggyorsító mun­kában — mondotta. Az ügyek előrevitelében a dol­gozók legszélesebb rétegeit vonjuk be politikai, gazda­sági és kulturális életünk minden területén. A dolgozók kezdeménye­zése reálisabbá vált, ami­nek jelentősége a tár­sadalomfejlődés szem­pontjából szinte felbe­csülhetetlen. Gáspár elvtárs megálla­pította: a dolgozók kezde­ményezésének állandó íej- . lesztése és felhaszná ása a szakszervezeti munka lé­nyege, s egyben legmegfe­lelőbb hivatása. Gáspár Sándor elvtárs ■ ezután részletesen foglal- ; kozott néhány fontos szak­szervezeti feladattal. Ele­mezte a dolgozók részese­dését a nemzeti jövedelem­ben, a második ötéves terv • irányelveinek tükrében. : Megállapította, hogy a má- , sodik ötéves terv során a • fogyasztási alap mintegy 35 százalékkal növekszik, ami , a bérből és fizetésből élők­• nek többek között azt is • jelenti, hogy 1960-ban az . 1955. évi színvonallal szem- - ben az egy keresőre eső ■ reálbér legkevesebb 25 szá­A tagság időben biztosítja a területet Nem sokat ért volna per. sz°, ha mind a betakarítás, nvnd a vetés csak a vezető­ség gondja maradt volna. Azonban a tagság is telje­sen így gondolkodott. Már befejezték 20 hold dohány törését, miután rögtön hoz­zákezdtek a 60 hold korai burgonya szedéséhez. Ebbe a területbe egyébként 40 hold búza — a többibe rozs­vetés kerül. A betakarítási tervet úgy végzi továbbra is a tagság, hogy a vetés folyamatosan haladhasson. így fogják végezni a kukorica, csillag­fürt, cukorrépa betakarí­tást is, amik után kenyér- gabonát vetnek. A Kokcsetav-ieriileti,, Mololov“ kolhoz (Kazah SZSZK) megművelt szűzföldjein gazdag ter­mést adott a kukorica, a napraforgó és a köles. A kol­hozparasztok most hozzáfogtak a silókukorica és a silónapraforgó betakarításához. A képen: a ruzsajevi gépállomás silókombájnja a kukorica betakarítását végzi. (Fotó: I. Budnyevics) AZ ORVOS IS EMBER A szerkesztősé^ postájából; .„Pávai György doktor ideges, durva természeíü ember . ,. Megkérem az élv- tarsakat, hogy legyenek szívesek a doktor úrral egy kicsit elbeszélgetni..." A kérésnek eleget tettünk. Befejeződet ... ? Ügylát- tik, mert az utolsó beteg s betette maga mögött az jtót. Az utolsó ... ? Nem gészen, máris kopognak az íjtón, idős parasztember éb-lábol be, hatalmas •sizmában Pávai doktor enáelőjébe. — Tegnapelőtt megszúr- e valami tövisféle a lábo- nat. Hasgat... A kisfiú. lz iskolás unszol, hogy főj­ek el, azt hajtja, hogy teta- twsz betegséget kaphatok. 4r meg nem hiányzik ... Így adja elő panaszát ízen a napon, immár a hat­vanadik beteg. Az orvos vizsgál, türelmesen, alapo­san. Közbe kérdez, érdek­lődik a fájdalmak felöl, taeeplet ír. Jó egészséget ríván, eztán útnak ereszti a beteget. Már jócskán túl­haladta az óra mutatója a nyolcat, amikor ismét ko­pognak az ajtón. — Ipari tanulónak jelent­keztem, orvosi igazolásra lenne szükségem. Reggel utazni szeretnék. — nyit be egy szőkehajú fiú, estének idején. — Foglaljon helyet! — int az orvos és felteszi szemüvegét. Vizsgál... Újabb látogatók: a közép­iskolához szükséges orvosi bizonyítványért jönnek. Is­mét vizsgalat... Aztán még egy, az utolsó tíz óra körül kint a falu túlsó ré­szén egy súlyos beteg. Éjjel zörgés ébreszti fel az orvost. Egy dijbirlcozó külsejű ember rázza a ki­lincset, az ablakokat. Meg­fájdult a foga, •az ismeret­len éjjeli látogatónak az a kívánsága, hogy most nyomban húzza ki a dok­tor úr (fogai még a klini­kán sem húznak éjjel). Mit csinál ilyenkor a falusi or­vos, aki 30 éve járja a fa­lusi élet iskoláját. Magára kapja ruháját, fehérkö- pznyt ölt és félóra sem te­lik bele, megkönnyebbülten távozik a beteg. Ilyen az orvos élete ... Másnap vasárnap reggel mosdás közben éri az első látogató. Egy öregasszony és egy kétnapos csecsemő. Es érdekes, az asszony még figyelmébe is ajánlja az orvosnak. — Sietek, nem érek rá időzni, tessék igyekezni doktor úr. — így. Az orvos félbehagyja a mosdást, in­ául a rendelőbe, közben megké rdezi: — Kórházban szült a lá­nya? — Hogy mondhat ilyet, még hogy az én lányom ... Az orvos próbálja magya­rázni, hogy az első szülést kórházban kell végezni a beteg érdekében, a rende­let is erről intézkedik. Nem talál megértésre, az öreg­asszony csak mondja a ma­gáét, és korholja az or­vost ... (másnap a gyermek meghalt a hirtelen szülés következtében, amit valószí­nűleg egy intézeti szüléssel el lehetett volna kerülni). Jönnek, mennek az err. berek. Mindenkinek akad valami kifogása, betegsé­gével kapcsolatban. Meny nyi ember megfordul pa­naszaival Pávai doktornál Nyírmadán. Naponta 50—60. SZTK betejóníhány ma gánbeteg. És vajon van-e aki gondol arra, mielőtt bekopog az orvosi rendelő ajtaján, vagy az alvó orvos ablakán, hogy van-e ideje pihenésre, vagy tanulásra a falu orvosának. Van-e h hetősége arra, hogy k rrsze rű orvosi könyveket tanul mányozzon, vagy ismeretei bővítésére ellátogasson kórházba. Mennyien elfe­lejtik bajukban, hogy hiszen az orvos is ember ... PÁLL GÉZA zalékkal emelked.k K je­lentette azt is, hogy a szak- szervezetek már az irány­elv-tervezet megvitatásában elfogadhatónak, jónak és reálisnak tartják a 25 szá­zalékos reálbér emelkedést. Ugyanakkor leszögezi ék azt is, hogy a reálbér növekedésére irányuló terveket egyen­letes ütemben évrol-év- re kell végrehajtani. A beszámoló további ré­szeben elemezte Gáspár elvtárs bérrendszerünk aia-> kulását. Megállapította, hogy bérrendszerünk át­meneti jellegű,' azaz mér­nem kapitalista, de koránt­sem szocialista bérrend­szer, mert nem érvényesül benne megfelelően a mun- kaszerinti elosztás elve. Bérrendszerünk nem hangolja eléggé össze a dolgozók anyagi érde­keltségét a társadalom érdekével. Két alapvető hiányosságot állapított meg: elsősorban a dolgozók anyagi érdekelt­sége nem párhuzamos a társadalmi és egyéni ér­dekkel. Másodsorban rend­kívül bonyolult, túlzottan centralizált és így a dolgo­zók számára nem Is ért­hető. A munkaversenyről szól­va elmondotta, hogy a bér­helyzetben bekövetkezett torzulást a szocialista mun­kaverseny helytelen a.kál- mazása is elősegítette. Nem lehet lebecsülni a szocia­lista munkaverseny jelen­tőségét, nevelóhatását, de hiba, ha nem mutatunk rá a munkaverseny szervezése folytán elkövetett igen sú­lyos hibákra. Ilyen niba például, hegy a népgazda­sági terv végrehajtására irányuló mozgósításnál nem abból a lenini megállapítás­ból indultunk ki, hegy: „új társadalmi rend csak akkor tud győzedelmeskedni a régi felett, ha a munka magasabb termelékenységét predukálja.” Ez pedig azt jelenti, hogy gazdaságosab­ban kell termelnünk, csök- kentenünk kell az időráfor­dítást, az anyaghányadot, tökéletesíteni kell a gyár­tási folyamatot stb. A beszámoló további ré­szében beszélt még arról Gáspár elvtárs, hogy a vállalatok önállósága feltét­len növelni fogja az üzemi bizottságok hatáskörét is. Ezután a dolgozók egyik legégetőbb anyagi kérdésé­re, a lakáskérdásre té t át és azt javasolta, hogy növeljék a szakszerve­zetek jogait a lakás el­osztásban. Javasolta, hogy a Minisztertanács határozatban szabja meg. hogy a gazdasági vezetők lakásokat csak az üb-vel egyetértésben adhassanak át. Majd felhívta a szakszer­vezetek figyelmét, hogy minden erejükkel segítsék a lakásépítési tervek telje­sítését. A nyugdíjrendszerünkről szólva elmondotta, hogy az 1954. évi új nyugdíjtör­vény gyökeres változást hozott ezen a téren. Fogya­tékossága azonban, hegy még mindig nem teljes és javasolta a legalacsonyabb nyugdíjak felemelését. Ezt követőieg hangsú­lyozta Gáspár Sándor, hogy a Munka Törvény- könyve és a munka­ügyi és munkajogi kér­déseket szabályozó tör­vényerejű rendeletek betartásáról való gon­doskodás a szakszer­vezeteknek nemcsak joga, . hanem köteles­sége is. Beszámolója i végén hangsú­lyozta, hogy a szakszerve­zetek feladata a tömegek szervezése és mozgósítása a termelési feladatok megol­dására, a .munkaszervezés megjavítására, a tecirnr-ía fejlesztésére. Fáradhatatla­nul munkálkodjanak azon a szakszervezetek, hogy fo­lyamatosan javuljon a dol­gozók élet és munkakörül­ménye. Őrködjenek éberen a törvényesség betartásán és egész munkájukkal se­gítsék még hatékonyabban a szocializmus építésének nagy ügyét. , A beszámolót tevékeny vita követte. Számos fel­szólaló hangsúlyozta a munkaverseny jelentőségét és sokan bírálták annak elbürokratizálódását. Szá­mosán emeltek szót amel­lett. hogy nagy feladatuk; van a szakszervezeteknek a! lakásépítési tervek teljesí­tésében. A SZOT teljes ülésének második napján lovább folytatták a vitát, majd Cseterki Lajos etvtárs, a SZOT titkára a szakszer­vezetek kulturális nevelő­munkájáról mondott beszá­molót. Hansúiyozta, hogy ezen a téren nagyon szép! eredményekről számolha­tunk be, 240 művelődési otthon és 4 ezer előadóterem áll rendelkezésünkre. Kulturális intézményeink, nevelőtevékenysége egyre, szélesebb. Az elmúlt évben a szakszervezeti könyv­tárakból mintegy 8 mil­lió kötet könyvet köl­csönöztek. A különféle előadásokat és műsoros rendezvényeket pedig 35 millió dolgozó láto­gatta, illetve hallgatta meg. A jövőben sokkal többet kelt foglalkozni a dolgozók mű­vészeti nevelésével. És eb­ben igen nagy szerepük van a szakszervezeteknek. Cseterki elvtárs beszá­molója után széleskörű vita bontakozott ki, amelynek során felszólalt Veres Pé­ter Kossuth-díjas író es Darvas József népművelési miniszter is. Az ülés harmadik napján határozatot hoztak arról, hogy két hónapos nyílt Vi­tára bocsátja a SZOT El­nökségének határozat ter­vezetét a szakszervezeti de­mokrácia kiszélesítéséről, az üzemi szakszerveze'i szervek önállóságának, ha­táskörének növeléséről. A nyilvános vita után a kö­vetkező teljes ülés foglal­kozik majd ezekkel a kér-' désekkel. A SZOT IX. teljes ülés", Foeh Jenő, a SZOT titkára zárószavával szerdán veget; ért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom