Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-13 / 214. szám

(QHclq ptölelápynl egyesüljetek! Két kép a tiszaszalkai Búzakalászból SZABOLCS­SZATMÁRI ^Ai^MD^MEGYE^IZOn^ÁG^^^^^EGYE^ANÁCí^^PJ^j Udvarias, kulturált kereskedelmet IS ereskedelmünk és kereskedelmi dolgozóink városunkban is nagyon sokat fejlődtek az el­múlt évek alatt. Szép és közkedvelt a nyíregyházi Állami Áruház, amit a megye minden résziből szí­vesen keresnek fel a dolgozók. Ugyanilyen közked­veltségnek örvend a Fűszer- és Csemegeáruház, amely a nap minden szakiban tele van érdeklődő, vásárló vevőkkel. De ugyanígy elmondhatjuk ezt a kiskereskedelmi vállalat üzleteiről, a földművesszö­vetkezet boltjairól. Mégis — minden fejlődés dacára — szóró kell tennünk egy olyan hibát, amely nem növeli, hanem csökkenti a kereskedelmi vállalatok és azok dolgo­zóinak jó hírét. Ez pedig nem más, mint az udva­riasság hiánya. A kulturált kereskedelem nemcsak azt jelenti, hogy választékos, sokfajta áruval lássuk el a vásárlókat, hanem azt is, hogy igyekezzünk minden igényt kielégíteni, a kereskedelmi dolgozók legyenek a legudvariasabbak és mindenkor szolgá­latkészen álljanak a vásárlók rendelkezésére. Nap­jainkban sajnos, nagyon sokszor megfigyelhetjük azt, hogy a vevő percekig áll várakozva a.z üzlet­ben. a kiszolgálók pedig nevetve, egymással beszél­getnek. Ez súlyos udvariatlanság. Ugyancsak az udvariatlanság fogalmát meríti ki az is, hogy nem fogadják a vevők köszönését be- és kimenetelkor a kereskedelmi dolgozók. Mindezek apróságok, de saj­nos, ma eléggé 'jellemzőek az üzletek, áruházak dolgozóira. Miért tesszük ezt szóvá? Ha egy vevő bemegy az áruházba és nem tö­rődnek vele, előbb utóbb megunja a tétlen áesor- gást és elhagyja a boltot. Nem mentő körülmény az sem, amit ma nagyon sok kereskedelmi dolgozó hangoztat, hogy előbb-utóbb úgyis betér valamelyik üzletbe és ott megvásárolja azt, amire szüksége van. Ez a nemtörődömség az üzlet híre miatt nem válik dicséretére egyetlenegy kereskedelmi vállalatnak sem. A napokban a Sóstóhegyi Földművesszövet­kezet Áruházában figyelhettünk meg ilyen esetet. Az áruház dolgozói udvariatlanul, nemtörődöm módra fogadták a vevőket. A vevő elhagyta az üzle­tet, nem vásárolt semmit. Ez kétségtelen nem a leg­jobb hírét kelti a szövetkezeti,áruház dolgozóinak. Az udvariatlanság nemcsak a kiszolgálásban, vagy a köszönés fogadásában, vagy nem fogadásá­ban merül ki. Kifejezője az udvariasság a szeretet­nek, megbecsülésnek és a tiszteletnek is. De milyen megbecsülés, vagy tisztelet az például, ha a vevő kérdéseire kurta, fennhéjázó válaszokat kap. A kul­turált kereskedelem ma már nálunk nem ismeret­len fogalom. Az viszont hiba, hogy nem mindenütt foglalkoznak ennek megfelelően a vásárlókkal. Az eladók legyenek udvariasak és előzékenyek. Fejez­zék ki tiszteletüket, előzékenységüket azzal is, hogy készségesen állnak dolgozó társaik rendelkezésére. Ne tűrjék meg a rendetlenséget, a tisztátalanságot az ' eleiben. Legyenek figyelmesek. Nem tartozik az sem a tisztelet és megbecsülés közé, hogy például a Kossuth-szálló halijában leszakadt sarkú, fityegő plakátok, félig leszakadt és kialudt lámpák, szakadt huzatú székek várják a vendégeket. A Kossuth téren lévő gyorsbüfé állandóan piszkeo, és rendet­len. Nem mentheti az üzlet vezetőit és dolgozóit az sem, hogy állandóan sok a vendég. Éppen ez teszi szükségessé a nagyobb tisztaságot és rendet az üzletben. Sorolhatnánk több ilyen hibát, amivel bizonyít­hatnánk, hogy van még mit tenni az udvariasság, a kulturált kereskedelem terén. Célunk nem a hibák felhánytorgatása, hanem az, hogy azok kijavításá­val segítsük a kereskedelem munkáját. Ne hagyjak kereskedelmi dolgozóink azt, hogy olyan hírek szál­lingózzanak felőlük, hogy a kapitalista kereskedelem kulturáltabb, udvariasabb volt. Ennek ellenkezőjét könnyen bizonyíthatják. Leginkább pedig azzal, hogy kulturált módon, nagy választékkal, szép, tiszta és ízléses üzletekben udvariasan bánnak a vevők­kel, dolgozó társaikkal. Hasznos tanácskozás Nyolcán ülik kórül az asztalt Baktalórántházán a községi pártbizottság irodá­jában: a községi párttitkár, az Úttörő TSZ elnöke, az fmsz. igazgatóság tagja, ketten a járási tanács me­zőgazdasági osztályáról, ketten a MNB hitelügyi csoportjától és a helyi er­dőgazdaság párttitkára. Ta­nácskoznak. Könnyen kide­ríthető, hogy miről folyik a szó, mert mindenki eloltott az újság, amiben a Minisz­tertanács határozata olvas­ható a szövetkezeti mozga­lom fejlesztésér 51. Ismerik már a határozat minden pontját, de újra és újra be­lenéznek, idézik, magya­rázzák az egyes pontokat. A beszélgetés kezdetén a határozat fontosságáról esett szó, hogy mit jelent ez a parasztság számára, a arról, hogy mennyi meg­kötöttségtől szabadulnak meg a tsz-ek. A mindenna­pi gyakorlat fogja ezt iga­zán megerősíteni, az a gya­korlat, amely a keserű szájíz utolsó nyomát is el­tünteti, ame'v valóban új, boldog életet teremt a fa­lun. Ezután a pontok kö­zül boncolgatnak néhányat, a tsz-t érintő legfonlosab- oakat. Megállapíthatják, hogy az új belépők szíve­sebben hozzák be a vető­magot, mert megvan a biztosíték a termény érté­sének teljes megtérítésére. Nagy kárt okozott az, hogy a belépők e’adták a piacon állatállomá­nyukat, s úgy fizették he az állatok értékének meghatározott hánya­dát. Mőtt a földterület, de elma­radt mögötte a közös állat- állomány gyarapodása. — Baktalórántházán nagy je­lentősége van a tejnek, tej­terméknek. Az Úttörő TSZ például a községi tej­begyűjtéshez 55 százalék­ban járul hozzá. Jelenleg 15 tehén van. Ezt a létszá­mot kiegészítik 50 darabra s akkor megkezdik a tej­feldolgozó üzemeltetését. Ennek a törekvésnek a megvalósítását elősegíti az erdőgazdaság is, amikor a Fagyaloson 45 hold erdőt használatra a termelőszö­vetkezetnek enged át. Be­fejezést nyerhet az 50 férő­helyes istálló a lefejő te­henészet számára, a 18 va- gonos magtár, a növendék és süldőszállás. S bizto­sítva lesz a jelenlegi 5 és a későbbi 15 holdas szőlőte- lepítvény karószükséglete. Már ehhez kapcsolódik egy nagyon fontos kérdés: egy komplex épít őbrigád létre­hozása, A termelőszövetke­zetben többen dolgoznak, akik azelőtt a kovács, bog­nár, kerékgyártó, asztalos, lakatos, ács és kőműves szakmában helyezkedtek el. Most létrehoznak egy szak­munkás brigádot, ezekből a tsz-tagokból, akik hozzáér­tés híján nem találták mag helyüket az állattenyésztés­ben, vagy a növénytermesz­tésben. Lenne számukra munka bőven a tsz-ben is, mert a felsorolt építkezé­seken kívül 1957-ben meg­kezdhetnék 21 tsz-tag há­zának felépítését, s a Mi­nisztertanács határozata ér­telmében kedvező feltéte­lek mellett alkalom nyílna a többi termelőszövetkezet megsegítésére. A tervezett gépkocsi és Zetor vásárlás ismét nagy távlatot nyit meg a tsz. fej­lődése elŐtt. y A 11 hold öntözéses kertészetet kibővítik, s 50 holdra növelik a jelenlegi 28 hold he­lyett a gyümölcsöst, ha­lastavat létesítenek, s a lölözött tej egy ré­széből nyert túróval fellendítik a baromfi- nevelcsl. Oláh Tibor növénytermelési brigádvezető egyik leg­nagyobb gondja most a jól sikerült maglóhere behor- áása és clcséplése. 50 holdon 100 mázsa lóheremagra számítanak. Ennek árát — 250.000 forintot — a har­madik elölogosztásra fordítja a tsz. Gajdos József tehenész a Búzakalász 20 literes Olga nevű tehenével A tsz. 42 tehene közül jelenleg 32 fe­jős, 10 borjas. Naponta 200—210 liter lej kerül eladás­ra, ami havonta 18—20 ezer forint bevételt jelent. A halastó melletti, volt grófi halászház kitatarozá­sával halászcsárdát és po- hai azót létesíthetnek, aho­vá a község dolgozói szíve­sen elmennek s a ligetben kellemesen tölthetik szabad idejüket. Évek óta termel a szö­vetkezet expóit édesesiliag- fúrtöt, amit a magteimei- tetó vállalat közvetít kül­földié. A jelenlegi árviszo­nyok között — csak 5 má­zsa magot számolva — hol­danként 1750 forint ha­szonra számrhat a ts/> a közvetítő szerv kikapcso­lása lévén. A most folyó tagosítás befejezése után lehető­ség nyílik arra, hogy területnövekedés nélkül is megkétszerezze a tsz. kenyérgabona vetéste­rületét s az állatállo­mány szilárd takar- mányfcázisának megte­remtése érdekében mintegy 100 holdon évelő pillangós növény megtelepítését. Kialakítják a vetésforgót úgy, hogy a további terület növekedés miatt né kelljen azt alapjaiban megváltoz-' tatni. Ezek olyan tervek, amelyeknek a gyümölcsét már sokkal több új terme­lőszövetkezeti tagnak kell élveznie. Erre szintén össze kell fogni mindért erőt, becsületes szándékot, Ha az utolsó sorokban is, de meg kell említeni még, hogy a közép- és hosszú- lejáratú hitel visszafizetési idejének meghosszabbításá­val 6.33 forinttal gyarap­szik múnkaegységenkéftt a részesedés az Úttörő T$Z- ben s a többi kedvezmé­nyek is mintegy 25 száza­lékkal járulnak hozzá a termelőszövetkezeti tágók egyéni boldogulásához. Hasznos volt ez a tanácskozás a megjelentek részére. líasznos és tanul­ságos. Javasolhatjuk min­den tanács és tsz-vézétő részére az ilyen eszmecse­rét. S. A. Elvetették a takarmánykeveréket, vetik ax ősxi árpát A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben, ahogy szükséges is, elsőnek az őszi ta­karmánykeveréket vetet­ték el. Április végén, má­jus elején csak akkor vár­hatunk kaszálható zöldta­karmányt, ha legalább szeptember közepéig elvé­gezzük a vetést. A korán vetett keveréket nem csak korábban lehet vágni ta­vasszal, hanem tömegre is többet ad, mert még az őszön megerősödik a vetés. A Ságvári TSZ tagjai 10 holdba vetettek takarmány- keveréket. A 20 hold őszi- árpájuk vetése most van folyamatban. Az árpa vetés után meg­kezdik a rozs vetését is. Nagy Károly tsz-tag trak­toros ennek is nagyszerűen előkészítette^ a talajt, Csü­törtökön kezdik a burgo­nyaszedést is a szövetkezet­ben. r Lj gimnázium épül Mátészalkán Mátészalkán az elmúlt héten új gimnázium építé­sét kezdjék meg. A modern iskola mintegy 7 millió fo­rintos költséggel épül fel a szatmári rész nagy örömé­re. Ebben az évben mint­egy 600.000 forint értékű, építkezést végeznek el. (S-né) Korszerű felcsárda épül Nyíregyházán A Mészöv, igazgatósága Igazgatósági ülésen hatá­rozta el, egy tejcsárda épí­tését Nyíregyházán. A mo­dern, reprezentatív épüle­tet a Nyíregyháza és vidéke körzeti íöldművesszöveíke- zet építené saját erőből. A városi tanáccsal tör­tént közös megállapodás alapján elhatározták, hegy a tejcsárdát a Sztálin té­ren, a jelenlegi Jereván he­lyén építik fel. Az 1 millió forintos beruházással épülő tejcsárda Nyíregyháza leg­szebb, legmodernebb épü­lete lesz. Célja a rendszeres tej és tejtermékek árusí­tása, valamint a reggeliző és uzsonnázó vendégek el­látása. Az épületben mű­ködő söntés szolgálna az állóvendégek ellátására. A nágyteremben asztalokat helyeznének el azon ven­dégek számára, akik job­ban ráérnek s kellemes környezetben akarják el­tölteni idejüket. A nagyter­met pálmával, márványme­dencével és szökőkúttal akarják díszíteni és üveg­fallal veszik körül, aminek falai nyáron kinyílhatok. Egy terraszt is terveznek az épület tetejére, ahol a nyári kellemes időben hű­sítő italokat fogyaszthatnak a vendégek. Dicsérendő az az igyekezet, amellyel a gyermekek ellátására tö­rekszenek a földmüvésszö- vetkezet dolgozói. A tervék szerint egy olyan helyiséget is berendeznek az épület­ben, ahol a gyermekek — szülők nélkül — megfelelő gondozónők felügyelete mel­lett tölthetnek el néhány órát. Itt mesedélutánokat, filmvetítést rendeznek és játékokkal látják el a leg­kisebbeket, hogy szüléik nyugodtan végezhessék bé-’ vásárlásaikat. Az építkezést a közeli na­pokban megkezdik és terv szerint a következő év ta­vaszán átadják a várós dol­gozóinak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom