Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-09 / 211. szám

rUtltit) praklnrjai egyesüljelek !

SZABOLCSSZATMÁRI

fiz életre nevelünk

(2. oldal)

Külpolitika

(3. oldal.)

Vasárnap délután

(4—5. oldal)

AZ MDP megyei BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÁCS LÁPJA i

XIH. évfolyam, 211. szám AHA .70 IILLKH 1956 szeptember 9, vasárnap

A Szabolcs Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata az őszi mezőgazdasági munkák megszervezéséről és végrehajtásáról

A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta azokat a tennivalókat, amelyeket az elkövetkezendő napokban, hetekben végre kell hajtani az őszi munkák sikere érdekében.

A határozat kimondja, hogy az őszi szántási és vetési munkák jó végrehajtása a II. ötéves terv második éve bőséges kenyérellátásának alapjait teremti meg. Éppen ezért mindenütt törekedni kell arra, hogy a kenyérgabona vetéseket a legjobb elövetemények után kifogástalan magágyakba, a legmegfelelőbb időben végezzük. A tsz-ek fordítsanak nagy gondot a takarmánykeverékek vetésére, egyben a folyamatos silózáson keresztül növeljék takarmánykészletüket. Különösen nagy feladat hárul az őszi munkákban a gépállomásokra. Munkájuktól nagymértékben függ. hogy jövőre milyen terméseket takarítanak be, milyen ütemben fejlődnek, erősödnek tsz-eink.

A vb. határozata kimondja:

1. A tsz-ek a kihelyezett mezőgazdászok segítségével készítsenek a vetési munkákról időrendi térvet, melyben pontosan határozzák meg a kalászosok legjobb előveteményét, a talaj előkészítés idejét, módját, a felhasználandó műtrágyát, esetleg istállótrágya mennyiségeket és a vetés idejét, valamint egyéb tudnivalókat. (Vetőmagtisztítás, próbacsírázta- tés, csávázás. stb.) Törekedni kell arra, hogy a rozs vetését szeptember végén, az őszi búza vetését pedig október 25-ig mindenütt befejezzék. Ez a terv legyen összhangban a traktoros brigádok terveivel.

2. Ezekben a napokban nagy gondot

kell fordítani az aprómagvak cséplésére. A gépállomások mindenütt bocsássanak elegendő gépet az aprómagvak cséplésé- hez, a községi tanácsok pedig végezzenek jó szervező munkát azért, hogy minden szem aprómagot közös szérűn csépeljenek. Ezzel időt és üzemanyagot takarítunk meg. A csillagfürt cséplését legkésőbb szeptember végéig, a többi aprómagvakat pedig október 15-ig kell befejezni. ,

3. Tovább kell fokozni az istállótrágya kihordását és alászántását úgy a tsz-ek- ben, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál. A szántóterület 20 százalékán kell az istállótrágyázást ez évben elvégezni. A gépállomások vontatókkal segítsék elő a tsz-eknél a trágya kihordását. A kihordott trágyát azonnal alá kell szántani.

4. A betakarított területeken haladéktalanul meg kell kezdeni a vetőszántást, hogy jól beérett, ülepedett magágyakat biztosítsunk a vetőmagvak számára. A vetőszántással egyidőben munkáljuk a talajba alaptrágyának a szerves- és műtrágyákat. A vetőszántást tekintettel a száraz időjárásra a henger és a fogas kövesse;

5. A kukorica- és a napraforgószár betakarításának meggyorsítására a gépállomások 20—25 darab kombájnt alakítsanak át. A burgonyabetakarító gépeket elsősorban ott kell használni, ahol kevés a munkaerő és ahol minőségi burgonyát termelnek; A cukorrépa betakarítását meg kell kezdeni és november 10-ig be kell fejezni. A kapások betakarítását először azokon a területeken kell megkezdeni, ahol kenyérgabona vetés lesz. A termények elszállítására a gépállomások adjanak szállítóeszközökben fokozott segítséget a tsz-eknek.

6. Községi tanácsaink, a Hazafias Népfront, a tanácstagok, állandó- és termelési bizottságok segítségével szervezzék meg, hogy az érkezett minőségi vetőmagvakat a termelők gyorsan kicseréljék.

7. Az őszi mezőgazdasági munkák legfontosabb feladata a kenyérgabona-vetésterv teliesítése. Községi tanácsaink széleskörű társadalmi ellenőrzést szervezzenek a Hazafias Népfront, tanácstagok, termelési- és állandó bizottságok közreműködésével. A vetés kezdetétől, annak befejezéséig naponként végezzenek helyszínen szúrópróbaszerű ellenőrzést. Kisebb községekben a dolgozó parasztok 15—20 százalékának, nagyközségekben 10 százalékának ellenőrizzék helyszínen a vetésterv teljesítését. Minden községben szeptember közepéig szervezzenek gazdagyűléseket, ahol a helyi viszonyoknak megfelelően beszéljék meg az őszi munkák feladatait.

8. A községi tanácsok a vetési munkák befejezésével gondoskodjanak az őszi vetéseken a vízlevezető barázdák elkészítéséről, valamint a vízlevezető árkok kitisztításáról és a szükségletnek megfelelően esetleg új árkok készítéséről.

9. Minden termelő vetés előtt az elvetésre kerülő kenyér- és takarmánygabonáját szelektorral tisztítássá ki, melyhez 75 darab szelektor áll a gépállomásoknál rendelkezésre. A szelektorok menetirányterv szerint dolgoznak. így a szelektornak a községbe való érkezését a községi tanács tegye közhirré és a tanácstagok, valamint a termelési bizottságok tagjainak példamutatásán keresztül népszerűsítsék a vetőmagtisztítás jelentőségét.

1j. Az üszögfertőzés megakadályozása, illetve csökkentése érdekében az őszi árpa és az őszi búza vetőmagot minden termelő csávázza. A csávázó berendezést helyes ha községenként központi helyen állítják fel és a községi a árollóm us irányításával végzik a csávázást. A földművesszövetkezetekben a csávázáshoz szükséges szerek elegendő mennyiségben rendelkezésre állnak.

11. A múlt évi hibákon okulva javasoljuk, hogy minden termelő vetés előtt próbacsíráztatást végezzen. A próbacsí- ráztatást a tsz-eknél a kihelyezett mezőgazdászoknak kell elvégezni, míg az egyénileg dolgozó parasztoknál a községi ag- ronómusok, illetve mezőgazdasági előadók irányítsák.

12. Az ősszel bevetett és mentesített területek kivételével minden szántóterületen őszi mélyszántást kell végezni. Az őszi mélyszántást úgy kell megszervezni és irányítani, hogy a legfontosabb ipari növények alá már szeptemberben megkezdődjön és előtérbe kell helyezni az előhántós eke használatát.

13. A megye területén ezév őszén 967 kh területet kell feltörni és szántóföldi művelésbe vonni. A községi tanácsok feladata, hogy ellenőrizzék és biztosítsák a kijelölt hasznavehetetlen rétek és legelők ősz folyamán való feltörését. A kijelölés a járási tanács részéről minden községnél és községen belül minden tsz-nél korábban^ már megtörtént*

Vetik az őszi búzát a uagfkállÓ! járásban

Megyeszerte megindult az őszi árpa és a rozs vetése. Több helyen megkezdték az őszibúza vetését is. A Nagykállói Gépállomás traktorosai 200 hoidon tették földbe a magot. Ebből 60 hold rozsot, s a császárszállási Új Alkotmány, a nagykállói Vörös Zászló és a Rákóczi Termelőszövetkezetben pedig 140 holdon őszi búzát vetettek. — Nem várnak a szárazság miatt, mert a magnak a földben a helye, ha jövőre jó termést akarnak. A száraz talajt jól megművelik, úgy kerül bele a mag. Javul a talaj vízgazdálkodása, a mag kicsírázhat.

A gépállomás körzetében egy kombájn és 20 cséplőgép végzi a csillagfürt cséplését. Eddig mintegy 1000 mázsa csillagfürlma- got nyertek. Megkönnyítené ezt a munkát, s több erő jutna az őszi szántás-vetésre is, ha a községi tanácsok megszervezték volna a csillagfürt közös-szérűn való cséplését. Ez az igen fontos szervezés nem történt meg és sok esetben 50—100 kiló mag miatt kell egyik udvarról a másikra húzatni a gépet, ami a termelékenység rovására megy.

Kaba? János emlékünnepély az Alkaloidában

A magyar morphingyár- tás atyja, az Alkaloida-gyár alapítója volt Kabay János. Az üzem vezetői és munkásai kegyelettel emlékeznek üzemük alapítójáról, halálának 20. évfordulóján.

Ebből az alkalomból emlékünnepséget tartanak, amelynek során leleplezik Kabay János szobrát, Boldogfai Barkas Sándor szobrászművész alkotását.

Az ünnepségen részt vesznek a gyár munkásai, a minisztérium és a Gyógyszer- ipari Kutató Intézet küldöttei.

Az emlékbeszédet dr. Bognár Rezső, Kossuth-dí- jas akadémikus, egyetemi tanár, a Gyógyszeripari Kutató Intézet igazgatója tartja, az ünnepi előadó pedig, Lőrincz Imre vegyipari miniszterhelyettes.

Az ünnepségen közreműködik még számos fővárosi és debreceni színművész, valamint a debreceni MÁV filharmonikus zenekara,

A Mészöv választmányi ülése Nyíregyházán

A MÉSZÖV szeptember 8-án megyei választmányi ülést tartott Nyíregyházán. Az ülésen Szabó Miklós, a Mészöv, igazgatóságának elnöke tartott beszámolót a földművesszövetkezetek termelési szervezését és a terméshozamok növelését segítő tömegpolitikai munkájáról, az értékesítésről és áruellátásról. Foglalkozott a szövetkezetek önállóságának kérdésével. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi időkben 13-al nőtt az önálló földművesszövetkezetek száma a megyében. A dolgozó parasztok egyszerű társulási formájáról szólva elmondotta, hogy ma már 101 különböző szakcsoport működik a megyében, s tagjaik száma csaknem eléri a kétezret.

A hozzászólásokban többen felhívták a figyelmet

a föidművesszövetkezetek tevékenységében megmutatkozó hibákra, és számos javaslat hangzott el ezek kijavítására.

Cs. Balogh János Tisza- lökről arról beszélt, hogy a Keleti Főcsatorna megépítése óta a járás községeiben fellendült az öntözéses zöldségtermelés. Sok export árut is termelnek, de a megrendeléseknek nem mindig tudnak pontosan eleget tenni szállító eszközök hiányában. Banu Ferenc Dögéről javaslatot tett arra, hogy a földmü- vesszövetkezetek áruellátásának és tevékenységének megjavítása érdekében a választmány és felügyelő bizottság tagjai esetenként tartsanak fogadó órát, s hallgassák meg a vevők véleményét, kérését.

A választmány végül határozatot fogadott el a munka további javítására.

Megjeleni a statisztikai évkönyv

A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szalmár megyei Igazgatósága kiadásában megjelent a megye legfontosabb adatait tartalmazó évkönyv. A felszabadulás óta ez az első olyan mű, amely hiteles statisztikát ad a megyéről. A kemény kötésben és igen szép kivitelezésben megjelent évkönyv 330 ol.

dal terjedelemben közli az 1952—55. év jelentősebb területi, népességi, népmozgalmi, ipari, mezőgazdasági, oktatási, népegészségügyi, népművelési stb. adatait, amelyek nagy segítséget nyújtanak a megyei vezetőknek és tudományos dolgozóknak következtetések levonásához és a további tervezésekhez,

; Egy oldalon az erő és az igazság

Amikor e sorukat papírra vetjük, meg nem eitsk véget a Menzies vezette úgynevezett ötösbizotlsag és a kairói kormány tárgyalásai. Néhuny kö.etkez- letést azonban már az eddigi tárgyalások aiapján is levonhatunk. Az egyik következtetés az, hogy a Menzies bizottságot, enyhén szólva, korlátozott felhatalmazással indították el Egyiptomba. — Hatásköre mindössze arra terjed ki, hogy ismertesse a londoni „18 ’ úgynevezett Dulles tervét, de arra már nem kapott felhatalmazást, hogy ebből bármit engedjen. így tehát az angol és a francia kormány saját elgondolását akarta rákényszeríteni Egyiptomra, anélkül, hogy jottányi engedményre hajlandó lett volna.

A másik következtetés az, hogy Anglia és Franciaország eleve az ótösbi- zottság küldetésének kudarcára számítva, de bizonyos tekintetben a küldetés hatékonyságának „alátámasztásaként” a tárgyalások hetében látta jónak fokozni a kardesörtetést, a katonai előkészületeket. Franciaország csapatokat küldött Ciprusra, a Szuezi- csatorna Társaság pedig megtette a lépéseket, hegy a csatornán működő európai révkalauzok otthagyják szolgálatukat.

Az egyiptomi kormány higgadtságának, önmérsékletének és megegyezési készségének köszönhető, ha a helyzet a szombaton bevégződött tárgyalások után sem lesz válságosabb. — Nasszer miniszterelnök tett ugyanis olyan újabb javaslatokat, amelyek Egyiptom részéről, értesüléseink szerint, némi engedményt jelentenek — természetesen a szuverénitás és a csatorna feletti tulajdonjog csorbítása nélkül — és amelyek lehetővé teszik a nyugati hatalmaknak, hogy kijussanak a maguk teremtette zsákutcából és folytassák a tárgyalásokat.

Ritkán fordult elő a történelemben, hogy erő és igazság egyazon oldalon legyen. Korunkban azonban, ennek mind többször tanúi vagyuk. Anglia és Francia- ország katonai erővel fenyeget, de nemcsak az igazság nem áll oldalán, hanem az erő sem. Anglia és Franciaország, ha így folytatja, politikailag Is teljesen elszigetelődik, nem is szólva arról, hogy aligha akad olyan állam, amely, vállalná Anglia és Franciad ország oldalán egy katona!1 akció nagyonis kockázatod kalandját.

Az új naptári héttel ,,űji szakaszba lép a szuezi kérJ dés. A reálpolitika és a jó-] zanság azt diktálja, hogy ez) a hét újabb tárgyalásokat,! újabb eszmecseréket hozzonl és ne tegye válságosabbá^ ne élezze ki a Szuezi-csa-l tania^prgblámlját»