Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-08 / 210. szám
NÉPLAP 1956 szeptember 8, szombat Szeptember 4-én — a Szokatlan íorróság el 51 •mindenki a hűvösre húzódott, aki csak tehette. Gulyás Lajos bács:nál, a ti- szaszalkai Búzakalász elnökénél nem ilyen kénye’m: szempontok játszottak szerepet. Az orvcsi rendelkezésnek akart csupán eleget tenni, amely 2 napi pihenést írt elő gyulladásos •lába miatt, amelyen tekintélyes pólya fehérlett. Lajos bácsi nem igen vette szó szerint az egészség őrének előírását. A korareggel! jövés-menést, ellenőr. „NEM SZEGÉNYEDNEK EL.. “ zést, irányítást annyira megszokta már, hogy nehéz dolog az ilyen kívánalmak teljesítése. Abból is kitűnt ez, hogy felöltözve feküdt az ágyon, mint aki nem régen dőlt le, készen arra, hogy kínjának enyhültével újra útnak eredhessen. Úgy vettem észre, hogy valósággal kapott az alkalmon, hogy beszélgethetünk. a mehetnékját ez kis.-é lecsillapította. jj-4* emberek könnyen megteszik a rostszál — tie a jóra rá kell beszélni őket“ Fektében félkézre könyökölve beszélt a Búzakalász elindulásáról. 1952-ben lett sokat fáradoztak a Búzakalászon beiül is, meg kívül is, nr>:r? 55-ben újra sére állította* be. Cserép- üzemet is létesítettek s más häsz'iO'Uic.to munkát kerestek té.ue. A zárási eredmény valóban jobb s lett, mint korábban. 25 formt volt egy munkaegység. De a ',tsz. pártszervezetének és a gazdasági vezetők neveié munkája 55-ben éi vény esült csak igazán. Jobb lett a fegyelem, a közös vagyon megbecsülése. Tovább léptek a belterjesség felé: fokozták a hizlalást, baromfitenyésztést, rátértek a. zöldségtermesztésre, teherautót vásároltak. 52 forintos munkaegységet terveztek, amit el is értek. 309 mázsa cukorrépa termett ebben az évben- átla- i gosan holdanként a Búza- í kalászban. A teherautó 122 mázsa cukrot szállított haza. Volt olyan tag, aki 1.46 mázsa cukrot kapott egyebek közt. A Bajcsy 21 forinttal zárt és csak 67 kiló cukro* kaplak, amit az elnök egymaga vitt a vállán a tagság színe elé. Ez az eset tette fel a koronát arra a nagy érdeklődésre, amely a Búzakalász jó eredményei iránt már a legutóbbi zárszámadástól kezdve fokozatosan megnyilvánult. Sck egyénileg dolgozó paraszt kérte már ekkor felvételét a Búzakalászba, sőt a Bajcsy tagsága is arra az álláspontra iutott, hogy egyesüljön a két tsz. Gulyás bécsi eltűnődöt* egy pillanatra . . . Két nehéz. de szép esztendő volt . . . ,<Vem haj a sok ember.. Tóth András, Sebestyén Béla, B. Balázsi László először tsz-község Tisza- szalka, abban az évben alakult meg a Búzakalász is 126 családdal közel 1,000 holdon. Az első évet 8 forint osztalékkal zárták, ami jobb volt, mint a 3 évvel idősebb Bajcsy-Zsi- linszky TSZ zárása. 1953- ban már 15 forintot ért egy munkaegység, mégis úgy megrostálta a Búzakalász tagjait az ismeretes politikai forgószél, hogy csak cgyharmada maradt meg a közös portán. — Az emberek könnyen megteszik a rosszat, olyankor nem sokat gondolkodnak — mondta elgondolkodva az elnök.' — De a jóra rá kell beszélni őket... A következő években nálunk is sok okos neve'ő szóra, szívós gyarapító munkára volt szükség. A WWW VCVVXV.V\V;v-V''VvV\-V\V\>NX'.'V\%N'VNV''VsVn'V<V'-V\'V.'Vs-X;.X közös gazdálkodás hívei tsz-közseg lt^t Tiszaszalka, s másodszor is összefogott a dolgozó parasztok zöme a jólét megteremi ésére. Nehéz, de szép két esztendő volt... Gulyás bácsi szinte megfiatalodott a visszaemlékezésben. Fürgén felült, hogy az átforrósodott borogatást frissel cserélie fel. Aztán hanyatt dűlve beszélt tovább . . . 1954-Len a Búzakalász tagjai keményen hozzáláttak, hogy bebizonyítsák a kilépőknek: a közös út eredményesebb, mint az egyéni. Ekkor kezdtek jobban gépeket alkalmazni, 3 felszabadult embereket pedig takar- mányterniesztésre, állattenyésztésre, munkaigényesebb növények termesztéA tagság nagyobbik része helyesnek tartotta az egyesülést és egyéni kérelmezők zömének felvételét. De akadtak olyanok is, akiken nem fogott az új paraszti életforma szelle- í me. Ezek eljutottak odáig, hogy élvezzék a közös élet gyümölcseit, de sajnálták azt megosztani másokkal. Azt mondták: „Elegen vagyunk! Ha többen leszűrni, elszegényedünk/’ Igaz, hogy akkor a Búzakalászban kevesebb, mint 3 hold szántó jutott egy tagra. A gépi munka fokozódott. De mégsem volt igazuk ezeknen az embereknek, mert nem látták meg, hogy a belterjesség foltozásában, - - ■ -új üzemágak létesítésében még nagy lehetőségek vannak a Búzakalászban. A tsz. kommunistái, gazdasági vezetői éien Gulyás Lajos elnökke', vitába szálltak a számszerű fejlesztés ellenzőivel. — Nem baj a sok ember a téeszheo — mondta Lajos bácsi. Mi meg tudjuk azt csinálni, hogy nem csökken a jövedelem, ha nő a taglétszám, még akkor sem. ha sok földnélküli, vagy kevés földú ember lép be. Az elnök szerint minél több embert vesznek fel, annál többször és idejében végezhetik el a szükséges munkákat. Nyáron egyidő- ben sokféle munka jelentkezik. Nem helyes azt tenni, hogy neki állnak előbb egyiknek, aztán, ha az kész, jöhet a másik és így tovább, mert akkor a kapásokat elölné a gaz, a gabona kiperegne, a renden lévő szénát kilúgozná az eső stb. Azután n:m kell sajnálni a munkaegy- séget se, csak jó helyre rd- juk. Az a drága munka, amit a szükségesnél kisebb mértékben, vagy rosszul végzünk el, mert ez n?m hozza meg a várt eredményt, vagy pedig m~g kell ismételni. A kukorica, cukorrépa dohány, burgonya csak úgy fizet jól, ha a többi szükséges tényező mellett 3—4-szeri kapá'ás* kapnak. Ez a gépek rae'lett is jelentős munkaerőt kíván. De újabb üzemágakat is szeretnélek létesíteni: darálót, asza’ó és savanyító segédüzemágat, méhészetet, fűzvessző feldolgozó üzemet stb. (Az elnök nem bírta tovább a szobafogságot. Bicegve elindult, hogy saját szemével lássa: miként mennek kint a dolgok? A többit a könyvelőtől és a párttitkártól tudtam meg.) Mit hozott 1956? Ezek az érvek megtették a magukét. Elhallgattak a gáncsoskodók és a tavaly őszön megtörtént az egyesülés a Bajcsyval. A jelentkező egyéniek közül 76 család 126 tagja nyert felvételt az őszön és a télen. Ez év, tavaszára a Búzakalász újra 1.000 holdas tsz. lett. 174 család 302 tagja harcol a tavalyinál magasabb célkitűzések megvalósításáért. Ez a harc eddig sikerrel .járt. Minden belent. 23 hold dohány terméséből 300.000, 20 hold cukorrépából holdankint 250 mázsa temést számíts a ugyanannyi, 10 vagon almából 400.000 formt, de ki győzné részletezni azt a sok százezer forintos egyéb' tételt, amelyeket, a növény- termesztés, az állattenyésztés és az újabban létesített melléküzemágak, mint az aszalás, savanyítás, lekvárfőzés, mozi, kertészet, teherautó dzréló stb. hss7Disznós Jozsefné, Bogáti Lajosné dohányfűzés közben. lépő megtalálta a megfelelő helyét és számítását. Van- csa Istvánná például a fiával együtt lépett te. Addig míg a Búzakalászon kívül éltek, kenyerük és ruházatuk hiányos volt. Most nincs panaszuk. Kétszer volt előiegosztás, 18 mázsa búzát kaptak többek között. Sok ilyen belépő, vagy átlépő most épít házat, vagy tataróztatja házát a kapott előlegből. Ilyenék: Gulyás Péter, Nagy András, Simon Lajos, Tar Lajosné és mások. Most harmadszor osztanak előleget a maglóhere árából, amelyet már be- hordtak és megkezdték a cséplést. 20 hold termése, 40 mázsa van már e'csé- pelve, a további 30 holdról még 60 mázsára számítanak. Ez 250.000 forintot jenéből bevételeznek. Előleg-' re egy félmilliót osztottak ki, a zárszámadásra tervezett 1.5 millióból tehát már csak 1 milliót kell tartalékolni, ami értékben már megvan. A 64 forintos' munkaegység már biztosítván van, lehet, hogy énnél nagyobb is lesz. A gépállomás díját július 30-ig, a jövedelemadót, műtrágya és permetező szetek árát stb. nagyrészt már' kifí-/ zették, A megvalósult tények tehát bizonyítják, hogy a taglétszám növelésével nem csökken sem a közös Vágyon, sem az egyéni részesedés mértéke. A Búzakalász tagjai nem szegényednek el. (Za) SOLTÉSZ ISTVÁN: JLőbúq.0 Láuij&k — Regényes történet az utolsó boszorkányégetés idejéből — Eddig: 1715. nyarán az áruló gróf Károlyi Sándor és a megszálló németek panaszkodnak a szatmári Jezsuitáknak hogy a wolt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segítségéi Az egyház csodát csinál Máriapó- oson s az egyszerű embereket megfélemlítve őket a esa. szár iránti hűségre inti Ugyanakkor megkezdődik a volf kuruc katonák elleni terrorhadjárat ElraDoljak a tyukodi Babócs és Kés család két fiúgyermekét. Anna rádöbben a (ezsuiták egész ármánykodására. András helyébe lép. szervezni kezdi a kurucmozgalnvat Eg.y éjszaka lovas hírnök érkezett. Elmondta: Békésszentand- ráson küruofelkelés tört ki s várják a szatmáriak, sza. bolesiak csatlakozását is. A nyíri emberek megmozdulnak Anna asszonycsapatot szervez. Károlyi a nage- károlyi kastélyban összegyűlt uraknak bejelenti a felkelés leverését. Annáé* megérkeznek Karolyi Ka* hoz. .26.) Babócs Andrásnéék beérkezve Nagykárolyba, egyenesen Károlyi kastélyához Ömlőitek. A városban nem. volt nagy katonatág, csak néhány lézengő, mert a csapatok a megyében nyargalásztak felkelő jobbágyokra vadászva s így BZ asszonyok háborítatlanul jutottak el a kastélyhoz. Két hajdú állott a vaskapunál, inkább cifraságnak, mint erősségnek. Mire észbekaptak, az asszonyok már bedütötték a kapu szárnyait, betódultak a parkba: Piszkosak és agyonqsigá- Tcttak voltak. Haláírafá- vadtan vonszolták magukat és g- ermekeiket, de a célnál új erőre kaptak. Hosszú napok óta vonultak már Nagykároly felé. Az első napok még istenesen teltek. A gyermekek is vidámak voltak, de legfőképpen az volt a fon. \ , hogy a felkelőké volt még a vidék. A katonaság szálláshelyein lapult, s az asszonyok jobbágycsapatokkal találkoztak csak. Azok pedig barátságosak voltak, segítették a „búcsúsokat“, ki * váltképpen amikor megtud- ták, hogy az asszonynépség vezére a .,kuruc-asszony“ és hogy mi járatban vannak. Ám alig telt el egy hét, megváltozott minden. Hirtelen vasas németek bukkantak fel az utakon. Felperzselt, égő községek állták az útjukat. S Ecsed előtt elérte őket az első iszonyat. Az úton és az út árkaiban kegyetlenül megcsonkított, meggyalázott véres tetemekre találtak. Felkelő parasztok voltak, akiket a németek koncoltak fel. Az asszonyok szoknyájuk, kötőjük mögé rejtették gyermekeiket, hogy azok ne lássák a borzalmakat. Már néhány napja történhetett az öldöklés, mert a hullák már fojtogatván bűzlöttek. A csapat megkerülte Ecsc- det s az ingoványos, csaló- kás lápos mellett húzódott tovább. A rétségben, a sűrű bozótok leözött pihentek meg. Ennivalójuk már nem igen volt. Ami lisztjük maradt, azt összegyűjtötték, faháncsporral bővítették és úgy sütöttek kenyerekét sebtiben felrakott ■ sárkemencékben. A kenyeret elr osztották. S ettek hozzá, ami zöldet az erdőkben találtak. Gombát gyűjtöttek — nyersén ették, vagy a napon szárították. Lesoványodtak. az arcuk még keményebb és csontosabb lett. Most, az első megrendítő látvány lehangoltsága után, a pihenő asszonyok sorában i feltámadt a kétség: „érdemes-e tovább menni?“ — „Szét kellene széledni és hazafutni, mielőtt kegyetlenül legyilkolnak bennünket.“ — így kiáltoztak többen és egyre többen. Anna azonnal észrevette a rémületet és érezte, hogy gyors cselekvésre van szükség. Nem tudta, hogy miként áll a felkelők ügye, csak any- nyit tudott, hogy neki, Babócs András kurucvértanú hites feleségének, özvegyének helyt kell állni, bevégezni azt, amibe belekezdett. Alkonyaikor, amikor a tábor egy kicsit csendesedett már, a gyerekek elszunnyadták. Anna egy fatörzsön ülve beszélni kezdett társaihoz. — Mindnyájan tudjuk, hogy a háború nem lakodalom: Most háború van, ahol levágják egymást a férfiak. Ti megrémültetek néhány véres holttestéi? Gondolji- tok azokra a halottakra, férfiakra, asszonyokra, gyermekekre, akik .a németek, az urak, a pápák miatt pusztulták el a „békében“! Gondoljatok arra, hogy kuruc asszonyok vagytok! Idenézzetek! Elővette tarisznyáját és gyöngéden, óvatosan kiemelte belőle a hímzett ku- ruczászlót. Felállt, kibontotta és meglengette a selymet az asszonyok előtt. — Idenézzetek! Rákóczi urunk zászlaja! Az asszonyok hada fel- morajlott. Valóságos csodaként hatott a lobogó, varázslatos erőként lebegett közöttük. Visszanyerték bátorságukat, mintha maga a fejedelem jelent volna meg közöttük felfegyverzett kuruc csapatokkal. Végig- aludlák az éjszakátcsak Anna virrasztóit, és töprengett. Most már elmedül volt, nem látta és nem hallt tta senki — átadhatta magát saját gondolatainak. A lekaszabolt, véres hullák öt is megrémítették, ha nem is mutatta ki. Eszébe jutott István, a kisebbik és egyetlen fia, aki a felkelőkkel kelt útra. Vajon mi van vele? Nem fekszik-e ő is legyek és sasok martalékaként kettéhasított .koponyával valamelyik út árkában? Elszomorodott.. szívvel bár múlta a csillagokat . és a szeméből könnyek f hullottak. így virradt meg rá a következő nap, i Reggel tovább indult az - asszonyok hada. Most mar csupa iszonyai volt menni. ■ Nemsokára újabb faluhoz5 értek, amelyiknek már csak u füstölgő romjait találták. • Az úton emberek lógtaka- fák görcsös ágam — volt, amelyik majd a földre hajolt. Szerencséjükre nekik semmi bántódásuk nem támadt. Most derült ki, hogy milyen hasznos és jó dolog volt a■ pacsi Mária zászlókat magukkal hozni. Akár németekkel, akár nerriesi csapatokkal találkoztak, azok- jámbor búcsúsoknak nézték őket és nem háborgattak senkit. Sőt, ebben a hiedelemben már néhány szerzetes is csatlakozott hozzájuk. Nevettek is volna ezen az asszonyok, ha nem lett volna oly keserves a helyzetük. De a vér és holttestek sokaságának látása most már nem törte le őket. Ha akadt is közöttük néhány csüggedő, a többség egyre bátrabban — ha já radtabban is — keményebben és elszántabban tört a - cél.felé. Ügy érezték, hogy rajtuk áll vagy bukik az. egész felkelés ügye. Makacs gsszonyi akaraterejüknek köszönhették, hogy áttörték 'magukat az ellenséges környezeten és megérkeztek Nagykárolyba,' (Folytatjuk.)f 2?
