Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-06 / 208. szám

N EPL ' P 1956 szeptember#, csütörtök Szarvasmarhatenyésztés a tiszalöki járás termelőszövetkezetei ben A Központi Vezetőség 1955 júniusi határozata leg- Ifentosabb feladatunkká [tette az állattenyésztésen rbelül a szarvasmarhate- inyésztés fejlesztését, a sza­porulati, felnevelési és tej- termelési eredmények fo­kozását. A határozat je­lentőségéből kiindulva já­rásunkban a határozat óta az alábbi eredményeket ér­tük el termelőszövetkeze­teinkben. Az 1955,56. termelési év kezdetén, november 1-én, a járás termelőszövetkezetei­nek összszarvasmarhalét- száma 717 darab. Jelenlegi összlétszám 900 darab Növekedés darabban 183 darab Százalékban 25.5 % A tehénlétszám nov. 1-én 288 darab A tehénlétszám jelenleg 400 darab Növekedés darabban 112 darab Százalékban 38.8 % A járás fejlesztési eredményein belül jelentős a fejlődés az alábbi tsz-ekben: Szarvas- Tehén db Emelkedés marha dl t­fii) « T~ fifl — £ w o c o ~a> > O c "3 £ > NI r. <u z-3 Z “3 <n h 60 90 26 38 50 46 84 112 36 45 33 25 48 65 16 26 35 62.5 7 16 4 9 128 125 23 37 9 15 61 66.6 Járásunkban három, múlt ősszel alakult tsz. van, va­lamennyi rendelkezik má­jus hótól kezdve közös szarvasmarha állománnyal, tenyészkocával, hízósertés­sel, juhállománnyal, barom­fival. Amellett, hogy jó terme­lési és tenyésztési ered­ményt értek el, csökkent a szarvasmarha létszám a ti- szadobi Táncsics TSZ-ben 4.5 százalékkal, a tehénlét­szám viszont emelkedett a sajáttenyésztésből: több mint 18 százalékkal, 49 da­rabról 58 darabra. A tisza­löki Üj Élet TSZ-nél csök­kent a szarvasmarhalét­szám: 66 darabról 57 da­rabra, azonban a tehénlét­számuk 15 százalékkal nö­vekedett. — Van olyan tsz-ünk amelyik a szarvas- marha és tehénlétszám ter­vét nem teljesítette. Ilye­nek: Táncsics Tiszadob, Új Élet Tiszavasvári, Szabad­ság Tiszalök, Űj Élet Ti- szalök. Jó az eddig elért borjú­szaporulat. Járásunkban az átlagos tehénlétszám után 75 százalékos szaporulatot értünk el, melynek nagyré­szét felnevelik termelőszö­vetkezeteink. Termelőszövetkezeteink egyre jobban belátják és helyesnek tartják, hogy a tehénállomány pótlását és növelését leghelyesebb a sajáttenyésztésű üszőkből biztosítani. Ebben az év­ben eddig 50 darab leellett, sajáttenyésztésű üszővel szaporodott termelőszövet­kezeteink tehénállománya. Legjobb eredményt e té­ren a tiszadobi Táncsics TSZ ért el ez évben, 12 da­rabbal növelte ilymódon a tehénállományát. Fejési átlag Emelkedés Istálló átlag Emelke­százalék dés •/• Nov. 1. Jelenleg Nov. hó Jelenleg Munka TSZ Tiszavasvári 6.36 8.5 35 3.86 6.5 68 Petőfi, Tiszavasvári 2.54 8.17 221 1.62 7.5 363 Új Barázda, Tiszavasvári 5.5 12.00 118 3.66 11.10 203 Táncsics, Tiszadob 3.9 10.00 156 3.30 7.10 115 Járási viszonylatban 3.76 8.20 118 2.75 6.50 136 Szinte valamennyi tsz­vannak az adottságok a tsz-ünkben lehetőség van. nél volt kisebb-nagyobb emelkedés a tejtermelés­ben. Noha értek el járá­sunk termelőszövetkezetei eredményt a szarvasmarha­tenyésztés és tejtermelés fokozásában, nyugodtan ki­jelenthetjük, hogy még; lé­nyegesen lehet emelni az eredményeket, mert meg­többtermelésre. Ehhez legszükségesebb a takarmányozás további ja­vítása. A legelő füve álta­lában lekopott, minden tsz-ben biztosítani kell ezért a tehenek folyamatos szántóföldi zöldtakarmány- nyal való ellátását. Erre kivétel nélkül valamennyi Gondolni kell azonban a téli takarmányszükséglet jó minőségben és bőséges mennyiségben történő biz­tosítására is. Ebből a szempontból a jelenlegi időszakban a leg­fontosabb feladat a siló- csalamádé és silókukorica jó minőségben és a terve SOLTÉSZ ISTVÁN : Jlóböcfó Lányok — Regényes történet ax utolsó bosxorkányégetés idejéből — Eddig: 1715. nyarán az áruló gróf Károlyi Sándor és a megszálló németek panaszkodnak a szatmári Jezsuiták­nak hogy a volt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segítségét Az egyház csodát csinál Máriapó- cson s az egyszerű embereket megfélemlítve őket a csá. szár iránti hűségre inti. Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat. Elrabolják a tyukodi Babőcs és Kós család két fiúgyermekét. Anna rádöbben a lezsuiták egész ármánykodására. András helyebe lép. szervezni kezdi a kurucmozgalmat Eg,y éj­szaka lovas hírnök érkezett. Elmondta: Békésszentand- ráson kuruofelkelés tört ki s várják a szatmáriak, sza­bolcsiak csatlakozását is. A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonyesapatot szervez. Károly a nagy­károlyi kastélyban összegyűlt uraknak bejelenti a fel­kelés leverését. (25.) Károlyi kiszaladt a parkba, majd, hogy hevü­lete alábbhagyott, vissza­tért az urakhoz. Bevetette nehéz testét a karszékbe és felmordult. — Nem! Hedry mögé állt és a vál­lára tette a kezét. — Csillapodjon gróf. Nincs semmi oka a mérge- lődésre. Károlyi megrándult.-— Semmi, semmi! A sír­ba visznek ezek a gyaláza­tos rebellisek, nem nyug­hatnak a bőrükben. De most megemlegetik Káro­lyit! A jezsuita főnök össze­kulcsolta a kezét. — A boldogságos szűz­anya megsegített bennün­ket. > A főispán morgott vala­mit az orra alatt, aztán erőt vett magán és lecsilla­podva magyarázni kezdte az uraknak a felkelés leveré­sét. — A szentandrási csürhe fellázította az egész kör­nyéket és Rákóczit emle­getve, talpra állította a te­kergő rebelliseket. Mintha megbolondultak volna az emberek, egyik falu a má­sik után tolakodott Békés felé, a gyülekezőhelyre, hogy aztán Gyula vára alá vonuljanak. Nagy elbizako­dottságukban megadásra szólították fel a vár őrségét a baltás parasztok! Károlyi főispán durván felröhögött. — A bolondok! Ekkor Hedry szólt közbe. Szelíden, halkan, de talán inkább csendes gúnnyal. — Láttunk már olyat, hogy a baltások várat vet­tek be... Károlyi felkapta a fejét, mintha darázs csípte volna meg A jezsuita nyilván Rákóczi kurucaira gondolt, akik annakidején mezítláb, szűrben, baltát csattogtatva foglalták el Tokaj várát. — De többet nem fordul­hat elő, szentatyám! — csattant a főispán hangja. A két császári főtiszt, akik szintén itt lebzseltek Káro­lyi mellett és akik értettek, de nem beszéltek magyarul, élénken helyeseltek. — Natürlich, natürlich.. — Ezt maguk a lázadók is belátták és Gyula alól követeket küldtek a szin­tén lázadó szerbekhez. Ám a követeket a felkelő neme­sek, akik között a mi álta­lunk fegyverbe rendelt csa­patok is ott voltak, elfog­ták. A gazok kivallották, hogy egy Péró nevű kapi­tányhoz igyekeztek, mert az már előbb megígérte a felkelés támogatását. Es valóban! Péró már ott volt Arad várában, hogy a szerb katonákat fellázítsa. Elfog­ták a bitangot. Ezt hírriil vették a felkelők és End­rédre futottak. De nem me­nekülhettek! Csapataink körülvették őket és leka­szabolták a lázadókat! — Hála a boldogságos szűzanyának — sóhajtott fel Hedry superior. — Ami pedig bennünket il'et — mondta tovább fő­zett mennyiségben történő silózása. Ez a munka három silózó kombájnnal már megindult, s eddig folyamatosan, m.n- den üzemzavarkiesés nél­kül halad. Minden termelő­szövetkezetünk vezetőségé­nek arra kell törekedni, hogy valamennyi zöldía- karmányfélét (silócsalamá- dé, silókukorica, kertészeti hulladék, napraforgó csala- mádé, majd leveles répa­fej, nyersrépaszslet, kuko­ricaszár) jó minőségben, a kukoricatöréssel egyidőban, de a kukorica érésétől füg­gően legkésőbb szeptember végén, október első felében besilózzon a tsz. Mohácsi Ignác járási főállattenyésztő. Tixenliifeneen vették át kitünte­tésüket a fehér- gyarmati jöldmű- vessxövetkexetnél A Fehérgyarmati Körzeti Földművesszövetkezetnél ünnepélyes termelési érte­kezletet tartottak a héten. A termelési értekezleten megvitatták a kollektív szerződést. Ezután került sor a tizenkilenc kitüntetett dolgozónak járó oklevelek, jelvények és pénzösszegek átadására. A szövetkezeti dolgozók közül kilencen megkapták a „Szakma ki­váló dolgozója“ oklevelet, jelvényt és félhavi fizetésü­ket. Nyolc szövetkezeti dol­gozó a „Kiváló Földműves­szövetkezeti Munkáért“ ok­levelet és jelvényt, ketten pedig „Élenjáró Földmű­vesszövetkezeti dolgozó“ ok­levelet kapták. Többek közt megkapta a „Szakma Kivá­ló Dolgozója“ kitüntetést Szabó Benőné, Szegedi Zsigmond és Tóth József bolti eladók, valamint Vin- cze Sándor boltkezelő. A földművesszövetkezet dol­gozóinak több, mint a fele már különböző kitünteté­sekben részesült jó munká­juk jutalmául. Varga Gyula. k .............BttUfc. rétién lendülettel Károlyi — szigorú parancsot adtam a katonaságnak, a fegyveres cselédségnek, hogy úton- útfélen, ahol csak gyüU- vész csapatokat találnak, irgalom nélkül boncoljanak fel mindenkit. Amék falu­ból a jobbágyok elszöktek, a házakra vessenek tüzet, perzseljék fel az engedet­lenek vackait! Hadd emle­gessék meg az 1735-ös esz­tendőt! — Nagyon helyes — mondta a jezsuita —, hogy a tanácsunk szerint járt el gróf. Irgalomnak nincs he­lye. Akik nem hallgattak a szűzanya szelíd hangjárc. most ismerjék meg a ha- ragvó, rettenetes istent! — Megismerik! — dörög­te Károlyi. Az egyik úr, aki mind­eddig hallgatott, figyelt, most megszólalt. — És újra Rákóczi Fe­renc nevét vették a szá­jukra a felkelők. Nem haragosan, nem szemrehányóan mondta ezt, hanem ténymegállapítóan. — A balgák! — kiáltott Károlyi. A jezsuita hidegen szólt. — Rákóczit fel kellett vol­na akasztani. Vagy meg­mérgezni. De most már késő. — A török porta bizo­nyára nem venné jó szív­vel. — vetette közbe vala- melyikőjük. — Nem azért urak — mondta Hedry — hanem azért, mert Franciskus Rá­kóczi, a császári ház gyil­A gyártási hulladékok (elhasználása A cellulóza szulfitos főzé­sének elkerülhetetlen mel­lékterméke a faanyagból kivont egyszerű cukrok és félszaccharidok alkotta lúg. Főzés közben a cukrok bomlanak és oxidálódva szerves savakat alkotnak. A legutóbbi időkig a szulfi­tos lúgokat hulladéknak tartották és óriási mennyi­ségben a vízbe öntötték. Ezáltal a folyóvíz hosszú szakaszon át elvesztette az oxigénjét, mivel azt a lúg­ban lévő szerves anyagok savasodása elvonta. Ennek további következménye a víziállatok és növények el­pusztulása volt, a folyók vi­ze alkalmatlanná vált ivás- ra, fürdésre, vízimadarak tenyésztésére. Ezért számos országban a tudósok és mérnökök eljárásokat dol­goztak ki a szulfitos lúgok felhasználására, hogy ez­által egyrészt megmentsék a folyók vizét, másrészt pe­dig sokezer tonna értékes vegyianyagot nyerjenek. így például az egyik ame­rikai gyár „Orsan“ elneve­zéssel ammóniás bázisú száraz szulfitos lúgot gyért, amelyet a mezőgazdaságban használnak fel. Vízben fel­oldják és tartálykocsikból kilocsolják a földekre. Be­hatására a talaj részecskék kérget alkotnak, amely nor­mális körülmények között hat hétig megmarad, meg­akadályozza a föld poriadá­sát, az öntözőcsatomák fa­lainak beomlását. Az amerikai szakembe­rek szulfitos lúgból készült más kötőanyagok készítésé­re is javaslatot tettek. Igv például a szulfitos lúgot fölfcrralják, marólúgot ad­nak hozzá, majd pedig fú­róit. Az így kapott anyag alkalmas a nem elég sűrű! farostkészítmények kikészí­tésére. Ha az említett anya­got még fenollal is kezelik, úgy vízálló kötőanyagot nyernek, amely a sűrű kar­ton tulajdonságainak meg­javítására használható. Az utóbbi időben sok or­szágban kezdtek szulfitos lúgból vanillint készíteni. Ma már a világpiacon eb­ből a nemrégiben értékes anyagokból jelentkező szük­séglet nagyrészét a papír­ipari hulladékokból elégí­tik ki. Többek közt Len­gyelországban is gyárat építenek a vanillin említett eljárással való készítésére. A bőriparban elterjedten használják a szulfitos lúg­ból kiválasztott anyagokat, így például Ausztriában igen jó cserző anyagot ké­szítenek a lombos fák szul­fitos főzésénél keletkező lúgból, amelyet magas hő­mérsékletén a viszkoza- gyártás hulladékaival ke­vernek össze. Sok ilyen irányú kísérletet végeztek a kanadai tudósok is. Beiratkozás és évnyitó a Dolgozók általános Gimnáziumába Államunk lehetőséget nyújt arra, hogy azok h dolgozók is középiskolát vé­gezhessenek, akiknek isko­lás korukban erre nem volt alkalmuk. A Zrínyi Ilona általános gimnáziumban működő Dolgozók Általános Gimnáziumába szeptember 13—14. napján délután 5—7 óráig lesz a beiratkozás. A <* É* *fc továbbtanulni szándékozó dolgozók ebben az időpont­ban jelentkezzenek az isko­lában: Józsa András utca 2—6 (bejárat az 6. sz. alatti1 kapun). Az évnyitó és egyben áss első tanítási nap szeptem­ber 17-én, hétfőn 5 órakor lesz. . kos ellensége meghalt! A jezsuita szenvedély nélkül mondta ki ezeket a szavakat, legalábbis semmi külső jel nem mutatta sem a Rákóczi iránti határtalan gyűlöletét, sem a halála fö­lötti örömét. Vagy kárörö­mét? Ám bejelentésének váratlan hatása lett. Káro­lyi. aki elárulta a fejedel­met s azóta csak ellene cselekedett, felugrott a szé­kéből. Megsápadt és önkén- telenün kibukott a száján a kérdés: — Meghalt a fejedelem? A jezsuita meglepetten rántotta fel a szemöldökét. — Nem, hanem a lázadó rebellis! De Károlyi füle melleit elzúgott ez a megjegyzés. Tudta, hogy haldoklik Rákóczi, mégis meglepte a gyászhír. Sőt, láthatóan megrendítette. Hiszen bár­mennyire ellene fordult, nem feledhette azokat az éveket, amelyeket a nagy fejedelem oldalán töltött, mint a kuruc hadak főve­zére. Nem feledhette Rákó­czit, a fejedelmet, annak tiszteletet parancsoló, mél- tóságos alakját, rabul ejtő egyéniségét, lelkesülő szí­vét — mindez eszébe jutott Károlyinak s mintha láto­mása lenne, elevenen ma- gaslott előtte a fejedelem teljes díszben, mintha felé lépett volna s mintha kér­dezni akart volna tőle va­lamit ... Nemcsak Károlyira volt nagy hatással a hír. A két császári tiszt csak mint ér­dekességet fogadta, de <t szobában lévő valamennyi! magyar' úr felállt a helyé-i ről. önkéntelenül, anél&Ü hogy égy percig is gondol-j kodtak volna a helyzet fö-j nákságán: néhány perccelj ezelőtt még szidták az élő■ Rákóczit — s mást felállva' köszöntik az immár halott­fejedelmet. Egyedül a jeri zsuita főnök maradt a he-'- , lyén s nem kis meglepetés-i sei, majd bosszankodó gúny­nyal figyelte az urakat. ... Károlyi gondolataiban1 elmerülve lépett az ablak­hoz. Talán válaszolt is vol-\ na szívében a halott feje­delemnek, talán becsületest számvetésre kényszerült­volna ebben a megrendítő - pillanatban, ha... ha az'- események nem sodorták' volna kérlelhetetlenül. Nem, Károlyi Sándornak,j. az árulónak nem juthatott! osztályrészül egyetlen be-1 • csületes, őszinte perc sewJi Amint az ablakhoz lépettj. .. hirtelen felkiáltott és ki­felé mutatott. — Urak! A teremben levők vald-» mennyien az ablakhoz siet­tek. Félelmetes látványban, volt részük. Éppen abban á. pillanatban csapódtak szét a kastélyudvar vasrácsos' kapui s azon, mint az ára­dat, templomi zászlós, ének- lős, poros, mezítlábas és rongyos parasztasszonyok,' . gyermekek hada zúdult be^ A kastély cselédei, az őrz-i állók rémülten hátráltak, a* .. furcsa hadsereg elöl. (Folytatjuk. Ji Termelosr#v6tke*et Petőfi Tiszavasvári Munka Tiszavasvári Béke Tiszadada Búzakalász Tiszalök Űj Barázda Tiszavasvári

Next

/
Oldalképek
Tartalom