Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-26 / 225. szám
Nf Pl ' P >958 szeptember 3’j. Gópállomáii tanácsiiléis után a na^viiii'wíiii i Szabadság’ TSZ-ben Szeptember 18-án estére a Nagyvarsányi Gépállomás fömezögazdászával együu indultunk a közeli Szabadság TSZ meglátogatására, Célunk volt megtudni: milyen segítséget adott az augusztus 27-i gépállomás} tanácsülés a tsznek? Farkas Tibor főmezőgazdász két héttel ezelőtt került a gépállomásra. Nemcsak korban, hanem tapasztalatban is liatal még, most végezte el az akadémiát. Ez a látogatás tehát neki is nagy hasznára lehet. A tsz. tágas irodájában találtuk a tsz. fiatal elnökét, Simon Károly elvtársat, aki egy kis csoport Közepén vitte a szót. Beléu- tünkre mindnyájan felfigyeltek - s a főmezőgazdász ezt felhasználta arra, hogy azonnal a tanácsülésre terelje a szót. .Iliről Tölt szó a tanácsülésen ? Simon Károy tsz-elnök kelletlenül vakarta meg fejebubját a tanácsülés említésére. — Gedeon Béla agronó- tnussal együtt mentünk el. En azt hiszem egy kicsit 'el volt az hamarkodva. A (megjelenés csak 60 százalékos volt. Majdányi József Igépállomási igazgató vezette ö tanácskozást. Előbb a myári munkákat értékeltük, majd az őszi feladatokra tértünk át. Hangzott-e el olyasmi ezen a tanácsülésen, ami a Szabadság TSZ-t közelről érintette? Hogyne! Ott volt például a tarlóhántás ügye. Nagyo, Vontatottan haladt ez a -munka. A tsz-elnök naponta járt hétszer is a gépállomáson, hogy adjanak elegendő gépet. 70 hold csillag- Ifürtöt kellett volna vetni 'zöldtrágyának a megállapodás értelmében. Két nappal a határidő lejárta előtt csak 30 hold volt vetésre előkészítve. A tsz. már kötbérez- ni készülődött, de ekkor a gépállomás Kiküldte Bogya Jánost zetorával, aki félórái munka után eltűnt a gépével együtt.' A gépállomáson senki sem tudta megmondani, hova lett Bogya. Simon elvtárs most már nagyon borsos hangulatba volt. Nyomban előkerítették Bogyát, aki állítólag feketén dolgozott valamelyik egyén: gazdának. A főmezőgazdász itt közbeszólt, hogy ő is hallott rövid ittléte alatt arról, hogy a traktorosok egyrészc tavasztól az aratásig terjedő időben pálinkáért, pénzért feketézett, de mostanában már nem fordul elő ilyesmi. Jól lehet a munkafegyelem most sem kifogástalan. Az elnök ezt sűrű fejbólogatásokkal igaHozzászólás a SZOT Elnökség határozat-tervezetéhez A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat üzemi bizottsága örömmel üdvözli a határozat-tervezetet. Annak pontjai felölelik azokat a tényezőket, melyek hatással vannak a termelésre, a dolgozók egészségesebb munka- körülményeire, az üzemi szakszervezetek önállóságra való nevelésére. Itt kell azonban megjegveznünk, hogy vállalatunknál a határozat-tervezet 9 pontjának vitaanyaga nagyrészben már megvalósított, gyakorlatban alkalmazott tény. Hogy nálunk a SZOT Elnökségének határozat-tervezete előtt nagyrészben az már megvalósulhatott, annak tudható be, hogy a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság között a lehető legjobb viszony alakult ki. ami ma is megvan. Ezt a tényt mi sem jellemzi jobban, mint az, ha felsoroljuk a határozat-tervezet pontjait, hogy vállalatunknál melyik valósult már meg és mi az, ami még megvalósításra vár. A termeléssel kapcsolatos kérdéseknél pl: a vállalati munkaügyi beruházás, szociális, kulturális, egészségvédelmi célokat szolgáló terveket az üzemi bizottság már eddig is jóváhagyta. A tervek esetleges évközben i változását együttesen tárgyaltuk meg o vállalat igazgatójával. A tervek végrehajtásáról a vállalat igazgatója tájékoztatja az üzemi bizottságot. Az igazgató a jutalmazásokat a termelésben kitűnt dolgoznak az üzemi bizottság javaslata szerint állapítja meg. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos javaslatainkat mindenesetben figyelembeveszi az igazgató. Esetenként az üzemi bizottság beszámoltatja a zolta. majd így folytatta a magáét. A Bogya zetoráhez még kaptak egy vontatóit, meg egy kormost. így aztán 3 erőgéppel, meg a tsz. fogataival együttesen mégis készen lett a másodvetás alá való szántás is, meg az egyszerű tarlóhántás is. Simon elvtárs mindezt elmondta a tanácsülésen is és azt kérte a gépállomástól hogy az őszi idényben adjon nagyobb gépi segítséget, annál is inkább, mert 3 pár lóval csökkentették az igaerűt. Majdányi József igazgató elismerte a hibát és ígérte, hogy ősszel nem lesz hasonló panaszra ok. A tanácsülés óta igyekszik a gépállomás, de kérés a javulás — A tanácsülés óta több, mint 3 hét telt el. Az egyéb munkák mellett 120 hold őszi vetés sikeres befejezéséről kell gondoskodni. Erre a m. nkára szeptember 16-ig egyetlen kormost küldött a gépállomás. Jól van, hátha nincs több, hiszen minden tsz-ben, csoportban és egyéni gazdaságban idejében szeretnének elvetni. De legalább dolgozott volna ez uz egy gép a napi normának megfelelően. Nem a letaka- rítás akadályozta a munkát. A 120 holdból már csak 12 hold késői burgonya nincs felszedve. A többi terület jórésze már a tanácsülés időpontjában is tiszta volt. Cs. Szűcs Kálmán kör- mösével 13 napig szántott fel 7 hold dohányföldet. Igaz, csapágykiolvadás játszott közre ebben. Hamar kiöntötték ugyan, de egyet fordult a kormos és újra csörgött a csapágy. A szerelők másodszor már nem jöttek ki. Pénteken bevitte a gépet a gépállomásra cs csak hétfőn estére ment ki újra dolgozni megjavítva. Erre a bajra tekintettel z ismételt könyörgésre újra küldtek ki 2 nappal ezelőtt egy zetort. Ez is bizonyítja, hogy igyekszik a gépállomás tényleg jobban segíteni rajtunk. A munka minősége ellen sem szólhatunk. Ilyen jóminőségű munkát keli végezni továbbra is, de gyorsabb ütemben. Nem akarunk ügy járni, mint tavaly, amikor valóban a le- takarítás gátolta az idejében való vetést. Erre ráfizettünk keményen. Az idejében elvetett rozsunk például 10 mázsát, a későn vetett búzánk meg csak feleannyit termett. A Szabadság TSZ 2 henger közé vei gazdasági vezetőket a végzett munkájukról. Az üb. védi az újítók érdekeit, éberen őrködik az erkölcsi tisztaság felett. Az oktatás területén pl. az üb. javaslatára dönt az igazgató és az igazgatóval egyetértésben szervezzük meg társadalmi úton a szakmai képzést, a tapasztalatcserét, ankétot, selejt kiállítást, filmbemutatót. stb. Az üzemi bizottság jogköre a munkabér területén is megnyilvánul abban, hogy a prémium feltételeknél, a személyi kategóriákban való besorolások, kiemelt órabéresek bérezési formájának megváltoztatása, vagy a fellazult normák felülvizsgálása, a túlórák felhasználása, a terven felüli nyereség ügyében és általában minden bérügyi kérdésben az üb. és az igazgató közösen tárgyal. Ugyanez a helyzet a jóléti-keret, valamint az igazgatói alap elosztásánál is. A munkavédelem és az üzem egészségügy kérdésében minden esetben az üb meghallgatása után dönt csak az igazgató. Ugyanez vonatkozik a munkásellá- tásra is. Itt még annyit kell megjegyeznünk, hogy az igazgató az üzemi bizottságnak teljes jogkört biztosít ezen a területen. Vállalatunknál általában a felvétel, az elbocsájtás és általában a dolgozókat érintő kérdésekben a vállat igazgatójával egyetemben dönt. A fentiekből kitűnik. hogy az üzemi bizottság önállósága, tekintélye nagy mértékben biztosítva volt vállalatinknál eddig is. A SZOT határozat-tervezet után tovább erősödik és egészséges fejlődésnek indul az üzemi bizottság önállóságának ki- szélesítése. Ribóczi Pál tudósító. A tsz-elnök eddig folyvást beszélt, de itt mintha elvesztette volna a fonalat. Mindnyájan elgondolkodtunk a hallottakon. Bizonyára sok mindenről volt szó azon tanácskozáson, többek között a vetőmag előkészítéséről, aprómagcsé illésről és egyebekről. Mostanában sokat beszélnek a két henger közé való vetésről, mint a szárazság elleni védekezés egyik fontos eszközéről. — Beszéltek-e az ülésen ilyen és hasonló agrotechnikai módszerekről? — Erről nem esett szó - válaszolt az elnök. A többiek: Mándi Gyula községi párttitkár (tsz-tag), Nemes János fogatos, Bónis Ferenc, a dohánytermelő munkacsapat tagja szinte egyszerre szóltak közbe: — Azért ismerjük mi azokat és alkalmazzuk is. A szaktanfolyam, amelyet a járás szakemberei tartanak idonkint, no meg a Néplap cikkei is — tette hozza dicsérőleg a párttitkár élvtárs — sokat segítettek eD- ben nekünk. Eddig még nem ismertük ezt a módszert. Reméljük, hogy ha a megye legjobb szakemberei, kísérleti gazdaságai javasolják, akkor jónak kell lennie. Soká folyt még a beszélgetés, amelynek során a tsz. tagjai is belátták, hogy nem voltak mindenkor kellő megértéssel a gépállomás nehézségeivel szemben. Türelmes, okos szóval ők :s közelebb vihetik a tsz. tagjaihoz a traktoristákat és a gépállomási szakembereket. Farkas Tibor fiatal főmezö- gazdász is sokat okult a maga és a gépállomás szamára a megbeszélés során. Nem kétséges, hogy ha mindezt tovább kamatoztatják mind a két fél portáján, szorosabb lesz a baráti kapcsolat, jobban összehangolhatják a munkákat, csökkennek a hibák és végeredményben a két jóbarát egyaránt jobban boldogul... (Zaj Nyíregyházi piaci felhozatal szeptember 25-én: Ü,burgonya 513 kg, sárgarépa 655 kg, petrezselyem 599 kg, vöröshagyma 1779 kg, fokhagyma 227 kg, fejeskáposzta 3612 kg, kelkáposzta 692 kg, karalábé 371 kg, karfiol 97 kg, paradicsom 1401 kg, paprika 2378 kg, uborka 219 kg, zöldborsó 10 kg, zöidtengeri 18 kg, alma 1487 kg, körte 592 kg, őszibarack 209 kg, szilva 1081 kg, szőlő 743 kg, sárgadinnye 20 kg, dió 67 kg, szárazbab 62 kg, baromfi 31 kg. Tamási Áron : KAKASOK AZ ÉDENBEN Könyvemben két színpadi munkámat találja meg az olvasó. Egyik az Énekes madár, a másik pedig az ördögölő Józsiás. Mind a kettőben a tiszta szerelem küzdelme forr, s e küzdelem, tisztító fénye világít rá a környezetre. Erre. utal a könyv összefoglaló címe. Az énekes madár első színpadi munkám. Régebbi, vagy újabb előadását olvi- sóim közül is már többen látták. A valóság és a mese keveredése a színpadon nem könnyű feladat. Főleg ez okozta, hogy a darab előadásain a színházak és a rendezők színjátszó módszereit is oly világosan láthatta a néző. Most olvasás közben maga az olvasó is megrendezheti magának ezt a színpadi játékot, gondolatban. Mindig élt bennem az igény, hogy a Csongor és Tünde bölcseleti felfogása mellett a magyar népmesék világa valóságosabb cs derűsebb megfogalmazást is nyerjen. Ennek az igényes törekvésnek a terméke, az Ördögölő Józsiás, ezt a színpadi munkámat még 1952-ben írtam, de a mai napig még nem adták színpadon elő. Ember legyen, aki ennek az okát tudja. Remélem, hogy velem együtt az olvasó is elismerő jóérzéssel fog a Szépirodalmi könyvkiadóra gondolni, mely igazán művészi rajzokkal és gyönyörű kiállításban jelenteti meg két színpadi munkámat. Illusztráció Tamási Áron „Kakasok az Edenbcn” c, új kötetéből. Tökéletesített géppel szedik a burgonyát Nem megszokott kép tárul a szemlélő elé a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság burgonya-földjén. Nem azért, mintha az elmúlt években ismeretlen lett volna a burgonya betakarításának gépesítése, hanem azért, mert ’ ilyen szervezett, kiszámított pontos munkát valóban ritkán lehet látni. A szakemberek elmondják, hogy az eddig alkalmazott láncos-forgó- viilás gépek 10—12 méteres sávon is szétszórták a sorból kiforgatott burgonyát, s az ilyen gépekkel való betakarítás alig volt gazdaságosabb a kézi erővel végzett munkánál. A szovjet kétsoros, rázólár.cos gép jó lenne, de csak lánctalpas traktorral vontatható. S minden eddigi gépkonstrukció általános hibá- ia, hogy erősen roncsolja a gumókat. A kísérleti intézet nagy- kállói gazdaságában az intézett igazgatójának Ter- lenday Sándornak az irányításával egy régi Cormic- típusú burgonyaszedő gépen végeztek némi átalakítást. s ebből a javított típusból kaptak két gépet a gyulatanyaiak. A kiszáradt, nyedelt talajon nehézség néikül gép Zetor után Az egysoros, kezet másfél megkemé- különösebb dolgozik a kapcsolva, körvillás szer- méter szélességben teríti él a burgonyát. A bokor alatt haladó lazítóeke és a villák beállításával elérték azt, hogy a gumóroncsolás minimális. Egy gép teljesítókápsesége 3.5—4.5 hold naponta. Soká kísérleteztek azzal, hogy megfelelő számú dolgozót állítsanak a sorokra, akik a burgonyát felszedik. — Megállapították, hogy egy géphez 32 dolgozó szükséges. A gép 6—8 perc alatt kerüli meg a kijelölt parcellát, s így egy szedőpárnak 30 méteres terület jut. A munkának ilyen összehangolásával elérték, hogy a szedés költsége felére csökkent a teljes kézi munkával szemben, s 250 holdas területük gépi betakarításánál 75 ezer forintot takarítanak meg. A gazdaságban 75 mázsás átlagtermést takarítottak be Gülbabából. Most végzik a gépi szedését a 130 mázsás átlagot ígérő aranyalmának és a 140 mázsát fizető Lilla fajtának. 1,10? — 1,45? — 1,60? Nem sporteredmény, ne:ti is emelkedő vízállást jelent a fenti három szám. Egyszerű, közönséges áru pénzben kifejezett értékeit. Nem fontos újból elolvasni az előbbi bekezdést. Jól látták. Valóban egye1 len egy áruról van . szó, a szódavízről, és annak három áráról. Lássuk csak sorba: Bemegy az ember a Nyír. Kisker. fűszerüzletébe (mindegy, hogy melyikbe). Kér egy nagy üveg szódát. A boltos fogja az üres üveget, kicseréli egy telire, a vásárló elé teszi és minl- ezért 1 forint 10 fillért kér. Ugyanezt meg lehet csinálni a Vendéglátó Vállalat italboltjaiban is. Az eladó — mintha csak a fűszerest utánozná — ugyanazokkal a mozdulatokkal „cserél“ — csak éppen 1.45-be számítja e műveletet. (32 százalék tehát a különbség.) Ha nem akar bajlódni az öt filléressel, egyszerűen 1.50-et kér. (36%) De még ez sem a végpont. Szerencsére cukrászdában is árulnak üveges szódát. Ott sem csomagolják selyempapírba, nem tűznek virágot az üveg fejébe (nincs is rá szügség), mégis l.60-at kérnek érte. (45%d A vásárló fizet, mert szüksége van a szódavízre. Aztán elkezd töprengeni: ugyan mit i< kellett ilyen drágán megfizetni? Az italbolt vagy a cukrászda rendjét? De egy valamirevaló boltvezető a fűszerüzletben is rendet tart. Legalább olyat, mint az italbolt. Vagy a kiszolgáló mosolyát? A fűszeresek cseppet sem gorombábbak, mint a kocs- márosok. A szeszesitalok vagy az espressó-fekete ,l- latát? Enélkül megélnelc a szódavízvásárlók. Mit kell hát megfizetni? Ezelőtt vagy két évvel egységesen 40 fillérben állapították meg a péksütemények árát — ennél többét nem kérhetnek sem a kenyérbolt, sem a fűszerei, sem az italbolt. Nem lehetne hasonlóan rendezni a szódavíz árát?
