Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-25 / 224. szám

(Vitán proletárjai egynuljefekl SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII évfolyam, 224. szám ara 50 I-’ILLKR 1956 szeptember 25, kedd A jövő évi termésért már most cselekedni kell (2. oldal) Külpolitika (3. oldal.) # SPORT (4. oldal.) Kölcsönös megbecsülést, szeretetet és megértést Tanácskozási turtollak vasárnap Nyíregyházán megyénk leányainak és fiatalasszonyainak küldöttei Első alkalommal gyűltek össze vasárnap megyénk minden tájáról a fiatal leá­nyok és asszonyok küldöt­tei a megyei DlSZ-bízott- sag és a Hazafias Népfront megyei Nötanácsa rendezé­sében, hogy tanácskozzanak az őket érintő kérdésekről. A tanácskozási nap forró hangulatban, dús program­mal telt el. Délelőtt a Jó­zsef Attila művelődési ház­ban Tóth Margit megyei DISZ bizottsági tag vita­nyitó előadása nyomán egy­mást érték a felszólalások, A vita során felvetették a küldöttek, hogy sok eset­ben nincs biztosítva a nők egyenjogúságának elve a gyakorlatban. A vezetők kö­zött, — bár miniszter, igaz­gató, és más felelős poszto­kat betöltő is van, — ke­vés a nő. Állami szektorok­ban nem ritka, hogy még lebecsülik a női munkát. Pedig, — mondta Vályo- gos Irén nyírbátori küldött, ■— megmutattuk, hogy úgy, vagy jobban megálljuk a helyünket, mint a férfiak. Élüzem lesz a nyírbátori áruház ebben a negyedév­ben és itt GO százalékban nők dolgoznak. Beszélt ar­ról, hogy az egyenjogúság­gal sok férfi előtt még nem emelkedett kellő szintre a női munka becsülése, de csökkent — helytelenül — a nőknek járó tisztelet. — Megengedhetetlen — mon­dotta, — hogy egyesek „öreglánynak”, „műtérnek” szólítják édesanyjukat, — más téren is hátrányos helyzetet teremtsenek a nőknek. A felszólalók arra is rá­mutattak, hogy a DISZ kevés gondot fordított eddig a ha­sonló problémákra. Bí­rálták a DISZ életet, hogy nem nyújt elég segítséget a tanuláshoz, neveléshez, szórakozás­hoz sem. Lovász Mihályné besse- nyői tanítónő kifejtette, hogy ez lenne a DlSZ-szer- vezetek első feladata. Ta­pasztaltam — mondotta, *— hogy fiatal lányok mun­kásszállásukat nem tartják eléggé rendben, nem igé­nyesek. A nőiességet még akkor sem szabad elhagynunk, ha olyan területen dol­gozunk, amely tipiku­san férfi munkahely. Sajnos, a megyei DISZ- rzervezetek nem törekedtek eddig eléggé a közvetlen kérdések megoldására. Tóth Sándorné mátészalkai vé­dőnő megállapítása szerint „MZ anyák nem szívesen en­gedik egyes helyeken leá­nyaikat a DISZ-be, mert nem sok nevelést nyújt, il­letve gyakran ferde irány­ban történik ez a nevelés, mint ahogyan a mátészal­kai szervezetnél is sok a hiba.” — Az én javaslatom — mondta, — hogy kultú­rált szórakozást cs nevelést biztosítsanak. ■— A helyi­séghiány gyakran akadálya annak, hogy ilyen irányú élet induljon. Erre hivat­kozott Kő Judit is Máté­szalkáról. Számtalan kérdést vetet­tek fel: a lakáshiányt, a fiatal házasok gyakori vá­lását, azt a jelenséget, hogy a férfiak néha gátlói an­nak, hogy házasság után a nő tovább tanuljon, műve­lődjön. Ahhoz, hogy a feleség képezze magái, — mondta Kádár Erzsé­bet. — a férjének kell elsősorban segíteni. E téren még vezető funk­cionáriusoknál is hiba akad. Gyakran tréfát űznek a ta­nulni vágyó asszony szavai­ból. Papp György, a DISZ nyíregyházi VB titkára ar­ra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a női egyenjogúságnak nem csak a munkában, a közéletben, hanem a családban is érvényt kell szerezni. A tanácskozás elítélte azo­kat a férfiakat, akik még ma is házirabszolgának te­kintik házastársukat. A tanácskozás hangjából kitűnt, hegy elégedetlenek a szórakozási, művelődési lehetőségekkel. Hasznos fi­gyelmeztetés ez a szervez.e- tek vezetőségeinek, a jövő munkáját tekintve. S wgyan- csas életrevaló az a terv, amely szerint a megyében „kérdezz-felelek” Köröket alakítanak a DISZ kereté­ben, ahol az aktuális prob­lémákat, kérdéseket vethe­tik fel a tagok és alkalmuk nyílik ezeket megvitatni. A tanácskozáson felszó­lalt Szigetvári Lajos elv­társ is, a megyei pártbizott­ság tagja. Elmondta, hogy az egyenjogúságot sértő gyakorlati hibákra ezután a pártnak js jobban kell ügyelnie. Azután kitért ar­ra, hogy a leányokra vár az a feladat, hogy a fiúkat jobb viselkedésre neveljék. A leányokon sok múlik, — mondotta Szigetvári eivtárs, — hogy fiatal­ságunk udvariasabb, jobban nevelt legyen, hogy öltözködésében és viselkedésében kulturáltabb főt mutasson. A küldöttek közös ebé­den vettek részt; 'a délután színes, szórakoztató műsor­ral folytatódott. Este tár­sasjátékot rendeztek, majd hajnalig tartó tánc fejezte be a tanácskozás felejthe­tetlen napját. V. K. fl záhonyi vasutasok felhívása: készüljünk fel Időben a téli forgalomra A záhonyi vasúti csomó­pont dolgozói a múlt évben a téli felkészülésben és a téli forgalom lebonyolításá­ban az ország vasútüzemei közül az első helyezést ér­ték el. Az idei téli forga­lomban még jobban akar­nak helytállni. Ezért a cso­mópont pártszervezetei, üze­mi szakszervezeti bizottsá­gai és szakmai vezetői már most megtárgyalták a felké­szülés feladatait, melyeket 11 pontban foglaltak össze. Ugyanakkor felhívták a vasút valamennyi üzemét: készüljenek fel időben a téli forgalomra. A záhonyi vasutasok töb­bek között elhatározták, hogy december 1-ig teljesen befejezik a teli forgalom előkészületeit. A vállalások teljesítése érdekében a párt- és a szakszervezeti szervek havonta értékelik a felké­szülés eredményeit. A vasutas dolgozók szak- szervezetének elnöksége he­lyesli és segíti a záhonyiak kezdeményezését. Az elnök­ség e felhívásban a legjobb eredményt elért üzemet 3000, a másodikat 2000, a harmadikat pedig 1000 fo­rint jutalomban részesíti. Tegnap elkészült a tiszalöki ii-es számú hidrogenerálor A Klement Gott- wald villamossági gyárban hétfőn elké­szült a tiszalöki 11-cs számú gépegység hid- rogenerátora. A próba sikere után kedden vagy szerdán megkez­dik a 70 tonnás gép helyszínre szállítását. A hidrogenerátorhoz a Ganz-vagongyár ké­szítette el a hatalmas turbinát. A turbina álló részét már elküld­ték Tiszalökre, a forgó­rész sokmázsás alkat­részeinek szállítását pedig a napokban kez­dik meg. A II-es gépi­egység a jövő évtől villanyáramot ad az országnak, Operaházi díszelőadással és akadémiai díszüléssel kezdődnek a nemzetközi Baríók ünnepségek Még be sem fejeződnek a nemzetközi Liszt Ferenc zongoraverseny ünnepi hangversenyei, a győztesek szólóestjei — máris újabb nemzetközi jelentőségű ze­nei ünnepségek sorozata kezdődik Budapesten. Szep­tember 25-én, kedden este az Állami Operaház dísz­előadásával, majd 26-an, szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián sorrakerülő díszüléssel meg­nyílik a Bartók-fesztivál. Az akadémia dísztermé­ben a magyar Bartók Béla emlékbizottság díszü'.ésén Kodály Zoltán mond elnöki megnyitót, Darvas József népművelési miniszter pedig emlékbeszédet. Az emlék- bizottság főtitkári beszá­molóját Szabó Ferenc tartja. A díszelőadáson és a díszülésen ott lesznek a Bartók B-la emlékbizottság neves magyar tagjai, s szá­mos külföldi vendég. A két nagyszabású ün­nepség, — amely egybeesik Bartók Béla halálának 11. évfordulójával — hangver­senyek sorozatát nyitja meg. különböző városaiban lép fel. Jugoszláviai fellépésük után az indiai művészek Magyarországra utaznak vendégszereplésre. A külső, laikus szemlélő számára itt nincs semmi új. A duzzasztómű hatalmas robaja megszokott hangján zúdítja alá másodpercenként a kisebb folyónyi vizmeny- nyiséget, s küldi tovább az Alföld kopár, vízben sze­gény végtelen síkságaira. Csupán a házak falain dol­gozó építőmunkások, a nagy alkotás munkájából szerve­sen beilleszkedő kubikoson, kordélyosok, az olajfoltos gépészek és szerelők válnak ki a jól ismert képből. Mit lát még az ember? A vízlép­cső óriási alapját, az Erő­mű nagy csarnokát, egy-két tutajt, úszó alkalmatosságot és vizet, amely barnássárgán hömpölyög lefelé. Az egyik zsilip alatt morajlás, csobo­gás, fodrozza fehérre az az­előtt tükörsima folyót. Alá járt már itt, annyit észre- vehet, hogy ez nem volt így azelőtt. S most itt van. Ha megkérdezzük az Erőmű igazgatóját, főmérnökét, mérnökeit, ha beszélgetünk akár melyik s.erelövel, gé­pésszel, egyszóval építövr.. cs érdeklődünk tőle, az bo-.- dog mosollyal mondja -l, hogy ez a fehér vízfodor nagy eseményt jelent, új szakaszát nyitja meg Tisza­fák, a megye, az ország fej­lődésének. Szűkszavú táv­irat fekszik előttünk. A távirat feladója Tiszafák. Vette: Budapest Erőmű Beruházó Vállalat. Szövege: cA szélt szíve „Jelentem, hogy az egyes számú gépegységet tegnap, IX. hó 23-án 13 óra 3 perc­kor az országis hálózatra kapcsoltuk. A gép terhelve rendben járt. Majd két da­rab törőpálca törés miatt leálltunk, annak kicserélése Után újból indultunk. Jelen­legi terhelése a gépnek 2-3 megawatt között van, a mérések folynak." Ez a néhány szó tehát a- emberek arcán lévő mosoly forrása. S ez a lényeg, amely megörvendeztette az építőket, szerelőket, s amc'y ha szárnyra kell, jót és fel­emelőt jelent. Miről is van szó tulajdon­képpen. Arról, hogy vasár­nap délután 1 óra 3 perc­től áramot termel a Tisza­löki Vízierőmű egyik turbi­nája. Áramot, s még hozza annyit, amellyel el tudjak látni Szabolcs-Szatmár me­gye ipari és háztartási szük­ségletét. Közérthetőbben ki­fejezve, havonta 10 ezer tonna borsodi szenet takarít meg az országnak azzal, hogy működik. S munká iá­hoz nem kér sem Borsodtól, sem Tatáról szenet. Egyet­len óhaja és kívánsága, hogy a Tisza vize a Kárpi­tokból állandóan folyjon. S ez valószínű. Teljesedni fog, amíg a világ világ lesz, Dolgozik a turbina, ki­nyúltak a vezérlő kapcsoló­tábláinak piros fény gomb­jai, mozgásba jött a szabá­lyozó amper-mérője s az országos vezetékekben olt feszül, száguld, szikrázik tova az áram. Az ország leg­nagyobb vízierőműve egyik turbinájának ereje, Szabolcs fehér szenének ajándéka. Az Erőmű vezetői jobban érzik magukat, mint egy hónappal azelőtt. Örülnek, hogy elmondhatják nekünk a történteket. — Eddig szégyelltem be­menni — vallja be őszintén Berki elvtárs, az igazgató. — Sokat szenvedtem Tiszafá­kért, — jegyzi meg, s elso­rolja a gondokat, amelyzk eddig gyötörték. Elmondja: nem volt kellemes, hónap- ról-hónapra tolni a határ­időket, amelyek persze nem az ő hibájából tolódtak odébb. De most már nincs baj. Megindultunk és me­gyünk tovább. Kiképeztük az embereket. Itt a helyszí­nen azokat, akiket a kasza és kapa mellől hoztunk ide. — Nagyot táncolunk mi még — int a főmérnöknek, Plesa Eleknek. Erre minden ok megvan, hiszen Tiszafák számottevő lesz, mint ipari üzem, de jelentős lesz mint mezőgazdasági nagy­üzem is. (200 ezer hold so­vány föld innen kapja a vi­zet.) Feltétlenül dicsérjék meg a munkásokat — ajánl­ja figyelmembe az igazgató és a főmérnök. Írja meg, hogy a Vízi Erőmű tervező és szerelő vállalat, a Kle­ment Gottwald és a Ganz- vagongyáriak itt lévő dol­gozói kitettek magukért. As üzembehelyezés körüli aka­dályok pedig nem csupán őket terhelik. Ez a gép prototípus — as első ilyen nagy turbina. A szabályozó berendezésnél eddig nem al­kalmazott megoldásokat ter­veztek cs építettek be, amellyel — mivel újak vol­tak — kisebb nehézségei okoztak (a járó kerék sza­bályozásánál először a vilá­gon új elveket alkalmaztak). Nehéz kiválasztani kiket kell megdicsérnünk,, Min­denki sokat fáradozott az építésnél, szerelésnél. De ahogy az elvtársak elmon­dották, Verezdi István mér­nök, Kubik József főszereié, Rohn Severin főmérnök, Erisei Ferenc és Pázmán mérnökök, Batta István mű­vezető, nagyon lelkiismere­tesen dolgoztak. Az Erőmű születésénél kezdte és ma szívesebben végzi, mint bár­mikor munkáját Tucsány i István főgépész. Egy éve jött ide és nagyon megsze­rette ezt a helyet Böbék József Ganz-szerelö. Pedig voltak nehézségek. A kultú­rától szinte teljesen elzárva, vasárnapi étkezés híján, ca otthontól, a családtól, fele­ségtől, gyermektől messze vállalták és végezték a fel­adatot. Ma még Nyíregyhá­zán lakik ideiglenes lakás­ban Berki Zoltán munkás­ból lett igazgató is, aki U év alatt tette meg az utat idáig. Vörös Akadémián ta­nult, a Kazincbarcikai Fő- erőmúnél, majd ötévig az Inotai Erőműnél dolgozott. Országgyűlési képviselő lett Veszprém megyében. Most ha megépül Tiszafákon a 1.3 lakásos bérház, úgy számit-1 ja, hogy ide költözik a csa­láddal. A hatalmas turbina — a fehér szén szive, ahogy ne­vezik — szakembert, új el­gondolásokat, ötletes meg­oldásokat kíván. Magyaror­szágon eddig nem alkalma­zott módszereket, amelyek­hez tapasztalatok kellenek. Azok, amelyeket más orszá­gokban lehetne megismer­ni. A Szovjetunióban, az északi országokban, vagy bárhol. Az Erőmű vezetői, sajnos, még nem szereztek külföldön ilyen tapasztala­tokat. Ideje, hogy elvigyék őket, hogy munkájukat — úgy mint bármely más üzem vezetőit — értékelje népünk állama, K, J,: Jugoszláviából Magyarországra látogat az indiai ónok- és táncegyüttes Belgrad, (MTI). Vasár­nap megérkezett Belgrádóa az indiai ének- és tánc- együttes, amely az elköve;« kezö napokban Jugoszlávia

Next

/
Oldalképek
Tartalom