Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-17 / 192. szám
NÉPLAP 1956 augusztus 17, péntek A lenini fokozatossági elv győzelme Hogyan alakult át a (árpái Rákóczi TSZCS termelőszövetkezetté ? II. H felvilágosító munka sikerrel járt A kommunisták, a közös gazdálkodást megszerető csoporttagok 1955 augusztus 29-én tanácskozásra jöttek össze, ahol kimondták a Rákóczi Tszcs termelőszövetkezetté való alakulását. Az I. típusból 12 tag lépett át a termelőszövetkezetbe. Az őszieket már közösen, egységes vetőmaggal vetették el. Segített a gépállomás is. 38 hold búzát, 2 hold tavaszbúzát és 11 hold őszi árpát vetettek. A kommunisták itt is jó példával jártak elől. Háztáji össze, vetésjószágukat fogták hogy segítsenek a ben. Az egykori csoporttagok álma a termelőszövetkezetben megvalósult. Hozzáláttak a közös állatállomány megalapításához. Az államtól kaptak 10 tehenet, 4 lovat, 10 anyakocát, két kocsit, lószerszámokat. Azóta már 5 borjúval szaporodott a közös állomány. Meg van most már az alap ahhoz, hogy a következő években fejlett állattenyésztést alakítsanak ki. Helytállásból kitűnőre vizsgáztak A Rákóczi TSZ fiatal, alig egy éves. 124 hold földön gazdálkodik 23 tag, 21 család. A pártszervezetnek nem volt könnyű munkája a nyári időszakban sem. Az első év kenyércsatáját kellett megszervezni. Ez volt az első eset, amikor közo- ren végezték az aratásr. Nem volt kenyér. A vezetőség intézkedett. Segített a földművesszövetkezel. Adott kenyeret, lisztet, aratópálinkát. A tagok szív- vel-lélekkel dolgoztak. A pártszervezet határozatot fogadott el: a párttagok kötelesek bevonni a nagy munkák idején a családtagokat is dolgozni. Példájukat a pártonkívüliek követték. Még a 70 éves An- galét bácsi is markot szedett. A kommunisták két-há ■ rom munkakört láttak ei. Előljárt ebben Fazekas elvtárs, a párttitkár, aki pénztáros, raktáros s mint arató is dolgozott. Ügyelt arra, hogy ne érje szó a ház elejét. Néha még az elnököt is helyettesítette. Szász elvtárs, az elnök úgy dolgozott, hogy büszkén tekint rá mindenki. Egy nap alatt minden • más munka mellett 1740 öl gabonát vágott. Még a brigádvezetői teendőket is ellátta. A szigorúságnak is van módja, határa A termelőszövetkezet páitszervezetének jó munkája meglátszik a termelő- szövetkezetben az emberek magatartásán, fegyelmén. Továbbra is ügyeim kell arra, hogy a pártszervezetnek, a kommunistáknak meg legyen a tekintélye. Az emberekkel való foglalkozást ne váltsák fel az adminisztratív intézkedések. (Nem arról van szó, hogy ezek használata helytelen esetenként.) Torzsás János elvtárs állatgondozói, dupla munkát végzett. Nem csak a teheneket látta el, fejt, hanem a borjakat is, s emellett a sertésekről is ő gondoskodott. Mégis helytelenül akarták felelősségre vonni a közben elkövetett hibákért. Eitelhüber elvtárs, a járási pártbizottság titkára, a termelőszövetkezet szorgalmas támogatója figyelmeztette az elvtársakat: ne utasításban, papíron leírva közöljék Torzsás elvtárssal, hogy milyen hibák vannak az állattenyésztésnél, hanem beszéljenek vele, hiszen nap mint nap találkoznak. A termelőszövetkezet fiatal. Tagjai hasonlóan. Nevelni , kell őket, s nem pedig írásos utasításokkal rendreutasítani. A fejlődés útján Fiatal még a termelőszövetkezet, most teszi az első lépéseket a felemelkedés útján. Január óta 14 dolgozó paraszt lépett be. A kívülállók is figyelik, mi történik „oda benn“. Hogyan fog zárni a termelőszövetkezet? Bár pénzt még nem osztottak előleg képpen, Aégis bizakodva tekintenek a zárszámadás elé, mert úgy számítják hogy meg lesz a természetbenivel együtt a 40 forint egy munkaegységre. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nincsenek kételkedők, hitetlenek. Vannak. Torzsás elvtárs néhány héttel ezelőtt azt mondotta, hogy még 10 deka árpa sem jut egy munkaegységre. Most, hogy kiosztották a 3 kilót, már másképpen vélekedik. Meg lesz a kenyérnekvaló is. Kapás növényeik is szépen fejlődnek. Egy hold dohánytáblájukon meg lesz a 7 mázsa. Kukoricából a 16 holdról 25 mázsás átlagra számítanak (csövesen). Ezek a kezdeti eredmények. Az emberek, a vezetők terveznek. Bár nem kidolgozotl a terv még, amit a jövő évben meg akarnak valósítani, de mór beszélnek róla a termelőszövetkezetben, hogy darálót vesznek, a 4 bikaborjút eladják és üszőket vesznek érte. Juh- törzset is be akarnak állítani. Tudják az emberek, hogy a kapa orrából nem lehet megélni. Az állat- állományukat akarják fejleszteni. Sertéseket fognak hizlalni. Itt vannak a Tisza mellett. Lehetőség van arra is, hogy halastavat létesítsenek. Ezek még gondolatok, de már kirajzolják a kis fa terebélyesedő koronáján mutatják, hogy helyesen gondolkodnak a termelőszövetkezeti tagok, Az ellenség nem alszik Koránt sincs arról szó, hogy mondvacsinált dolgokról beszéljünk. Nem arról van szó, mintha Papp Alajos, az öreg kulák tettlegesen ártani tudna a termelőszövetkezetnek. Szavai azonban elárulják azt, hogy nem nézi szívesen a fiatal termelőszövetkezet fejlődését. Az egyik nap azt ma- gyarázgatta Torzsás János állatgondozónak, hogy: „te bolond, megint cseléd vagy a termelőszövetkezetben.“ Nem félnek attól a Rákóczi TSZ tagjai, hogy ez nagy hatással lenne Torzsásra, aki annak idején^ megkóstolta a kulákigát, de ilyen hang meg sem megengedhető a termelőszövetkezeti tagokkal szemben. Ha a párt kimondta, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, ez még nem jelenti azt, hogy a kulákok rágalmazhatnak, pocskondiázhatnak. Nem szabad, hogy a termelőszövetkezeti tagok eltűrjék a kulák áskálódó szavait: „Nem a tiétek az a jószág, ami a szövetkezetben van“. Sokszor gúnyolja a termelőszövetkezeti tagokat. Ilyen hangokat nem főnk eltűrni senkitől sem! Erezzen nagyobb felelősséget a járási tanács A termelőszövetkezet vezetői panaszkodnak, hogy n-m rendelkeznek szaktudással, szakember kellene közéjük. Tudnak-e erről a járási tanács illetékesei? Nem. A jövő terv kidolgozásában is segítségre van szükségük. Ebben sem segített még a járási tanács végrehajtó bizottsága. Mondjuk meg őszintén s ezt a tapasztalatok is bizonyítják, hogy még mindig több a hang a tettek helyett. Elérkezett az ideje, hogy ezen is változtassanak. j ne csak beszéljenek az új termelőszövetkezetek segítéséről, hanem cselekedjenek is az illetékesek. Mit mondanak a termelő- szövetkezet tagjai? Fazekas Béla: „Nem hiszem, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Haklik Miklós elvtárs tudná azt, hogy hol van a Rákóczi TSZ portája.“ Szász József: „Nem látták még a teheneket, sertéseket sem. Aratáskor, csépléskor sem voltak kinn nálunk.“ Eitelhüber elvtárs, a járási pártbizottság titkára, a termelőszövetkezet segítője. örömmel jön ki a termelőszövetkezetbe, szeretik, mert segít a munkában. A járási tanácstól a szakemberek azonban még nem volt-k kint egy ev óta. Helyes ez? Nem. Nagy és sok segítségre van szüksége a fiatal termelőszövetkezetnek. FARKAS KÁLMÁN. Tanácsaink életéből Tanulságos határjárás Az ököritófülpösi tanács a héten határjárást rendezett a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozók körében. A határjárás alkalmából összehasonlítást tettek a közösen gazdálkodók és egyénileg termelők között. Az ököritófülpösi termelőszövetkezetek terjedelmes tábláin elismeréssel csodálták meg a hatalmas kukoricákat, cukorrépát, burgonyát és a takarmányvetéseket. Kitűnő alkalom volt ez a nyári határjárás a tsz-ek népszerűsítésének és a mezőgazdasági munkát segítő gépek tagadhatatlan előnyének. A határjárás után a részvevő dolgozók jó hangulatba^ beszélték meg tapasztalataikat. Erdélyi Béla ököritófülpös. Jé kén is kigyúl a fény Vasárnap délután megyénk öt községében kigyúl a villanyiény. Jékén vasárnap délután 5 órakor rövid kis ünnepséget rendez a községi tanács az MDP alapszervezettel együtt. A tanácsházán ünnepélyes köszöntő beszédet mondanak, méltatva, hogy a tanácstagok igyekezete és a villanyszerelő vállalat munkája hozzásegítette a községet, hogy időben ki-t gyűljön a villanyfényj Nemcsak a tanács, hanem az egész község lakosságán nak örömünnepe lesz vasárnap. STRÁNSZKY GYÖRGY Jéke. Bélteki József példája Tyúkodon mindenki jól ismeri Bélteki József tanácstagot, a begyűjtési álUandó bizottság elnökét. Bélteki József II hold földön gazdálkodik. Az elmúlt évben megkapta a mintagazda jelvényt, de mostani munkája szerint is kilátás van arra, hogy ebben az évben is mintagazda lesz. A cséplést befejezte és 12 mázsás holdanként átlagtermést ért el kenyérgabonából olyan földön, ahol a többieknek még 10 mázsás termésük sem volt. Az államnak sem marad adósa, beadásán felül 28 mázsa kenyérgabonát, szerződött és adott be a terménybegyűjtöknek. Petermann Géza Csenger. Tartalmasabb tanácsüléseket Nálunk arról nevezetesek hogy a tanácsülések, hogy nagyon sokáig tartanak. Legutóbb a járásunkban egy „minta” tanácsülést tartottak, amely éjfél után fél kettőig tartott. — Véleményem szerint ez minta volt arra is, hogy meddig nem szabad eltartani egy tanácsülésnek. Ez a hiba azért fordult elő sok esetben, hogy a felsőbb szervek gyakran úgy bírálják el a tanácsüléseket, hogy az a tanácsülés sikerült a lejgjobban, amely jó sokáig tartott és sok mindenről beszéltek. Ezért tanácsülések előtt igyekeznek előre hozzászólásokat' szervezni. Hibát látok még abban is, hogy a tanácsüléseket hétköznap 9—10 órakor kezdik meg és ez a nyári munkaidőben nem a legkedvezőbb. Helyesebb lenne a tanácsüléseket mun-i kaszüneti napokon tartani. Dr. Nánássy István Nyírbátor. Egy tanácsülésről Kisvárdán a legutóbbi tanácsülésen érdekes adatokról számoltak be. Ezek közül egy néhányat: Kisvárdán épül már az évtizedek óta vajúdó szennyvízcsatorna. A községfejlesztési alapból 300 ezer forintos költséggel kövezik a József Attila és a Bajcsy-Zsilinszky utcát. A tanácstagok a közeli napokban perforált füzetet kapnak, amelyben kisgyűlések és beszélgetések alkalma-' val feljegyzik a dolgozók problémáit, észrevételeit és1 javaslatait, majd azt leadják! a tanács végrehajtó bízott-' «ágának elintézés végett. Hován József ■ Kisvárba * « Üdülő a Csendes Óceán partján A képen: Egy szanatórium az Amuri-öböl partján. iTengermélléki határvidék.) A történet ott kezdö- dött, hogy Polák Lajos cukrász Nyír kútra nősült. Tavasz volt, amikor meglátogatta az apósékat. A kisvasúttól a falu felső végéig az út van tán 15 perc is. Jól megmelegedett, csak úgy csörgött az izzadtság a homlokáról, mire elérték a kis házat. Sietett, mert lassan menni nem tud, az asszony alig győzött mellette lépkedni, persze más oka is volt, dehát az inkább büszkeség, mint baj egy p^fiatal menyecskénél. Otl- ■óhon aztán nagy családi ün- Qnep volt, a másik vő csa- [adóstól, a fiú feleségestül iodagyűlt a kis házba. A YPaprikáscsirke után néhány S&llter bor is elkopott, amikor £a mi cukrászunk úgy isten- ligazából sóhajtozni lcez- \dett. £ — Fagylalt kéne ide söÍ gorkám. Fagylalt. — mondta egészen közelhajolva a most megismert sógorhoz. — Az jó lenne. — Hosz- szasan hallgatott, aztán újra kezdte: — Belebukna ill a cukrász. — Én ugyan nem — mondta önérzetesen a cukrász és már magyarázta is, hogy oda csinálná a cuk-. rászdát abba a kis kertbe, I az állomáshoz. Ott van is I egy épület. — Egy kocsma volt ott j — tette hozzá a másik. — Az éppen jó lenne. — \ így indult s másnap már a földművesszövetkezet vezetősége egész komolyan tárgyalt a cukrászda ügyében. Mégis csak 6000 ember él a faluban, cukrászda nélkül csak nem lehetnek. Lakodalom is van csőstül, legalább nem pancsolnak otthon az asszonyok, a cukrász majd megcsinálja a tortát. Már a merészebbek az üzleti lehetőségeket is számolták és bizony a számok szén jövedelmet ígértek. A volt kocsma az csak a szövetkezeté lehet, a tanács nem adhatja másnak. A járásnál meg éppenséggel örülnének egy ilyen javaslatnak. így történt, hqgy a nyár derekán ■ cg jelent az első fagylalt Nyírkúton. Polák kiállt a szép táblák Qhj-alÁka alá az ajtóba s várta a vendégeket. . A lánykák este a tejet vitték, megálltak az üzlet előtt, belestek, s amikor a cukrász arra nézett, nagy nevetve elszaladlak. Már-már kétségbeesés környékezte a cukrászt, meit bizony vevő csak olyan félvárosi ember akadt az első két-három nap. A tanácstól, meg a vasúttól, meg egy-két itthon lévő tanító, meg átutazó kért egy-egy fagylaltot. A faluból még csak. a gyerekek sem. Végre három-négy nap múlva megjelent az első falusi vevő. Egy tarkaruhás kislány volt, Bállá Marika. Be- somfordált a boltba, pironkodva, fejlehajtva megállt a pult előtt, mint aki szaladni készül. S alig hallhatóan clrebegte: — Tessék már adni nekem is egy nyalökat. — A cukrász széles mozdulatokkal, szinte szertartásosan szolgálta ki. Még többet isi adott a forintért, mint j amennyi járt volna, dehát\ kedv-skedni kell. A kislány megkapta a fagylaltot és vissza se nézett, szalad# kifelé az üzletből. Pedig jó lett volna szót váltani vele, hogy hívja már a barátnőit is. Dehát nem lehetett. Ügy látszik, a gyerek megsejtette a cukrász gondolatát,' mert másnap este a tejes-' kannákkal nem egyedül, hanem két barátnéjával jött be. Egy hét múlva már, le is ült s úgy nézegette, hogy a tejet hordó lánykák — no, meg a menyecskék is már — hogyan jönnek be egy forintos fagylaltra. Szóval, elindult a bolt.- De még csak a fiatalok jártak ide. Inkább csak pult előtt vásároltak. A széketj az asztalt meg mindig a törzsközönség: a vasutasok,i a tanács dolgozói, meg a tanítók használták. v
