Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-16 / 191. szám
V. ., J---— 1956 augusztus 16, csütörtök NÉPLAP 9 A Mni§zíet*lanáe§ sajtóértekezlete Hegedűs András, a Mi- ' nisztertanács elnöke és Erdei Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán délelőtt az országházban sajtótájékoztatót tartott. Hegedűs András elvtárs [először a gazdasági jellegű íkérdésekre válaszolt. Hogyan teljesítjük export kötelezettségeinket és melyek ezen » téren a legfőbb tennivalóink — bangzott a Magyar Rádió szerkesztőségének kérdése: A Minisztertanács elnöke válaszában rámutatott, hogy export tervünket az első félévben 4.2 százalékául túlteljesítettük. Most a baráti országokba irányuló exportunkat 9.3 százalékkal túlteljesítettük. A kapitalista . országokba irányuló exportunk viszont a megtervezettnek csak 92,6 százaléka volt. Az első féléviben nehézségeket okozott, Ihogy a gépipar nem teljesítette exporttervét. Külkereskedelmi mérlegünk 1954-ig — folytatta — [többször passzív volt. 1955- ben és az idén azonban már jjelentősen aktív, a tőkés országok viszonylatában jazonban még passzív volt. Ha terveinket folyamatosan teljesítjük, akkor ez évben az utóbbi is aktív lesz. A tőkés országokkal szemben fennálló tartozásaink nem nagyon magasak, azonban népgazdaságunk számára komoly megterhelést jelentenek, mert jelentős részük vövidlejáratú hitel. Nagy lerőfeszítéseket teszünk, hogy 2—3 év alatt ezeket a :terhes adósságokat teljesen ■megszüntessük. Ez elősegíti az ország külkereskedelmi helyzetének lényeges javulását s bizonyos idő múlva a fizetési mérleg egyensúlyának kialakulását. Magyarország az eddigi kutatások szerint jelentős I uránlelőhelyekkel rendelkezik. A kitermelhető uránmennyiség sok évtizedre fedezné Magyarország teljes villamosenergia szükséglétét. Természetes azonban, hogy ezt nem lehet egyszerűen villamosenergiára átalakítani, hanem előbb atomenergiatelepeket kell létesíteni. Az atomenergia- telep létesítése azonban a technika mai színvonalán még nagyon drága. Mégis figyelembevéve, hogy Magyarország energiában szegény, nagy erőfeszítéseket kell tennünk atomener- gia-teüepek létesítésére. Az első ilyen erőmű létesítéséhez a jövő évben már hozzákezdünk, a Szovjetunió segítségévek A Szovjetunió kormányától ehhez teljes támogatást kapunk. A Szabad Nép és az MTI szerkesztőségének a lakásépítésekkel kapcsolatban feltett kérdéseire a Minisztertanács elnöke utalt az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzottakra és hozzátette, hogy az építőanyagellátas megjavításával a kormány továbbra is foglalkozik, de nagyon fontos, hogy az eddiginél jobban felhasználják ewn a téren a helyi lehetőségeket is, Több üzemben kísérletek folynak a lakásépítés meggyorsítására. Ezeket a kezdeményezéseket a kormány támogatja. Fontos feladatunk a lakóházak karbantartása is. Erre a múlt esztendőben két. szer annyit fordítottunk, mint 1953-ban. 100 millió forinttal többet adunk lakások karbantartására, mint amennyi a lakbérekből befolyik. Azonban még ez sem elég. Ezért növelni kell a lakások karbantartására fordított összeget, emellett nagyon fontos :— és most dolgozunk ilyen értelmű rendeletén, — hogy a lakókat jobban be tudjuk vonni a karbantartási munkákba. Nein a nagy karbantartásokra gondolunk itt, hanem olyan kisebb javítanivalókra, . amelyek elhanyagolása később nagyobb károkat okoz. A következő kérdés: Milyen szervek foglalkoznak az anyagi érdekességgel, amely a termelékenység gyors emelkedésének és az önköltség csökkentésének kulcskérdése. A válasz szerint ezzel több szerv is foglalkozik. Mindenekelőtt meg akarjuk szüntetni a prémium- és a bérügyek nagyfokú központosítását. Most dolgozunk egy olyan rendelettervezeten, amely a miniszterekre, az iparigazgatókra bízza a prémium- feltételek megállapítását. Több üzemben folytattunk bérezési kísérleteket és ezek eredményei alapján lényeges változtatást akarunk végrehajtani Helyesnek látszik például egyes területeken a darabbérről áttérni az időbérre. A Magyar Nemzet és az Esti Budapest szerkesztőségének válaszolva a nyugdíjkérdésről tájékoztatta az újságírókat. Előkészületek történtek az új nyugdíjtörvény meghozatalára, amely valószínűleg decemberben kerül az országgyűlés elé. Ez a törvény többek között olyan kérdéseket is rendez, amelyekről a Központi Vezetőség ülésén és az országgyűlésen szó volt, így figyelembe veszi a régi szakmunkások jogos igényeit. Azok a fiatalok, akiket nem vesznek fel az egyetemre, nem jelentkeznek az MTH szakiskolára — észrevételezte a Szabad Ifjúság szerkesztősége. Tudomásunk szerint — hangzott a válasz — az MTH szakiskoláin, ahol érettségizettek tanulnak, nagyon fontos szakmákban — például esztergályos, marós, lakatos nincs elég jelentkező. Ezek a szakmák egyre nagyobb képzettséget követelnek és éppen ezért helyes lenne, ha érettségizett fiatalok jelentkeznének ezekre a szakiskolákra. Van olyan utasításunk, mely szerint azokban az MTH iskolákban, ahol 24 érettségizett fiatal jelentkezik szakmunkára, külön osztályt kell szervezni. A Szabad Föld kérdése: Milyen eredményeket ho- l sott a korábban kuliknak minősített középparasztok levétele a kulák- listáról? — Azokat, akiket az adó és pénzügyi tervek kivetésénél korábban kuláknak kezeltek, de nem tekinthetők kizsákmányolónak, ma már nem kezelik kuláknak. Két hónappal ezelőtt határozatot hoztunk, hogy a kulákterhelésből származó beadást, hátralékot ezeknél a középparasztoknál teljes egészében törölni kell. A közelmúltban pedig határozat született arról, hogy a kulákterhelésből származó adóhátralékot szintén törölni kell. Ez a munka most folyik. Amikor igazságot szolgáltatunk azoknak a középparasztoknak, akiket igazságtalanul a kulákok- kal azonosan terheltek meg, természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a faluban továbbra is van osztályellcnség. amely elég erőteljesen működik és ennek nagyobb része kulákokból tevődik ki, A tanácsokkal kapcsolatban több kérdésről tájékoztatta' Hegedűs András elvtárs u sajtó képviselőit. Meggyorsítják a helyi jellegű vállalatok átadását tanácsi kezelésbe. Az illetékes miniszterek és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai közvetlenül tárgyalnak arról, milyen vállalatok kerülnek a tanácsok felügyelete alá. Az az elvi álláspont, hogy minden olyan üzemet, vállalatot, amely nem kíván meg közvetlenül minisztériumi irányítást, át kell adni a helyi tanácsoknak. ■ Másik kérdésre válaszolva megjegyezte: arra kell törekedni, minél rátermettebb dolgozók lássák el a teendőket a tanácsok népművelési osztályain. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az állami munka különböző területein dolgozó munkás- és parasztkáderek megbecsülésére. A Magyar Rádió szerkesztőségének kérdésére, hogy mit tervezünk a leszerelés, a szolgálati idő lerövidítése ügyében. Hegedűs elvtőrs a következőket mondotta: — Először is el kell mondanom, hogy az utóbbi időben már nem hívtunk be mindenkit, aki a sorozáson bevált. Az a körülmény, hogy az előző 20.000-rel együtt már 35.000 fővel csökkentettük a hadsereg létszámát, most még nagyobb arányú felmentést tesz lehetővé. A Honvédelmi Minisztériumnak a kormány olyan utasítást adott, hogy az újoncok behívásánál vegye figyelembe az alkalmasságon kívüt a szociális körülményeket is. A hadsereg létszámának csökkentése mellett fokozott gondot fodítunk honvédelmünk színvonalának növelésére. A néphadseregben a szolgálati idő rövidítését nem tervezzük. A korszerű honvédelem követelményei nem engedik meg a kiképzési idő rövidítését. Kiképzési, illetőleg szolgalati idő rövidítésével két területen foglalkozunk és valószínűleg megoldást is találunk; az egyik a belső karhatalom, a másik a határőrség. A külföldön élő magyarok hazai látogatásáról elmondotta, hogy a külföldön élő magyarok kaphatnak és kapnak is beutazási engedélyt. A vízumok kiadása körül egyelőre még van huza-vona, azonban igyekszünk meggyorsítani az eljárást. Különösen azt akarjuk elősegíteni, hogy azok a magyarok, akik a fel- szabadulás előtt távoztak el hazánkból, meglátogathassák Magyarországot. Azokra pedig, akik a fölszabadulás után disszidáltak, az amnesztia-rendelet vonatkozik, amelynek végrehajtása folyamatban van. A Magyar Távirati íród,a szerkesztőségének kérdése: Mikorra várható a jugoszláv parlamenti küldöttség látogatása? A kérdéssel kapcsolatban Hegedűs elvtárs kijelentette: meghívtuk Magyarországra a jugoszláv parlamenti küldöttséget.. A meghívást elfogadták, de még nem közölték a küldöttség Magyarországra érkezésének időpontját. Reméljük, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttség még ebben az évben meglátogatja hazánkat. A következő kérdésre válaszolva a magyar-olasz kapcsolatokról beszélt a minisztertanács elnöke, majd erre felelt: Várható-c - magyar— amerikai kapcsolat javulása? — A - nyugati kapitalista államok közül legkevésbé kielégítően alakulnak kapcsolataink az Egyesült Államokkal, s ezért arra törekszünk, hogy ezen a téren is javulás álljon be. Ezt akadályozza, hogy az USA kormánya és vezető politikai körei nem hagytak fel a beavatkozással Magyarország belügyeibe. A hazánk eliten folytatott ballon-akciót az USA hivatalos körei nyilvánosan támogatják. Ugyanígy támogatják a „Szabad Európa“ rádió adásait, amely napról-napra nyilvánvalóan beavatkozik Magyarország belügyeibe. Amerikai repülőgépek gyakran megsértik hazánk Icgiterét, legutóbb léglökéses katonai bombázógépek több esetben megsértettek Magyar- ország légiterét. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket az eseményeket és ezért — az utóbbi időben is — többször került sor jegyzék küldésre az Amerikai Egyesült Államoknak. Szeretnénk, ha ezen a heflyrcten változtatni lehetne és normális kapcsolatok alakulnának ki Magyarország cs az USA között is. Véleményünk szerint ez elsősorban azon múlik, hogy az amerikai hivatalos körök megváltoztassák politikájukat a népi- demokráciákkal és köztük Magyar- országgal kapcsolatban. Befejezésül Hegedűs András részletesen beszélt a sajtó feladatairól, valamint a sajtó és az állami szervek kapcsolatáról. A sajtólajékoztatpn ' Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese a mezőgazdasággal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolt Mi a helyzet Szuez körül? Sclwjn Lloyd rádióbeszéde Selwyn Llpyd angol külügyminiszter kedden este a londoni rádióban mondott beszédében foglalkozott n szuezi kérdéssel és a csütörtökön megnyíló londoni értekezlettel. — A konferencián — mondotta — javaslatot terjesztünk elő egy olyan nemzet- közi hatóság felállítására, amely a csatornát igazgatná. E hatóság feladata lenne 3 csatorna igazgatásának átvétele, hogy biztosítsa a csatornának mint szabad, nyílt és nemzetközi vízióinak hatékony fenntartását, hogy méltányos . bevételt biztosítson Egyiptom számára; s hogy gondoskodjék a Szuezi-csatorna társaságot megillető kártérítés megfizetéséről. A külügyminiszter Egyiptomot vádolta „erőszakkel és erőszakkal való fenyegetőzéssel“, ugyanakkor az angol csapatszállításokról azt állította, hogy azok ,;védelmi“ célokat szolgálnak, majd igen heves kirohanást intézett személy szerint Nasszer elnök ellen. Befejezésül Selwyn Lloyd azt mondotta, hogy „Anglia csak a végső esetben, fordul erőszakhoz“ és hogy a londoni értekezlet feladata „az igazságos megoldás1 elérése“. Gaitskell televíziós nyilatkozata Hugh Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezetője kedd esti televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta: pár! - jának véleménye szerint a Szuezi-csatorna államosítása nem ok a háborúra Egyiptom ellen. Vannak azonban olyan körülmények — tette hozzá —, amelyek mellett Angliának katonai erőt kell alkalmaznia, így például abban az esetben, ha Nasszer ezredes támadást intézne Izrael ellen. Gaitskell a továbbiakban azt mondotta, hogy Egyiptom „helytelenül járt el, nem azért, mert államosította a csatornát, hanem azért, mert az a mód, ahogyan ezt tette, fenyegeti mindazokat a nemzeteket, amelyek a csatornát használják.“ A Pravda cikke A Pravda „A diktátum politikája ellpn“ címmel londoni tudósítójának cikkét közli a Szuezi-csatorna ügyében összehívott londoni értekezletről. A cikkíró felhívja a figyelmet az értekezlet ösz- szehívásának sietős jellegére — majd rámutat arra, hogy bármiképpen igyekszik is ferde megvilágításba helyezni a gyarmatosítók befolyása alatt áll) nyugati sajtó a kialakult helyzetet, a tények tények maradnak: a Szuezi-csatomán továbbra is normálisan folyik a hajózás. Az értekezletre meghívott 24 ország közül 15, vagyis a többség, az értekezletet összehívó három hatalom befolyása alatt álló tömbök (NATO, SEA- TO, bagdadi szerződés), valamelyikének tagja. Ismeretes, hogy az említett tömbökben sajátos „katonai fegyelem“ uralkodik; így arra számítanak, hogy a londoni értekezletet a gyarmatosító köröknek előnyös, már előre elkészített határozatok megszavazását szolgáló szavazógéppé teszik. Az amerikai sajtó a szuezi kérdésről A londoni értekezletet megelőző napokban az amerikai sajtóban terjedelmesen fejtegették, milyen álláspontra kell helyezkednie az Egyesült Államoknak ezen az értekezleten. A lapok beismerései fényt vetnek az Egyesült Államok céljaira és azokra a nézeteltérésekre, amelyek közötte, valamint Anglia és Franciaország között a szuezi kérdésben tapasztalhatók. Az elvitathatatlan tények súlya alatt több lap elismeri az államosítás törvényességet. „A Szuezi-csatorna társaság, mint egyiptomi vállalat államosításának joga vitán felül áll“, kénytelen megállapítani a New York Herald'Tribüne. Az amerikai sajtóorgánumok azonban úgy írnak az ügyről- mintha a szuezi kérdésnek Egyiptom törvényes joga. elismerése alapján történő rendezése „veszélyeztetné" nyugat érdekeit. A szemleírók egy része nem titkolja, hogy az Egyiptomra gyakorolt nyugati nyomás igazi oka az ázsiai és kö- zelkeleti nemzeti-felszabadító mozgalom elfojtására irányuló törekvés. A New York Times washingtoni tudósítója az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország állásfoglalását - jellemezve megállapítja, hogy „a Szuezi-csatorna ügye lényegesen nagyobb feszültséget idéz elő ál Egyesült Államok, Anglia és Franciaország közötti szövetségben, mint ahogy azt. e három ország bár»1 melyikének vezetői cl mernék ismerni." INehrii beszéde Nehru miniszterelnök szerdán beszédet mondott az Indiai Köztársaság függetlenségének 9. évfordulója alkalmából —• és hírügynökségi jelentések szerint — részletesebben kitért a szuezi kérdésre. Nehru kijelentette; reméli, hogy a londoni értekezleten, sikerül majd békés megoldást elérni. De ha az első kísérlet nem járna eredménnyel — tette hozzá — egy másik és harmadik kísérletet is tenni kellene. Emlékeztetett arra, hogy India is békésén vívta ki függetlenségét és ennek eredményeként most s legjobb kapcsolatokat tartja fenn Nagy-Bmanniava!, Hasonlóképpen a szuezi kérdést is meg lehet oldani t— folytatta Nehru — nem masok függetlenségének el- tiprásával, hanem azzal' hogy mások jogait tiszteletben tartják. Minden olyan kísérlet, amely a szuezi kérdés erőszakos megoldására irányul, az egesz világra kiterjedő fegyveres összeütközéshez vezethet —- mondotta befejezésül Neh- .1»
