Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-14 / 189. szám

<Vilag, pjL&telárfai témáiul fa lek! SZABOLCS' SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAjßC$__lAPjA Hunyadi-szobor Pécsett A londoni konferencia előtt Még mindig nem ült el a vihar, amit a Szuezi- csatorna államosítása kiváltott. A nyugati fővárosok­ban továbbra is igen élénk diplomáciai tevékenység folyik, egymást érik a politikai, gazdasági, katonai tanácskozások, a pro és kontra elhangzó nyilatkozatok. És nem szűnnek meg az egyiptomi kormány, Nasszer elnök elleni fenyegetések: a katonai demonstrációk sem. A londoni értekezletre szétküldték a meghívó­kat és azokra a legtöbb ország már választ is adott. S mialatt a teljesen jogos és az egyiptomi nép szem­pontjából döntő fontosságú államosítás körül kavarog az imperialista nagyhatalmak által támasztott vihar, magán a csatornán zavartalanul folyik a forgalom. Az államosítás óta nemcsak hogy nem csökkent, hanem — mint a legutóbbi adatok igazolják — még növeke­dett is az áthaladó hajók száma és a szállított áruk lonnatartalma. Július 27-től augusztus 5-ig 455 hajó haladt át a csatornán, közülük 125 angol, 138 pedig francia hajó volt. Mint az Assab című egyiptomi lap irta, az elmúlt év hasonló időszakában csak 421 hajó vette igénybe a csatornát. A Szuezi-csatornának, mint nemzetközi víziútnak a jelentőségét az államosítás tehát egyálta­lán nem csökkentette. Egyiptomi részről többször ér­tésre adták, hogy nem akarják megváltoztatni a hajó­zás rendjét, nem akarják akadályozni e valóban fon­tos nemzetközi víziúton a szabad közlekedést és kö­telező érvényűnek ismerik el az 1888-as konstantiná­polyi szerződés erre vonatkozó intézkedését. S hogy Egyiptom nemcsak akarja, hanem képes is biztosí­tani a Szuezi-csatorna forgalmának zavartalanságát, azt úgy hisszük, a fenti adatok a legszemléltetőbben igazolják. De minden szóbeszéd ellenére, az államosítás nem azért fáj a csatorna-társaság angol-francia részvénye­seinek, mert komolyan féltik a „hajózás szabadságát". 1955-ben 34 és fél milliárd frank bevételt könyvelt el a társaság, amely összegből, ha levonjuk a körülbelül 18.3 milliárd frankos kiadást, még mindig 16.2 milliárd frank össznyereséget vágtak zsebre a londoni és pá­rizsi részvénytulajdonosok. Ebből a több mint 16 mil­liárd frankból csupán egymilliárd frank jutott Egyip­tomnak. Most a csatorna teljes jövedelme Egyiptomé lesz, az egyiptomi nép felemelkedését segíti elő. Ez fáj elsősorban bizonyos nyugati köröknek, ezért he­lyezték „indulásra kész” állapotba a touloni francia flottát, ezért indították útnak az angol ejtőernyősöket Máltára, Ciprusra. Ezek a demonstrációk azonban nem félemlítik meg az egyiptomi népet. A csatorna államosítása egy szu­verén ország jogos lépése. így értékelik az egyiptomi kormány döntését az arab, Közel-Kelet, Ázsia, Afrika országainak vezető államférfiai és népei, s ilyen érte­lemben foglal állást a csatornát igénybevevő több mint 45 állam közvéleményének jelentős többsége. Éppen ezért kudarcra van ítélve minden olyan sző­kébb, vagy tágabb értelemben vett nemzetközi konfe­rencia, amely a csatorna mondvacsinált problémáját Egyiptom szuverénitásának megsértésével, akaratának semmibevevésével kívánja megoldani. Ez elég világo­san és érthetően kitűnik abból a válaszjegyzékből is, amelyet a Szovjetunió kormánya most a londoni érte­kezletre szóló angol meghívásra adott. Élüzetn a Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat Vállalatunk — a Tiszán­túli Rostkikészítő Vállalat — 1956. második negyed­évében 113.6 százalékra tel­jesítette termelési tervét, szálhozam tervét 2.55 szá­zalékkal, az előírt önkölt­ségitervet 0.36 százalékkal túlteljesítette, az áztatási tervet pedig 114.3 százalék­ra teljesítette. Ezzel az ered­ménnyel vállalatunk el­nyerte az élüzem címet. Üzemeink közül első he­lyen áll a nagyhalászi ken­dergyár 120.4 százalékkal, harmadik helyen a porcsal- mai kendergyár 108.4 szá­zalékkal. Nagyhalászi üzemünkben a tilósok közül Simon Im­re 175 százalékra, Rad- vánszki Ilona 162 százalék­ra, Borbély Margit 158 szá­zalékra, Fülöp Irén 152 szá­zalékra teljesítette tervét. A rázós brigádok közűi Asztalos István brigádja 212 százalékot, Ónodi Jó­zsef brigádja pedig 200 szá­zalékot ért el. A matrac­üzemi garnírozók közül Lőkös Irénnek 143 száza­lék, Hornyák Erzsébetnek 143 százalék, Bodnár Zsu­zsának 141 százalék, He­gyes Róza varrónak psd'g 154 százalék a teljesítmé­nye. Porcsalmai üzemünkben a tilósok közül Buzgány Er­zsébet 141, Szító Imre 138, Kolozsvári Ipma 130, Vass Julia 125 százalékot ért el. Godra Alajos rázós-brigád­ja 156 százalékra teljesítet­te a tervét. Geréb Mihály. Vízum nélkül lehet utazni Romániába (3. oldal) * SPORT « (4, oldal) Vasárnap Hunyadi-szobrot avattak Pécsett. Ha-: talmas ünneplő közönség előtt mondott emlékbeszédet Janza Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter he­lyettese. Beszéde után lclepflezték és megkoszorúzták az új szobrot. Gazdag programmal, színpompás kultúr- műsorral telt el a vasárnap Mátészalkán Az utcán zászlókat és feliratos drapériákat lobog­tat a szél. Itt-ott a házak falain is feliratok: „Üdvö­zöljük a Központi Vezető­ség küldötteit!“ Mindenütt ünneplőbe öl tözött emberek. Legtöbb­jüknek, akik a környező falvakból jöttek, kézitáska, kosár, vagy kisebb útipogy- gyász van a kezében. A vásártér körül szinte ölel­keznek a nagygyűlés több­ezer résztvevőjével a mező­gazdasági kiállítás pavilon­jai. Ezek oldalán is dísz­feliratok és üdvözlő jel­szavak. Talán soha nem lá­tott még egyszerre ennyi embert .ez a. tér, mint ezen a napon, amikor Vásáros- namény, Nyírbátor, Fehér- gyarmat, Nagyecsed és Csenger irányából érkeztek zsúfolt vonatok és tömött személyszállító autók, A Hazafias IS ép front nagygyűlése A Hazafias Népfront sza- bolcs-szatmár megyei bi­zottsága délelőtt nagygyű­lést rendezett a vásártéren. A nagygyűlés sokezer részt­vevőjét Kovács István, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte. Majd Nagyistók József, a Haza­fias Népfront országos el­nökségének tagja, ország- gyűlési képviselő, az or­szággyűlés alelnöke mon­dott ünnepi beszédet. Beszédében megemléke­zett a Hazafias Népfront munkájáról. Hangoztatta, hogy a jövőben még nagyobb ■feladatok hárulnak a Népfrontra, ha jó eredménnyel akarja egyesíteni és mozgósítani az ország népét; az ország gondjainak megoldására és a szocialista építés nagy munkájára. Mezőgazdasá­gunk jövőjéről szólva elso­rolta, hogy a következő ötéves terv­ben 14 milliárd forintot áldoz államunk a mező- gazdaság fejlesztésére. másfél millió katasztrális holdat mentesít a belvizek­től. Beszédében sokat fog­lalkozott a mezőgazdaság fejlesztésének problémáival és hangsúlyozta, hogy a fejlődés egyetlen helyes útja a termelőszövetkezet: út. A nagygyűlésen felszólalt Szabó István altábornagy, a Központi Vezetőség tag]a is. Megemlékezett a Hu­nyadi évfordulóról, beszá­molt a nemzetközi helyzet­ről és ismertette a belpoli­tikai kérdéseket. Délben Programmal telített volt a déli óra is. A Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövet­ség megyei repülői — mo­torosok, vitorlázók és ejtő­ernyősök — rendeztek mu­tatványos bemutatót. A gépállomás környékét és ahol az ejtőernyősök földet értek, a közeli utcákat szin­te ellepte a tömeg. De a város minden részéről fi­gyelték a bátor repülők mutatványos gyakorlatait. hs a többi ••• Gondos rendezés, lelkiis­meretes felkészülés és szín­vonalas előadás jellemezte a délutáni szórakoztató mű- s rókát. Körülbelül 20 ezer­re tehető azok száma, aki­ket nem riasztott szét még a délutáni szemerkélő eső sem és a szabadban nézték és tapsolták meg a szatmári együttesek műsorát. A já­rás területéről hét kultúr- csoport szerepelt a szabad­téri színpadon. Különösen sok tapsot kapott az ország­ban is jólismert ököritoi együttes „fergeteges“ tán­cáért és a győrteleki tánc-j csoport a tréfás „kucsmás csalogató” előadásáért. A felállított két könyv- sátorban többezer forint ér­tékű könyv cserélt gazdát. Látogatottság, siker és taps jellemezte ezt a jófsi- került mátészalkai vasár­napot, T. I. R párt érdeke az egységes cselekvés- mondotta Kádár János elvtárs Salgótarjánban Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a párt Központi Vezetőségé­nek titkára vasárnap a Nógrád megyei dolgozók nagygyűlésén Salgótarján­ban mondott beszédet, amelyet . a dolgozók nagy tetszésnyilvánítása kísért. A vasas és a bányászdoigezók tapsa többször szakította félbe Kádár elvtárs beszé­dét, kifejezve a dolgozók együttérzését a párt Köz­ponti Vezetőségének július 10—21-i ülésén hozott hatá­rozatával. Miről beszélt Kádár elv­társ? A párt Központi Vezető­ségének titkára többi között rávilágított arra, hogy pár­tunk napjainkig vezető útja töretlen, egyenes és igaz út volt, s erre minden kom­munista büszkeséggel és önérzettel tekinthet vissza. Kijelentette: „Ha valaki a pártot, pártunk szent zász­laját, hősi múltját és büsz­ke jelenét bántja, sérti — igazságunk tudatában visszautasítjuk.” Nem csak arról szólott azonban, hogy pártunk munkájában meg­lévő hibákkal, fogyatékos­ságokkal szemben erélyes harcot vívunk. „A hibákat nem védjük, hanem feltár­juk, lek űzd'ük és kürtjük" — mondotta. A párt előtt ál’ó felada­tokról szólva elmond tte, hogy nem a szervezeti — személyi döntések a legfon­tosabbak, hanem nagyobb jelentőségük van azoknak a határo­zatoknak, amelyek az elvi, politikai kérdések­ben és a második öt­éves terv irányelveinek meghatározásává,’, meg­születtek. A pártegység kikovácso­lásával, a pártdemokrácia, a bírálat-önbírálat, a párt­fegyelem megerősítésével kapcsolatban kiemelte: „A Központi Vezetőségben és azon belül a Politikai Bi­zottságban teljes az elvi alapokon nyugvó szilárd egység.” Ebben a szellem­ben a kollektív vezetés el­vének széleskörű megnyi­latkozása mellett születtek meg a történelmi jelentő­ségű határozatok. Erről a következőket mondotta: Ha volnának olyanok, akár ha­zánkban, akár határainkon: túl, akik még nem tudnák, hát vegyék tudomásul: A Magyar Dolgozok Pártja Központi Veze­tőségén belül nincse­nek sem elvi, sem sze­mélyi ellentétek.” Pártszervezeteink figyel- (Folytatása a 3. ollalon) Vidáman fejezzük be a hetet Augusztus 18—19—20-án ünnepi vásár lesz Nyíregyházán Falragaszok és röplapok adják hírül a megye lakosságának, hogy az állami és szövetkezeti ke­reskedelem ez évben is, augusztus 18—19—20-án megrendezi Nyíregyházán a hagyományos ünnepi ' vásárt. Megyénk dolgozói szívesen gondolnak vissza az előző években megrendezett ünnepi vásárokra. — Színes, díszes pavilonokban, vidám légkörben vá­sárolhatja meg minden dolgozó a szükséges áru­cikkeket. A kereskedelem bő áruválasztékkal igye­kezett kielégíteni az igényeket. Most ismét épül a sátorváros. A Rákóczi utcán és a Búza-téren már készítik a közel hétezer mé­ter hosszú pavilonsort, amelyekben megyénk dol­gozói kedvükre válogathatnak majd ruházati, ház­tartási, mezőgazdasági és egyéb cikkekben. Külön pavilonokat épít kereskedelmünk a gyermekjáté­koknak, cukorkáknak, valamint ajándéktárgyak for- galcmbahozatatára, hűsítő italok és dohánykészít­mények árusítására Az állami és szövetkezeti ven­déglátóipar gondoskodik majd a lakosság étellel- itallal való ellátásáról. Frissen sült lacipecsenyé- ket, halászlét, virslit megfelelő mennyiségben ké­szítenek a vásár .látogatóinak. Italkóstoló is lesz: különböző minőségű borok és hűsítő italok közt válogathatunk. A harmadik nap eseménye lesz a máris nagy érdeklődéssel várt tombola-sorsolás. Mintegy két­százezer forint értékű tárgynyereményt vehetnek majd át a boldog nyertesek. A kultúrcsoportok is gondoskodnak majd róla, hogy vidáman fejezzük be a hetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom