Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-12 / 188. szám
1958 augusztus 12, Taxámat» NÉPLAP a A béke ügyéért, a nemzetközi érintkezés barátságosabbá tételéért Irta: Béke fi Benő református esperes Minden rádió-hallgató és újság-olvasó ember tudja, hogy július 28-tól augusztus 5-ig 'ártotta Magyarországon az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága ülését, mégpedig kormányunk és a SZOT áldozatos segítsége folytán hazánk egyik legszebb helyén és legszebb üdülőjében, a Galyatetőn. Ez a gyűlés egyházi és nemzetközi szempontból is igen jelentős együttlét volt. mert Svédországtól Ceylonig, Argentínától Írországig, az Egyesült Államoktól Franciaországig, az Aranyparttól Kínáig, Indiától Németországig mindenünnen, tehát a föld egész kerekségéről gyűltek össze a legkülönbözőbb egyházakhoz tartozó egyházi vezetők. Mi az Egyházak Világta- nácsa? Az Egyházak Világ- tanácsa megalakulását az egyházak különböző egységmozgalmaiból 1938-ban ösz- szejött. egyházi vezetők határozták el. 1948-ban, (mivel közben a második világháború megakadályozta), — Amsterdamban tartott nagygyűlésen a világ mintegy 150 egyházának képviselői kimondták a megalakulását. Ez= a világszervezet minden egyházat hív, hogy vegyen részt a Világtanács munkájában, amely egyház Jézus Krisztust isteni urának és megváltójának vallja. ‘Tehát elvileg minden keresztyén egyház részt vehet benne. Ma már 170-nél több tagegyház tartozik hozzá a világ minden tájáról. A római katholikus egyház kivételével mindenféle egyház. Célja az, hogy az egyházakat, testvéri közösségbe hozza, a közös kérdéseket megtárgyalja, az egyházakat segítse a keresztyén bizonyságtételben, a keresztyén szolgálatban és keresse azokat a lehetőségeket* amelyekben a világkeresz- tyénség együtt szólhasson és cselekedhessen az egész emberiség javára. Miért ülésezett Magyar- országon a központi bizottság? 1954-ben az Egyházak Világtanácsa evanstoni naggyűlésén, melyre a magyar egyházak küldöttei nagy nehézségek árán jutottak el, vízumkorlátozás mellett az ottani világi hatóságok ottartózkodásuk elé egyéb nehézségeket is gördítettek, — hívta meg Bereczky Albert püspök, a Magyarországi ökumenikus Tanács elnöke a központi bizottságot. Már az akkori naggyűlés kitörő örömmel fogadta ezt a meghívást. 1955-ben, a központi bizottság davosi ülésén Péter János püspök újra megismételte a meghívást, akkor eldőlt, hogy az 1956. évi ülést nálunk tartják meg. Sokat enyhült azóta a nemzetközi helyzet, a központi bizottság ülésére jelentkezettek saját kormányuktól az útlevelet és népköztársaságunk kormányától minden korlátozás nélkül a vízumot megkapták. Mivel foglalkozott a központi bizottság? Két főtémája a „Prozelitizmvs és vallásszabadság“ és „Az egyházak és a felelős nemzetközi társadalom■ építése.“ Az. I. témával foglalkozó előadás hangsúlyozta, hogy a lélekhalászat nem az emberszeretet szolgálata ... a keresztyén bizonyságtétel nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek ösz- szeegyeztethetetlenek Krisztus üdvösségszerető tettének szolgálatával. A második témával foglalkozva K. Grubb hangsúlyozta, hogy az egyházaknak az ökumenikus mozgalomban a béke, a szabadság, és a társadalmi igazság formáját kell megvalósítaniok. Bizonyságot kell tennünk, — mondta — a felebaráti szeretettől, a szabadság helyes értelmezéséről, a nyugodt és tárgyilagos, az emberi ügyek nehéz pillanataiban is helytálló lélekről. Hromádka professzor az Egyházak Világtanácsa legsürgősebb feladatai közé sorolta az előítéletek, az elidegenedés és a hamis képzetek elleni küzdelmet, kiemelte a hidegháború elitélésének fontosságát és az ökumenikus mozgalom szerepét az egyházak és népek egymásközötti jobb megértése érdekében. A Magyar- országi Baptista Egyházat a központi bizottság felvette a tagegyházak közé. (Eddig a magyar református és evangélikus egyházak voltak benne.) A központi bizottság a tagegyházakhoz üzenettel fordult. Ennek néhány mondatát hadd idézzem: „A nemzetek között éppúgy mint az egyes nemzeteken belül, létre kell jönnie a társadalmi igazságosságnak. A fejlettebb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő országok egyházaira bizonyos felelősség hárul, hogy tettekben fejezzék ki együttérzésüket a szegény, elnyomott és szenvedő népek iránt.;. Az egyházaknak támogatniok kell a népek függetlenségi törekvéseit. Az emberiséget félelemmel tölti el az atomfegyver-kísérletekben rejlő tényleges vagy lehetséges veszély. Felhívjuk az egyházakat: kérjék kormányaikat, az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy kezdjenek tárgyalásokat olyan egyezmény megteremtésére, amely megszünteti, vagy korlátozza és ellenőrzés alá helyezi a kísérleteket. A sajtófogadáson, mindenki. aki nyilatkozott, köszönetét és háláját fejezte ki. hogy Magyarországra jöhetett és hogy itt történhetett meg a központi bizottság ülésezése. A magyarországi egyházak élet- tényeivel és gyülekezetekkel való találkozásaik meggyőzték őket arról, hogy Magyarországon az egyházak végzik a maguk szolgálatait. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országház kupolacsarnokában vendégül látta a központi bizottságot és a magyar egyházak vezetőit. Felejthetetlenül szép befejezése volt ez az együttlétnek. Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, és Fry, a központi bizottság elnöke mondtak pohárköszöntőt. Hatvanegy néhány résztvevőt a Magyar Népköztársaság kormánya kétnapos balatoni körúton látott vendégül. Egyik délután a résztvevők At kár község termelőszövetkezetét is meglátogatták, ahol Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a termelőszövetkezeti mozgalmakat. Ez komoly hatást gyakorolt mindenkire. Többen mondták nekem is: na, ez nem propagandabeszéd volt, hanem reális ismertetés, amely minden józanul gondolkodót meggyőzött arról, hogy a magyarországi körülmények között a mezőgazdasági termelés formája a termelőszövetkezeti forma. Július 29-én Debrecenben és környékén, augusztus 5-én pedig Budapesten és környékén reformátús, evangélikus és baptista gyülekezetekben prédikáltak nagy számban a résztvevők. Mi haszna volt a központi bizottság ülésének? A résztvevők a keresztyén hitben és szeretetben megerősödtek, vitákban a nézetek tisztultak, sok kérdésben megegyezésre jutottak, ami a világ egyházainak eljövendő életét és szolgálatait jóra befolyásolja. A magyar egyházakkal és a magyar nép élettényeivel való találkozás sok hamis híresztelés valótlanságát bebizonyította, sok bizalmatlanságot feloszlatott, hisz nemcsak egyházközi esemény, bánem nemzetközi esemény is volt. A sokféle egyházi vezetőember érintkezése, tárgyalása, együttlakása, együtt- evése, a magyar egyházak és a magyar nép vezető embereivel való találkozása és beszélgetése feltétlenül hozzájárult nemcsak az egyházak egységének munkálásához, hanem a népek barátságához és békéjéhez is. Alkalmam volt a résztvevők közül többekkel beszélgetni. részt vettem tanácskozásokban, s abban a reménységben búcsúztunk el egymástól, hogy a világ minden táján jó gyümölcsöket fog teremni a galyatetői együttlét. A magyar posta nagyszerűen megszervezett szolgálata a világ minden tájára közvetítette a szép bélyegzővel ellátott híradásokat, üdvözleteket, jeléül annak, hogy a magyar nép, kormánya, minden tényezője, és a magyar egyházak mindent készek megtenni a nemzetközi helyzet enyhüléséért a béke ügyéért és a nemzetközi érintkezés barátságosabbá tételéért. A DISZ Központi Vezetősége Köszönő levele az 53. sz. flutóközlekelési Vállalathoz Kedves Igazgató elvtársi A DISZ Központi Vezetősége Mohácsszigeti önkéntes Építőtáborainak Pa- rancsnoksága köszönetét fejezi ki azért a segítségért, amelyben vállalatuk mohácsszigeti különítménye a táborok munkáját részesítette. Elismerésünket fejezzük ki azért a lelkes és áldozatkész munkáért, amellyel nagy mértékben hozzájárultak Mohácssziget lakóépületeinek helyreállításához. A kirendeltségüknél tapasztalt fegyelem, a gépkocsik lelkiismeretes karbantartása, az itt dolgozó elvtársak odaadó munkája, valamint a tőlük kapott — nem egy esetben igen nehéz körülmények között történő — segitség ösztönzött bennünket arra, hogy véleményünket és kö- szönetünket közöljük önökkel. Kérjük, tolmácsolja ezt a vállalat dolgozóinak. Elvtársi üdvözlettel: HESS KAROLY, az építőtáborok parancsnoka, Mohács. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a Szuezi csatorna társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részéről történt államosításával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Külügyminisztérium;t a Szuezi-csatuma társaságnak az Egyiptomi Köztársaság leszerel 19:16 június 20-aii történt államosításával kapcsolatban kormánya megbízásából a következőket tartja szükségesnek leszögezni : 1. Az Egyiptomi Köztársaság a Szuezi-esatorna társaság állami tulajdonba vételével Egyiptom érdekeinek és a nemzetközi jog általános elveinek megfelelően járt el. A mai nemzetközi jog az államok szuverenitásának citvén épül fel. Az állami szuverenitásból következik, hogy minden uila.n szabadon rendelkezik területén levő javakkal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közgyűlés. VII. ülésszakán, 1952 december 21-én hozott határozata is leszögezi, hogy „a népeknek természeti kincseik és erőforrásaik szabad felhasználására és kiaknázására való joga szuverenitásuk alkotó részét képezi és megfelel az Egyesült' Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett célkitűzéseknek és elveknek” 2. A Magyar Népköztársaság kormányát teljes mértékben kielégíti és megnyugtatja az Egyiptomi Köztársaság kormányának azon — az államosításra vonatkozó 1956. évi 285. számú törvényben is foglalt — kötelezettség vállalása, amely a Szuezi-csatornán való hajózás szabadságának biztosítására vonatkozik. A magyar kormány abban a tényben, hogy az államosítás óta a Szuezi-csatornán zavartalanul folyik a hajóforgalom, ezen kötelezettségvállalás megvalósulását látja. 3. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben magáévá teszi és tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének VII. ülésszakán hozott fent idézett határozatát, amely ajánlja az ENSZ összes tagállamainak; „Tartózkodjanak minden olyan eljárástól, amelynek célja közvetlenül vagy közvetve, valamely állam megakadályozása abban, hogy természeti erőforrásai felett szuverénitását gyakorolhassa.” Nem kerüli el azonban a magyar kormány figyelmét, hogy egyes nyugati államok az állami szuverenitás elvének megsértésével — figyelmen kívül hagyva az ENSZ idézett határozatát — ebben a kérdésben a legkülönbözőbb formában nyomást igyekeznek gyakorolni az Egyiptomi Köztársaságra. A magyar kormány véleménye szerint az ilyen beavatkozás csak hátrányos következményekkel járhat a népek békéje szempontjából, az adott probléma megoldását pedig semmiképpen sem viheti előre. A magyar kormány "gve.nakkor szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Magyar Népköztársaság, mint az ENSZ tagállama, a Szuezi-esatorna egyezmény részese és mint olyan állam, amely a béke megőr- zéésre és a nemzetközi feszültség további enyhítésére törekszik. elítéli az Egyiptomi Köztársaság, illetve bármely szuverén állam belügyeibe való beavatkozást. 4. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint, amennyiben a Szuezi-csatornán való szabad hajózás biztosítását illetően egyes államoknak még mindig lennének aggályai, úgy a problémát tárgyalások útján kellene megoldani. A magyar kormány azonban kétségét fejezi ki atekintetben, hogy a tervezett, úgynevezett „huszonnégyhalatlmi értekezlet” nyújtaná erre a legalkalmasabb keretet, mert az értekezlet részvevőit tekintve, nélkülözi a fontos nemzetközi problémák megoldásához szükséges egyetemességet. Szembetűnő többek között, hogy a londoni értekezletre nem hívták meg Magyarországot, amelynek az. 1888. évi Szuezi-esatorna egyezményben való részességét a trianoni szerződés 217. .cikke kifejezetten fenntartotta, valamint az, hogy hasonlóképpen mellőzték az osztrák-magyar monarchia többi jogutódját, így Ausztriát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát, és egyéb a kérdésben érdekelt áHámorul. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt diszkriminációnak tekinti. I elítéli és a leghatarozot- | (abban tiltakozik ellene. A magyar kormány * fentieknek megfelelően azon a véleményen van, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a hivatott fórum, ahol minden, a Szuezi-csatornán és egyéb nemzetközi víziutakon történő szabad hajózással kapcsolatos esetleges probléma megtárgyalható, békés úton, megállapodással az egyenjogúság elve alapján megoldható. Az ENSZ ugyanis! magában foglalja mindazon országokat, amelyek részesei az 1888. évi Szuezi-esatorna egyezménynek, továbbá azokat az országokat is. amelyek a csatornát és a többi nemzetközi víziutakat leginkább használjak. A Magyar Népköztársaság kormánya bízik abban. I hogy a kérdés megoldásával kapcsolatban a nemzetek közötti együttmüködé • és a béke érdekében a. politikai józanság és meggpn- doltság jut érvényre. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a fenti nyilatkozatot augusztus lf-én eljuttatta a budapesti angol, francia, amerikai és egyiptomi kövességekhez. N. I. Bulganvin üzenete az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása ellen összehívón értekezlethez Moszkva, (TASZSZ). A szovjet nép nevében üdvözletemet küldöm ék eredményes munkát kívánok az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása ellen összeh:- vott II. nemzetközi értekezlet résztvevőinek. A világ népei mindennél inkább kívánják fenntartani n szilárd és tartós békét, egyszersmindenkorra meg akarnak szabadulni az atomháború borzalmaitól és az emberi értelem legnagyobb vívmányát, az atomerőt nem az emberi kultúra vívmányainak rombolására, hanem a békés építés feltételeinek biztosítására, a dolgozók életszínvonala emelésének érdekében akarják felhasználni. Mint ismeretes, a Szovjetunió következetesen síkra száll az atom- és hidrogénfegyver teljes eltiltása és az államok fegyverzetéből való kivonása mellett. A Szovjetunió kormánya ezen az úton első lépésként azzal a javaslattal lordult . az Egyesült Államok és Anglia kormányához, hogy kössenek háromhatalmi megallapodast as atom- és hidrogénfegyverkísérletek, valamint a Kísérleti robbantások azonnali beszüntetésére A Szovjetunió Legfelső- Tanacsa folyó év július 16-c nyilatkozatában megelégedéssel állapította meg a szovjet nép és a japán nép nézeteinek egységét a' magfegyverek teljes eltiltásáért és a kísérletek hala-; déktalan beszüntetéséért j folyó harcban. Nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a ja-1 pán nép e nemes ügyért tett. A szovjet nép annak a reményének ad kifejezést, hogy az értekezlet tekintélyt parancsoló hangon foglal állást az atom- és hidrogénfegyver betiltásáról szóló javaslat mellett, síkra száll azért, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra, az emberiség javára használják fel. Moszkva, 1956. aug. 9. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Augusztus 10-én Szabolcs megye második a begyűjtésben A Begyűjtési Minisztérium jelenti: A Begyűjtési Minisztérium augusztus 10-i értékelése szerint az alkotmány ünnepi versenyben a következő sorrend alakult ki: Megyék versenyében: I. csoport: 1. Szolnok, 2. Szabolcs, 3. Hajdu-Bihar, 4. Pest, 5. Bács-Kiskun, 6. Békés. II. csoport: 1. Tolna, 2. Csongrád, 3. Somogy, 4. Fejér, 5. Borsod, 6. Győr. III. csoport: 1. Nógrád, 2. Komárom, 3. Heves, 4. Baranya, 5. Zala, 6. Vas, 7. Vesz- I prém. Járások versenyében: 1. Püspökladányi, 2. Mátészalkai, 3. Paksi, 4. Szekszárdi, 5. Egri, 6. Hatvani. Községek versenyében: 4. Kisvárda, 6. Vállalj. Termelőszövetkezetek versenyében: 1. Karcagi „Lenin” (Szolnok m.) 2. Tisza- vasvári „Petőfi“ (Szabolcs m.) 3. Polgári „Táncsics” (Hajdú m.), 4. Dusnoki „Munkás-paraszt'' (Bács m.), 5. Budapest XVII. kér. „Gerő”, 6, Bélmegyeri „József Attila” (Békés m.l. 7. Bp, XVIII. kér. „Rákóczi".
