Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-07 / 183. szám
1956 augusztus 7, kedd NÉPLAP 3 r Értekezletet tartott a megyei pártaktíva Nyíregyházán (folytatás a 3. oldalról.) zetők beszélgessenek az egyszerű dolgozókkal is. A kádereknek fokozott gondot kell fordítani a pártszerű magatartásra. Törődni kell a népfront mozgalommal . Megyénkben elég elterjedtek a szektáríánizmus különböző változatai. Károsan nyilvánul ez meg a népfront mozgalom lebecsülésében. Meg kell érteni mindenkinek, hogy a népfront-mozgalom nem választási taktika, hanem fontos gyűjtőhelye a hazafias erőknek, a párt és kormány határozatainak végrehajtására is. Nem reprezentatív szervként kell kezelni a népfrontot, hanem be kell kapcsolni a bizottságokat az aktív munkába. Elég széles körben nyilvánult a szektánsság, az értelmiségi dolgozókkal kapcsolatban. Sok helyen indokolatlan bizalmatlanság volt velük szemben. Ennek következtében megyénk értelmiségi dolgozói nem javasolnak és bírálnak elég bátran. Erre pedig rendkívül nagy szüksége van társadalmunknak. És itt a megyei pártaktiva előtt jelentjük ki: bátran kezdeményezzenek az élet bármely területén, a pártnál támogatásra találnak. Párt, állami és tömegszervezeteink sürgősen számolják fel azt a helytelen nézetet, hogy az értelmiséget nem a végzett munka alapján bírálják, hanem szubjektív módon különbséget tesznek a régi és új értelmiség között. A Szuezi-kérdés Az osztályharc helyes értelmezése A KV megállapította, hogy a munkás-paraszt szövetség szempontjából nagy- jelentőségű az osztályharc helyes értelmezése. A szek- tánssag és dogmatizmus komoly károkat okozott az osztályharc területén, kü Ionosén falun, mert sok he lyen becsületes dolgozó parasztokat is kulákká nyilvánítottunk. A középparasztokkal szemben elkövetett törvénytelenségek ki hatottak az egész dolgozó parasztságra. Káros ez a régi magatartás, amely a falu dolgozói nélkül, esetleg akaratuk ellenére akar dönteni a középparasztok rehabilitásáról. Megyénk több pártszervezete nem bízik eléggé a dolgozó pa rasztok ítélőképességében és ki akar térni a nyílt vita elől. Tudjuk, hogy nehéz ez a feladat, komoly előkészítő munkát követel, hí szén a tényleges kulákók próbálnak megvesztegetéssel, fenyegetésekkel ki bújni most kulák mivoltukból. Ezt segíti az a káros jelszó, amelyet nagy előszeretettel terjeszt a , Szabad Európa“ — ellenséges rádió: „Mindnyájan magyarok vagyunk“. Nagy- ecseden például több. rmnt 45 kulákból a falugyűlés csak egyet ítélt meg tényleges .kuláknak. Még 100 holdasokat is mentesíteni akart. Volt azonban olyan hely — mint Rakamaz — ahol a párttagok egyetlen kuláknak minősített közéo- paraszt ügyét sem akarták felülvizsgálni. Fontos feladatuk párt- szervezeteinknek, hogy megértessék a falvak kommunistáival, dolgozó parasztjaival: államunk nem kívánja az osztályharc élezését, törvényes állampolgárnak tekinti a kulákokat is és csák akkor alkalmaz ellenük rendszabályokat, ha azok megsértik törvényeinket. Am politikailag elszigeteljük őket, nem engedjük be a kulákokat a termelőszövetkezetbe, mert amíg kapitalista rendszer létezik, az és hazai bérencei jelentik a legtöbb veszélyt népi demokráciánk számára. Teljes erővel előre! Főfigyelmünket a jövő feladataira kell fordítani. Tárják fel őszintén minden alapszervezetnél a kommunisták a hibákat, de ez ne legyen öncélú, önmarcan- golás. Legyen ez alkotó tevékenység, amefy előre visz bennünket az előttünk álló feladatok végrehajtására: a cséplés és begyűjtés jó elvégzésére, a termelőszövetkezeti mozgalom további fellendítésére. Bár a beszámolóban nagyrészt a hibákról beszéltünk, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek komoly eredményeink. Ám mi azt akarjuk, hogy feltárjuk a hibákat. Azt akarjuk, hogy a dolgozók helyzete mindinkább javuljon, a dolgozók és a párt kapcsolata fejlődjön, egyre szilárdabb legyen a pártegy- ség és a szocialista demokratizmus. Nagyok és létesítők azok a feladatok, amelyeket megyénk kommunistái számára megjelölt pártunk Központi Vezetőségének július 18—'21-i ülése. Megyénk valamennyi kommunistája szilárdan és egységesen követi pártunk Központi Vezetőségét. A beszámoló elhangzása után megkezdődött a vita, amelynek ismertetésére visszatérünk. London, (MTI). A Hindustan Times azt írja, hogy India „nem tenné okosan, ha részt venne * londoni értő kezleten, amennyiben az értekezletnek az a célja, hogy nemzetközi támoga tást biztosítson az Egyiptomra gyakorlandó nyomáshoz“. ☆ A kairói rádió közölte, hogy az egyiptomi kormány tekintettel a nyugati hatalmak magatartására, tartalékosokat hív be. Ezen kívül fiatalokat képeznek ki, hogy előkészítsék őket a fegyveres ellenállásra. A fiatalok kiképzését külön e célra létesített táborokban folytatják. ★ A szíriai kőolajmunkások szakszervezetének elnöke — londoni rádió értesülése szerint — kijelentette, hogy ha az imperialista államok bármilyen lépést tesznek Egyiptom ellen, a szíriai szervezett munkások azonnal el fogják zárni az olajvezetéket. oV Djakarta, (TASZSZ). Az Antara Hírügynökség jelentésé szerint Kartavinata, az indonéziai parlament elnökhelyettese a muzulmán szövetség párt vezetője a Szuezi-csatorna egyiptomi államosításához fűzött hír- magyarázatában kijelentette, hogy az indonéz kormánynak követnie kell Egyiptom példáját és a Hollandiával kerekasztal értekezleten kötött szerződések érvénytelenítés? után államosítani kell a fontosabb hajózási társaságokat, ültetvényeket és bányaipari vállalatokat. Párizs, (MTI). Ahmed íz- mail, az államosított Szuezi csatorna társaság úi igazgatója nyilatkozott a kairói rádióban. Mint az AFP írja, mindenekelőtt rámutatott, hogy a társaság 576 tisztviselőjének 53 százaléka egyiptomi állampolgár. A társaság által foglalkoztatott négyezer munkás többsége szintén egyiptomi. Mint mondotta, az új igazgatóság körülbelül évi 35 millió egyiptomi font bevételre számít, amelyet az asszuáni gátépítés finansz - rozására fordítanak.-AGenf, (TASZSZ). — Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának most folyó genfi ülésszaka az elmaradt országok gazdasági helyzetéről és a szóbaníorgó országok fejJesztéséneK íinarszí- rozására létesítendő ENSZ- alapról tárgyal. Egyiptom képviselője sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy Anglia és Franciaország küldöttei erre a célra használták fel a gazdasági és szociális tanács szónoki emelvényét. Rámutatott arra, hogy a tanács nem illetékes Egyiptom szuverén jogainak megvitatására. Hangsúlyozta, hogy, az ENSZ több okmányában ünnepélyesen elismerte minden államnak azt a jogát, hogy felhasználja saját erőforrásait, beleértve az államosítás jogát is. Példaként felhozta, hogy Anglia is államosított több nemzetközi jellegű pénzügyi vállalatot. Angol repiilőgépanyahajót irányítottak hétfőn a Földközi-tenger térségébe London, (MTI) A Bulwark, az angol haditengerészet alig kát éve elkészült 22.000 tonnás repülőgép- anyahajója, hétfőn a ports- mouthi kikötőből a Földközi-tengerre indult, hogy „készen álljon, ha a Szuezi csatorna államosítása ügyében kenyértörésre kerülne sor Anglia és Egyiptom között” — jelenti az AP. — Mint ismeretes, Anglia már tett néhány katonai intézkedést, behívott bizonyos számú tartalékost és vasárnap egy ejtőernyős dandárt vezényelt a Földközi-tengerre. A Szuezi csatorna Irta: K. Mihajlov Osztrák lap a magyar országgyűlés legutóbbi ülésszakának légkörérűl Bécs, (MTI). A Die Presse című osztrák lap budapesti tudósítójának tollából cikket közöl a magyar országgyűlés múlt heti munkájáról. Az osztrák újságíró megállapítja: „A külsőségeket tekintve, alig lehet különbséget felfedezni a nyugati parlamentek és a magyar ország- gyűlés ülései között. Kellemesen érintett, hogy a magyar törvényhozás házában senki sem kért igazolványt tőlem. Be kell vallanom, hogy szigorúbbnak képzeltem egy népi demokratikus ország biztonsági intézkedéseit. Teljesen szabadon és ellenőrzés nélkül mozoghattam a párt és az állam legfőbb képviselői között, módom volt beszélgetni velük és igazi parlamenti légkörben éreztem magamat. A nagy számban megjelent külföldi sajtótudósítók ülőhelye alig nyolc méternyire van a miniszteri bársonyszéktől, úgy, hogy valamennyien követhettük a tanácskozás menetét. Munkánkat megkönnyítette, hogy a külügyminisztérium dolgozói készségesen felajánlották tolmácsi szolgálataikat.“ Már kétezer évvei ezelőtt foglalkoztatta az embereket az a gondolat, hogy csatornával kössék össze a Földközi-tengert és a Fekete-tengert. Már az ősi Egyiptomban megpróbálkoztak a két tenger egyesítésével. A XVIII. század végétől kezdve Franciaország volt az, amely mindég erejével azon volt, hogy valóraváltsa ezt- az elgondolást. 1854-ben a franciáknak sikerült az egyiptomi kormánytól engedélyt szerezniük a Szuezi-csatorna építésére. A csatorna építése 1859- ben kezdődött. Végre 1869 november 17-én elkészült ez a hatalmas víziút. Az ezt követő években ádáz harc dúlt a francia és angol kapitalisták között n csatorna fölötti ellenőrzés jogának megkaparintásá- ért. Stratégiai szempontból Anglia számára a Szuezi- csatorna mindenkor nagv- jelentőségű volt. A csatorna jelentősén lerövidítette az utat, amely Londonból Anglia legfontosabb gyarmata, India felé vezetett. Ezenkívül a csatorna az angol támaszpontok rendszerének központjában feküdt és mintegy kulcshelyzetet foglalt el a Földközi-tenger és az Indiai-óceán nyugati része fölötti ellenőrzésben. Az angol monopolistáknak aránylag gyorsan sikerült megkaoarintaniok a csatorna fölötti ellenőrzést. 1882-ben az angol csapatok elnyomták az egyiptomi nép nemzeti felszabadító mozgalmát és sok éven át megszállva tartották az országot. Az egyiptomi terület megszállása lényegében egyet jelentett a csatorna megszállásával. A csatorna partjain angol csapatok ütöttek tábort. Kiállítás megyénk termelőszövetkezeti mozgalmáról A Hunyadi emlékkiállítással egyidőben, augusztus 5-én a Jósa András Múzeumban megnyílt másik kiállítás megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának legfontosabb eredményeit mutatja be. Vincze József, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatójának megnyitó szavai után az érdeklődők megtekintették a múzeum bejáratától jobbra két helyiségben csinosan elrendezett szemléltető táblákat, korszerű mezőgazdasági gépek modelljeit és elavult kisüzemi mezőgazdasági eszközöket. A kiállítás dokumentumai egyszerűen és világosan ábrázolják megyénk termelőszövetkezete nek sz 1954. évről az 1955. évre bekövetkezett gazdaságimegerősödését és fejlődését. Egyik évről a másikra példul 16.171 kát. holddal növekedett tsz-eink • földterülete, a taglétszáma pedig az 1954. évi 17.911 főről 1955-ben- 25.548 főre — tehát 7.637 fővel gyarapodott. Különösen örvendetes tsz-eink holdankénti terméshozamának növekedése. 1954-ben például 6.7 mázsa búza, 5.7 mázsa rozs termett holdankint, rá egy évre mindkét kenyérgabona 3.9 mázsa átlagterméssel fizetett. A kukorica — ez a fontos takarmánynövényünk — egy év alatt 3 mázsával termett többet a nagyüzemi gazdálkodás eredményeképpen. A cukorrépából 93 mázsáról 141 mázsára nőtt az átlagtermés. Az állattenyésztés vonalán még nagyobb arányú volt a fejlődés. Például a szarvasmarha állomány tétszáma 1.292 darabbal, a sertésállomány 5.983 darabba! gyarapodott. Mindez több tejet, zsírt és húst jelent az országnak és nagyobb részesedést, a szociális-kulturális alap fejlesztését és- nagyobb mérvű építkezést tett lehetővé. Az említett két évben például 57 millió forinttal emelkedett a tsz-ek gazdasági épületeinek állománya. A szociális-kulturális alap ez 1954. évi 160.000 forintról 1955-ben 877.000 forintra nőtt. A munkaegység értéke pedig az 1954. évi 24 forintról 1955-ben 34 forintra— tehát egy év alatt 10 forinttal nőtt. Ez a kiállítás ékes bizonyítéka annak, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság államunk segítségének fel- használásával a modern nagyüzemi gépekkel, a műtrágyával, a minőségi vetőmagvak, tenyészállatok, fejlett termelési és tenyésztési módszerek alkalmazásával — a dolgozó parasztság felemelkedésének legbiztosabb útja. A kiállítás megtekinthető naponta a látogatási idő alatt csoportosan, vagy egyenkint is. Érdemes megtekinteni mindenkinek úgy a Hunyadi, mint a tsz-ki- állítást, hiszen előbbi népünk múltjának egy dicső fejezetével, utóbbi jelenünk és jövőnk biztató képével ismertet meg, A Szuezi csatorna mindmáig az egyik legnagyszerűbb víziteljesítmény. Hosz- sza 173 kilométer. A Szuezi csatorna nemcsak óriási víziút, hanem egyúttal nagy részvénytársaság is. A Szuezi Csalóra Társaság lényegében nemzetközi magántársaság. A nyolcszázezer részvény közül 353.000 (44 százalék) az angol kormány kezében volt és így 6 volt a társaság legnagyobb részvényese. A részvények 56 százaléka főképpen egyes francia ka-! pitalisták között oszlott1 meg. A társaság bevételeit az áthaladó hajókra kivetett] díjakból nyerik. Mindenj egyes tonna után meghatározott összeget kell fizetni. A csatornán áthaladó szál-! litmányok mennyisége állandóan növekedett. külö-! nősen az elmúlt években.1 Ezzel megnőtt a társaság bevétele is. 1950-ben a bevétel 28 milliárd frankot,] 1955-ben majdnem ?5 mii-, liárd frankot, körülbelül 100: millió dollárt tett ki. Ebből az összegből Egyiptomnak alig 3 milliárd dollár jutott. A Szuezi csatorna nemcsak jó bevétel volt az angol és külföldi kapitalisták1 számára, de egyúttal lehe-j tőség is arra, hogy a gyarmatosítók nyomást gyako-j roljanak Egyiptomra. Az er év júniusáig Egyiptomban1 tartózkodó angol csapatok állandó veszélyt jelentettek] Egyiptom biztonságára és függetlenségére. A július 26-1 határozat' Egyiptomot tette gazdájává’ a Szuezi csatornának. Az államosításról hozott törvény értelmében a Szuezi Csatorna Társaság egyiptomi részvénytársasággá1 válik. Nasszer elnök emlékeze-1 tes beszédeben kijelentette, hogy a Szuezi Csatorna Társaság államosításából származó pénzeszközöket Egyiptom gazdaságának és iparának fejlesztésére fordítják. így tehát a Szuezi csatorna az egyiptomi népgazdaság fejlesztésének fontos tényezőjévé vált. Az ENSZ főtitkár ügyvezető helyettese elutazott Európába New-York, (MTI) Hír- ügynökségek jelentik, hogy Andrew Cordier, Hammarskjöld ENSZ főtitkár ügyvezető helyettese vasárnap New-Yorkból elindult Európába. Cordier( felkeresi azokat az országokat, amelyeket nemrég] vettek lel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. — így ellátogat Budapestre is.]
