Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-02 / 179. szám

1956 augusztus 5, csütörtök NÉPLAP munkában az (Folytatás a 4. oldalról.) óriási jelentősége van a balesetelhárításnak, a mun­kavédelmi törvények meg­tartásának. Különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet a nők és a fiatalok hely­zetére, s elmondotta, hogy miköz­ben törvényeink messzeme­nő védelmet és segítséget biztosítanak a nőknek, sok helyen megszegik a törvé- ■i’-eket. Több helyen vona­kodnak könnyebb munkát adni a várandós asszonyok­nak, de az is előfordul, hogy meek'V-ii'c elbocsáta­ni őket. Sok helyen a fiata­lokat ójjeli munkán, vagy olyan nehéz munkán fog­lalkozta* '' amelyet a tör­vény tilt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megsértői ellen az ese­tek többségében nem léptünk fel a törvény szigorával. Ezt az álla­potot meg kell szün­tetni. Att ügyészségek és bírósá­gok tekintet nélkül személy­re és funkcióra, vonják fe­lelősségre a balesetekért fe­lelős személyeket. A - ocialista törvényesség tiszteletbentartésa — foly­tatta —. a munkásvédelem területén is egyike a legfon­tosabb feladatoknak. Javaslom, hogy a kor­mány isméiéi'on tűzze napi­rendre ezt ~ fontos kérdést, szigorúan gondoskodjék a már eddig életben levő 'Munkatörvény előírásainak tiszteletbentartásáról és te­gyen meg mindent annak érdekében, hogy a meglevő i törvény kiegészítéseképpen új törvények lépjenek élet­be, Á legfőbb ügyész beszá­molóját elfogadta. Birkás Imre országgyűlési képviselő szólt ezután a leg­jobb ügyész beszámolójá­hoz. A szocialista törvényes­ség megsértéséből eredő ba­ljaink széles skáláján — ■mondotta többek között — a legfájdalmasabb veszteség elvtársaink elvesztése, akik­kel együtt harcoltunk dol­gozó népünk jobb jövőjéért a tőkés elnyomás ellen, a felszabadulásért, a szocializ­mus megvalósításáért. A személyi kultuszból eredő hibáinkat az el­lenség arra is felhasz­nálta. hogy sorainkban harcos társaink életére tört. több felszólaló nem jelent­kezett, az Országgyűlés a vitát lezárta és az elhang­Azok a képviselő elvtár­sak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokoldalúan világították meg a szocia­lista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igye­keztem. Nagy Dániel, Csi- kesz Józseíné, Sárii Rózsa képviselőtársaim hozzászó­lásaikban ismertették, mi­lyen eredményeket értünk el, milyen hibák vannak még az üzemekben és fa­lun a törvényesség megtar­tását illetően. Biztos vagyok abban, hogy amit itt el­mondottak, nagy visszhang­ra talál e falakon kívül is. Az államigazgatási szervek vezetői intézkedéseikben a jövőben óvakodni fognak attól, hogy törvényeinket, a dolgozók jogait megsértsék és igyekezni fognak törvé­nyeinknek érvényt szerezni. A dolgozók bátrabban lép­nek majd fel jogaik védel­mében az önkényeskedők­kel, a lelketlen bürokraták­kal, a helytelen intézkedé­sekkel szemben. Várható, hogy ügyészségünkhöz is többen fordulnak majd pa­naszaikkal orvoslásért. Mi erre felkészültünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megerő­sítsük a különböző ál­lami szerveink munkája feletti törvényességi fel­ügyeletet s hathatósab­ban védelmezzük a dol­gozók jogait. Hogy ezt eredményeseb­ben elvégezhessük, szerve­zeti téren is megtesszük a szükséges intézkedéseket. , Itt szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaimat arra is, hogy forduljanak gyakrabban a járási, me­gyei ügyészségekhez azok­nak a panaszoknak orvoslá­sa ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre eivtársak a bűnüldöző államvédelmi szervek mun­kájával foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra, hogy gyö­keres fordulat van e szer­vek munkájában. Az ellen­ség a régi államvédelmi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai államvédelmi és rend­őrségi szervezetek eilen. —• Tudja, milyen fontos a tö­megek támogatása e szerve­zőit felszólalásokra Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. zetek részére és ezért ahol csak lehet, igyekszik a tö­megek bizonyos rétegeit szembefordítani az államvé­delmi és rendőrségi szerve­zetekkel. Nekünk ezt lát­nunk kell és az ellenségnek ezt a számítását keresztül kell húznunk. Az elítéltek ügyeinek fe­lülvizsgálatáról szólva el­mondotta: Mint beszámo­lómban említettem, a múlt hónapokban mi igen sok ilyen ügyet felülvizsgáltunk. Sok esetben készítettünk kegyelmi előterjesztést és népköztársaságunk Elnöki Tanácsa igen sok esetben gyakorolt kegyelmet. Ezekkel a törvénybiztosí­totta lehetőségekkel éltünk, hogy a bűnüldözés régebbi helytelen, káros gyakorlatá­nak következményeit fel­számoljuk. Természetes, hogy indokolt esetben a jö­vőben is élni kívánunk ezekkel a kivételes eszkö­zökkel. Sárii Rózsa elvtársnő hiá­nyolja, hogy nem járunk el a törvénysértő vezetők el­len, főleg a Munka Tör­vénykönyvét megsértő gaz­dasági vezetők, balesetekben vétkesek ellen. Ez igaz. En­nek két oka van. Ügyész­ségünk nem fordított elég figyelmet erre és nem volt elég következetes, elég bá­tor. A másik ok az, hogy a bűnösök felettesei a terme­lés vélt érdekeire hivatkoz­va mindent megtesznek, hogy kimentsék az illetőket a felelősségrevonás alól. Az ügyészség nevében megígér­hetem, hogy a jövőben kö­vetkezetesen, bátran járunk el az ilyen vezetőkkel szem­ben. Az a nagy érdeklődés, amellyel a beszámolót és a hozzászólásokat fogadta, azt bizonyítja, hogy legfőbb ál­lamhatalmi szervünk tuda­tában van,a szocialista tör­vényesség jelentőségének. A hozzászólások újból meggyőztek arról, hogy ügyészségünk nem áll egyedül a törvényesség védelmében folytatott harcában. Segít bennünket a párt, az ország dolgozó népe, segí­tenek bennünket a nép vá­lasztott képviselői, akiknek eddigi és jövő támogatá­sukért ezúton is köszönetét mondok. (Taps.) Ä legfőbb ügyész záróbeszéde Ezért is felbecsülhetetlen segítség a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusának elemzése a sze­mélyi kultuszról és annak a nemzetközi munkásmoz­galomban és a szocializmust építő r.épi demokratikus or­szágok csaknem mindegyi­kének állami életében is oly sok kárt okozó hatásáról. Befejezésül rámutatott, hogy az országgyűlési kép­viselők nem tettek meg mindent az általuk alkotott törvények tiszteletbentartá- sáért, megbecsüléséért, vé­delméért. Igaz, hogy a men­telmi jog gyakorlati hiánya nem minden esetben tette ezt lehetővé. Törvényeink megtartása felett őrködni — úgy gondolom — népünk megbízásából eredő köteles­ségük az országgyűlési kép­viselőknek, A legfőbb ügyész beszá­molóját elfogadta. Mivel a beszámolóhoz 1 Vita a szabálysértési bizottságekró! szóló törvényjavaslatról Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában fog­laltakat egyhangúlag tudo­másul vette, majd áttért a szabálysértési bizottságok­ról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadó­ja Nánási László országgyű­lési képviselő volt. — A Magyar Népköztár­saság kormánya a törvé­nyesség további magszilár­dítása, az állampolgárok jo­gainak fokozottabb védel­me érdekében az utóbbi időkben több fontos intéz­kedést ^ett. Ezek közé tar­tozik az a törvényerejű rendelet, amelyet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban fogadott el, amelyben meghatározta a szabálysértések rendjét és egyes — a törvényerejű e'dilet megjelenése előtt — bűntettnek minősített törvényellenes cselekedete­ket szabálysértéssé változta­tott. Az utóbbi években több­ször előfordult, hogy kisebb kárt okozó törvényellenes cselekmények miatt annak elkövetője aránytalanul ma­gas büntetést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb tör­vényellenes cselekmények szabálysértéssé váló minősí­tése s a szabálysértési bi­zottságok felállítása nem teszi lehetővé a jövőben. A szabálysértési ügyeket jelenleg a megyei, a járási és a városi, a fővárosi, a kerületi és a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak igazgatási osztályán működő szabálysértési elő­adók látják el. Ez a rend-, szer azonban különböző okok miatt nrm minden te­kintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesszük. Országgyűlés hogy a korábban bírósági hatáskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű bűntet­tek is szabálysértésnek mi­nősülnek, látjuk, milyen szükség van a szabálysér­tési bizottságok mielőbbi felállítására. A szabálysértési eljárás a lakosság széles réte­geit érinti, a legtelje­sebb mértékben indo­kolt tehát, hogy a sza­bálysértési ügyek elin­tézését olyan bizottsá­gokra bízzuk, amelyek­ben tevékenyen részt vesznek a dolgozók. A szabálysértési bizottsá­gok tagjait a tanácsok vá­lasztják meg részben a ta­nácsok tagjaiból, részben más közmegbecsülésben álló dolgozókból. A szabály­sértési eljárás főfeladata t>z állampolgárok nevelése fe­gyelemre, a társadalmi tu­lajdon megbecsülésére, az államigazgatás szabályai­nak megtartására. Ezt a célt egy, a dolgozókból álló bizottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egy sza­bálysértési ügyek elbírálá­sával megbízott tisztviselő. Természetesen a jelenleg működő szabálysértési elő­adók a törvényjavaslat el­fogadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok mun­kájával kapcsolatos ügyvi­teli teendőket, s ők látják el a bizottságokat a szük­séges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottsá­gokról szóló törvényjavasla­tot az Igazságügyminiszté­rium készítette el, de előző­leg a törvénytervezetet ész­revételezésre megküldte a fővárosi, valamint a me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnö­keinek. Az általuk tett ész­revételek jórészét a beter­jesztett törvényjavaslat tar­talmazza is. Az országgyű­lés jogügyi bizottsága a tör­vényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik paragrafus kivételével változatlanul el­fogadta. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a tör­vényjavaslatot a jogügyi bi­zottság által javasolt módo­sítással fogadja el. (Taps.) A törvényjavaslathoz el­sőnek Juhász Imréné Szol- nok-megyei országgyűlési képviselő szólt. Hangsúlyoz­ta, ezzel a törvénnyel az Országgyűlés új, széles te­rületet nyit meg a dolgo­zók előtt az általános igaz­gatásban való részvételre. Népi demokratikus rend­szerünk fokozódó megszi­lárdítása, a dolgozók fejlődő öntudata, a nép állama iránti erősödő hűség és odaadás tette lehetővé — folytatta, — hogy a kisebb jelentőségű cselekményeket ne minősítsük bűncselek­ményekké. Ez a {örvényjavaslat elő­segíti a város és a falu belső rendjének erősödését és szilárdítását, gyorsabbá teszi az ügyek elbírálását és igazságosabbá a bírságok kiszabását. A szabálysértési bizottságoknak módjukban áll a cselekmény elkövetése után, illetőleg a feljelentés után, a legrövidebb idői belül összeülni és felelős­ségre vonni az illetőt. Én, mint tanácse’nök rí, igen örülök a javaslatnak — mondotta végül. — A törvényjavaslat újabb lépés az irányban, hogy a dolgozok maguk von­ják felelősségre és ítél­jék cl azokat, akik az erkölcsi cs jogi normát megszegik. Azonban a törvényjavasla­tot nem elég csak eltagadni. Annak bevezetését, helyes alkalmazását jól meg is kell szervezni. Ennek a munkának a nagy része reánk, tanacsvezetökre, a tanácsok vc-grehajtó bizott­ságaira vár. Ügyelnünk keli arra, hogy a tői vény javaslat eiső szakaszaiban megjelölt járási, városi, községi sza­bálysértési bizottságok tag­jait az arra érdeme-, meg­feleli) tanácstagokból, más becsületes, a múmiában élenjáró, a lakosság bizal­mát élvező dolgozókból vá­lasszuk meg. Vigyáznunk kell arra, hogy a szabály­sértési bizottságokban /he­lyet kapjanak a nők, a pár- tonkívüliek és párttagok egyaránt. A magam részé­ről a beterjesztett törvény­javaslatot jónak tartom, el­fogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) Hegyi Imre országgyűlési képviselő a törvényjavasla­tot a jogi bizottság által ja­vasolt módosítással elfo­gadta. Ezután Győré József or­szággyűlési képviselő szólalt fel. — Mindannyian tudunk arról — mondotta, — hogy az eddigi jogszabályok nem egészen helyes végrehajtása során járási tanácsaink nagy része úgy igyekezett hatékonyabbá tenni a bírsá­golás munkáját, hogy a járási szabálysértési előadók községről-közaégre jártak é3 a helyi ismereteket csak- nenf teljesen nélkülözve vé­gezték a bírságolást. Az ilyen vándorbírók munkája gyakran nem találkozott a falusi dolgozók egyetértésé­vel. Az új tervezet szerint az ügyek nagy részét a községekben intézik s a rend és a jogbiztonság he­lyi feladatait jól ismerő, a tárgyalt cselekményt és an­nak körülményeit, vala­mint az elkövetők személyi és tárgyi körülményeit is legjobban ismerő kollektíva fog dönteni. Javasolta, hogy módosíta­ni kell az előterjesztésnek azt a részét, amely szerint a bizottságoknak rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót kellene külde­niük munkájukról az ügyészségnek. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Mivel a törvényjavaslat­hoz más nem jelentkezett hozzászólásra, az elnök a vitát bezárta és bejelentet­te, hogy Apró Antal, a Mi­A francia kormány elren­delte a dohányáruk és a ci­garettafélék árának feleme­lését. Az árkülönbözetet az algíri háború finanszírozá­sára fordítják. — Az ár­Noriljszk — fiatal szov­jet város. Az örök fagy birodalmában, a Sarkkö­rön túl épült. Ezen a szé­lességi fokon ez az egyet­len ilyen nagy város. A vidéken gyakoriak a hóviharok. Időnként olyan erős a szél, hogy alig lehet áthaladni az úttesten. Há­rom és fél hónapig tart a sarki éj. A városban, ahol sokezer többemeletes há­zat, széles, aszfaltozott uta­kat cpiteüek, színház és nisztertanács elnökhelyet, tese kíván szólni. A törvényjavaslathoz hoz* zászóló képviselőtársaim1 egyetértettek a javaslattal,1 azt helyeselték, elfogadásraj javasolták — mondotta,! majd így folytatta: — Két módosítás érkezett,i Az egyik a törvénytervezeti hatodik paragrafusára vo-i natkozik, amely úgy szól,] hogy a községi, a járási éti járási jogú városi szabály-! sértési bizottságok határoza-l ta elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírál-! ja el, amelynél a szabály­sértési bizottság működik, A fővárosi, valamint a me­gyei jogú városi kerületi: szabálysértési bizottság ha­tározata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetve a megyei jogú városi tanács végrehaj­tó bizottságánál szervezett szabálysértési bizottság bíJ rálja el. E másodfokú sza­bálysértési bizottság meg-i alakítására és működésére az elsőfokú eljáró szabály­sértési bizottságokra irány­adó szabályokat kell alkál-1 mazni. Én egyet értek Né- nási képviselőtársunknak1 ezzel a módosításával, elfo­gadom és a Tisztelt Ország­gyűlést is kérem, hogy fo­gadja el. Módosító javaslat hang­zott el Győré képviselőtár­sunk részéről, aki azt java­solja, térjünk el attól a fo­galmazástól, hogy rendsze­res jelentéseket, vagy átfo­gó tájékoztatót adjanak az ügyészségeknek a bizottsá­gok munkájukról. Én egyet­értek az indokolásával, amikor a bürokrácia csök­kentésére hivatkozott. Alkalomszerűen kell je­lentést. vágj' tájékoztatót adni szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűjteni, tényleg ne foglalkozzanak ezek a bizottságok rögtön jelentések tömegével, hi­szen a felsőbb szervek va­lószínűleg szokásból kértél: állandóan ezt. Javaslom, hogy a törvénytervezetből ezt a kötelező jelentéstételt, húzzuk ki. — Ezekkel a módosítások­kal kérem a törvénytervezet elfogadását. Apró Antal felszólalása után az Országgyűlés a sza - bálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokká ’ elfogadta. Az Országgyűlés csütör­tökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Napi­rendjén szerepel az Or­szággyűlés elnökének beszá­molója és az Országgyűlés ügyrendjének tárgyalása. emelés július 6-án már ha­tályba is lépett. Húsz darab „Gauloise Blouo“ — a leg­kedveltebb cigaretta Fran - ciaországban — 80 frank helyett 9ő frankba kerül főiskola is működik. Nc- riljszk üzleteiben friss zöldség és gyümölcs kap­ható, fejlett iparral ren­delkezik. Noriljszkot minden ol­dalról hegyek határolják, amelyek értékes ásványi kincseket rejtenek maguk­ban. A noriljszki kohó­kombinát a Szovjetunió egyik legnagyobb üzeme. A város állandóan fej­lődik. Ebben az évben még további 1.700 lakás .é£Ül;- 1 —--------------w-------m m mm mi ^ M — i w i — i i i wn i n n t m.i Emelték a dohányáruk árát Franciaországban---- «"—tmmmmmmimmmmmmaatrn* ---------­Város a Sarkkörön túl 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom