Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-07 / 158. szám

NÉPLAP 1956. július 7. szombat HETI KULTURÁLIS KRÓNIKA A nyírbátori járási művelődésház színjátszó együttese bemutatta „Az igazgató úr nevenapja" című vígjáfékol­A nyírbátori színjátszók­nak jó a hírük megyénk­ben. Évek óta összeszo­kott, lelkes együttes. Már több alkalommal meggyő­ződtünk színvonalas játé­kukról, hiszen nem is olyan régen láttuk „A ta- • nítónő“ bemutatóját, s ime most egy igen ak­tuális, mindnyájunk szá­mára tanulságos darabbal jelentkeztek ismét. * . „Az igazgató úr neve­napja1' Kotowinski és Ikowronski lengyel írók tollából kikerült vígjáték nemcsak hazájukban, de valamennyi népi demok­ráciában jelentős sikert aratott, jeléül annak, hogy ezekben az országokban a célokon kívül bizonyos fokig a problémák is azo­nosak. A darabban mi is látjuk felszabadult éle­tünk, szocializmust építő munkánk „növekedési ne­hézségeit.“ Egy hangle­mezgyár kiskirály mun­kásigazgatója, aki megfe­ledkezik arról, honnan jött. megfeledkezik arról, hogy ő van a gyárért, a dolgozókért, s nem pedig fordítva, — névnapi ün­nepségre vezérigazgató ba­rátját és egyéb miniszté­riumi vendégeket vár. így indul a darab. S mindjárt felvonulnak az igazgató urat körülhízelgő, talp- nyalók, a gerinctelen osz­tályvezető, a.„cica“ titkár­nő, stb. A várt varsói lá­togatók helyett azonban ellenőrök érkeznek a mi­nisztériumból, akik egy újítás elfektetésének ki­vizsgálására .jöRnek. Az igazgató úr', ugyanis el­fektette az üzem egyik fiatal mérnökének újítá­sát, csupán azért, mert az őt egy alkalommal nyilvá­nosan megbírálta. Fokozza a bonyodalinat, hogy a szobanforgó fiatal mérnök az, igazgató lányának sze­relmese, — természetesen az igazgató tudta nélkül. Innen bonyolódnak aztán tovább a színpadi esemé­nyek, sok helyzet- és jel­lemkomikummal, olyan módon, hogy egyre jobban kikristályosodik a drámai mag: a magát kiskirálynak képzelő, rossz utakra té­vedt. igazgató jólmegérde- . melt bukása. A nyírbátori együttes alapjában véve jól oldotta • meg a feladatot. Az ak­tuális, hálás téma jó ren­dezésben, kielégítő díszle- tezéssel, sokszínű és he­lyenként jó alakításokkal ■ került színre. Bár az égész előadás .kissé egyenetlen volt, a későbbi begyakor­lások bizonyára gördülé­kennyé teszik. Egészében véve ez á jelentős együt­tes jó útón halad. Az igazgatót alakító dr. Szé-' kely József szép, játékával megnyerte- a közönség tet­szését, azonban egy kis mérsékléssel egyébként-jó alakítását a továbbiakban . elmélyíthetné. Felesége Berkó Andrásné, az elő­adás legegyenletesebb, mélyen átélt alakítását nyújtotta, figyelemremél­tó, kevés külsőségben megnyilvánuló eszközök­kel. Magda, a leányuk (Fekete Mária) fiatalosan üde és hiteles volt. Talán egy kissé ’. természetesebb hangon kellett volna be­szélnie. Földek unokaöccs nyegle, parazita alakját Óvári Zoltán, Zuzia titkár­nő csélcsap figuráját Szi­lagyi Eszter sok tempera­mentummal,- jól-alakította. Rachwal mérnököt, a szé­pen beszélő Nagypál Béla átéléssel játszotta. Böbék osztályfőnök (Solymosi Jó­zsef) olykor kis túlzások­ba tévedt. Említésre méltó alakítást nyújtott még Berkó András a hivatal- segéd, valamint ’ Gáspár György és Meggyest Zol­tán az ellenőrök "szerepé­ben. Illúziót keltőén hatá­sos volt Makrai Sándor, mint vezérigazgató. A ren­dezés Muskovszki János érdeme. Igen ötletes volt ,a magnetofon felhasználá­sa. A díszleteket Berkó András és Óvári Zoltán tervezte és kivitelezte. Reméljük, "hogy a nyír­bátori előadások után me­gyénk több helyén üdvö­zölhetjük ezt a jóképessé­gű együttest. ' . ............ F. J. fQjfrnq.i^ ejfiket aaLt-& a „&zépjflá” ? Nem tudom, akad-e em­ber, aki védelmébe veszi Maupassant regényének, a Szépfiúnak főalakját, az idegenlégiósból bankár ne­jévé vált újságírót, Du- royt. Ha valaki ezt meg­tenné, találkozna Maupas­sant helyeslésével és a film forgatókönyvének irór ja és rendezője sem cso­dálkozna ezen. Természe­tesen nem hangos és meg­semmisítő, nem érzelmes és naiv védőbeszédre kell gondolnunk, mert a Szép­fiút felmenteni semmi- . képen nem lehet. Magam ilyenfélékre gondoltam, amikor a film, — Bel-ami — előadása után az utcá­ra léptem. Jellemtelen, önző, lelki- ismeretlen férfit ismerhe­tünk meg a Szépfiúban, akinek igen nagy fegyvere van bűnös tevékenységé­hez, s ez az, hogy szép. Nem ideálisan szép, mint­egy Michel Angélái szo­bor, inkább férfias; sugár­zik belőle a buta gőg, az önszeretet nemtelen büsz­kesége. A kellemes külső — eltekintve az arcára rajzolódó alantas érzések­től — általában feledteti, hogy üres belsőt takar. Tetszik a nőknek, akik az­tán egyre feljebb ragadják az akkori francia társa­dalom ranglétráján. E ranglétra lépcsőfokai egy- egy — néha kétes — női becsület; ami nagyon kö­zel áll jelleméhez: a kér­lelhetetlen, nagyravágyás szelleme, s ami nagyon tá­vol: az erkölcs, a nemes gondolkodás. És mégis úgy érezzük, tetteit nem szándékosság jellemzi; mintha véletlen sodorná magával, mintha minduntalan szerencse pottyanna az ölébe. melyet ő meglepődéssel, bizonyta­lanul fogad. Többször, kü­lönösen, amikor volt kato- nabajtársairól van szó, vagy politikai állásfogla­lásra kényszerül, az igaz­ság szólal meg ajkán s a becsületes ember felhábo­rodásával tiltakozik a nyilvánvaló gazságok el­ten. Honnan e kettősség? Következetes-e a Szépfiú jelleme,. jellemének ala­kulása? Hát vizsgáljuk meg az érem másik olda­lát. Ki volt a Szépfiú? Egy a sok közül, akit a társa­dalom rálökött a nehéz és sivár, keskeny útra; ame­lyen a szegény „alacsony­rendű“ nép tolongott, cél­talan életében. Az idegen légió katonája, amikor megismerjük. " Durva és kegyetlen, nem számít előtte a gyarmati sorba lö­kött leigázottak élete. De vajon mit ér az övé is? Rabszolga hajcsár a fran­cia trikolór alatt, akit kormánya gondolkodás nélkül vet a halálba, ha a pénzről van szó. Milyen sors várhat rá? Szegényes, nehéz munkában töltött napok, kietlen sivár élet. Ezért fogadja örömmel ré­gi iskolatársának segítsé­gét és újságíró lesz. Ettől kezdve meggyorsul élet- körülményeinek változása. A kispolgári társadalom könnyű erkölésű női párt-' fogásukba veszik; megdöb­benve. ismeri fel fegyverét, azt, hogy tetszik a nőknek; de talán használni ..sem tudná, ha érre maguk a nők nem tanítanák. Las­san érlelődik benne :az el­határozás, nagyravágyása a körülmények között vá­lik tettéinek eredőjévé. Tetteitől önmaga is vissza­visszaretten, de megerősö­dik az őt körülvevő tár­saság sötétebb erkölcste­lenségétől. Vérszemet káp s most már gyorsan pergő események után kialakul a mesterien formázott jel­lemalak, a Szépfiú. Rongy emberre hát a szép fiú? Kétségtelen, hogy az akkori körülmé­nyek rohamosan segítették a lejtőn, feltétlenül és ki- ■ zárólag, hibás a társa­dalom, az akkori rend. De ' szerepét ez sem menti, bű­nös, mindenképen bűnös, mert módja < és alkalma lett volna ezen a lejtőn megállni. Maupassant regénye er­re világosan rámutat. A regényből készült filmben , azonban ez a lehetőség i egy kissé elsikkad. A Szép­fiú tetteinek lelki indiíé- kait háttérbe szorítja a túlságosan rohanó cselek­mény. Ezért nem dombo- ' rodik ki oly élesen a tár­sadalom bűne, a konflik­tus így nem elég éles s a film nem hagy olyan nyo­mot a nézők gondolatai- ' ban, mint azt'Maupassant nagy regénye után elvárni lehetne. S. B. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának egyesítő ülésén számtalan gondolat merült fel, melyek a nép­front bizottság addigi mun­káját, jövő programját és a város dolgozóinak közösségi életét érintették. A gondo­Elszomorító napló Nyíregyházi hétköznapok — nyíregyházi gondok Jegyzet a tegnapelőtt megtartott városi népfront-ülés gondolataiból latok közül hadd álljon itt egynéhány,' - -hogy még in­kább aláhúzzák a népfront mozgalom .- 1 tömegmozgató - erőinek szükségességét és ar­ra engedjenek’. következtet^, ni, hogy a mozgalom Nyír­egyházán is új erőre kapott; Miért nincsenek széleskörű közegészségügyi előadások ? A felszólalók közül töb­ben sürgették a város dol­gozóinak, különösen az as­szonyok nevében olyan köz­egészségügyi előadások megindítását, amelyek tár­gyuknál fogva sokat segíte­nének az egészségügyi hely­zet javításán, . harcolnának a még megtalálható téves hiedelmek ellen, tudomá­nyos módszerekkel felvilá­gosítanák az orvosi dolgok­ban járatlan részét a lakos­ságnak, és ismertetnék a fontos egészségügyi rende- - leteket, határozatokat. Az ; nem kétséges, hogy ezek­nek áz előadásoknak nagy népszerűsége lenne. S az el­mondottak alapján helyes értékelésén sem lehet vi- .. tatkoznú Erőteljesebben kell terjeszteni a jő mezőgazdasági termelési módszereket Városunk peremén mű­ködik a Hómokkísérleti Gazdaság. Neve és tudomá­nyos kísérleteinek , híre túl száll a megye, sőt az ország határain is. Vezetője, a Kossuth-díjas Westsik Vil­mos tudományos kutató olyan módszereket dolgo­zott ki, amelyekkel a nyír­ségi homokos talajon ha-’ romszoros termelési ered­ményt el lehet érni anél­kül, hogy ez költségben je­lentős emelkedést okozna. Erről szélesebb körben tud­nak a megye dolgözói, de vajon magát a módszereket ismerik-e? Eleget tettünk-e o azért, hogy ezeket a mód­szereket alkalmazzák is?' Erre tálán egy statisztika - ' mutatna rá legjobban, mely a város környéki homokos területek gazdálkodási mód- .. szereiről készülne. Ilyen . ,, • statisztika nincsen, de . az ... eredményét sejteni lehfi. 'Ä kísérleti gazdaság módszól ... reit a közvetlen környezeté­től eltekintve, csak eiehy.c- . sző mértékben és számban alkalmazzák. Vajon mi ha nem közösségi életürifc egyik vétkes könnyeirhu-A-'"', sége? , -... ^y Primőr áruk a városban — de nem, a megyéből Aki az állami csemege- boltban megfordul, jól eső érdeklődéssel., látja,-hogy a zöldségosztály mindig tarto­gat valami -meglepetést. Most már paradicsomot, zöldpaprikát, körtét, ősziba­rackot vásárolhat, aki akar — csak drágán. Hogyne, amikor hozzájárul a terme­lési költséghez a szállítási költség is: ‘Hiszen ezekét a primőrárukat itt is, mint másutt, távoli megyékből kell ide szállítani. Drága a— piac is, mind ez arra mu­tat, hogy elhanyagoltuk a város körüli zöldség- és gyümölcstermelést. A városi kertészetünk is gyermekei-», pót hord, alig van a vírjá- . gokban választék, parkjauijs.A nem pompáznak, — bár..'., igaz, hogy a parkok rongá­lása ellen sem teszünk so- - kát. A hernyó veszedelem nem elsőízben jelentkezett. Közös ügyek — közös feladatok avagy Kulturális munka — akadályokkal Cégénydányádról kaptuk a következő levelet, ame­lyet - Demeter László, a Néplap levelezője és Vadász Mihály, a helyi művelő­dési otthon igazgatója irt alá: ­„Községünkben évek óta működik a kultúrgárda. — Meglátogatjuk a környező falvakat és Fehérgyarma­tot, a járási székhelyet is. Mindez azonban nem megy ilyen „simán", mint ahogy leírjuk. Szolgáljon erre példaként az elmúlt négy hét, azaz négy vasárnap története: JÜNIUS 10-ÉN traktoros nap volt Fehérgyarmaton. A gépállomás vezetői ■ négy ízben is kinn .jártak Dá- nyádon, ’ hogy meghívják kultúrosainkat. ígéretekben nem volt" hiány. A szállí­tástól az ellátásig mindent kilátásba helyeztek. Megle­petéseink aztán így sora­koztak egymás után: 1. A gyarmati sportpálya kapujánál ■ minden szerep­lőnek jegyet kellett váltani. Másképp nem juthattunk bé- oda, ahol a mi fellépé­sünkre számítottak. 2. Színpadról senki sem gondoskodott. Magunk rög­tönöztünk egy szükség­emelvényt. j.. 3. A vendéglátásból sem­mi sem lett. 4. Műsor után hazafelé indultunk. Kerestük a gép­állomás kocsiját, de sehol sem találtuk. Ha a járási pártbizottság nem segít, ta­lán még mindig Gyarmaton vagyunk. Nem nagyon segítik a járási szervek a hazai nép­művelési munkát sem. — Például: , JÚNIUS - 17-RE ismeret­ierjesztő • előadást hirdet­tünk. Mintegy kétszáz fő­Az elmondottak csupán kis töredékei a felvetett gondolatoknak. Döbbenetesen nagy prog­ramot lehet felépíteni a népfront mozgalom kereté­ben, azokból a gondolatok­ból, melyeket a mozgalom tagjai felvetnek. Ügy tűnik az első pillanatra, -hogy az élet szinte minden mozza­natát felölelő program szét­eső és ezért megvalósítha­tatlan. De ez csak az első benyomás, közelebbi vizsgád lat után a program egyet­len hatalmas egész alakját- veszi fel. A városi népfront programja, ennek ezernyi kisebb-nagyobb célkitűzése egy irányba tart össze, s‘ ez Nyíregyháza város, a váro.s fejlesztése, életének szebbé* jobbátétele. S az ezernyi célnak ezernyi végrehajtó harcosa akad, a \ alóban tömegmozgalommá fejlcdá.í városi népfront soraibanb-sa, Helikopter repülőteret létesítenél^ egy varsói szálloda tetején A lengyel főváros Kiucza nevű utcájában már huza­mosabb idő óta folyik . egy új, reprezentatív jellegű szálloda építése. A kétszár- nyas épületben 650 személy befogadására lesz hely,, minden egyes szoba rendel­kezik majd. fürdőszobával. A földszinten mulatót ren­deznek be, a kilencedik emeleten teraszos pyári ká­véház lesz. A szálloda tetejét úgy rendezik be, hogy ott heli­kopterek fel- és leszállhas­sanak. Az építést Í957-ben feje­zik be, a szállodát előrelát­hatólag 1958 januárjában adják át rendeltetésének! ; Ezer éves tölgyfa A lengyel’ tengerpart vi­dékén, nem -messze onnan! ahol a Visztula a tengerbe tói koliik, áll egy tölgyfa' ’ amelynek évgyűrűiből meg­állapítható,‘hogy kora msg-, haladja az. ezer esztendőt--. A fa törzsének kerülete -14 méter. A . lengyel tenger­part vidékén több ilyen „koros“ fa. található, a a természetbarátok megfelelő, védelemben részesítik . eze­ket a fákat, amelyek több mint tíz évszázadot éltek át> nyi közönség várta a járási előadót — hasztalan. Helyi vetitettképes előadással kár­pótoltuk a közönséget. JŰNIUS 24-ÉN ország- gyűlési képviselőnk beszá­molójára vártunk. — Két tánccsoport várt«, hogy a gyűlés előtt ' rövid műsort adjon. A beszámoló elma­radt — s erről bennünket nem értesített a járás. (A július 1-i beszámolóra már jóval kevesebben jöttekel.) JÜLIUS 1-ÉN ismét a járási székhelyen — iro­dalmi esten — kellett vol­na szerepelnünk. 'Délután 6-tól — a megbeszélt idő­ponttól — este 9-ig , vártuk a gépkocsit. Nem jött ér­tünk. Azzal vigasztalód­tunk, hogy legalább nem érhetnek, bennünket kelle­metlenebb meglepetések. De nem lehetne mindezt okosabban intézni?”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom