Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-07 / 158. szám
NÉPLAP 1956. jÜlhM 1. MBtabét Gondos gazda tanácsai Fejős tehenek nyári takarmányozása Megyénkben a tehenek nyári takarmányozása főképpen a legeltetésre van beállítva. Ez helyes is volna, mert $ legelő füvével a tehenek nagy mennyiségű és könnyen emészthető, olcsó tápanyagot vesznek fel és egészségügyi szempontból is ez a legelőnyösebb. Hiba csak az, hogy megyénkben még azok a legelők sem biztosítják a tehenek egész nyári takarmányszükségletét, amelyeket rendszeresen trágyáznak, műtrágyáznak, gyommentesítenek -és amelyeken a szakaszos legeltetés szabályait szigorúan betartják. Ilyen legelő pedig a megyében kevés van. (Pl. Kis- várda, Rakamaz.) Ha a legelő már annyira megkopott, hogy a tehén napi 8—9 órai legelészel nem bír jóllakni, — ez nálunk június közepén és július elején szokott bekövetkezni — akkor a legelő minőségétől függően napi 15— 50 kg. züldtakarmányl kell biztosítani. A zöldtakarmányozást biztosító növényeket és azok vetés idejét úgy kell megtervezni, hogy a zöldtakarmány etetése folyamatos legyen. Nagyon helytelen az a mód, hogy tehenekkel 2—3 hétig zöldta- fc ármányt, utána pedig 1—2 hétig szénát és ismét zöld- takarmányt etetnek. Helytelen azért, mert a frissen kazalozott széna nem ment még át a kazalérésen és így az étrendi hatása nem jó. Legtöbbször a tehenek nem Ss eszik szívesen és minden egyes takarmányváltozás tejcsökkenéssel jár. A folyamatos zöldtakarmányozást nyáron biztosítani tudjuk zabbos bükköny, borsós vagy bükkö- nyós csalamádéval, homokos talajon homoki borsóval, zabbal és édes csillagfürttel. A felsorolt zöldtakarmányokból nálunk legyakrab- ban találkozhatunk a csalamádéval, mely nagytömegű zöldtakarmányt ad. tgásökrök részére kitűnő takarmány, de kevés fehér, je tartalma miatt tehenek részére magában véve kevésbé alkalmas. A több tejet termelő tehenekkel, ha tisztán csalamádét etetünk, nagyobb mennyiségű fehérjében gazdag olajpogácsa, korpa — abrak etetése szükséges. De, ha a több szakaszban vetett csalamá- dét felerészben takarmányborsóval, vagy tavaszi bükkönnyel vetjük, úgy 50—60 kilogramm etetése mellett 10—12 liter tejet termelő tehén tápanyagszükségletét biztosítani tudjuk és csak az ennél több tejet termelő tehenek részére kell érdem- szerint abrakot adagolni. A zöldtakarmányt leggazdaságosabb szecskázva etetni, mert így a legyek után csapkodó szarvasmarha nem tud annyit maga alá szórni. A szecskát vagy a takar- mányosba bekészített szálas zöldtakarmányt úgy teregessük széjjel, hogy az be ne fülledjen, mert a befiil- ledt takarmány fehérjetartalmának egy része megsemmisül és a befülledt pillangós virágú növényeknek nagyobb a puffasztó hatásuk. Ha valami okból a nyári folyamatos zöldtakarmányozás megakadana, széna etetése helyett Inkább a tavasszal besilózott szö- szösbúkköny etetését kezdjük meg. Ha annak az erjedése jól sikerült, úgy a szarvasmarhák nyáron is szívesen fogyasztják. Balogh Károly tkv felügyelő. I felvilágosítás és a nevelés a kisipari termelőszövetkezeteknél Is elengedhetetlen Megyénkben 1950 után gyors fejlődésnek indulta* a kisipari termelőszövetkezetek. Két év alatt hetvenre nőtt a számuk. 1953-ban ezen a területen is voltak téves nézetek. Sokan kiléptek a szövetkezetből, főképpen azok, akik úgy gondolták, hogy a kisiparban a helyük. A szövetkezetek száma 51-re csökkent. Érdekes az, hogy a dolgozok száma viszont mintegy 3Ö0-zal emelkedett. Ez úgy történt, hogy sok munka- vállaló, aki lakóhelyétől távoli üzemben dolgozott, felhasználta a lehetőséget és visszajött családjához és ott a szövetkezetben helyezkedett el. A létszámnövekedéssel együttjátt a munka- és bérfegyelem lazulása, ami annak tudható be, hogy a legjobb szakemberek hagyták el a szövetkszete- ket. Az 1955. márciusi párthatározat feltárta és elítélte azokat a jobboldali nézeteket, amelyek akadályozták népgazdaságunk fejlődését. Szövetkezeteink vezetői is felismerték feladatukat és mind nagyobb mértékben igyekeztek mégvalósítani a párt és a kormány határozatait. A szövetkezeti bizottságok feladata Kisipari termelőszövetkezeteinkben a szövetkezeti bizottságoknak fontos sze-! repük van: felvilágosítás, a kultúr- és sportmozgalom kiszélesítése. Ezek a bizottságok hosszú időn keresztül nem ismerték fel feladatuk jelentőségét és lényegében csak 1955. évtől — az űjjáválasztás után — vették ki részüket a szövetkezeti dolgozók neveléséből. Most már több szövetkezetben beszélhetünk szép eredményről. Rózsavölgyi elvtárs, a nyírbátori szövetkezeti bizottság titkára rendszeresen segíti a dolgozók versenymozgalmát és komoly munkát végez a július 28—29-én sorrak erülö kiállítás megszervezésénél. Szövetkezeti bizottságaik Jó munkájának köszönhető az is, hogy az árvízsújtotta lakosság megsegítése gyorsan és hatékonyan indult meg. Adjanak több segítséget a pártszervezetek Sajnos, a pártszervezetek és különösen a községi párt- bizottságok nem nyújtanak elég segítséget a szövetkezeteknek, lebecsülik azokat. A Központi Vezetőség 1954. szeptember 4-i határozata kötelességévé teszi a szövetkezeti pártszervezeteknek, — ahol az nincs, a községi vagy területi pártbizottságoknak, — hogy irányítsa* és ellenőrizzék a szövetkezeti bizottság munkáját. Ez azonban alig egy-két helyen történik meg. A Nagyecsedi Vegyes Ktsz-nél egyáltalán semmiféle politikai , munka nincs. Meglazult a munka- és bérfegyelem, és ma már mintegy 300 ezer forintnyi veszteséggel rendelkezik ez a szövetkezet. A párt- szervezetek és pártbizottságok titkárainak jobban meg kell ismerniök a kisipari termelőszövetkezeteket, azok felépítését és feladatát, és így általánosságban, -és szólamok helyett konkrét segítséget nyújthatnak a hibák megszüntetésihez. Azt javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság egy aktíva- értekezletén napirendi pontként foglalkozzon a kisipari termelőszövetkezeti mozgalommal, ami kétségkívül nagy hasznukra válna a szövetkezeteknek és ugrásszerű fejlődést vonna maga után. A felsorolt hibákhoz az is hozzájárul, hogy a szövetkezetek elnökéi, gazdasági, műszaki és adminisztratív vezetői közül nagyon kévésén vettek és vesznek részt politikai oktatásban. 51 szövetkezeti elnök közül csak 25-én, a műszáki és adminisztratív vezetők közül még kevesebbén voltak bevonva az elmúlt évben valamennyien politikai oktatásba. A szövetkézét dolgozóinak nagyon kis része kap politikai nevelést. Megyénk területén, mintegy 2400 tagja van szövetkezeteinknek. A tagság nagyrésze becsületes ember. Részt kívánnak venni a szocializmus építésében, azonban régi környezetük és munkájuk sokszor ingadozókká. bizonytalanokká teszi őket. Ezért szükséges az. hogy segítsük, támogassuk őket. Hajdú András. A moszkvai egyetem tudományos expedfetéi A Moszkvai Állam! í Egyetem ebben az esztendőben körülbelül harmine tudományos expedíciót szervez. A geológiai kar diákjai és tudósai a Kaukázus vidékén és Kazahsztánban új ásványi lelőhelyek feltárásában vesznek részt. A biológiai kar és talajtani kar diákjai az Oka folyó árterületét tanulmányozzák. A hatodik ötéves tervben nagy munkalato. kát terveznék e vidék 1*- csapolására. A bölcsészkar hallgatói az ország északi részébe — Arhangelszk és Vologda terület — indulnak népművészeti alkotások felkutatására. Az expedíciók idején összegyűjtött anyagokat a diákok diplomamunkájuk elkészítéséhez használják fel. ezenkívül új monográfiák összeállításához nyújtanak értékes segítséget. A 100 hold küszöbén A Csaholci Gépállomás két kembájuosa péntekig 95 hold őszi árpát takarított be a termelőszövetkezetekben. Takács Mézes 55 beM* ról 460, Koner Lajos ti holdról 373 masa árpa! aratott. Saját anyagból tárolót építettek Helyes kezdeményezés az ököritofülpösi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Az ököritofülpösi Vörös Csillag TSZ gazdasági udvarán két új hatalmas pajta épült fel pár hete. Az építmény egyenként 3 méter széles és 30 méter hosz- szú. Idős Tóth Zsigmvnd vezetésével Éva Gergely, Kincs Géza, Bujaki István és Szakács Ferenc tsz-tagok építették fe-i a vállalt húsz nap alatt a tsz. anyagaiból. Jóformán csak a két pajtan körülhúzott keritésdrót es a szeg került pénzbe, Ügyesen megépítették» pzjtakat a tsz. tagjai. A rákellenes küzdelem eredményei — további tennivalók A felszabadulás előtti Magyarországon egyáltalán nem volt szervezett rákellenes küzdelem. Ezért a rákos betegek már csak olyan súlyos állapotban kerültek észlelés és vizsgálat alá, amikor a betegség annak előrehaladott volta miatt nem volt gyógyítható. A rákbetegség ennek folytán az egész világon legnagyobb problémája lett az orvostudománynak. Magyarországon évente kb. 12.000 beteg halt meg daganatos megbetegedésben és kb. 4.000 beteg felgyógyulása mellett az újabb megbetegedések száma 16.000-re volt tehető. Tekintettel arra, hogy a rák eredetét az orvostudomány még nem tisztázta, ezért kézenfekvő volt az a gondolat, hogy a betegségnek gyógyítása els ősorban annak korai felismerésében, felkutatásában rejlik. Kormányunk 1953. évben megjelent rendeletével létesítette az Országos Onkológiai Intézetet és megszervezte országszerte a rákellenes küzdelmet. Az Országos Onkológiai Intézet kiépítette országos hálózatát a rákszűrések elvégzésére. Ezek a rákszűrő vizsgálatok képezik a rnagvát a rákellenes küzdelemnek, A rákszűrő-vizsgálatok vannak hivatva arra, hogy a falu és a város lakosságát a helyszínen átvizsgálják és a legkisebb gyanú vagy tünet esetén a beteget további kivizsgálás, kezelés, vagy műtét végeit a szakrendelésre, kórházba, vagy onkológiai intézetbe irányítsák. A szűrővizsgálatok eredményessége mindenekelőtt a jól kiépített aktív hálózat szervező munkáján, a felvilágosító munka terv- szerűségén, a tömegszervezetek segítő támogatásán, de nem utolsó sorban a gyakorlatilag jól bevált technikával és begyakorolt asszisztenciával megszervezett szakmai munka lelki- ismeretes és maradéktalan elvégzésén múlik. Hogy a rákszűrővizsgálatok jelentőségét és annak döntő fontosságát a daganatos betegek gyógykezelését illetőleg adatokkal is alátámasszuk, ismertetjük a mátészalkai járási kórház területén végzett ilyenirányú munkánk eddigi eredményét nőgyógyászati vonatkozásban: A szűrővizsgálatokon megjelentek £5—50 év közötti nők, kivételesen fiatalabbak és idősebbek is. Területünkön 1949—51. évben, még a rendszeres szűrővizsgálatokat megelőzően, munaafel- ajániásban megvizsgáltunk 5.136 nőt, ezek közül rákosnak találtunk 6-ot (0.11 százalék). Ezt követően a beindult országos rákellenes küzdelem során rendszeresített szűrővizsgálatokon 15.360 nőt vizsgáltunk meg, akik közül 16 teljesen panaszmentes nőnél már a helyszínen megállapítottuk a rákot. További kivizsgálásra berendelt nők közül még újabb 10 nő bizonyult rákosnak. (Együttesen tehát 26, 0.17 százalék). Tehát a két év alatt megvizsgált 20.496 nó közül rákkos volt 32, azaz 0.15 százalék. Emlőrákot találtunk 7 esetben. Ha még figyelembe vesz- szük, hogy a rendszeresített szűrő vizsgálatokon megjelent 15.360 nő Közül nőorvosi vonatkozásban egészségesnek 9.401 nőt találtunk (61.5 száz'aiék), míg 5.959 hő nőgyógyászati megbetegedésben szenvedett, akkor a szűrővizsgálatoknak ilyen irányú jelentőségét sem kell külön kiemelni. Egybevetve most már hét éves munkánk eredményét, megállapíthatjuk, hogy a területünkön rég; nyilvántartott (kimutatásban tehát nem szerepeltetett) 16 sugárkezelt rákos betegtói eltekintve, 32 méhrákos és 7 emlörákos beteget szűrtünk ki. Ezeknek a betegeknek a sorsába kétségtelenül döntően beleszólt mozgószakszolgálatunknak rákszürő brigádja, amely kutatásával, azonnali intézkedésével mind a 39 nő életét megmentette, illetve sok évre meghosszabbította. Ennek folytán vaiameny- nyit visszaadta családjának, gyermekének, a társadalomnak és a termelő munkának. A tények kétséget kizáróan igazolják a rákellenes küzdelemben már eddig is elért hatalmas eredményeket. Ennek ellenére még sok a tennivalónk, nagy még a reánk váró feladat! Mindenekelőtt lakosságunk kőiében meg kell értetni és meg kell szerettetni munkánkat, annak rendkívül nagy jelentőségét és sorsdöntő súlyát. Nagyobb aktivitással kell bekapcsolódni a társadalmi szervezeteknek, több és megértőbb segítséget kell nyújtaniuk munkánk kivitelezéséhez. A felvilágosítást ki kell terjeszteni a falvakba, az állami gazdaságiikba és a gépállomásokba, egyszóval a települések kisebb egységei közé, hogy személyes kapcsolatokkal a rákszűrő vizsgálatok jelentőségét eredményesebben lehessen megismertetni a lakossággal. A felvilágosító propagandának ilyen módján területünk számos községében értük el, hogy az érdekelt női lakosságnak 90—100 százaléka, sőt néha — a korhatáron kívüliekkel együtt 100 százalékon felül is megjelentek. Az országosan meg Kezdett munka tehát jó úton halad és meg van minden lehetőség arra, hogy ha a rákellenes küzdelem egészségvédelmünk egyik központi kérdése marad továbbra is — amihez semmi kétség nem férhet — úgy a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzése, időbeni felkutatása és korszerű gyógyítása terén kollektív munkával, áldozatkész támogatással es a lakosság megértő részvételével a jövőben soha sem remeit hatalmas eredményeket fogunk elérni. Br. Soés Zoltán ígazgatófőervos, a mátészalkai kórház szül oszt. vezetője. Meg tehergépkocsival is be lehet járni es nagyon ab kalmas a gyümölcsfélék tarolására, Almából 16 vagon fér el bennük. A tsz. alma.' termésének csaknem a fa* le. Például ha esős, hideg ősz jön, kényelmesen átválogathatlak az álmát, burgonyát stb. a pajtákban az az almát ott is tárolhatják az erősebb fagyok ocaL- taig. A gyümölcs termetessel foglalkozó term dóssá- vetkezetek, tszcs-ik as szakcsoportok tanulhatnak az ököritóíül- p ősiektől Minden termelési társulásban akad alkalmatos faanyag kisebb, nagyobb táróloheiyisegek építéséhez, A pajták tetejét pedig oe* fedhetik szalmával is. Ha számos taroióhelyiseggei rendelkeznek a tss-eSc, tszcs-ék és szakcsoportok az őszön, jóval kevesebb gondjuk lesz az almafélék atadasanál. Semmi akadalya annak, hogy jórészük átvegye az ököritofülpösi vörös Csillag kezdeményezősét. Kevés költséggel célszerű felvásárlási telepeket építhetnek. Nagy szükség van rá, mert semmi biztosíték nincs arra, hogy a múlt évihez hasonló hosszú és kellemes őszünk lesz áz idén is. Varga Gyula. Jean-Paol Sartre köwttfi Morton Soöell szabadonbocsátását A „New York Times“ közli Jean-Paul Sartre francia. író levelet, amelyben a Rosenberg-perre) kapcsolatban elitéit Morte» Sobel! szabadonbocsatasa mellett száll síkra. Sok francia és más európai éa sok amerikai is meg van győződve Sobell ártatlanságáról Súlyos igazságtalanság olyan bűncselekményért büntetni, amelyet nem. követett el, — írja a több: ki* zott Sartre, »
