Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-04 / 155. szám
1956. július 4, szerda NÉPLAP Kik lépnek az öreg pékek nyomába ? Mi a helyzet az élelmiszeripar szakmunkás utánpótlása terén? Az élelmiszeripar nehézségekkel {tűzd a szakmunkás utánpótlásban. Jelenleg az a gyakorlat, hogy az iparigazgatóságok minden év június—július havában meghatározzák, hogy a felügyeletük alatt álló iparágban mennyi tanulót lehet szerződtetni. Ezt a keretszámot aztán a megyei tanács élelmiszeripari osztálya „lebontja“ a vállalatokra. Hátránya ennek a felülről jövő szerződtetési keretszám megállapításnak, hogy nem a szükségletnek megfelelően szerződtetik a vállalatok ipari tanulóikat. Osztályunk az iparigazgató- ságnak már többízoen jelezte, hogy ez a módszer rossz, de mégsem változtattak rajta. Indokul azzal érvelnek, hogy az élemiszer- ipari iskolák befogadóképessége nem engedi meg több tanuló alkalmazását. Ez a visszás helyzet különösen súlyos a sütőiparban. ahol az elmúlt évre mindössze 10 ipari tanulót szerződtethetett a négy vállalat, akik jelenleg a sátoraljaújhelyi élelmiszeripari iskolán tanulnak. Pedig a megyében meglévő üzemek és azok műszaki vezetői alkalmasak arra, hogy a tanulóképzést iskolán kívül is biztosítsák. Ezért kértük, a hogy a keretszámokon felül is engedélyezzenek tanulószerződtetést, amire még ebben az esztendőben sem kaptunk választ. Csak magának a Nyírbátori Sütőipari Vállalatnak 10 tanulóra volna szüksége, amit az üzemi adottság, a tanulók szakmai oktatása meg is engedne. Ipari tanulót szerződtethetne a nyíregyházi, kisvárdai, mátészalkai és nyírbátori sütőipari vállalat, a megyei Húsipari Vállalat és 27 községi malom, ahol az elmúlt évben 11 tanulót sikerült -'zerzöd- tetni. Az egyesülés Kezelésében e malmokhoz tanulót nem szerződtettek, itt a 1a- nácsi kezelésű malmokhoz szerződtetett hat tanulóval sikerült megoldanunk a problémát, ami nagyrészt fedezi a szükségletet. A szakmunkás utánpótlás biztosítására tavaly a 18. évet betöltött és a sütőiparban régebben foglalkoztatott dolgozók részére 7 hónapos technikai-minimum tanfolyamot rendeztünk Nyíregyházán, Nyírbátorban és Mátészalkán, mintegy 30 szakmunkást vizsgáztattunk sikerrel. Célszerűnek tartanánk, ha a felettes élelmiszeripari igazgatóságok megszüntetnék merevségüket és a szükségletnek, valamint a helyi adottságoknak megfelelően engedélyeznék az ipari tanulók alkalmazását. Nemes Imre 2 tálirat a sok közül 0 Elcsen elítéljük a póz na ni e§eményeket „Szövetkezetünk dolgozói egyhangúlag és élesen elítélik és tiltakoznak az ellenséges ügynökök Poznanban előidézett zavargásai ellen. Most sem és ezután sem fog sikerülni az ellenségnek a demokratikus államok építő munkáját megzavarni. VEGYES KTSZ MÁTÉSZALKA.“ ☆ „A Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat dolgozói megvetésüket fejezik ki a poznani eseményekkel kapcsolatban a nép ellenségei iránt, és együtt éreznek a hős munkásosztály tagjaival, akik visszaverték a provokációt és a rendet helyreállították.“ Kevés a mérnök Angliában Az ADN londoni híradása szerint Callaghan munkáspárti képviselő az alsóházban azt javasolta: küldjenek egy bizottságot a Szovjetunióba a műszaki kiképzés tanulmányozására. Rámutatott, hogy Angha a fejlődés tekintetében elmaradt a többi ország mögött. KÖZELEBB AZ „ÉLETHEZ“ Jegyzetek as anarcsi szövetkezeti napról Pontos, nelkulozhetetlen szempont. E nélkül jó pártós gazdasági munka nincs, el sem képzelhető. Nyilván ezt tartották szem előtt azok a járási vezető elvtársak is, akik' nagy buzgalommal vettek részt a szö- | vetkezeti nap előkészítésében Anarcson. Pallagi -és IBerényi elvtársak már napokkal előtte kijárogattak a Petőfi és a Szabadság Termelőszövetkezetekbe. Valószínű a legnagyobb problémát az ebéd megszervezése okozhatta, mert mindketten erre fordították a legnagyobb gondot. Szaporán érdeklődtek. A termelőszövetkezetek vezetői megnyugtatták őket, hogy nem lesz az ellen kifogása senkinek. Még maga a kínai császár is megnyalná utána a száját, hát még az egyéni parasztok ?! A nagy napra valóságos virágos kertté varázsolták a téeszt. Új virágokat ültettek. Biztos azért, hogy ezzel is kedveskedjenek a vendégeknek. A téeszek portái olyan tiszták voltak, mint a patyolat. A kertben az asszonyok sürögtek-forogtak a kellemes ínycsiklandozó illatot árasztó kondér körül. Főtt a finom pörkölt. Felsorakoztak ez alkalommal a kocsik is, gazdáikkal együtt, hogy kéznél legyenek, ha „idegenek jönnek“. Azonnal vigyék a határba őket. A földművesszövetkezet is „közelebb került az élethez“. Sátrakkal vonult fel, amelyekbe finom üdítő és vidító italokat mérecskél- tek. Csak már a vendégek hiányoztak. No, végre. Megérkezett Vince és Áldott elvtárs a megyei tanácstól. Megjött Nagy elvtárs a iárási pártbizottságtól. Mihók elvtárs ugyancsak innen. Néhány ember járta a '•vdárt. a termelőszövetkezetek tagjai meg ott hűsől- tek a fák alatt. — Hogy érzik magukat — kérdeztük tőlük. — Nagyon jól — válaszolta Szabó elvtárs egy idős tsz-tag. — Most az egyéniek sok szépet láthatnak a maguk határában. — Az van itt kérem a legkevesebb — válaszolta. — Kik vannak? Sorolta. — Kinn vannak a Vulkánból, a megyei tanácstól, a járástól. Most járják a határt. — Maguk? — Mi!? ... Nem szólt nekünk senki, hogy mit csináljunk. Pedig párttag is vagyok. A pártszervezet intézkedhetett volna. # Drága mulatság volt. Mit számít az a kb. 5000 forint. Fő a tsz. látogatás — ahol több volt a megyei, járási és községi vezető, mint az egyéni gazda. — Mi ünnepelni akarunk — nyilatkoztak a tsz. elnökök Vince elvtársnak, amikor ő kifogásolta a nagy pompát — a helytelen szervezést. De mit számít az az elnököknek, hisz nem az ő zsebükre megy az ilyenfajta látogatás, hanem a tagságéra. Az a lényeg, hogy a járási szervek részéről történt megbízott elvtársakkal egyetemben ők is „közelebb kerültek az élethez“, s jól érezték magukat. Farkas Kálmán. Á záporeső ellenére sikeres volt a Néphadsereg Színházának vendégjátéka Jegyzetek a Szabadtéri Színpad tegnapelőtti előadásáról Tegnapelőtt Nyíregyházán a Szabadtéri Színpa- Jon hatalmas érdeklőrés mellett tartotta meg a fővárosi Néphadsereg Színháza vendégjátékát. Csiky Gergely Nagymama című zenés vígjátékát adták elő a Néphadsereg Színházának művészei. A Nagymama fővárosi előadásait is nagy siker kísérte, mely látatlanul is arra mutatott, hogy mind a darab, mind a játék igen jó. Ez előre bocsájtott dicsérett a tegnapelőtti szabadtéri előadás mindenképpen megérdemelte. Csiky Gergely vígjátéka, annak mondanivalója — bár egy régi s a fiatalok előtt már talán ismeretlen kor szavaival szól — maradandó és utat talál a nézők szivéhez, gondolataihoz. Ez a mondanivaló nagyon emberi, tehát örök: semmi más nem teheti boldoggá a házasságot, csak a helyes vonzalom; sem pénz. sem más érdek nem fűzhet össze nőt és férfit őszinte boldogsággal, csak a szerelem. A darabban társadalmi béklyókat igyekszik lerázni a fiatalság, s ebben segít a nagymama is, — Berki Lili érdemes művész, az előadás legtöbbet megtapsolt művésze. Alakítása annyi: a kiforrott, oly tökéletes, hogy néhol mér kiválik az együttesből s meg lehet érezni a fiatal színészek játékának némely hibáját, pedig úgyszólván az együttes minden tagja kitűnő játékot nyújtott. Igen nagy tapsot kapott Gőzön Gyula Kossuth-díjas kiváló művész is a nyugalmazott ezredes, báró Örkényi szerepében. Jól jellemzett figurája, a katonás öregúr igen sok derült percet hozott. Temesi Hédi elhihetően, színesen alakította Mártának, az unokának szerepét, a kis nevelőintézeti lányt a fiatalság minden naív ravaszságával, bájával. Kiemelkedett Harsányi Rezső: Koszta, a nyugalmazott tábori lelkész alakításával. Mondhatni, hogy a legderűsebb perceket a két öreg veszekedős barátsága fokozta az előadáson. Biztos mozgásukkal feledtették a Szabadtéri Színpad kezdetleges díszleteinek mozgásrontó hatását. A többi szereplők is általában jó alakítást nyújtottak. Az előadás sikerére jellemző, hogy még az állóhelyek is elkeltek. A második felvonás kezdete után látszott, hogy zivatar közeledik. Villámok fénye világította meg a színpad hátterét, a Sztá- lin-kert hatalmas fáit. A közönség körében az első szórványos esőcseppekre támadt csak nyugtalanság, azonban a játék a színpadon tovább folyt. Már kiadósán zuhogni kezdett a zápor, s elaludtak a lámpák, a színészek abbahagyták vidám jelenetüket s a nézők menedéket keresve felugráltak helyeikről. Bár későn kezdték az előadást, s már 11 óra pár perccel elmúlt, amikor a zápor közbeszólt, a közönség — együtt maradt. Mintegy félórás esőszünet után házak alól és a fák védelméből ismét előözönlött a másfél- ezernyi tömeg s hangos tapssal kérte az előadás folytatását. Legfeljebo 2-300 néző távozott. Bár a színpadon tócsákban állott a víz s körül az égen villámlással fenyegetett a zivatar, az előadás zavartalanul folyt tovább s jóval éjfélután be is fejeződött. A Néphadsereg Színházának együttese GONDOLÁTOK a megyei népművelési tanfolyamén A népművelési osztály szervezésében több mint 200 népművelési munkást érintő széleskörű tanfolyam indult hétfőn reggel Nyíregyházán. Mindnyájan sokat várunk ettől a tanfolyamtól. Az elmúlt évek során oly sokat emlegettük a népművelés fontosságát. Kormányzatunk is soha nem tapasztalt segítséget adott egy országra szóló nagy népmüvelődési hálózat kiépítésére. E széleskörű hálózat láttán önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés, hogy mi is a népművelés, milyen feladatokat kell betöltenie ezen hálózat intézményeinek. munkásainak. A népművelés fogalma nem régi keletű, alig százéves. Ezen idő alatt, hol a népnek iskolán kívüli művelését jelentette, hol meg az iskolai és az iskolán kívüli oktatás egységes rendszerét foglalta magába. Széchenyi gyakorta hangoztatta, hogy a népjólét ölelkezve jelentkezik a népműveltséggel, a nép kultúrájával. A nép művelődésének a problémájával két nagy kérdést kell megoldani. Az egyik az írástudat’an- ság megszüntetése, mely nálunk már lényegében majdnem megoldódott és a másik, népünk általános műveltségének szüntelen emelése. Az előbbit megoldják az iskolák, míg az utóbbit csak az állam és a társadalom együttes munkájával, lényegében a szabadoktatással, a felnőttoktatással lehet elérni. Ebben a tekintetben megyónkszerte legfontosabb a falvak népének a művelése. A feltételek mát szinte mindenütt megvanr nak a művelődési házak, könyvtárak, néhol iskoláis keretén belül, most már jé tíz esztendő múltán az d feladat, hogy az iskolai oktatáshoz hasonlóan, de merőben a metodikai mód* szerekkel megszervezzük a szabadoktatást is. Mondi juk ki nyíltan parasztfőis-t kólákra, helyesebben, népj főiskolákra gondolunk itt{ A testvéri finn nép ma-> gasfokú népi kultúrájának a szakemberek véleménye szerint az a magyarázatai hogy igen sok népfőiskolával rendelkezik ez aj állam. Az első finn népfőj iskolát 1889-ben egy nőj Hagman Zsófia szerveztd s ezzel a finn népet Euró] pa egyik legművelteblj nemzetévé tette. 1926-baA Finnországban már 56! népfőiskola működött ki-t zárólagosan a felnőtt genej rációk nevelésével foglal-j kozva. Nálunk is voltak virágzó népfőiskolák, ilyep volt a sárospataki, melyj nek megnyitójára Móricj Zsigmond csikorgó hideg-) ben elzarándokol, hogy részt vegyen munkájában1 Megyénkben is működtél] hasonló szabadiskolák, j Ügy gondoljuk a népmü-j velési munka tartalma sabbá való tétele idején^ már számolni kellene, ezekkel a haladó vonások-j kai s a számtalan műre-j lődni vágyó igényt ilyen formán is ki kell elégíted ni. Azt hisszük, ez a tan\ folyam, ahol megyénk vaj lamennyi népművelés] munkása együtt van, ezzel, a kérdéssel is részleteibeni foglalkozik majd, FARKAS JÓZSEF. A jó munkának gazdag gyümölcse lesz A nyíregyházi MezügaziMi Technlfeum Tangazdaságában] Baksa János elvtárs nem kis büszkeséggel mutatía be a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Ilona tanyai gyümölcsösét és szőlőj jét. Dicséretet érdemlő aj munkacsapatok közötti ver-i seny. Úgy szervezték meg] a munkát, hogy egy-egv munkacsapat egész esztendőre megkapott egy területet. nevében Gőzön Gyula érdemes művész fordult a közönséghez és köszönetét fejezte ki azért a türelemért, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is együtt maradtak. A nagy siker és a közönség ragaszkodása elismerést és meghatódás; váltott ki a Néphadsereg Színházának tagjaiból. Többen megjegyezték, hogy még csak egyszer találkoztak olyan közönséggel, mely eső után az előadás folytatáséra visz- szatért. Gőzön Gyula az öltözőben könnyes szemmel jelentette ki, hogy reggelig is tudna játszani ennek a közönségrek. Mind a színház tagjai, mind a nézők részéről történt szép megnyilvánulás alátámasztja szt a jogos igényt, hogy Nyíregyháza dolgozóinak kul- túrszükságlete a színház s várakozással néz a nyíregyházi színház elkészülése elé. S. B. Sárosi András munkacsapatát két részre osztotta. A permetezés miatt így köny- nyebb dolgozni, hiszen egy töltőhöz öt ember szükséges. A csapat két csoportja viszont brigádokon belül versenyez. Párosversenyük egész évre szól. A versenyt gyakran értékelik. — Nehéz lenne most eldönteni, hogy melyik munkacsapat jobb, hiszen olyan szép mindenünk. — mondja a 30 holdas gyümölcsöst nézve Baksa elvtárs. — Ha mégis dönteni kellene, Sárosiékat nevezném meg a. jobbik csapatnak. Bodnár Vera munkacsapata is jó. A versenynek, a jó munkának gazdag gyümölcse lesz. Almatermésből a tavalyi rekordtermésnek legalább 80 százalékára számi- tanak, szőlőtermésük pedig eléri a tavalyit. (O. A.) Terjeszd aNEPLÄP-ot->
