Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-24 / 172. szám
NÉPLAP Í356. július 54, kedd r-i Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgosók Pártja Kösponti Vesetősége 1956, július IS—21-i illésének határosain 'Folytatás az 1, oldalról.) gi ösztönzés helyes felhasználásának irányába hatnak. 4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi alapjának megerősítésére: ezzel kiszélesült gazdálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képviselők munkájának megjavítására. A törvényesség megszilárdítására intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő törvénysértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket': a falun különösen nagy jelentőségű a kulákokká minősített középparasztok ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos történysértések következményeinek megszüntetése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéséhez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1D53 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alapján elitéit ártatlan emberek, forradalmárok, kommunisták, a munkásmozgalom régi harcosai, elvtársaink visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az igazságtalanul elítélt elvtársak visszatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kommunistáknak, a dolgozó népnek a pártba vetett bizalmát. Összesen 474 személy ügyével foglalkoztak a rehabilitációs eljárás során s nagy többségüket rehabilitálták. Letartóztatott párttagjaink bírósági rehabilitálása, párttagságuk, szakszervezeti tagságuk rendezése, funkcióba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartóztatott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül rehabilitálták Donáth Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula. Marosán György', Pálffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyi Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait. Losonczy Géza, Szirmai István elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttagjait és másokat: a pártból való kizárásukat hatálytalanították. Közülük egyeseket újra beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bírói- lag rehabilitálták Szakasíts Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van. Intézkedések történtek a rehabilitált elvtársak hozzátartozóit ért sérelmek megszüntetésére. 5. Külpolitikánk legjelentősebb eseménye az elmúlt hónapokban a magyar— jugoszláv állami kapcsolatok normalizálása volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezésére irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Magyar- ország megerősítette testvéri kapcsolatait. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlinben tartott ülésszakán a szocialista országok sok kérdésben összehangolták távlati gazdaságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat. Megszüntette a kormány a műszaki határzárt, ami kedvező visszhangot váltott ki a világ haladó közvéleményéből. 8. Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a munkásosztály és a dolgozó néptömegek társadalmi aktivitása. Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hónapok- bari a politikai élet is. A párt 1953 óta harcot folytat a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés megteremtéséért, a pártélet lenini szabályainak helyreállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is fokozódott a harc a személyi kultusz káros következményeinek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a párt- demokráciát, a bátor kommunista bírálatot, fellendítette a termékeny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész közéletet fokozódó mértékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át. II. Soron levő feladatok A Központi Vezetőség megállapította, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok eredményeire támaszkodva, s kiküszöbölve a hibákat, az elkövetkezendő hónapokban további intézkedéseket kell tenni a szocialista demokratizmus kiterjesztésére, egyszersmind a demokratikus centralizmus elvei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására. 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960- ban 1955-höz képest 47-—50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a nehézipar. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését 58—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét 38—40 százalékkal kell növelni. A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv’ időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében -- a technika fejlesztésére és a szocialista, országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát. a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—1960-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnye . a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése réven meggyőző erővel bontakozzék ki, s ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A Központi Vezetőség határozottan sikraszáll a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításának, megerősítésének s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek termelőszövetkezetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre. folyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb. termelési társulásokat, szakcsoportokat. Létrehozatalukhoz és a már meglevők fejlesztéséhez mind az állami, mind a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszövetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a legfontosabbaknak tekint a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. \ A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek hatékony támogatást keli nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. 2. A dolgozók életszínvonalának emelése A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is. a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebban az évben: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak. hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások , és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek; a kormány a nyugdíjakkal kapcsolatos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló megoldását lehetőleg még az idén készítse elő: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszítéseit a lakosság ellátása további javítására, s különös gondot fordítson ' a húsellátás színvonalának fenntartására. ■b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról. c) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéletünk demokratizmusának kiszélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell adni az értelmiségieknek alkotó munkájuk kifejtésére. A dolgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasági és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségieket a közéleti tevékenységbe is bevonni. 3. A gazdasági vezetés megjavítása A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életben megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a termelés rendjét és folyamatosságát veszélyeztetnie. a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadit fel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerint a felszabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésben kell clhelyezkednie; ennek azonban szervezetten kell folynia. Ebben az évben nagyobb munkaerő-átcsoportosításra még nem kerülhet sor. b) A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az .elvet. hogy növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, művezetőkig, mérnökökig. c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenntartása, mellett — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése. d) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékosságban. e) A folyamatban levő jelentős intézkedéseken kívül, melyek ez évre és főleg a jövő évre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgozására. A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben. 4. Az állami élet további demokratizálása A népi demokratikus állam rpeger vitásé, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az államiszervek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy államrendszerünk alapvonásaiba» mélyen demokratikus. Államunk mun- - kás-paraszt állam, amelyben mind na-- gyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hatalom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dcffgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demokratik-usabbá teszi'. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervék szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek. bevonása az állam igazgatáséba. a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb intéz-. kedéseket sokoldalú, termékeny vita- alapján kell törvényekbe foglalnia. Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak megfelelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztérumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési kéviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármikor visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstro- mos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag es szak(Folytalása a J, olialon)
