Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-05 / 130. szám
(Oitárj arelefáeiai едл/е sülje fék! SZA80LCSSZATMÁm AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyotn, 130. szám ARA 50 LILLER 1956. Június 5> kedd A mai számban: A Nyíregyházi Homokkísérleti Telep sikeres működése érdekében szükséges beruházások (2. oldal) N. A. Bulganyin fogadta Joezip Broz-Titót, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökét (3. oldal) Sport (4. oldal) Az új nyári menetrend (4. oldal) Becsüljük meg a dolgozók javaslatait Első ötéves tervünk végrehajtása során olyan hiba került felszínre, amely nem született volna meg, ha kellő mértékben figyelembe veszik a dolgozók javaslatait. Éppen ezért a tervek némely esetben nem az egyes területi adottságok, helyi sajátságok figyelembe vételével készültek. Az üzemek gyakran nem a lakosság szükségleteinek helyes kielégítését tekintették a tervek készítésekor, hanem olyan gyártmány-féleségekből irányoztak elő nagyobb mennyisegeket, amelyekből könnyen túlteljesíthették terveiket. így történtek meg a már ismert visszásságok, például az edények, cipők, gyermekruházati cikkek gyártásánál. Mindezen hibák ismeretében második ötéves tervünk készítéséhez sokkal tömegesebb javaslatok váltak szükségessé. Az irányelvek ismertetése után a javaslatok olyan özöne érkezett és érkezik az egyes illetékes szervekhez, amely dolgozó népünk alkotó kedvéről tesz bizonyságot. A vasút, a dohányfermentálógyár, a tiszántúli áramszolgáltató, a kisvárdai Vulkán és szinte valamennyi üzem vezetősége elmondhatja, hogy a beérkezett számtalan javaslat között alig akad egy-két olyan javaslat, amely megalapozatlan és talán nem is kívánatos követeléseket tartalmaz. A dohányfermentálógyárban a dolgozók nagy tömege tette magáévá a terv irányelvei közül a költségek csökkentésére, a termelékenység emelésére vonatkozó kívánalmakat. így született meg többek között egyik javaslatuk, hogy a drágán előállított villanytelepi gőzt ezentúl saját kazánnal maguk akarják előállítani. A kisvárdai Vulkánban öntödei szakmunkások vetették fel először azt a nagy jelentőségű javaslatot, amellyel már lapunkban foglalkoztunk, hogy a megye mezőgazdasági kisgépeit és fontos export cikkeket gyártsanak. Nyírbogdányban egy komplex brigád lelkes munkájának köveik« zménye, hogy a kőolajipari vállalat az ötéves terv során már kizárólagosan fogja gyártani a vazelint, amellyel úgyszólván csak egy év óta foglalkoznak. Az irányelvekben alapjában helyesen bontakozott ki a kisipari termelőszövetkezetek következő ötévi programja. Megyei ktsz-eink dolgozói az irányelvet tovább fejlesztve javaslatot tettek, amely megjavítja az irányelvek helyi adottságainak meg nem felelő pontjait, más szóval megtölti élettel. Ennél is tovább mentek az Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozói. Amellett, hogy javaslatot tettek az üzem továbbfejlesztésére, arra is gondoltak, hogy megteremtsék a munkájukhoz szükséges nyersanyagot. Javaslatukban azt is lerögzítették, hogy a megfelelő beruházásokkal termelésüket a jelenleginek négyszeresére emelik, és több új, eddig még hazánkban nem gyártott gyógyszer gyártását i4 bevezetik. Természetes, hogy a megalapozott javaslatok figyelembe veszik azt a körülményt is, hogy a feltétlen hasznosság mellett megvannak-e az adottságok is a megvalósításhoz. Ennek hiányában olyan követelések születhetnek meg, amelyeket nyersanyag, anyagi eszközök, vagy beruházási költségkeret nélkül kielégíteni nem lehet. Ez ismét csak zavarokat okozna a megvalósítás során, nagy anyagi erőfeszítést követelne, s az építkezés, a végrehajtás túlságosan elnyúlna, vagy időközben kellene törölni a tervek közül. Éppen ezért szükséges a tervek összehangolásánál bizonyos határvonalak megállapítása, amelyeket az üzemek illetékes osztályai „keret számokénak neveznek. Elhangzott ezért több helyen is az az elégedetlen megnyilvánulás, hogy „hiába tervezünk, hiába továbbítjuk a dolgozók javaslatait, ha azok egyrésze nem fér be a keretszámokba”, nem fog megvalósulni. Ez az állítás nem helyes és nem őszinte. Ugyanilyen meghatározással találkoztunk a ktsz-ek javaslatainál, amelyre igen jó felelet az időközben megindult beruházások ténye. Nem egy üzemnek felemelik a beruházási, vagy rekonstrukciós költségelőirányzatát, s valószínűleg a tervek végleges összeállításában helyt fognak kapni további jól megalapozott, körültekintő, nagy jelentőségű pótjavaslatok bővítési és rekonstrukciós költségkérelmei. A javaslatok között lehelnek kevésbé reálisak, lehetnek téves ismeretekből fakadóan helytelenek, de a nagy többség olyan távlatokat nyit meg második ötéves tervünkben, amelyek másként, mint a munkapadok mellett eddigiekből ha lyek lapokban tést: második megfelelően, a gítve került összeállításra. Megvalósításával bizonyára olyan utat teszünk meg, amelyet népünk javasol. A terv nem! öncél, a dolgozó népért van. Becsüljük meg a dolgozók javaslatait, Megérkezett Budapestre a finn parlamenti küldöttség Az országgyűlés meghívására hétfőn délelőtt tíznapos látogatásra hazánkba érkezett a Finn Köztársaság parlamentjének tíztagú küldöttsége. A küldöttség vezetője Toivo Kujala, a parlament alelnöke. A küldöttség tagjai között a parlament munkájában részvevő valamennyi párt képviselve van. A finn vendégek fogadására a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság zászlaival díszített ferihegyi repülőtéren megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Nagyis- tók József, az országgyűlés alelnöke, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Baczoni Jenő külkeresr Uj nemzedékek baráti találkozója Záhony, ez a mindany- nyiunknak olyan kedves kis határállomás, az utóbbi évek alatt igen mozgalmas volt. Sok küldöttséget búcsúztattunk itt, s talán ugyanannyit fogadtunk a nagy szovjet nép küldötteként. Itt vettek búcsút tőlünk azok, akik baráti látogatásra a Szovjetunióba mentek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, s a magyar nép közkincsévé tegyék azokat. Itt fogadtuk a kedves szovjet vendégeket, a hős Komszomol küldötteit, kulturális delegációkat, vagy éppen mezőgazdasági szakembereket. Vasárnap a két nép új nemzedékének, a jövő építőinek nagy találkozója volt ez, mindannyiunknak feledhetetlen élményt jelentett. Szokatlan, de érdekes, szívet gyönyörködtető búcsúztató és fogadás volt ez. Búcsúztattuk a magyar úttörők küldöttségét, s ugyanakkor fogadtuk az ifjú leninisták, a pionírok delegációját. — A fényeslitkei iskola mandolin zenekarának tagjai ott helyezkedtek el az állomás előtt. Rázendítettek. Szárnyalt a dal: Vártuk a boldog percet, a találkozást. Egyszeresek elmegszületve nem képzelhetők cl. Az csak azokat vesszük figyelembe, ame- megjelentek, levonhatjuk a következteötéves tervünk a helyi adottságoknak lakosság szükségleteit legjobban kieléA nagytányérú bodza, virágok köszöngetve ingatták fejüket a zöldbebo- rult öreg tölgyek alatt, s a füvek engedelmesen lehajoltak a leterített plédek, pokrócok alatt. A nyíregyháziak szokásuk szerint vasárnap újra kivonultak a sóstói erdőbe, a jóillatú bokrok, hűs fák közé tiszta levegőt szívni, egészségeset aludni. Kicsit késve, e szép nyári vasárnap délutánján került a kezembe a Szabad Nép friss száma ott kinn az erdőben. Az újság első oldalának homlokára ez volt kinyomtatva erőteljes, figyelmetkeltő betűkkel: „Hatalmas lelkesedéssel fogadta Titót Moszkva lakossága.“ S benne tudósításban újtartalmú, kicsit kedelmi miniszter helyettes, Ribinánszky Miklós, áz állami gazdaságok miniszterének helyettese, Mihály- fi Ernő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és politikai, gazdasági, kulturális életünk más képviselői. Jelen volt a küldöttség fogadásánál O, L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket. A nagy tapssal fogadott üdvözlésre Toivo Kujala, a küldöttség vezetője válaszolt. kiáltotta valamelyik gyermek magát: — Jönnek, jönnek; Ott jön a vonat, ni! Nagy volt az izgalom. Katonás rendben sorakoztak fel az úttörők a fogadásra. A vonat méltóságteljesen begördült. A pionírok m^r messziről integettek, virágcsokrokat nyújtottak ki az ablakokon. S amikor kiszálltak a vonatból, 'a kis zenekar hangszerein egymás után hangzottak fel a szovjet és a magyar nép himnuszai. A pajtások vi- gyázzba álltak, tisztelegtek. Nem moccant senki. A magyar úttörők nevében Koncz Károly, a DISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte a kis szovjet vendégeket. „Ifjú Leninisták! Köszöntelek benneteket a magyar ifjúság nevében. Meggyőződésem, hogy ez a találkozó elmélyíti a magyar és a szovjet úttörők barátságát, — s amikor ezeket a szavakat mondotta, a kis pajtások ölelték, csókolták egymást. Koncz elvtárs szavaira kedves ismerősünk, a nemrég megyénkben járt Komszomol-küldöttség egyik lánytagja. Szemenyuk Avdotya, a küldöttség vezetőJlibei/'é záizLóeíka meglepő, de annál inkább melegítő sorokat olvashatott az ember: „Még a katonai díszszemle is elvesztette oly sokszor hivatalosan ünneples izét. Hát még a hurrázó tömegek! Mi mindenről beszéltek ezek a vidámságtól, boldogságtól ragyogó arcok! Olyan örömről, amelyet csak igazi testvérek erezhetnek egymás iránt... Ez a ragyogó fogadtatás a barátság és együttműködés, é ; béke melletti nagyszerű tüntetés volt, tiszteletadás egy hősi népnek s egyszersmind azonban tiszteletadás volt egy kiváló vezetőnek is, a nemzetközi Emelkednck az alapbérek, műszakilag megalapozott normák lépnek életbe július elsején az építőiparban Értekezletet tartottak az Építésügyi Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok és üzemek igazgatói, főmérnökei, párttitkárai, üzemi bizottsági elnökei, az építő-, fa és építőanyagipari dolgozók székházában. Az értekezleten Brutyó János, a szakszervezet elnöke tartott beszámolót. Ismertette az egyes munkák megváltozott bérkategóriáit, majd elmondotta, hogy az építőiparban és a téglaiparban július 1-től az eddig használatos statisztikai normák helyett je válaszolt. Az ungvári Komszomol-bizottság mosolygósarcú, szőkehajú lánytitkára köszönetét fejezte ki a kedves fogadtatásért és éltette a magyar és a szovjet úttörők barátságát; S ez a barátkozás ott iz- zott a gyermekszívekben; Itt is, ott is előkerültek a ceruzák, papírok, címeket írtak fel, örök barátságot kötöttek. Felkerültek, s gazdát cseréltek a jelvények, sok nyakkendő, sapka s a következő percekben bizony már nem lehetett észrevenni, melyik a magyar úttörő és melyik a szovjet pionír. Pálosi Gabriella nyíregyházi úttörő a szvol- javai Hestyén Margarétával barátkozott meg, s amint átölelték egymást, akkor kattant a filmfelvevőgép. Ilyen volt itt Záhonyban az a találkozó, mely után a szovjet pionírok megyét járó körútra indultak, hogy megismerkedjenek a magyar úttörőkkel. Ilyen volt az a búcsúztatás, amikor többi társával együtt Pálosi Gabriella is vonatba szállt, hogy szovjetföldre vigye a magyar úttörők sze- retetét. munkásmozgalom kiemelkedő katonájának...” Kedves családok telepedtek le a fák alatt, a bokrok tövén a sóstói erdőben. A papák és mamák lehúzták a cipőjüket, le- heveredtek a pokrócokra, a gyerekek először fészke- lödni kezdtek, aztán elszaladtak virágot szedni, lepkét kergetni, nagyokat futni az árnyas erdei ösvényeken. Később, amikor megéheztek, kipirult arccal jelentkeztek a vasárnapi szalámiért, a rántott csirke combjáért s két kézzel nyomták magukba az ételt még azok a lurkók is, akik otthon nyiigösködve műszakilag megalapozott normákat alkalmaznak. Az építőanyagipar több területén és az építőipar egyes munkanemeiben július 1-e után is a statisztikai normák maradnak érvényben, mert ezekre a munkafolyamatokra a műszaki normák még nem készültek el. A műszaki normák bevezetésével, valamint a statisztikai normarendezéssel egyidejűleg valamennyi vállalatnál felülvizsgálják a vállalati helyi normákat, a munkásállományba tartozó időbéres és prémiumos időbéres dolgozók bérét is. Ezeket szükség szerint úgy módosítják, hogy összhangba kerüljenek az országos normával dolgozók kerese- tével, A szakszervezet elnökei beszélt a gépkezelők bérezéséről, valamint az ala- csony keresetű havidíjasok fizetéséről is. Június 1-től azoknak a havidíjas dolgozóknak a fizetését is rendezik, akiknek eddigi illetménye 650 forint alatt volt. Ez a béremelés elsősorban’ a konyhai alkalmazottakat, takarítónőket, egyes őrszolgálati dolgozókat érinti. Ez a bérrendezés nem vonatkozik a darabbéres, illetve a p-emiumos-időbér- rendszerben dolgozókra, valamint azokra, akiknek a keresete a magasabb munkaidő miatt meghaladja a 650 forintot. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a vállalatoknál a norma- és bérrendezés időtartamára tanácsadó jellegű bér- és normabizottsa- gokat kell szervezni. A bizottságok kidolgozzák azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek elősegítik a minőség javulás. a bér- és a munkafegyelem megjavítását, az egyösszegű utalványozás széleskörű elterjesztését. esznek. A szülök és barátok pedig elővették a kártyát és vidáman csapkodták a lapokat. Mások betértek a Tölgyesbe egy pohár habzó sörre. Szép, békés hangulat derűje ült az emberek arcán. Mintha a nemzetközi élet nagy reménységének egyre tisztuló kék ege feszült volna a zöld erdő, a pihenő csaladok fölé, oltalmazó sátorként. Egy pajkos szélfióka felkapott valami papírdarabot, szalvétafélét, uzsonna csomagmaradványt, rátűzte az egyik bokorra, s az úgy libegett, lengett ott, mint valami fehér zászlócska. A béke, a tiszta szándék zászlócskája. SOLTÉSZJSTVÁN!