Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-20 / 143. szám

1956. június 20. szerda NÉPLAP Tanúsítsanak nagyobb önállóságot a vállalatok a kitüntető címek adományozásánál I____________________________ a balkányi Kossuth Termelőssövetkesetben A jó munka megbecsülést kíván. A szocialsta munka­verseny egyik fő mozgató rugója a versenyben élen­járók, a kiváló dolgozók megbecsülése. Ezt szolgál­ják' a különböző kitüntető címek s jutalmak is. S ík esetben megtörténik, hogy az elbírálás nerrt méltányos, és sérti a dolgozók igazság­érzetét. Ennek óka legtöbb­ször a sztahanovista szintek elavultsága, helytelen meg­állapítása, s hozzájárul a felettes szervek bizonyos közönyössége isi A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalatnál mintegy esztendeje húzódott, vajú­dott a dolgozók csaknem egyharmadát kitevő körzeti­szerelők és készenléti sze­relők sztahanóvista szint­jeinek elbírálása. Ezeket a dolgozókat havidíjas elszá­molásba vonták, s az addig részükre megállapított szin­tek természetszerűleg hasz­nálhatatlanokká váltak. Az átsorolás után országos kér­désként jelentkezett: ezután hogyan lehet munkájuk után kitüntetni ezeket a dolgozókat? A nyíregyházi áramszolgáltató is foglal­kozott a kérdéssel, annál is inkább, mert egy idő múlva a szerelők mind gyakrabban keresték meg a vezetőséget és panaszolták a sztahano­vista feltételek hiányát. A panaszuk teljesen jogos volt. Hiszen éppen ezek a munkások tartják kezüket a biztonságos áramszolgál­tatás ütőerén, tőlük függ el­sősorban az üzemzavarmen­tes energiaszolgáltatás, amely nemcsak az iparban és a mezőgazdaságban, ha­nem a lakosság mindennapi életében is eléggé fontos. És ezek között a munkások között olyan szerelők van­nak, mint Ling Béla, vagy Hojer Gyula, akik a dolgo­zó társaik, s az üzem veze­tősége véleménye szerint a legjobbak közé tartoznak. Még világosabbá teszi a képet a következő szám­adat: a vállalatnál 28 szta­hanovista, 15 kiváló dolgo­zó és 7 szakma kiváló dol­gozója kitüntetett van, s ezek között egyetlen körze­ti, vagy készenléti szerelő sincsen! Ez pedig olyan nyilvánvaló hiba, amely méltán követelte volna ré­Színház Három szabadtéri előadást tervez a Csokonai Színház Puccini Pillangókisasz- szony című operájával ven­dégszerepelt Nyíregyházán a szabadtéri színpadon a Debreceni Cspkonai Színház operatársulata. Régen várt előadás volt ez, mert saj­nos, nincs egyetlen olyan terme sem a városnak, ahol operaelőadást lehetne tarta­ni. Ezért hát a nyarat kell kihasználni, hogy a nyír­egyházi zenekultúra gazda­godására néhány ilyen él­ményben is részesülhessen a város közöhsége. Mert két­ségkívül élmény vol’ szá­munkra a Pillangókisasz- szony előadása. Ügy gondoljuk a Pillan­gókisasszony! meséjét nem szükséges elpondani, hiszen olyan közismert ореиа ez, melyből szinte naponta hal­lunk részleteket a rádió­ból. Ez az isinertség állította különösképpen nagv fe’adnt elé a debreceni operaművé­szeket. Hiszen az összeha- a konzul szerepében talán a gen a kiküszöbölést. Dicséretre méltó tehát a nyíregyházi áramszolgáltató bátor kezdeményezése; teg­napelőtt a vállalat vezető­sége, a pártszervezet, szak­szervezet és a műszakiak összevonásával megbeszé­lést tartott, s a korábban kistermelési értekezleten felvetődött javaslatok alap­ján kidolgozta mindezen érintett munkaterületek ki­tüntetési feltételeit, s azt felsőbb szervének jóváha­gyás végett megküldte. Ez­zel egyidőben azonban, a feltételeket már a körzeti szerelőknek, s készenléti szerelőknek is kiadta. He­lyes kibontakozása az ön­állóságnak, amely a feltéte­lek vizsgálatánál még in­kább kitűnik. A feltételek megszabását nehezítette az, hogy ezek a munkások nem teljesít­ménybérben dolgoznak, te­hát munkateljesítésük gépi­esen, nehezen, illetve se­hogyan sem bírálható el. Éppen ezért lettek havidíj­ban elszámolva. A vállalat mégis helyes módot talált. Olyan pontokat szabott a kitüntető címek és jutal­mak megérdemléséhez, ame­lyek tovább fokozzák a mi­nőség javítását, biztonságo­sabbá teszik az üzemmene­tet, kizárják a kontársá- got és közvetlenül a lakos­ság érdekeit szolgálják. E feltételek teljesítése egy­szerű módon bírálható, mé­résük semmiféle adminiszt­rációt nem igényel. Egyet­len példával rámutatunk: eddig sok esetben támadt kissebb üzemzavar abból az okból, hogy a szerelő elha­nyagolta a lakás csatlako­zó vezetékeinek utánfeszí- tését. Most feltételként van szabva, hogy minden bizto­síték csere alkalmával a csatlakozót is után-kell fe­szíteni. S hogy ezt elvégzi-e a körzeti szerelő? El, mert egyetlen ilyen üzemzavar előfordulása már kizáró ok. Lehet, hogy a gyakorlat rá fog mutatni e feltételek valamelyikének helytelensé­gére, ez azonban semmit nem von le a bátor kezde­ményezés érdeméből. A vál­lalat egy évi — állandóan fennállott — hibáját küszö­bölte ki a feltételek megte­remtésével. sonlítás lehetősége és a tu­dat alatti összehasonlítás szinte minden nézőben, hallgatóban benne él. És mégis élmény volt az opera bemutatása. Mert az elő­adás csaknem mindenben elérte a várt szintet. Bán Ibolya Cso-cso-szán szerepében kellemesen, szé­pen énekelt. A második fc'_ vonás nagy áriáját meg is kellett ismételnie. Talán csak annyit jegyzünk meg. és ez több művészre vo­natkozik, hogy hozzá van­nak szokva a zárt színház­szerű szerepléshez és így a finomságokat is ehhez mé­rik. A szabad téren az ilyen finomságok sajnos, néha el­vesznek. Partnere Oszvald Gyula, a Csokonai Színház ismert tenoristája a tőle megszokott teljesítményt nyújtotta. Nála is érezhető volt a szabad térhez nem szokottság.. Virágos Mihály Perzselő meleg, kókadtan pihenő növények, terebé­lyes árnyat adó fák alatt pihenő, ebédelő tagság ... Ilyen a kép déli 12 táján a balkányi Kossuth TSZ-ben. A közeli irodában ilyenkor mozgalmas élet folyik. Ez az az időpont, amikor köny­velő, brigádyezető, agronó­mus és elnök bejön a köz­pontba, s az esetleges prob­lémákat megbeszélik és ki­jelölik a soronlevő legsür­gősebb munkákat. Most éppen az elnök vi­szi a szót, a brigádvezető­höz beszél: — A csillagfürtből hala­déktalanul távolítsátok el a gyomokat, a feltörő napra­forgót, mert különben nem kapunk művelési előleget. — Pedig jól jönne hol­danként az a 100 forint, — veszi át a szót a könyvelő — éppen az aratásra kap­nánk meg. — Tehát 4 lányt be kell állítani holnap reggel, — in­tézkedik az elnök — azok egy-kettőre kitisztítják azt a 12 hold csillagfürtöt. A többiek pedig, — emeli fel hangját — a dohányföldre mennek... — Oda bizony már előbb is kellett volna... — emeli fel fejét a brigád­vezető is. — De ha nem volt rá emberünk. — sóhajt fel az elnök. — A csirásburgonyát megkapáltuk, a kukoricát meghúzattuk, oda is ember kellett. Azt sem hanyagol­hattuk el. Hisz igaz, ami igaz, kiszaladtunk már az időből, de talán nem kés­tünk sokat azzal a dohány­nyal ... A többiek jelentősen bó­logatnak, van a tekintetük­ben valami enyhe kételke­dés. Az elnök nem veszi ezt észre, és tovább beszél: — A jövő héten vághatja egy brigád a csibehurt, me­lyet zöldtakarmánynak ve­tettünk a 3 hold tök közé. Az lesz csak a jó takar­mány! Majd meglátják az elvtársak, hogy tejelnek et­től a tehenek! Aztán — húz­za meg kissé a szót — ha a csibehúr elfogy, ott lesz a csalamádé. — Ez valóban helyes — szól a brigádvezető. Az elnök cigarettára gyújt. — Más években a priz­mák és cséplő szérűk helye kihasználatlanul, parlagon legjobb volt az egész elő­adásban. Hangjának színe, melegsége szinte belopja magát a néző szívébe. Ki kell emelni még Goro, ház- zasságközvetítő szerepében Bán Elemért, aki igen reá­listafelfogásban mutatta be ezt az alakot. Suzuki (Ma- tolcsi Livia) szép zengésű alt hangja is emlékezetes marad. Valamennyi szerep­lő megérdemli a dicséretet, mert a hideg idő ellenére is minden igyekezetével azon volt ,hogy jó előadást nyújt­son a társulat. Sajnos, a debreceni operatársulat sem mentes az operaszínházak közös gyengeségétől. A szí­nészi játék náluk is gyenge. De a törekvés a színészi já­tékra meg van. Ezt mu­tatta Bán Elemér alakítása^ Még egy-két szót a zenekari kíséretről. A debreceni MÁV filharmonikus zene­kar megfelelő magas sztn- ' ten biztosította a sikert. Ta­hevert. Egész évben csak a gyom nőtt rajta. Pedig ez a terület, ha öszeadjuk, ki­tesz 2—3 holdat. Most leg­alább csalamádé terem ben­ne, s a tehenek takarmánya 1 hónapra biztosítva lesz. No, de lássunk munkához elvtársak — fejezi be az elnök a beszélgetést, s el­sőnek hagyja el az irodát. Kint még tüzel a nap­fény, a tagság fáradtan hü- söl az árnyékban. Fent a magasban kiter­jesztett szárnyakkal egy Miért nem válaszol az Állami Gazdaságok Igazgatósága ? A megyei tanács pa­naszirodája szívügyének tekinti a bejelentések, pa­naszok elintézését. Ügy­látszik, nem így az Álla­mi Gazdaságok Igazgató­sága. Sok olyan ügy van, melyben tájékoztatást és elintézést az igazgatóság­tól vár a panasziroda. B. Nagy János megyei ta­nácstagnál Zsurljai Györgyné nyírtass! lakos tett panaszt, hogy az ál­lami gazdaság a földjét elvette. Ezt a panaszt a megyei tanács még ja­nuár 6-án elküldte az Állami Gazdaságok Igaz­gatóságához, de tízszeri sürgetés után sem kapott választ. Ugyancsak B. Nagy elvtársnak tett pa­naszt Hegedűs Jánosné nyírtassi lakos, azért, hogy 3 kh. földjének használatáért nem fizet bért az állami gazdaság. Ezt az ügyet hétszer sür­gették eredménytelenül. Polcz János megyei ta­Jutalomban részesült a kállósemjéni községi tanács Nagy sikere s még na­gyobb eredménye lett a „tiszta határ” mozgalom­nak, amelyhez még az el­múlt év őszén megyénk egy egész sor községe csatlakozott. A vezetésben mindvégig a kállósemjé- niek igyekeznek élenjár­lán csak a zümmögő kórus­nál volt észrevehető a zene­kar és a kórus egymástól való elmaradása. Meg kell jegyezni, hogy ez is a vidéki operaszmliázak egyik baja. A kórusok általában nein erősségeiK az ilyen előadá­soknak. Mindent, összevetve, kelle­mes est volt. Éppen ezért nagyon ’érjek a Csokonai Színház következő előadá­sait. Még ezen a nyáron, a Trubadúrra’, az Álarcos эъ- lai és a Leányvásárral ké­szül hozr. к a szabadtéri színpadra a Csokona’ Szín­ház. Tehai. két operát és ■ yy operettet láthatunk a kö­zeljövőben. A zenekedvelő közönség biztosan megelége­déssel veszi tudomásul a színház tervét. Utóirat: Az első ilyen nagyszabású szabadtéri elő­adás volt az idén. Éppen ezért szükséges elmondani a következőket, az elkövetke­zendő előadások sikere biz­tosítása miatt. 1. A színpadot környező utak nem voltak lezárva és gólya köröz lustán, álmo­san. Az öreg Járó, az egyik legidősebb tsz-tag hanyat- fekve figyeli az eget. Csen­desen megszólal, amint megpillantja a gólyát: — Gyerünk emberek, mert nemsokára zivatar lesz! A tagság pedig megindul rendben, fegyelmezetten, hogy befejezze megkezdett munkáját. SEM SET ANDRÁS nácstagnál márciusban tett panaszt a vencsellői Szabadság TSZ elnöke és azóta négyszeri sürge­tésre sem adott választ az igazgatóság. Antal Pálné megyei tanácstaghoz Gá­bor Erzsébet tiszakóródi lakos munkabér ügyében fordult panasszal még de­cemberben. Kilencszer! sürgetés is hasztalan volt az igazgatóságnak. Gerő László panaszára sem adtak felvilágosítást, aki a Tiszaszalkai Állami Gazdaságban nem kapta meg munkabérét. Az el­intézést nyolc ízben sür­gette a megyei tanács. Vajon mivel magyaráz­za az Állami Gazdaság Igazgatósága, hogy a sok­sok sürgetésre nem vála­szol? Emberekről van szó, akik bizalommal for­dulnak tanácstagjainkhoz gondjaikkal, bajaikkal, segítséget remélve és várva. Szeretnénk, ha vá­laszolna az igazgatóság. ni. Ennek eredménye­képpen a kállósemjéni községi tanács, mint a „tiszta határ” mozgalom­ban a legjobb eredményt elért község, a napokban céljutalomban részesült. Madarász Istvánná, a Nagykállói Járási Tanács VB elnöke. így motorosok, sőt teher­autók is zavarták az elő­adást, pedig úgy értesül­tünk, hogy a megfelelő jendőri személyzetet kiküld, te a főosztály. Szeretnénk, ha a kővetkező előadások­nál az ilyen kellemetlensé­gektől megkímélnék mind a színészeket, mind a kö­zönséget. 2. A Jereván zenekara néha versenyre kelt a MÁV filharmonikus zenekarral, sőt még az operistákkal is. Sokszor a legszebb áriák alatt hangzott fel a zenekar bőgőjének brummogása. A Vendéglátó Vállalat gondot fordíthatott volna erre. 3. A hangszóró és általá­ban a hangerősítés nem volt megfelelő. Sokszor csak za­varta az előadást. Erre is fordítsanak nagyobb gondul a jövőben. 4. A szabadtéri színpadon büfé nem működik, ezt is hiányolta a közönség. De ennél még sokkal jobban hiányoznak a mellékhelyi­ségek. Szinte elképzelhetet­len tervezési és építési hiba ez, Válasz 3 levélre Miért van baj a kenyér minőségével a vásárosnaményi járásban ? A vásárosnaményi já­rás lakosainak kenyér­szükségletét a járásban lévő három kétkemencés üzemben sütik. A kenyér minősége esetenként azért! nem kielégítő, mert az üzemben dolgozóknak csak 30 százaléka szak-! munkás, a többi nemré­gen dolgozik a sütőipar­ban. s így kellő gyakor­lat hiányában munkájuk­ban zavar mutatkozik. A kenyér minőségére kiha­tással van az is, hogy a malom a sütőiparnak nem tud megfelelő minőségű! rozslisztet biztosítani, mert az őrlés nagyobb száza­lékban csirás terményből történik. Ez a hiányos­ság országos szinten meg­található. Nyíregyházán 1 is előfordul, hogy hiba van a kenyér minőségé­vel éppen a liszt miatt, pedig itt jobb szakembe­rek dolgoznak a sütőipar­ban. A kenyér minőségének biztosítása érdekében min­den sütőipar felé kiadott rozsliszttételt laborató­riumban vizsgáltatunk meg és ahol a liszt kifo­gásolható minőségű, ott a vállalat az esetenként megállapított százalékban keveri utasítás szerint a lisztet. Vásárosnamény- ban, ahol szakmunkás­hiány mutatkozik, igyek­szünk más területről szak­munkásokat átirányítani. Jelenleg egy nagykállói és egy nyíregyházi szak­munkás dolgozik ott. To­vábbá úgy igyekszünk se­gíteni, hogy a sütőiparban jó munkásoknak bizo­nyuló dolgozókat beta­níttatjuk szakmunkák végzésére. Háromévi gya­korlat után az ilyen dol­gozó vizsgát tehet a szak­mából. Ezen túlmenően évente 10—12 ipari tanu­lót szerződtet le a válla­lat. Az élelmiszeripari osztálynak gondja van rá, hogy a vásárosnamé­nyi járás lakosai jóminő- ségű kenyeret kapjanak. Nemes Imre osztályvezető. Javult a henyél minősége a Nyírbátori Sütőipari Vállalatnál A nyírbogát! dolgozók nevében panaszos levelet írtam pár hónappal ez­előtt, melyet a Néplap kö­zölt. A Nyírbátori Sütő­ipari Vállalat megszívlel­te a bírálatot. Rendsze­resen- megkapjuk azóta a kenyeret és a kenyér mi­nősége is sokat javult. — Fügedi Imre. Bököny község interurban vonalat kap A Néplap május 24-én megjelent „Építsenek in- terurbán vonalat az el- dugottabb helyekre is” c. cikkével kapcsolatban Ba­logh Imre geszterédi la­kos javaslatára válaszo­lom, hogy mivel Bököny község kereskedelmi és mezőgazdasági forgalma Téglás felé irányul, szük­ségesnek látszik a két község közötti távbeiszélő- összeköttetés kiépítése. A vonal létesítésére vonat-; kozó tervet elkészítem és 1957. évre megvalósításra javaslom a posta vezér­igazgatóságnak. Dr. Deák Ignác posta igazgató, Debrecen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom