Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-02 / 128. szám

1956. június 2, szombat NÉPLAP Elénk párosverseny a fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei között Üdvözlő beszédek Ungeni határállomáson Tito és kísérete odaérkezésekor A kölesei és a botpaládi Petőfi Termelőszövetkezet még a tél folyamán párós- Verseny szerződési íJi alá az idei munkák jó végzé­sére, a terméshozamok nö­velésére. Egy héttel ezelőtt a kölesei Petőfiből bizottság érkezett a botpalád! szövet­kezeti versenytársakhoz. A látottak után hazatérve, a bizottság közölte, nogy igen komoly versenytársakkal állnak szemben. A' legna­gyobb szervezettségre, mun­kafegyelemre van (szükség, ha nem akarnak a botpalá­énak előtt szégyenbe marad­ni. I Május 27-én a kölesei Pe- 1öf. TSZ-nél jelentkeztek a versenytársak. Sajnos, az idő nagyban akadályozta a pontos értékelő munkát. De a vendégek nem, akartak hiába időt veszteni és igye­keztek mindent megfigyel, ni. Megállapítottak, hogy a gyümölcsös különösen szép, jól gondozott: a négy­zetesen vetett kukorica bár­melyik irányból nézve egyenletesen sorol; gyönyö­rűen fejlődnek á naposcsi­bék; örvendetesen emelke­dik a napi tejhozam-meny- nyiség. A verseny jelenlegi állá­sának értékelésére azonban nem került sor, mivel idő­közben a jánkmajtisi Petőfi és a szatmárcsekei Lenin is < satlakozását jelentette be azzal a kívánsággal, hogy az értékelés során az ő eredményeiket is vegyék alapul. Ehhez pedig arra van szükség, hogy rövid időn belül szintén látogatás történjen a két csatlakozó tsz-riél. S ezt’ az elhatáro­zást kölcsönösén azzal egé­szítették ki, högy a látoga­tásra egyénieket is meghív­nak, és helyet! adnak szá­mukra a zsűri bizottságban Komoly viták a pontozás körül tiszabecsi Rákóczi A pontozás során komoly viták ke- amelyek abból kintése a részéről. azonban letkeztek. adódtak, hogy mindkét ter­melőszövetkezetnél igen ko- a versenyt és a legjobb molyán veszik mindenképpen eredményekre törekszenek. Ez az egészséges vita és jó­zan törekvés pedig éppen annak a biztosítéka, hogy mind a két tsz. valóban jó eredményeket érhessen el a termelés minden vonalán. Szerencsés megtiszteltetés a fentiekhez Június 3-án hasonlóan — párosverseny­ben álló — tsz-ek bizottsá­gai látogatnak el a tisza- becsi Rákóczi, a kérsemjéni Űttörő, a kisszekeres! Előre és a csaholci Lenin termelő- szövetkezetekbe. A szövet­kezetek közötti párosver­seny értékelések tsz. látogatással egybekötve. A bizottságok­ba ugyanis a legjobb egyéni dolgozó parasztok is kapcsolódnak, akik ezt a fontos mukra nézve megtisztelte­tésnek veszik. meghívást egyben lesznek be­szá­Törődjenek többet a versennyel a községi tanácsok is! A járás területén a köz- rás ségek is párosversenyben állnak egymással. Tudják, hogy a becsületes vetélke­dés olyan erő, amelyet a munkák folyamatos és jó elvégzésében feltétlenül hasznosítani lehet. Éppen ezért, az egyéni dolgozó parasztok között is nap-nap után fokozódnak az ered­mények, új munkasikereket érnek el. De azt azonban az egyéni gazdák már haszta­lan " akarják megtudni a já­legtöbb községében, hogy tulajdonképpen hol tartanak: elől járnak-e, vagy lemaradtak. Ennek pe­dig az az oka, hogy a köz­ségi tanácsok akadozva, nem kielégítően és főleg nem elég gyorsan értékelik a községek közötti páros­versenyeket. Dunai Zoltán, a fehérgyarmati Járási Tanács szöv. csop. veze­tőjének levele nyomán. Tornyospálca iskolát kér Teljes lendülettel folyik a párosverseny a milotai Üj Elet és a tis?abecsi Rákóczi termelőszövetkezetek között. Egyik sem akar gyenge ver­senytársnak bizonyulni és a másiknak olcsón engedni át a győzelmet. A milotai Új Élet TSZ- nél ugyancsak május 27-én történt meg; a helyzet átte­А II. ötéves terv irányel­veit kisgyűléseken ismertet­tük a község dolgozóival, és nyilvános pártnapon vitat­tuk meg, hogy milyen fel­adatokat kell а П . ötéves tervben Tornyospálcán meg­oldani. A vitában felszóla­lók majdnem mindegyike felvetette az iskolaépítés kérdését. Tornyospálcán ugyanis 500 általános is­kolás gyerek van. a tanuló csoportok száma 18. viszont csak 6 tanteremmel és 3 szükség tanteremmel (párt­helyiség, omladozó, régi postaépület) rendelkezünk Nincs így állandó helye a párt- és a DlSZ-szervezet- nek. de a mozinak és a kul- túrháznak sem. Az úttörő­foglalkozásokat is csak a szabadban tarthatjuk. Szük­séges lenne tehát a 8 tan­termes iskola felépítése. A jelenlegiből szertárnak, út­törőháznak, nevelői szobá­nak, DISZ- és párthelviség­I nek lehetne otthont adni. A (másik javaslat a vezetékes rádió-hálózat kiépítése. Míg 1945 előtt Tornyospálcán senkinek sem volt rádiója — ma 100-nál is több dol­gozó parasztnak van és mind az ezer család — aki | a faluban él — szeretné, ha ! bevezettethetné a rádiót. U n g e n i (TASZSZ) Mint már jelentettük, június 1-én reggel Ungeni határállo­másra érkezett az a külön­vonat, amelyen Tito Jugo­szláv Köztársasági elnök, felesége és kísérete hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba utazik. Tito elnök megérkezése alkalmából a határállomá­son népes gyűlést tartottak Ungeni város és a környék­beli falvak sokezer főnyi lakosságának részvételével. Az érkezőket N. A. Scselokov, a Moldva SZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese üdvözölte. Joszip Broz Tito elnök válaszbeszédében többek között a következőket mon­dotta: Kedves elvtársak, kedves barátaim! Üdvözlöm a Moldva Köz­társaság és a nagy Szovjet­unió dolgozóit, Jugoszlávia dolgozóinak legjobb kíván­ságait hoztuk magunkkal. Egy év telt el azóta, hogy Hruscsov és Bulganyin elv_ társak tárgyalásokat foly­tattak velünk Belgrádban és e tárgyalásokon vala­mennyien igyekeztünk mindazt kiküszöbölni, ami kellemetlen dolog volt kö­zöttünk a háború után.* Moszkvában tovább foly­tatjuk a megbeszéléseket, hogy a legőszintébb barát­ságot teremtsük meg a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között. Jugoszlávia népei az önök legjobb szö­vetségesei és barátai voltak a háború éveiben. Jugo­Barkóczi István | szlávia népei e nagy küz- Tornyospalea. (delemben minden tőlük tel­hetőt elkövettek, vállvetve harcoltak a közös ellenség, a fasiszta hódítók ellen, hogy a magük részéről is hozzájáruljanak ahhoz, hogy az emberiség megszabadul­jon leggonoszabb ellensé­gétől. Az a meggyőződésem, hogy mostani látogatásunk nemcsak a Szovjetunió és Jugoszlávia népeire nézve lesz nagy jelentőségű, hanem a világ békéjének megszi­lárdítása és valamennyi nép baráti együttműködése szempontjából is. D. T. Sepilov a Szovjetunió új külügyminisztere A moszkvai rádió jelenti: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, tel­jesítette V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa első elnökhelyettesé­nek kérését, hogy mentse fel a Szovjetunió külügy­miniszterének tisztsége alól.; A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége El- Т. Sepilovot nevezte ki 8' Szovjetunió küHigytnteáMM terévé. Román szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba ' A SZÖVOSZ meghívásá- j ra többnapos magyarországi j tartózkodásra hazánkba ér. íkezett Dumitru Dumitrescu, a Román Fogyasztási Szö­vetkezetek Központi Fel. ügyelőbizotságának elnöke és Armand Adler, a köz­I ponti szövetség osztályve­zetője. Magyarországi tar­tózkodásuk alkalmával' meglátogatnak több föld- művesszövetkezetet és ki­cserélik tapasztalataikat á 1 magyar szövetkezeti veze­tőkkel. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Állomok kormányéból a szükséges intézkedéseket Angliába utazott a Magyar Állami Népi Együttes Pénteken reggel a Keleti, pályaudvarról indult él angliai vendégszereplésére a Magyar Állami Népi Együttes. A százharminc­tagú együttes június 4-től hat héten át szerepel Lon­donban, s több mint negy­ven alkalommal mutatja be műsorát az angol közönség­nek. A londoni szereplés után a magyar művészek Olaszországba utaznak, ahol résztvesznek a július 17—22-e között Genovában megrendezésre kerülő nem. zetközi táncfesztiválon. Az Állami Népi Együttest angliai vendégszereplésére elkísérte Kállai Gyula nép­művelési miniszterhelyettes. A.Z együttes búcsúztatá­sára megjelentek kulturális életünk képviselői. Moszkva, (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisz- ( tériuma a szovjet kormány megbízásából ez év május ! 29-én jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok kormányához, amelyben többek között ezt írja: Ez év április 22-én a Né­met Demokratikus Köztár­saság területén Berlin ame­rikai szektorával szomszé- | dos Alt-Glienicke kerület- ben alagútat találtak, ame_ I lyet az amerikai szolgalat ' ásatott a szovjet csapatok távközlési vonalaihoz, vala­mint a Német Demokrati­kus köztársaság távközlési vonalaihoz, és felszerelte azt telefonbeszélgetések fel­jegyzésére és állandó lehall­gatására szolgáló készülék kekkel és berendezésekkel- ; Bár az alagút felfedezése (óta már egy hónap telt el, • az Európában állomásozó ' amerikai katonai hatóságok I mindezideig nem tették meg a nyugat-berlini amerikai, szervek megengedhetetlen akcióinak kinyomozására és a bűnösök megbüntetésére. A szovjet kormány fel­hívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét a. tényekre és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormá­nya megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy fele­lősségre vonhassák a bűnö­söket és kizárttá tegyék a?.' ilyenfajta akciók jövőbem megismétlődését. A Minisztertanács hatá­rozata szerint az 1956. évi június hó 3-tól szeptember hó 30-ig terjedő időszakra nyári időszámítást kell be­vezetni. Június 3-án két órakor az órákat három órára kell előreigazitani, szeptember 30-án három órakor pedig az órákat kettő órára kell visszaigazítani. A csodálatos szőttesek hazájában 4 Itt illegeti magát a fa- ■ lucska kisebb és na­gyobb házéival és végtelen­nek tűnő utcájával T:sza- bercel és Búj között. Az egész nagy területen végte­len a csendesség. Déi van. Faszabon, a csodálatos szőt­tesek hazájában, amelynek furcsa neyével a magyarok mellett sók-sok idegen is­merkedett meg. Legutóbb Törökország, amelynek la­kói szeretettel fogják kézbe az üzletekben megjelent újdonságbt, s csak onnan tájékozódnak a származásé, tói, ha meglátják a felírást: ..Made in Hungary“. A szőt­tesbe foglalt gondolatok minden mástól eltérő sajá­tos vonásai híressé tette ezt a 376 családból álló közsé­get. Az a hírnév azonban, amelynek mostanában ré­szesei a paszabiak, nemcsak a szőttesnek köszönhető. Az elmúlt évben elsők lettek az ország ezer és ezer köz­ségei főzött a paszabiak. Erről beszélnek még sokáig a kultúrotthonban, az óvo­dában, a földeken, a kes- kenyvasút sínéi, a símalútű Tisza mellett. Szóljanak hát i a díszesen bekötött papír­lapocskák, amelyek szép dolgokat mondanak el. s amelyeket bárki megtalál­hat a valóságban. E köny­mérés alapján a tanácsta­gok úgy látták, hogy 42.360 forint értékű helyi elfekvő és egyéb anyagot tudunk felhasználni. A kisgyűlése­vecske fedelén csupán eny- nyi szerepel: „PASZAB KÖZSÉG 1955. ÉVI FEJLESZTÉSI TERVE“ IVl i érdekesség lehet egy ilyen felírásban — gondolhatja az olvasó. Hisz a megye minden községe készített hasonlót, ha nem is kötötték azt be ilyen gondosan. Olyan község sem akad, ahol ne vettek volna tervbe útjavítást, kút­fúrást, járdaépítést, kultúr- otthont, orvosi rendelőt, vagy nevelői lakást. Az ol­vasónak ez esetben igaza van. Ezek a lapocskák ar­ról beszélnek, hogy: így le­het szinte a semmiből, a dolgozó emberek gondjai­ból, közös akaratából vég­hezvinni nagy dolgokat. Most pedig beszéljen a már vérehajtott terv: „A társadalmi munkák elvégzésére rendelkezésünk­re áll 200 fogat és 300 gya- loamunkás. A aondos fel­ken a lakosság 200.000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát vállalt. Rendelkezésünk­re áll 12.500 forintos köz­séggazdálkodási megtakarí­tás ' — így mérték fel mennyit építhetnek, milyen legyen á községfejlesztés, melyek a legfontosabb tennivalók. A tervben bolt­bővítés, kútjavítás. olaj, cseretelep létesítése, csator­názás. átereszek építése, bekötőút, útjavítás. 92 000 facsemete elültetése, kultúr­terem létesítése, idény nap­közi otthon életrehívása szerepelt. „Feldolgozzuk a község I történetét, kiállítást rende- I zünk a szőttesekből, tánc­csoportot alakítunk, kirán­dulunk a Hegyal.ára. va­sárnap délelőtti filmvetíté­seket szervezünk az ifjúság részére, műsoros előadások bevételéből segítjük az öre­gekét. betegeket.. ■ " \’em lehet leírni min- dent, amit a pasza­biak albuma tartalmaz. Csak annyit még erről, hogy a könyvecskében szereplő feladat mindegyikét megol­dották. Többet annál. A napközi otthon játékuk az általános iskolások techni­kai szakköre faragta nagy szeretettel, a lakosság adta a felszerelést. Asztalokat, székeket, az utolsó virág­cserépig. Van már labda­rúgó, röplabda, atlétikai sportkörük. A község egyik mocsaras területéről egész­séges utcába költöztek a vályogvető cigányok, akik­nek házhelyeit, sokszor még az anyagot is a lakosság, a tanácstagok, a végrehajtó bizottság adta. Természet­tudományos, történelmi es agrotechnikai ismertető elő. adások váltották egymást, s nem vártak csodára, nem kellett megyei előadó. Az agronómus, a tanító, a ta­nácselnök beszélt... és na­gyon sokan hallgatták. Az előadások, beszélgeté­sek nem maradtak hatás­talanok. A község fejlesztésé­nek egyik igen fontos része volt a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránti vágy magvának elhintcse. És mi történt? Azok az emberek, akiknek akaratá­ból ez a terv elkészült, az­zal tették rá a pecsétet ezekre a lapokra hogy a 42 tagú szövetkezet több mint mégegyszerarmytra nőtt. így lett országosan első a községfejlesztési terv végre­hajtásában Paszab kisközség lakossága. (Kár, hogy a megígért jutalom ezért a jáj’ás hibájából elmaiadt.) Községfejlesztési pénzhozzá­járulás nélkül, saját erőből. Paszab így éli a maga éle­tét. Itt nem szégyellnek ta­nulni. A törvényt mindenki ismeri, azt mondják: azért van 29 tanácstag hogy is­mét tesse azokat. Még azt is a könyvek mondják el, hogy itt soha nem volt vég­rehajtás, sem adóhátralé­kért, sem beadási hátralé­kért. Senki nem engedné, hogy szomszédja'., falubeli­jét. azaz az egész falut ilyen szégyen érje. Az egymásról való gon­doskodást, a segítést a gyer­mekek már az iskolában, megtanulják. Bocsánat. A község terve arról is gon­doskodott, hogy még koráb­ban. Ezért tették állandóvá ez évben a napközi otthont, ahol negyvennél is több kis száj énekel, dalol a szép szülőföldről, a kormos kis Bencéről és sok másról. idén is javítanak utat, * építenek járdát, hi­dat. Két teremmel bővilik az iskolát, játszóteret csinál­tak. A társadalmi munka értéke ez évben 333 ezer 200 forint. Most június ele­jén már 180 ezer 200 forint értékű munkát elvégeztek. Nem azért, mert ha már tervbevették, hát kötelessé­gük megcsinálni. Inkább így lehetne megfogalmazni: nagyon kellettek ezek, azért vették tervbe. Talán azért sikerülnek itt olyan jól a tervek, mert ilyen a légkör? Vagy mert a dolgozók szeretik a ta­nácstagokat, a tanács vég­rehajtó bizottságának tag­jait? Baílai András tanács- I tag ezt így fogalmazta (meg: „Ott, az a felirat a falon mindent kifejez“ — és ujjú­val a kacskaringós betűk felé intett: „A tanácstagok a választók akaratát képvi­selik." КОРКА JÁNOS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom