Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-17 / 141. szám

június 17, vasárnap •.'!вввивввяиии| N E t* L a t‘ Л második ötéves terv útján A Gyulatanyai Micsurin Agrártudományi Szakkör tagjainak javaslatai a megyei tervelőirányzathoz Több segítséget kérnek a téesz előkészítő bizottságok! Szakkörünk az elmúlt na­pokban megvitatta a me­gyei tervelőirányzatnak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó részét Ennek so­rán többek között a követ­kező javaslatok hangzottak el: Sváb Jánosné tudományos munkatárs azt javasolta, hogy az egyszikűek ellen sikeresen alkalmazható gyomirtószer gyártását any- nyira fokozzák, hogy a me gve területén lévő összes ifasor le permetezésére legyen elegendő az egyéb célra tör­ténő felhasználás mellett. Természetesen a fasora- ' kát permetezzék is le, mert ezzel elősegítjük kultúrnövényeink gyom­talanítását. 'Ezzel a különböző növényi és állati kártevők ellem vé­dekezés könnyebb lenne. Gergelyffy Miklós ve­zető agronómus a szak­embereknek több önál­lóságot és hatáskört kíván. Például a cukorrépa egy részének kézi kapálását a A nyíregyházi villanyte­lep arról volt yilágéletében híres a szakmabeliek kö­zött, hogy mérhetetlenül drágán dolgozik. Amíg az országos körhálózat áramá­nak kilowattjai 24 és fél fil­lér, addig a nyíregyházi te­lep azt három-négyszeres áron állította elő. Természetesen ennek meg vannak a maga okai is. — Rossz, öreg fölszerelés állt rendelkezésre. A kazánok .régiek — nem lehetett ve­lük gazdaságosan dolgozni. Ot év alatt milliók Már évek óta egy fa hű­it ótorony akadályozta a ka­pacitásnövelést a telepen. Ezt ki kellett I cserélni, hogy jobb Jegyen a munka. Meg­történt. Egy millió forintot költöttek tS. A következő esztendőkben — 1952—53-lian — a régi, rossz hatásfokú kazánokat cserélték ki, ’ illetve átépí­tették olajfűtésű kazánokra. Az átépítéssel együtt növel­ték a kapacitást is és egyút­tal nagyobb gondot fordí­tottak arra is, hogy a régi­nél sokkal egészségesebb munkakörülményeket te­remtsenek a fűtőknek. Ez ugyancsak körülbelül egy millió forintba került. Az új olajfűtésű kazá­nokhoz — amelyet pakurá­val fűtenek — két pakura­tárolót is kellett építeni. — Építettek még egy szi­vattyúházat js, hogy köny- nyebbé tegyék a mun­kát. (Ez újra mintegy egy­millió forint.) — Mindezek után — il­letve közben — hozzáfog­tak egy kút építéséhez is. Erre azért volt szükség, mert a kajánokhoz és а !gőzfejlesztés;hez szükséges vizet hosszú éveken ke­resztül a telep mellett el­folyó csatornából nyerték. 1953-ban építettek egy ku­tat. majd 54—55-ben egy másikat is. Most már volt két kútja is a villanyte­lepnek — amiért több mint félmillió forintot fizettek. Kétségtelön. hogy mind­ezek a beruházások szüksé­gesek egy I olyan telepen, telső szervek a terv felül­vizsgálata alkalmával nem hagyták jóvá, csak a sa ra­bolást és az egyelést. Pe­dig olyan területről van szó, amelyét géppel nem lehet kapálni. Több ilyen­féle megkötöttség van, ame­lyek végeredményben vagy szabálytalanságra vezetnek, vagy a többtermelésr gátol­ják. Nem kell félni a na­gyobb önállóságtól, mert az­zal nagyobb a felelősség is. Balogh Pál állattenyész­tési agronómus: Nagyobb gondot kell fordítani a szakszerű trágyakezelésre a ter­melőszövetkezeteknél és főleg az egyénileg gaz­dálkodóknál. A községi agronómusok több szakmai tanáccsal és udvarszemlék tartásával hassanak az egyéniekre. A termelőszövetkezeti agro- nómusoknak ne csak javas­lati lehetőségeik legyenek, hanem utasítási jogkörük is a szakmájuk területén. Csak ilyen módon biztosítható a Szükséges-e további milliót költeni ci nyíregyházi villanytelepre? ahol rossz, elavult a beren­dezés és gazdaságosabbá akarják tenni a munkát. Azonban a nyíregyházi villanytelep nem gazdasá­gos és hogy a beruházások által sem lett azzá, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már több mint egy esztendeje hideg, illetve melegtartalékra lett állítva. Ez annyit jelent, hogy További százezrek beruházása A nyíregyházi villanyte­lepnek nincs ötéves terve. Nincs, mert terve csak an­nak a vállalatnak, üzemnek lehet, ahol termelés folyik, vagy ahol várható, hogy az lesz. Itt nem igen lesz. — Azonban mégis lesz beru­házás. Lesz, márcsak azért is, mert a hideg-melegre állított villany telepről kapja a gőzt a dohányfermentáló. Csakhogy ezzel is baj van. Drága a gőzfejlesztés is, ugyanúgy, mint áz áram. Míg az ország nagyobbik részén egy tonna góz előál­lítása 30—50 forint, itt a dohánygyár több mint 100 forintért kap egy tonnát. Tehát mi a teendő? Olcsób­bá kell tenni a gőzterme­lést. Ehhez azonban nem volt elég az első ötéves terv többmillió forintos beruhá­zása — újabb, több mint félmilliós beruházással lé­tesíteni akarnak ezévben és a következőben egy ellen­A TISZATELEKI TANÁCSÜLÉSEN HANGZOTT EL A tiszateleki községi ta­nács e havi ülésén a nö­vényápolási munkák előké­születe került napirendre. A végrehajtóbizettság be­számolt arról, hegy az első kapálás minden növényfé­leségnél megtörtént, sőt a második kapálásnál is szé­pek az eredmények. De hogy az aratásra teljes egé­szében elvégezzék, a végre­hajtó bizottság kéréssel for­dult a tanácstagokhoz: va­lamennyi tanácstag láto- talajerő visszapótlása és a szakszerű gazdálkodás. Csomós Árpád üzemgaz­dász: Több lehetőséget óhajt a szakemberek tovább­képzésére. Szakmai vitanapokat javasol megyei szinten s azt ké­ri, hogy a tudományos kutatók munkáját kí­sérjék figyelemmel. Bálint Sándor tudomá­nyos s. munkatárs: A szakirodalom és a sajtó rendszeresen fog­lalkozzon a kísérleti in­tézetek újabb eredmé­nyeivel. A tangazdaságok legyenek valóban élenjáró gazdasá­gok a többi gazdaságokkal szemben, ahol korunk leg- haladottabb agro- és zoo- technikai módszereit alkal­mazzák. Létesítsenek be­mutató kerteket, ahol a tsz- vezetők és a megye agro- nómusai részére rendszere­sen tartsanak gyakorlati be­mutatókat. Németh György vezető kutató: áramfejlesztésre nincs szük­ség, csak abban az esetben szolgáltat áramot, ha az országos körhálózaton belül valamelyik telep hiba miatt kevesebb áramot tud szol­gáltatni. A nagy beruházá­sok ellenére — még most is mintegy háromszoros áron adja az áramot. És mindez már tudott dolog volt az elmúlt esztendőben is. nyomásos turbinát. Ezzel úgy gondolják, hogy meg­oldhatják a problémát, hi­szen nem adnak ezután élesgőzt a dohánygyárnak — így olcsóbbá válik egy tonna gőz, sőt még ára­mot is szolgáltathatnak. De vajon szükség van-e erre? Melyik a gazdaságosabb Ezek az adatok kétségte­lenül azt bizonyítják, hogy nem gazdaságos a nyíregy­házi villanytelep működte­tése. Vegyük még azt szá­mításba, hogy rövidesen bekapcsolódik az áramszol­gáltatásba a Tiszalöki Víz­mű, felépül Nyíregyháza határában a 100-as állomás. Tehát semmiképpen sem szükséges továbbfejleszteni — milliókat költeni — a villanytelepre, amikor drá­gán termeli az áramot. Gőzfejlesztéséhez is újabb többszázezer forintos beru­házásra van szükség, ami jól halad a kapálás, a tanácsiatok meglátogatják a gazdákat, aratás előtti határszemle, miért nincs zsír, szalonna a földművesszövetkezeti boltokban gassa meg a kerületében lévő gazdákat. Határozat született arra, hegy egy bizottság az ara­tás megkezdése előtt határ­szemlét fog végezni, ellen­őrzi, hegy minden növény megkapta-e a szükséges ápolást. Az aratásra .való felké­szülésnél elsősorban a föld­művesszövetkezet munká­ját értékelte a tanácsülés és megállapította, hogy sú­lyos hibát követett el a i Növekvő igényeinket a meglévő adottságok nagyobb mérvű kihasználásával le­het elsősorban kielégíteni: jobb és több árut, élelmet követel dolgozó népünk életkörülményeinek foko­zott javulásával. Az ipar­ban a termelés emelését és egyben a termelvény elő­állításának költségcsökken­tését szolgálja a gépesítés, a mezőgazdaságban a kor­szerű gazdálkodás. A mű­velhető terület nagysága számottevően már nem nö­vekedhet, változtatni kell tehát a módszereken. A má­sodik ötéves terv irányelve szerint a mezőgazdasági többtermelést nagyrészt szo­cialista szektornak kell el­érnie mint olyannak, mely­nek nagymértékben le­het még fejlődnie. Nyilvánvaló, hogy ezek után a legelső feladat: meg­változtatni a mezőgazdaság termelési képét, felvilágosí­tani, meggyőzni a dolgozó parasztokat, hogy hagyja­nak fel avult módszereik­kel, lépjenek termelőszö­vetkezetbe. Megtettünk-e minden szükséges lépést, hogy me­gyénkben is sikeresen vég­rehajtsuk a második ötéves j tervet? Felelet erre a megyénk- ’ ben tartózkodó román, kül­döttség véleménye: a ter­melőszövetkezeti mozgalom feltételei jók, de hiányzik a siker biztosítéka, az állandó, szüntelen segítségnyújtás. Számtalan előkészítő bi­zottság van megyénkben; mindmegannyi ígéret. A baktalórántházi előkészítő bizottságban öt dolgozó kö­zépparaszt van. Szinte vala­mennyi előkészítő bizottság helyzetét vázolják, amikor arról panaszkodnak, hogy megalakulásuk óta (ez év áprilisa) nem foglalkoztak velük, nem segíti őket egy- egy szélesebblátókörű járá­si vagy megyei vezető. Kü­lönösen a tiszalöki és máté­szalkai járásokban hiány­zik a szervező munka. Ezek a megalakult és élő előké­szítő bizottságok várják a segítséget, hiszen a feltéte­leik megvannak arra, hogy taglétszámuk meghárom­szorozódjon. Hibásak meglévő termelő­szövetkezeteink tagjai is. Nem egyedülálló jelenség az. ami a mátészalkai Zalka Máté Termelőszövetkezetnél tapasztalható. Itt ugyanis a tagság a szorgos munkára való hivatkozással elhanya­golja a szervezést, nem küld népnevelőt a dolgozó esyéni parasztok közé. Hogy ez az érvelés meny­nyire nem helytálló, bizo­nyítja az az egyszerű tény, hogy az ilyen elhanyagolt szervezést július-auguztus- ban igyekszenek pótolni, amikor pedig tudvalevőleg sokkal több a munka. Hiba még nem utolsó sor­ban az, hogy sokan hisz­nek annak a lábrakapott véleménynek: minden egyé­ni dolgozó paraszt ismeri saját falujának téeszét. Ép­pen ezért az egyéni dolgozó parasztok látogatását távoli vidékek téeszeibe szervezik. Megtörténik, hogy nem azo­nos adottságú termelőszö­vetkezetbe látogatnak el. s így annak eredményét nem kaocsolják saját lehetősé­geikhez. Laskodról mintegy negyven főnyi látogató te­kintette meg a tiszadobi Táncsics Termelőszövetke­zetet. A látogatók kát fő kivételével mind téesz-tagok voltak. (Első hiba.) A talaj­adottság más. más a terme­lési mód. (Második hiba.) A csillagfürt termeszté­sét minden állami gaz­daság, termelőszövet­kezet és egyénileg dol­gozó sokkal jobban ka­rolja fel, mert nemcsak zöldtrágyának alkal­mazható, hanem takar­mánynak is. Most időszerű a tarlóvetésű csillagfürt vetéséről beszél­ni. Szükséges mind a ta­lajerő visszapótlása, mind az állatállomány takarmá­nyozása szempontjából mi­nél több csillagfürtöt vetni. Hokk György üzemi párt­titkár: Több látogató csoportot kell szervezni olyan gazdaságokba, ahol tu­dományos kísérleti mun­ka folyik és korszerű módszereket helyesen és eredményesen alkalmaznak. E látogató csoportok egyrészt maguk is megismerik, másrészt pedig szószólói lesznek az új módszerek terjesztésé­nek. Bodnár György Gyula tanya. A dohánygyárnak mind­össze öt tonna gőzi-e van szüksége. Mivel drágán kapják, komolyan foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy maguk állítsák azt elő. Érdemes is, hiszen így nagymértékben csökkent­hetik az önköltséget. Az a tervük: egy kazán segítsé­gével elő tudják maguk is állítani a szükséges gőz­mennyiséget és akkor nin­csenek a villanytelepre utalva, nem kell annak hi­degre állítás alatt is azért fűteni a kazánokat, hogy gőzt állítsanak elő. Gaz­daságosabb is volna a saját gőz előállítása, mivel a nagyra méretezett csövek­ben sok kárba vész a hosz- szú úton, amíg a gyárba ér. 9 • elkerülhető a dohánygyá­riak javaslatával, azzal, hogy a vilianytelep egy ka­zánjának a beépítésével magUK állítják elő a szük­séges gázmennyiséget. Érdemes ezzel foglalkozni a Vegyi- és Energiaügyi Minisztérium Villamosener­giaipari Főigazgatóságán is. Meg kell vizsgálni, melyik a kifizetőbb és takarítsuk meg forintjainkat a felesle­ges beruházások mellőzésé­vel. (balasz.) földművesszövetkezet veze­tősége akkor, amikor nem biztosította télen szabadfel­vásárlásból a nyári zsír, szalonna szükségletet. Je­lenleg sincs sem zsír, sem szalonna a földművesszö­vetkezet boltjában. A ta­nácsülés megbízta a föld- művesszövetkezatet, hegy az aratás megkezdéséig gondoskodjon zsírról, sza­lonnáról és minden ipari cikkről. (A laskodiak kijelentették: „Mi ezt az eredményt úgy­sem érhetjük el, hol van nekünk ekkora földünk, ilyen fejlett állattenyész­tésünk?“ A látogatás elérte célját? Nem. Bámulatot kel­tett, némi tapasztalatot nyújtott, de nem mérhető össze a baktai látogatással mégsem. Baktalórántházán az előkészítő bizottság az egyéni dolgozó parasztokkal együtt meglátogatta az Út­törő TSZ-et. Kiderült, hogy az egyéniek nem ismerték a termelőszövetkezetet, s olyan gondolatokat ébresz­tett a tapasztalat, amely­nek feltétlenül meg lesz a gyümölcse. Nem lehet elég-' g<í hangsúlyozni: főleg a helyi látogatások értéke­sek! A vásárosnaményi járás­ban már megindult a he­lyes munka. Június van, nincs idő már a tárgyalásra, tenni kell! A sok tárgyalás­nak bizonytalan az ered­ménye. Példa erre a nemré­gen rendezett traktoros na­pok lefolyása, amely napo­kat egy-két gépállomás ki­vételével általában nem si­került sikeres szervezéssel összekötni. A jó tapasztalat nem hiányzik. Csupán a múlt évre kell gondolni, a szép szövetkezeti napokra, I az állandó, élő propagandá- • та, a jól rendezett kultúr­műsorokra, látogatásokra. Csak a magukra hagyott előkészítő bizottságok to­pognak egyhelyben. Ame­lyek elegendő segítséget kapnak, azok rohamosan fejlődnek — mutatják ezt a múlt évi példák. A bashalo- mi Keleti Fény Termelő­szövetkezet csak ősszel lesz egy éves. De megalakulása óta nagy fejlődésen ment keresztül. Egy százötvenkét négyzet­méteres keces disznóól, 20 méteres, négy fiókos pajta, jászol és átalakítással is­tálló épült már azóta. Tölab, mint tíz holdon rizs zöldell, a jószágtartásuk egyre jobb eredménnyel kecsegtet. A téesz taglétszáma szinte hét­ről hétre emelkedik. S a magyarázat? Nincsenek ma­gukra hagyva, állandó se­gítséget kapnak — elsősor­ban Lengyel István Medosz szervező titkártól, akinek a felesége ennek a téesznek a tagja. Az összes építkezé­seiket saját erőből végez­ték, — ez megfelelően rá­mutat a téesz önállóságára, fejlődöképességére. Az elmúlt évek nem tűn­tek el nyomtalanul. A fej­lődés magja el van hintve, csak segíteni kell a növeke­désében. Ezt a segítőszán­dékot várja megyénkben is a téesz-mozgalom minden községi, járási és megyei vezetőtől, és mindenkitől, aki népünk boldogulását kí­vánja. Üljenek le a járási párt- és tanácsvezetők az előkészítő bizottság tagjai mellé, hallgassák meg pa­naszaikat, segítsék őket ta­náccsal és gyakorlati mun­kával, hogy az előkészítő, bizottságok taglétszámban és földterülettel gyarapodja­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom