Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-14 / 138. szám

(Világ fi*&letárjai egge s it If efeh ! A Minisztertanács ülése i=NÉPLAP AZ MDP MEGYEI В IZOTTSÁGA ÉS A MEGYE LTANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 138. szám Az emberek megismerése, szeretefe a fontos Arról olvashattunk a na­pokban híradást, hogy az egyik üzemi bizottság el­nöke elkísérte a gyár mun­kását a fogorvoshoz. Elkí­sérte először, majd másod­szor is és mindaddig, amíg minden fogát meg nem csi­nálták. Elkísérte, mert tár­sa félt a fogorvostól és biz­tonságot kölcsönzött neki az üzemi bizottság elnöké­nek jelenlétle. Vajon köte­lessége volt ez? Nincs olyan határozat, rendelet, ami ezt előírná. De előírja-e azt valamilyen szabály vagy rendelet, hogy tavasszal éledjen az élet, hogy lelki­ismeretünkre hallgatva te­gyük a jót? Mennyivel szebb, gazda­gabb ennek| a munkának a gyümölcse, mint az a má­sik, amikor arról számolt be egy szerkesztőségünkbe érkezett levél, hogy a má­tészalkai MÁV forgalom szakszervezeti elnöke em­beri méltóságában sértette meg több munkatársát. Mostanában — és külö­nösen a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusa óta nagyon sok szó esik arról, hogy közelebb kell kerülni az emberek­hez, szeretői, becsülni, tisz­telni kell társainkat, mert ez vezet az eredményesebb munkához. Nagyon sokszor beszélnünk kell erről, de vajon mit tesznek ezért egyes szerveink, az üzemi szakszervez eti bizottságok és a párt szer vezetek? Az Alkaloida Vegyészeti Gyárban szép példáját lát­hatjuk most is az emberek­kel való törődésnek. A gyár leállt,] mert nagyobb javítási és bővítési munká­kat kell elvégezni, hogy augusztusra még többet és jobban termelhessen. Igen, de mi történjen a dolgozók­kal? Ez volt a szakszerve­zetnek, az igazgatóságnak és a pártszervezetnek is leg­főbb gondja. És megtalál­ták a rrtegoldást, mert eszükre, szívükre hallgat­tak. A munkások ma is ott dolgoznak. Igaz, nem mák­gubót darálnak, vagy áz­tatnak, hanem téglát rak­nak egymásra, — de mégis szeretett üzemükben van­nak, dolgoznak, és kerese­tük sem csökken. Természetesen nem megy mindenütt ilyen jól az em­berekkel, a dolgozókkal való foglalkozás. A Vulkán­ban például már hónapok óta arról beszéltek a mun­kások minden értekezleten, hogy valami baj van az újításokkal, nincsen min­den rendben ezen a téren. A szakszervezeti bizottság mégsem igyekezett ezen se­gíteni, nem jutott eszébe sem az elnöknek, de egyet­len vezetőnek sem, hogy fe­lülvizsgálja ezt a munkát. A pártbizottság figyelt fel a rendszeresen visszatérő bí­rálatra és végül is erélye­sen közbelépett. Hogy erre milyen szükség volt, azt a vizsgálat eredménye iga­ARA SO FILLER zolja: sok újítást elfektet­tek, egy sort pedig nem ve­zettek be, holott megérde­melték volna a figyelmet. Mit kell tehát, tenni, hogy megjavítsuk a munkát, hogy szakszervezeti bizott­ságaink ezen a téren is eredményesebben dolgozza­nak? Elsősorban — és a leg­fontosabb — sokat, az ed­diginél sokkal többet ked foglalkozniok a dolgozók­kal, azok ügyes-bajos dol­gaival. Nem szabad meg­elégedni a papírmunkával, az értekezletek jegyzőköny­veinek halmozásával és a felfelé küldött jelentések­kel. Nem ez a munka lé­nyege. Járjanak minél töb­bet a műhelyekbe, segítsék a bizalmiakat és ók maguk ismerjenek mindenkit. Ha így lesz, akkor senkinek nem lesz „titka” a szak­szervezeti vezetők előtt, mindenki bátran és szíve­sen fordul hozzájuk taná­csért, segítségért. Nem sza­bad különbséget tenni „kis” és „nagy” ügy között. Hi­szen annak a dolgozónak a számára, aki apró, hétköz­napi problémájával fordul a vezetőhöz, az talán létfon­tosságú. Természetes, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni. Nagyon sok akadályt kell leküzdeni addig, amíg sikerül ered­ményt elérni. Nem megy ez minden csüggedés nélkül és ezért fontos az is, hegy a felsőbb szervek segítsenek ebben. Látogassák a terü­leti bizottságok munkatár­sai, titkárai gyakran a munkahelyeket. Sokat és gyakran kell magyarázni ahhoz, hogy megértsék minden munka­helyen ennek jelentőségét. Az SZMT elnöksége is na­gyobb segítséget nyújthat­na a középszerveknek. Tűz­ze napirendre rendszereseb­ben munkájukat, vizsgálja felül egy-egy bizottság, munkatárs vagy titkár mun­kamódszerét, vitassa azt meg nyilvánosan. Ennek nyomán sokat javulhat munkájuk. Ehhez a munkához na­gyon sok segítséget adhat­nak a pártszervezetek, a pártbizottságok is. Az hébe- hóba megtörténik, hogy meghívják a szakszervezet elnökét a vezetőségi ülésre, de hónapok óta nem tűz­ték napirendre az üzemi bi­zottság munkájának meg­vitatását, annak segítését. Tanítsák meg a pártszerve­zetek vezetőségei arra az üzemi bizottságokat, hogy elevenebb legyen munká­juk. Ne szégyelljék elővenni és felfrissíteni azokat a ta- oasztalatokat. amelyeket évekkel ezelőtt alkalmaz­tak, ha azok jól beváltak. Csakis így, együttesen végezhetik jól munkájukat, így vívhatják ki társaik szeretetét, megbecsülését, elismerését. És ez a cél, Helyzetkép a Kisvárdai Gépállomásról Örvendetesen épül és szépül, nagyobbodik a Kis­várdai Gépállomás. Már működik a szerelőhangár, tenne és körülötte arató-, cséplőgépek, traktorok egész serege látható. Nagy a készülődés az aratási munkálatokra. Jávori elvtárs, a gépállomás igazga­tója sürög-forog az emberek között, intézkedik, irá_ nyit, ellenőriz. . Munkájával segíti, hogy a nemrég hálulkuliogó gépállomás a mostani jó helyről még előrébb kerüljön. Szeretnék a gépállomást mintaállomássá fejlesz­teni. Ehhez többek között az egészségügyi körülmé­nyek is hozzájárulhatnak. Nagy akadályt jelent, hogy a már két éve álló új víztorony még mindig nem ad vizet, mert nincs bekötve. így az új szerelő­műhelyek dolgozóinak nincs lehetőségük a tisztálko­dásra és a gépek karbantartásához, mosásához sincs víz. Saly József főmérnök nyilatkozata s „Gépállomásaink jól felkészültek a nyári munkákra" A mai nappal befejeződ­nek a gépállomási szem­lék. Munkatársunk felkérte Saly József elvtársat, a me­zőgazdasági igazgatóság fő­mérnökét, , hogy a gépállo­mási szemlebizottságok el­lenőrzésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokról tá­jékoztassa lapunk olvasóit. Saly elvtárs a következők­ben válaszolt: — A megtartott gépállo­mási szemléknek elsősorban az volt a céljuk, hogy el­lenőrizzék és segítsék a legfontosabb nyári mun­kákra (aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés stb.) való jó felkészülést. Különös gondot fordítot­tunk az aratógépek, kom­bájnok és cséplők kifogás­talan működésére. Az ara­tógépeknél és kombájnok­nál azért is nagyon fontos szerepet töltenek be az ilyen szemlék, mert ezeket a gé­peket még csak néhány éve alkalmazzuk nagyobb tö­megben, és dolgozóink még nem rendelkeznek olyan nagy szaktudással, mint pél­dául amilyennel rendelkez­nek a cséplőgépek esetében. Ezen utóbbi gépeknél a biz­tonsági berendezések és felszerelések helyreállítását kellett fokozottabban el­lenőrizni a dolgozók balese­teinek elhárítása céljából. A szemlebizottságok egy­öntetű és megkívánt szín­vonalú munkájának elő­mozdítása cellából május 30-án nróba- szemCét tartottunk a Nyírteleki Gépállomá­son. F«n a szemiebiznttsóg el­nökei és egyes tagiéi vet- +»k rás’t. Az itf kinőtt en—_ előkészítés következté­ben a s-em'eb'zott'ssck a vén^k általános szemléje m“1’ett önnön t fordí­tottak a írének au™ lö­szeinek mervjzafrálés'- ra. amelyekre! 1 eg'rvalr- rabban «zokt’k hibák előfordulni. így például az aratógépek­1956, június 14, csütörtök A Minisztertanács a pénz­ügyminiszter előterjesztése alapján megtárgyalta a ta­nácsok gazdálkodási és költségvetési jogkörének ki­szélesítését, a pénzgazdál­kodás egyszerűsítését. Meg­állapította, hogy a dolgo­zók fokozott bevonása az állami irányításba, az ügy­intézés meggyorsítása és megjavítása megköveteli, hogy tovább növeljük a ta­nácsok hatáskörét és Dr. Varga Gyula levelező. nél ellenőrizték, hogy az u. n. kötözőfej („kutyafej”) és a kötözőtű helyesen van-e- beállítva, illetve a gép kezelői könnyedén és gyorsan tudják-e ezeket az alkatrészeket beállítani. A kombájnoknál elsősorban a motorikus részeket vizsgál­ták. A szemlék — az eddig beérkezett jelentések alap­ján — jól sikerültek. A megszemlélt gépek nagyob­bik része teljesen kifogás­talan állapotban várja a nyári munkák megkezdését. A kisebb-nagyobb hiányok pótlására határidőt adtak a mulasztóknak. A cséplők biztonsági berendezéseivel kapcsolatban külön is felhívták a gépállomásvezetők fi­gyelmét a cséplőmunka­csapatok balesetvédelmi kioktatására, mivel nem szakemberek a munkások. (Dicséretet érdemel a nagyhalászi, vencsellői és fehérgyarmati állomás. Eze­ken a helyeken még apróbb kifogást is csak elvétve emeltek az előkészülettel kapcsolatban. Több gépál­lomáson az aratógépek egy részét nem készítették elő hiánytalanul a szemlére al­katrészhiány miatt. Ez fő­leg a Knotek cseh gyárt­mányú aratógépek esetében fordult elő, ahol az alkat­részpótlás körülményesebb. Az FM ellátási igazgatóság­tól nyert értesülés szerint azonban az alkatrészek már út­ban vannak és a mun­kák rendes időpontban megkezdődhetnek. Annál nagyobb hiba a ma­gyar gyártmányú aratógé­peknél tapasztalt alkatrész­hiány néhány gépállomá­son. Az itt előforduló hiá­nyok legtöbb esetben a gépállomások fegyelmezet­lensége következtében ál­lottak elő. Van olyan gép­állomás, amelynek például csak 1—2 alkatrészre volna szüksége és mégis 10—15 darabot rendelt. így nem jut, vagy kevés jut más rendelőnek. Előfordult olyan hiba is, például az Üjfe- hértói Gépállomás esetében, hogy helytelen elnevezéssel tüntették fel a rendelt al­katrészt és cseredarabot nem vittek be. Éneikül a Fömáv. nem adhatja ki a rendelést. Ezeken, a hibákon még rö­videsen lehet és kell is se­gíteni a megadott határidők betartásával, mert az év legfontosabb időszaka, az aratás-cséplés rohamosan közeledik és minden perc késedelem nagy kár. Hírek Vámosatyáról Harmadszor oszlanak előleget a Lenin TSZ-ben A Lenin Termelőszövet­kezetben az idei első előlee- csztás áprilisban volt. Ek­kor munkaegységenként 3 forint előleget osztottak. A másodszori előlegosztásra májusban került sor és ez alkalommal már hat forini jutott munkaegységenként. LTj belépők Az elmúlt évben a szö­vetkezeti tagok sokkal na­gyobb jövedelemmel sár­iak. mint az egyéniek. A Lenin TSZ-ben például 60 forintot ért egy munkaegy­felelősségét. A Minisztertanács határo­zata a megyei tanácsok ha­táskörébe utalja a költség­vetési szervek létszám- és béralap-gazdálkodását. Ez lehetővé teszi a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak, hogy évközben a szükséghez képest létszám- és — meghatározott keretek között — költségvetés-átcso­portosításokat hajtsanak végre. A jövőben a Mi­nisztertanács a fővárosi, a megyei és г megyei jogú városi tanácsok szerinti részletezéssel tesz javasla­tot az országgyűlésnek a költségvetés jóváhagyására. A Minisztertanács elhatá­rozta. hogy azokat az ipari, közle­kedési, kereskedelmi. Most, a juhnyírással nyert gyapjú eladásából szintén jókora összeget kap a tsz, amiből július első hetében harmadszori . előlegosztás lesz. Ezalkalommal az egy munkaegységre eső előleg értéke 10 forintra fog emelkedni. ség. A zárszámadás óta 30 családdal erősödött a falu három termelőszövetkezete, s legtöbben a Lenin TSZ-be léptek be. mezőgazdasági, népmű­velési és egyéb válla­latokat és intézménye­ket, amelyeknek irányí­tása a tanácsok hatás­körében gazdaságosabb, mint a minisztériumo­kéban, a tanácsok irá­nyítása alá kell ren­delni. A Minisztertanács meg­tárgyalta a Szabolcs-Szat­már megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának jelen­tését a helyi tanácsok és a tömegek kapcsolatáról. — Megállapította, hogy a ter­melési eredmények, az ál­lam iránti kötelezettségek] teljesítése, a termelőszö­vetkezetek fejlődése, meg­szilárdulása bizonyítja, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében növekedett a dolgozók aktivitása. Mindezek ellenére a he­lyi tanácsok és a tö­megek kapcsolatának fejlődése nem kielégítő. A Minisztertanács rámu­tatott, hogy a tanácsok és a tömegek kapcsolatának növekedését még mindig gátolják az ügyintézésben meglevő hibák, a bürokrá­cia, egyes felelőtlen állami funkcionáriusok törvény­sértései és az, hogy a hi- bák elkövetőivel szemben egyes vezetők engedékeny­séget tanúsítanak. A Mi­nisztertanács felhívta a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak figyelmét, hogy na­gyobb gondot fordítsanak a tanács és a tömegek kap­csolatának megerősítésére, a tanácstörvény betartá­sára, a tömegek bevonásá­ra az állami munkába. A Minisztertanács a fő­városi tanács végrehajtó bizottságának jelentess alapján megtárgyalta Buda­pest lakáshelyzetét és több határozatot hozott. A ’Minisztertanács a je­lentés alapján a lakásgaz­dálkodás eddigi működésé­nek és szervezetének felül­vizsgálását szükségesnek tartja és ennek végrehajtá­sát a fővárosi tanács végre­hajtó bizottsága hatásköré­be utalta. Kimondta, hogy a helyi építőanyag-gyártás fokozására a tanácsok ré­szére megfelelő beruházási hiteleket kell biztosítani (salaktéglagyártás, tégla­égetés stb.). A Miniszterta­nács felhívta a tanácsok fi­gyelmét a Debreceni Váro­si Tanács lakóházépítési kezdeményezésére: a tanács olcsó lakóház tervezésére pályázatot hirdetett és a pályázat eredményeként Debrecenben a lakóház épí­tésének költsége jóval az országos átlag alatt van, ugyanakkor a Debreceni Városi Tanács nagy segít­séget nyújt mind a saját erőből, mind a szövetkezeti alapon történő lakóházépit- kezésekhez. A Minisztertanács a la­káshelyzet megjavítása ér­dekében utasítást adott ar­ra. hegy az eddiginél gyorsabb ütemben kell hivatali helyiségeket lakás cél­jaira felszabadítani. A Minisztertanács a be­gyűjtési miniszter javasla­tára határozatot hozott ar­ra, hogy a begyűjtési tör­vény határidejének meg­hosszabbítása és egyes sza­bályainak módosítása vé­gett javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amelyet megküld az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bi­zottságának. A Minisztertanács meg­hallgatta és jóváhagyta a pénzügyminiszter beszámo­lóját a magyar-jugoszláv gazdasági és pénzügyi tár­gyalásokról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom