Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-13 / 137. szám

NÉPLAP IP. ‘6. június 13, szerda EL > 1 ' twiw-—• —— .--qy-Tl Technikai hozzászólás a líjdoniágó-k Új halászháló A Szovjetunió halászai újformájú halászhálóval fogják a tengeri halakat. A háló hengeralakú, felső vé­ge a tengeren úszik, s a halfagásnál a háló alsó és felsó részét zsákszerűiig, hajókkal vontatott kötéllel összehúzzák. A háló 500 méter átmérőjű és 65 mé­ter mélységű. Teleszkópikus televíziós antenna A Szovjetunióban a Gid- roprojekt mérnökeinek si­került egy olyan televízió- antennatípust kidolgozni, mely a megszokott , 110 km-es adáskörzetet ugyan­olyan teljesítmény mellett 205 kilométeres körzetre szélesíti ki. Az antennát teleszkópikus szerkezetének segítségével a legmegfele­lőbb adási viszonyokra le­het beállítani. * Elektromos fényerősitő készülék Nemrégen újfajta készü­léket szerkesztettek a fény­nek elektromos úton törté­nő felerősítésére. Ez újabb eredmény a hidegfény­technika terén. Az új ké­szülék tizenkétszeresen erő­síti fel a kapott fényimpul­zusokat. * Újfajta szemüveg A- Német Demokratikus Köztársaságban nemrég ke­rült forgalomba a televí­ziós vétel nagyítására Szol­gáló szemüveg, amely a látcső és a szemüveg kom­binációja. A szemüveg meg­nagyítja a képet és ezért nem szükséges a nagyobb méretű televíziós ernyő al­kalmazása. * Családi ház műanyagbóR Amszterdamban poliester- ből és üveggyapotból kí­sérletképpen építettek egy 8x12 méteres kis családi házat. Az új ház kitűnő hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik és előállítási költsége a központi fűtés­sel együtt gazdaságosabb­nak mutatkozik az eddigi épületekhez viszonyítva. * Megkezdődött a „Szireiia” nevű lengyel gépkocsi so­rozatgyártása Hosszú kísérletezés után ebben az évben megkezdik a „Sziréna” nevű lengyel gépkocsi sorozatgyártását. Az új gépkocsit Pionnier, Bluemke és Panczakiewtcz tervezte. A „Sziréna” ké­nyelmes, négyüléses gépko­csi, aerodinamikus karosz- szériával. Az első ülések lehajthatok, úgyhogy a ko­csi alvásra is átalakítható. A szélvédő üveg egy darab­ból áll és a széleken eny­hén kerekített. A kocsi fűthető. Az oldalablakokat szellőztető berendezéssel is ellátták. A karosszéria fémből készült, a tetőnek faváza van és műbőrrel vonták be. A kerekek nyomtávolsága 2.300 mm. A rendkívüli erős, 7 mm-es rúgólapokkal ellátott rúgó­zás lehetővé teszi a gyors hajtást még a rossz utakon is. A motor kétütemű, két- hengeres, 750 köbcentimé­ter. A gép óránkénti maxi­mális sebessége 105 íirh. — Üzemanyagfogyásztása 100 i km-ként 8 liter, | „Legyen hatéves a tanítóképzés" című cikkhez Örömmel olvastam H. Szabó elvtárs fenti cím ■alatt megjelent cikkét. Egy nagyon ■ aktuális és égető kérdés megoldását tűzte na­pirendre és sürgeti annak elintézését. Nem újkeletű a probléma. Még a háború előtt tárgyal­tak ~már a tanítóképzés ak­kor ötéves időtartamának hat évre való felemeléséről. S nem alap nélkül. Még az ötéves tanítóképzés is rövid idő ahhoz a sokoldalú és sokrétű tudáshoz és művelt­séghez képest, amit tanító­inktól elvárunk és megköve­telünk működésük közben. Mennyi mindenhez kellene érteniök, kezdve a mezőgaz­dasági szakismeretektől a művészetekig! Nem akarok az életkor vi­tatható kérdéseiről írni. Ezt a cikk alaposan kifejtette. Ugyancsak érintette a tan­anyag kérdését is. De itt meg kell állnunk egy pilla­natra, mert ez már súlyos probléma. Még az ötéves ta­nítóképzés alkalmával is állandó panasz tárgya volt a túlzsúfoltság, a növendékek túlterhelése. Mennyivel in­kább így van ez a négyéves tanítóképzésnél! S mennyi minden fontos dologban Az Ötéves terv irányelveiből TwAlh a kertészetét nem kaphatnak .ala­pos, de szinte semmilyen képzést sem! Vegyük csak a művé: éti oktatást. Tömegzenei moz­galmunk, falusi ének­karaink léte és nemléte azon fordul meg, hogy mi­lyen képzettségű tanító-kar­nagyok kerülnek vidékre. A karnaeyképzést nem lehet néhány hetes gyorstalpaló tanfolyammal megoldani. Valamire való zenei művelt­séget, készséget nem lehet elsajátítani néhány hetes tanfolyamon. A mai túlzsú­folt tanítóképzés mellett pe­dig a tanítójelölt növendé­keknek nincs alkalmuk a zene elemein kívül mást el­sajátítani, abban gyakorla­tot szerezni. Karéneklésre, alig van idejük és módjuk, hangszeren gyakorolni alig érnek rá, karvezetői gya­korlatot szerezni képtele­nek, de még az énektanítás alapvető elemeit sem igen tudják megszerezni. Ezért fordulnak hozzánk gyakran vidéki tanító kartársak, hogv énekszakosító tanfo­lyamot szeretnének végezni, mert érzik felelősségüket, látják, hogy tudásuk nem elég az ének gyakorlati ta­nítására, szeretnék magu­kat képezni. A népművelési munka te­rületén faluhelyen elsősor­ban a tanítókra lehet tá­maszkodni. "-'•’yan végez­hessen ilyen fontos és sok­rétű munkát a tanító, ha arra nincs ideje és alkalma felkészülni?! Égetően fontos és szüksé­ges a tanítóképzést hat év­re felemelni, s abban a népművelési munkákra, így a kamagyi teendőkre, az eredményes ének-, eset­leg zeneoktatásra is felké­szíteni tanítóinkat. Mint kö­zel 20 éves tanítóintézeti ének-zene tanár javasolom a fentieket. Vikár Sándor, áll. zeneisk. igazgató .. А* a* Az elmúlt vasárnap este tartotta a zeneiskola jubi­leumi sorozatának záró­hangversenyét „Az áriától a kvintettig“ címmel. A leg­ismertebb operaszerzők leg­szebb áriái szerepeltek a műsoron a zeneiskola ének­tanszakos növendékeinek előadásában. Nem könnyű dolog eze­ket a szép, nehéz, de ismert áriákat előadni, különösen nehéz az énekesek feladata, ha a hallgatóságban az ária számtalan meghallgatása után már' kialakult zenei kép van és ennek alapján bizonyos összehasónlításo- kat lehet végezni a múlt zenei élményei és a jelen előadás között. Természete­sen nem az Operaház zenei színvonalát tartom elenged­hetetlen követelménynek Nyíregyházán is, de éppen az előbb említett oknál fog­va nagyon nehéz feladat elé állítódnak az egyes éneke­sek, különösen mikor nem­Akik előre gondolkodtak. most jó pénzhez jutottak. A tiszavasvári Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai kertészetet létesítettek an­nak idején —- gondolva, hogy az jó jövedelmet és az elölegosztáshoz korán pénzt hoz. Ez az előrelá­tásuk igazolódik most, amikor megkezdték a zöldségfélék piacra szál­lítását. 33 hold kertésze­tükből szép jövedelmet ér­tek el. Kitüntetések A Népköz társasai? Elnöki Ta­nácsa a traktorosnak alkalmá­ból a következő Szabölcs -Szat- már mecrvei erépáliomasi dolgo­zókat részesítette kitüntetésben: A Munka Érdemérmet kanta: Tóth Sándor (Encsencs). Kiss Gabor (Tyúkod). A Szocialista Munkáért Ér­demeimet kanta: Száiku Gyula (Епеяепсэ). Csobolya János (En- csencs). Rák István (Encsencs), Nagy Miklós főkönyvelő (Nyír­egyháza). Málnás Alajos fő- agronómuei (Nyíregyháza). Június 9-én a Szabolcs-Sza.t- már megyei Tanácsnál a kö­vetkező állami gazdasági dolgo­zókat tüntették ki: Az állami gazdaság kiváló do’crozó.ia lett Rácz Imre. Ju­hász János (Üjfehértó) Hon- vári Antal (Tißzavayväri). Ba­kos László (Nyíriugots). Fekete Mihály (Nyírlugos). Magos Sán-! dór (Oeeneer), Könyvelőknek: „A terme­lőszövetkezetek könyvelői­nek most a nyári kenyérga­bona-elszámolások előtt rendbe kell tenniök a tsz egész adminisztrációját. Ál­talában a tsz-könyvelők meg is tették ezt, de van­nak, akik nem. Például a Szabadság TSZ könyvelője, Vizi János elvtárs meg sem nyitotta még a könyvelési könyveket. így nemigen lesz a város legjobb könyvelője! * A rendszertelen érteke- zőknek és előadóknak: „A rendszertelenül tartott elő­adások — tegyük hozzá ér­Az Építésügyi Minisztérium figyelmébe Szabolcsi kubikosok jönnek Pécsre A pécsi nagy építkezések híre eljutott az ország minden részébe, s egymás után jelentkeznek a kubikos­brigádok a pécsi vállalatoknál. Ma Szabolcs-Szatmár megyéből, Penészlek község­ből várnak ötven embert a 3. sz. Mélyépítő Vállalat­hoz. A szabolcsi kubikosokat jól felszerelt munkásszál­láson helyezik el, s gondoskodnak arról, hogy a lehető legjobban pótolják a több, mint hatszáz kilométerre lévő otthonukat. Munkahelyük a pécsújhelyi építkezé­sen lesz, ahol megfelelő kereseti lehetőséghez jutnak. (A Dunántúli Napló 1956. június 9-i számából.) Mi a kifizetődőbb? , . , A tiszavasvári építésvezető, Papp Endre , • „magával hozott egy brigádot előző munkahelyéről (Komárom). A 28 fős Rácz-brigád most már hónapok óta az építkezésen dolgozik. Miért volt erre szükség? Talán kevés a munkás az építkezésen? Korántsem! Más oka van ennek, amit az építésvezető a követke­zőkkel indokol: Gazdaságosabb, kifizetőbb távolabbi helyről hozni kubikosokat, mivel azok jobban tudnak dolgozni.” (A Szaboícs-Szatmári Néplap 1956. április 1-i számából.) ☆ A két hírhez nem kell kommentár. Az áriától a kvintettig csak a kiforrott előadói készség, a hangverseny-ru­tin, hanem a megfelelő hang is hiányzik az előadás­hoz. Ez elsősorban Tóth Istvánra vonatkozik, aki Flotow: Márta — Lyonéi áriáját nem bírta megfelelő hangerővel. Helyesebb lett volna az ő esetében olyan áriákat választani, amelyek nem haladják meg képessé­geit. Kárpátfalvi Jolán és Nagy Katalin már nem állottak megoldhatatlan feladatok előtt, és talán csak a hiány­zó előadói rutin következ­ménye, hogy nem tudták függetleníteni magukat né­mi elfogódottságtól. Bakóné Molter Anikó már sokkal határozottabban adta elő Erkel: Bánk bán c. operájából Melinda, a Hu­nyadi Lászlóból pedig Má­ria áriáját. Bár a koloratur részeknél nem mindig volt meggyőző, de a női éneke­sek közül a szóló számok­ban ő nyújtott a legjobb tel­jesítményt. Molnár Sándor és Dut- kievitz Miklós a tőlük meg­szokott jó teljesítményt nyújtották, mind a szóló számokban, mind pedig Mo­zart Varázsfuvola kvintett­jében. Sajnáljuk, hogy Dut- kievitzet némi rekedtség za­varta László áriájának még jobb előadásában. Jó telje­sítményt nyújtott Gábor Áron is, Gounod: Faust — SZEMELVÉNYEK a Nyíregyházi Városi Tanács vb, mezőgazdasági osztályának híradójából Valentin imája és Verdi: Trubadúr — Luna áriája előadásával. A hangverseny legsikere­sebb számai a Mozart Va­rázsfuvola — tercett és kvintett, valamint Verdi: Rigolettó — kvartett vol­tak. Különösen az utóbbi nyújtott komoly zenei él­ményt. Aginé Bocskay Ibolya, az énektanszak tanára munká­jának komoly eredményét láthatta ezen a hangverse­nyen, a hangverseny hallga­tósága lelkes tetszésnyilvá­nításával jutalmazta ezt a munkát. Straky Tibor nemcsak mint kisérő nyújtott min­den igényt kielégítő közre­működést,, hanem az egyes számokat összekötő és is­mertető szöveg összeállítá­sáért és hangulatos előadá­sáért is elismerést érdemel. Visszatekintve a zeneis­kola hangversenysorozatára, az a meggyőződésünk, hogy komoly siker kísérte a ze­neiskola minden egyes hangversenyét. Természete­sen ehhez még hozzá kell tenni a hallgatóságnak azt a határozott igényét, hogy a jövőben is rendezzenek hasonló sikeres, művészi él­ményeket nyújtó hangverse­nyeket. (L. M.) tekezletek — gátolják a me­zőgazdasági munkák ered­ményes végzését. Az elő­adások, értekezletek idő­pontjául a termelésből ki­eső időt kell megjelölni, vagy a munkaszüneti napo­kat kell kiválasztani. A Manda bokori tanácskiren­deltség helyesen választja meg az értekezletek idő­pontját. Mindenféle értekez­letet vasárnap tartanak meg.“ De mikor pihennek, ha vasárnap is értekeznek? — Helyesebb volna in­kább az értekezletek szá­mát csökkenteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom