Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-12 / 136. szám
NÉPLAP 1956. június 12, kedd ★ Pártunk életéből A pedagógusok munkájáról tárgyalt a tornyospálcai községi pártbizottság A napokban megvitattuk a községi pártbizottság beszámolóját, amely a pedagógusok munkájával foglalkozott. Az eredmények elismerése mellett több nevelő bírálta a községi pártbizottság munkáját, mivel nem foglalkoznak megfelelően a tanítók között ■végzett politikai munkával. Hibá'tnk tartom, hogy egyes vezetők a bírálatot nem fogadták el, igyekeztek kibújni a felelősség 'alól. Hibák vannak a pedagógusok részére juttatott földekkel. Nem egyenlő az .elosztás, vannak akikkel kivételeket tesznek, s ezekre nem figyeltek fel a pártbizottságon. Jó lenne ha a községi pártbizottság azt is meg-) vizsgálná, hogyan érvénye-. 1 sül az iskolánk vezetésében: a kollektivitás elve, mert! sajnos a tapasztalatok azt) bizonyítják, hogy ezzel is! hiba van. Helyes lenne, ha a következőkben arra is gondot fordítana a pártbizottság, kiket jutalmaznak meg a pedagógusok közül. Vizsgálja meg, hogyan gazdálkodik az állam pénzével az iskola, s adjon tanácsokat a vezetéshez, hogy megfelelő elvtársias szellem honosodjon meg a tantestületen belül. Néha jogtalannak éreznek egyes büntetéseket is a pedagógusok. Két tanítótól levontak 300 forintot a fizetésükből, mivel szüleik halála miatt nem tanítottak. Helyes lenne, ha ilyen dolgokkal is foglalkozna a pártbizottság, s igazságot tenne. Sok hiba van még a j pedagógusok munkájában. I melyek csak úgy javulnak meg, ha a pártbizottságI megfelelő segítséget nyújt ehhez. Barkóm István Tornyospálca. Az ötéves terv irányelveiből A nagycserkeszi pártszervezetek együttes taggyűlést tartottak A nagycserkeszi MDP- vezetőség összevont párttaggyűlésen számolt be munkájáról. A tanácskozáson a kommunisták túlnyomó többsége megjelent. A beszámolót Jósvai László elvtárs, a községi MDP-veze- tőség titkára mondotta el. Értékelte a vezetőség munkáját, az alapszervezetek tevékenységét, s elemezte, milyen segítséget adtak az Üj Élet TSZ pártszervezetének a tavaszi munkákban. „Az MDP-vezetőség tagjai részt vesznek a termelőszövetkezet pártszervezetének vezetőségi ülésein — mondotta, — de a tartalmas segítségadással még baj van. Nem állandó a termelőszövetkezeti agitáció.” Jósvai László elvtárs bírálta a községi vezetőség munkáját azért, mert nem figyelnek fel az olyan dolgozó parasztokra, akik érdeklődnek a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt. Aratás előtt a sóstóhegyi Petőfi TSZ-ben Még éppen csak hogy hajnalodott, amikor a sóstóhegyi Petőfi Termelőszövetkezet dolgos tagjai munkába indultak. Tudják jól, hogy a szeszélyes időjárás miatt több kapálást kíván a föld, azt is tudják, hogy a kukorica kétszeri kapálása után minden egyes kapálás egy-két mázsával emelheti a termésátlagot. Tehát szorgalmas munkával 5—6 mázsával nagyobb kukoricatermést lehet betakarítani. Igyekeznek is a termelőszövetkezet tagjai. 12 holdas kukoricatáblájukon végeztek a második kapálással. A burgonyát eddig háromszor töltögették. Cukorrépájuk és egyéb növényféleségeiknél is gondosan elvégezték és végzik a növényápolást. A csoport tagjai most azzal dicsekedhetnek, hogy nincsen sehol gyomos földjük. Tiszta minden. Ahogy megyünk a gondozott földek között, s beszélgetünk Polgár Lászlóval, a növénytermelési brigád vezetőjével, elmondja, hogy nem kell biztatni a tagokat. Az asszonyok, a lányok is- kiveszik a munkából részüket. A növényápolással egyidőben 15 holdas gyümölcsösükben is el A kommunisták a hibák kijavítása érdekében megfelelő határozatokat fogadtak el. Az aratás, cséplés, begyűjtés sikeres elvégzése, Mi hiányzik Vörös Zászl Dolgozik, igyekszik a nagykállói Vörös Zászló' TSZ tagsága. Ez az igyekezet azonban még mindig kívánnivalót hagy maga után. így nem helyes például az, hogy a növénytermelési brigádokat nem serkentik egymás jó eredményei. Köztudomású, hogy egy boronálás felér egy kapálással. Vadóc Sándor brigádvezető a területéhez tartozó 41 hold négyzetesen vetett kukoricát még sem boronáltatta meg. Területe mellett van közvetlenül a másik brigádvezető, Juhász László 43 hold, ugyancsak négyzetesen vetett kukoricája, de megboronálva, egyenletesen sima felülettel. Ez utóbbinál kapáláskell végezni a munkát, hiszen ebben az évben is 6—7 vagon almatermésre számítanak és ennek nagy részét exportképes állapotban akarják átadni. — Hirsch Pál, a gyümölcstermelési brigád vezetője mutogatja szép gyümölcsösüket. Eddig ötször permeteztünk — mondotta és most a közeli napokban — mivel a levéltetvek és szívókártevők is jelentkeznek, — kétezrelékes nikotin permetlével újabb fürösztő permetezést végzünk a gy ümöl esősben. A tagok egyrésze tehát a növényápolási munkákkal van elfoglalva, másik része a gyümölcsösben dolgozik, kaszálják a szénát, hiszen egyetlen szálat sem akarnak, hogy veszendőbe menjen. Szóval van munka bőven és már most fölkészülnek arra, hogy az aratást időben tudják elvégezni. Ügy számítják, hogy 58 hold kalászos területükön az aratást három-négy nap alatt befejezik. Megkötötték a szerződést a gépállomással, de kalapálják már a 15 kaszát is. hogyha . szükséges, azzal is munkába tudnak állni és a tavalyihoz hasonlóan elsőként vés.rzzetovábbá a termelőszövetkezeti mozgalom további fellendítése érdekében kisgyű1 léseket tartanak. a nagykállói ó TSZ-ben? kor nem lesznek betakarva a rögöktől a kukoricatövek és könnyebben, gyorsabban haladhat mind a gépi, mind a kézi kapálás. , Mi hiányzik tehát? fa nagykállói Vörös Zászló Termelőszövetkezetben ?-Az, hogy sürgősen javítanj ^ell a versenyszellemen;' Mert ha ez a hiányosság .most nem állna fenn, hanem versenyben dolgozna például a szóban lévő két növénytermelési brigád, akkor a Vadóc-brigád területén most nem lenne 41 hold négyzetesen vetett kukorica boronálatlan. Ez pedig a. tsz-nek elsősorban — a terméshozam növekedésével nem kárára, hanem hasznára válna. nek az aratással a környező termelőszövetkezetek között. Szóval el lehet mondani, hogy a sóstóhegy! Petőfi TSZ-ben jól szervezik a munkát és időben végeznek is a növényápolási és egyéb feladatokkal, hogy aratáskor a munkaerő jórészét az aratás időbeni gyors elvégzésére tudják mozgósítani. Zs. M. Már elcsendesedtek а jubileumi ünnepség hangjai, de még mindig valami szokatlan ünnepélyesség honol az épületben, így van ez június 6-tól, az első érettségis naptól június 23-ig. Négy negyedikosztály 108 tanulója tanúbizonyságot tesz ez alatt az idő alatt a-ról, hogy mit tanult a gimnáziumban négy esztendőn keresztül. Az osztály vizsgákon nem bukott senki és a fiúk azt akarják, hogy így sikerüljön az érettségi vizsga is. A negyedik b) osztályo. sok vannak soron. A hosszú, piros drapériával leterített, s virágokkal díszített asztalnál Legyen hatéves a tanítóképzés E pár mondat, amelyben hozzá akarok szólni középiskola rendszerünkhöz — egyéni véleményem, bár beszélgetések közt sok esetben találkoztam hasonló véleményekkel. Elsőnek a tanítóképzésről. Ma négyosztályos a tanítóképzésünk, tehát a kikerült tanító összesen 18 esztendős. Az első vitatható kérdés maga az életkor. A 18 éves fiatalember nálunk már nagykorú, de éppen csak hogy megüti ezt a határt. Tanulmányait úgymond még gyermekfejjel végezte, s kicsit iskolás mó- don, sok esetben magolva, kevés az életismerete. A másik probléma: Az oktatási időszak rövidsége. Négy esztendő alatt igen nehéz képzett, az életre jól felkészült tanítókat nevelni, mert a tananyag igen nagy, s a jövőben ez csak duzzadhat. Érthető tehát, hogy például világirodalmi tájékozottságot alig-alig nyernek a fiatal tanítójelöltek. De más téren is sokszor csak a felületen mozog ismeretül:. A tanítóknak műveltebbeknek kell lenniük, mint az általános gimnáziumban végzetteknek, s ezen túl igen jól kell felkészülniük pedagógiából is. Ezért javaslom a tanítóképző tanulmányi idejét az ötéves terv folyamán fokozatos végrehajtással 6 évre emelni. A hatéves tanulmányi idő alkalmas lenne arra, hogy sokkal műveltebb tanítók kerüljenek iskoláinkba, olyanok, akik túl az iskolai munkán, képesek több segítséget adni az eddiginél, a párt vezette tudatátalakító munkához is. Erettségin a Kossuth gimnáziumban az érettségi elnök — Vértesi Géza — ül. Mellette a szaktanárok. A kis asztalnál szemben az elnökkel Kovács Ferenc ül. Az 1905-ös forradalomról felel. Minden tanuló két tételt kap. Egyiket magyar, másikat világtörténelemből. Feljegyez magának néhány vázlatpontot, amit felelés közben használhat. Kovács Feri is most sűrű i bele-belepillant a jegyzetébe. de úgy látszik, a legfontosabb így sem jut eszébe, mert dr. Horváth Miklós szaktanár kisegítő kérdéseket tesz fel: —- Mi is történt 1904-b?n Oroszországban? Mi idézte elő a japán-orosz háboAz általános gimnáziumok és a szakositottt középiskolák kérdéséhez néhány szót. Az általános gimnázium olyan intézmény nálunk, melynek feladata általános műveltség adása, illetve a tanulók kisebb százalékának egyetemekre való felkészülése. Ugyanakkor működnek nálunk olyan szakosított . középiskolák, melyek azonos tanulmányi idő mellett szakmát adnak a tanulók kezébe. Tehát mi sem természetesebb, hogy ezek az iskolatípusok kedveltebbek. Pedig ugyanazokat a hibákat őrzik, mint a tanítóképző, sőt sokszor még fokozottabban jelentkezik az általános műveltség gyengesége. A két iskolatípust összevetve olyan következtetésre is juthatunk, hogy az általános gimnázium, amely magasabb műveltséget biztosít, hátrányt szenved a többi szakközépiskolákkal szemben. Az általános gimnáziumból kikerültek, ha egyetemre nyernek felvételt, szakmát tanulhatnak. Tehát hosszabb idő alatt alacsonyabb képzettséget nyernek, mint a szakközépiskolát végzettek. Ez visz- szásságot teremt nemcsak az üzemeken belül, hanem a szülők körében is. Mert így az általános műveltségnek túlságosan magas ára van. Ha nem is pénzben, hanem időben. A fiatalember 20 éves korára lesz keresőképes szakmunkás, ugyanakkor a szerencsésebb, a szakiskolát végzett 18 éves korára általában magasabb fizetés mellett technikus, könyvelő, statisztikus, vagy agronórút? Feri nagyon izgul. (És ki nem izgul ilyen sorsdöntő pillanatokban?) Tudja, amit kérdeznek, már mondja is. Csak az a baj. hogy nehezen jutott eszébe. Az elnök néhány megjegyzést ír Kovács neve mellé. — Köszönöm, elég lesz. — Ránéz a szaktanárra, s mivel annak sincs több kérdése a diákhoz, bejegyzi az osztályzatot: elégséges. Aki már felelt történelemből, az a matematikatételeket tanulmányozza. Kosa Pista teleírt egy nagy táblát az egyenletekkel. de jut még a másikra is. mus lesz. Ezek figyelembe vétele után javasolnám a' következőket. Az általános gimnáziumot uralkodó iskolatípussá kellene tenni. A szakközépiskolákat pedig mint valami féle szakosító iskolákat (főiskolatípus szerűen) legalább 2 éves tanulmányi idővel rá kellene építeni az általános gimnáziumokra, • így az általános gimnázium általános műveltségi képzése nemcsak megrövidítené a technikusképzést, hanem, eredményesebbé is tenné, hiszen a 18—20 éves ifjak sokkal fogékonyabbak a magasabb technikusi képzésre, mint fiatalabb korban. Túl ezen szükség len-j-, ne még néhány magas műveltséget igénylő ipari szakmát fenntartani érett-, ségizettek számára. Itt gondolok elektrotechnikára, rá-' diótechnikára, esetleg finommechanikára, nyomdászatra, stb. Ez a folyamat zökkenőmentesebbé lenné a magas általános műveltséggel rém. deltkező munkásosztály és — tegyük hozzá — szövetkezeti és dolgozó parasztság megteremtését. Természetes dolog, hogy a szülőknek sokszor még a négy esztendő kivárása is hosszú' idő, de ők maguk sok esetben kifogásolják ipari képzésükben, de iskoláinknál is a nem élég elmélyült munkát. Az állam segítségével 1 meg lehetne teremteni ily! módon a lehetőségét a ma-) gasabb szintű képzésnek, s nemcsak meg lehetne te-, remteni, hanem egyre fej-’ lődő életünknek szüksége is van erre. H. Szabó József. A folyosón várakoznak a maturandusok. Van akii még most is a könyvet! forgatja, a másik izgalmá1 ' ban úgy érzi, semmit sem tud. Nagy dolgok ezek egy tizennyolc éves gyerekem, bér életében. Leérettségi- • zik és kilép az életbe, a nagy-betűs ÉLET-be. Egy kicsit ettől az érettségitől is függ, hogy- milyen ember lesz a Kosa Pistákból, a Kovács Ferikből. A Kossuth gimnáziumból. 78-an jelentkeztek tovább, tanulásra, s ezekben a napokban dől el: érde- mes-é arra, hogy orvosok, mérnökök, mezőgazdászok legyenek. (kenyeres)
