Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-01 / 127. szám

1956. június 1, péntek NÉPLAP 3 I Tito elnök elindult Moszkvába Joszip Broz-Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke a szovjet kormány I meghívására má­jus 30-ánj Belgrádból fele­ségével együtt hivatalos lá­togatásra (elutazott a Szov­jetunióba. A jugoszláv nemzeti zászlókkal, díszített pálya­udvaron Tito elnök bú­csúztatásába megjelentek : Mosa Pijafle, nemzetgyűlési elnök, Alclkszandr Ranko- vics, Szvetozar Vukmano- vics és Radoljub Csolako- vics, a szövetségi végrehaj­tó tanács elnökhelyettesei, Petar Sztambolics, a szerb NK nemzetgyűlésének el­nöke, Iván Gosnjak tábor­nok, nemzetvédelmi állam­Л délvietnami kormány válaszolt a fegyverszünettel kapcsolatos angol-szovjet jegyzékre A londonj rádió jelentése szeript a 4élvietnami kor­mány válaszolt a Nagy- Britannia és a Szovjetunió által hozzá intézett, a genfi fegyverszüneti egyezmény­nyel kapcsolatos jegyzékre. A délvietnatni válasz tar­talmát azonban angol rész­ről addig nem teszik közzé, amíg a genfi értekezleten részt vett többi országok, valamint a fegyverszüneti „legnehezebb ÍJ'oly tatás a 2. oldalról.) lőttük: kutyaisten. Hova megyünk? Kutyaisten. Ez ígj* ment. Káromkodásból, parancsolgatásból telt ki az egész nap. — Én se hagytam már tavaly magam a háztáji kaszáló miatt, amit az ak­kori elnök. Mandzák elv­társ, — aki azóta, hogy nem elnök, megint jól dol­gozik köztünk — a katona öccsének adta jogos része­met mondja Veress Ti­bor. — Amikor szó szót követett, azj,án megfogta mellemen az ujjast, én is megfogtam az övét. Utol­jára ilyesmik fordultak elő.­— Most nagyon máskép­pen látszik minden. .— Persze. Nagyon más­képpen vagyunk az egye­sülés óta, meg különösen, hogy a tákosi'Kiss Béla az elnök. Mindkét tsz. tagsága maga mondta ki ez év februárjának elsején az egyesülést. Hogy többen legyenek, erősebbek és szilárdabbak ja közös gaz­dálkodásban való bizoda- lomban. A Petőfiből 72 tag közel 600. a Rákóczi­ból 18 tag 150 hold föld­del egyesült. Új névnek a Szabadság-ot, j elnökké pe­dig a Tiszaszalkai Gépál­lomás volt agronómusát, a Tákosra való Kiss Bélát választották. Az új elnök azzal kezd­te, hogy felleltározott, megtudott és 'megérdeklő­dött mindent.. Aztán tel­jes őszinteségéé! a tagság elé tette a kájrtyát, hogy húzza széjjel | és nézzen bele. A tagság meghök­kent. Nehezen esett meg­tudni, hogy még az egye­sülés után is jókora össze­gű banki hitel van vissza­fizetésre sorbaállítva. És azt mondta: na mindany- nyian mindig és mindent • udhak, nem húzódott védelmi államtitkár, Ivan Veszelinov a szerb végre­hajtó tanács elnöke, vala­mint a szövetségi végre­hajtó tanács tagjai és több más személyiség, köztük nemzetgyűlési képviselők, a tábornoki kar tagjai, a tu­dományos, kulturális és művészeti élet képviselői. Megjelentek Tito elnök búcsúztatására a Szovjet­unió jugoszláviai nagykö­vetségének felelős munka­társai, valamint a Jugo­szláv és a külföldi sajtó képviselői. Tito elnökkel és felesé­gével együtt a Szovjetunió­ba utazott Ed var Kardelj, a szövetségi tanács elnökhe­lyettese, Kocsa Popovics bizottságban képviselt In­dia, Lengyelország és Ka­nada kormánya is meg nem kapják a délvietnami kor­mány válaszát. A londoni rádió diplo­máciai tudósítója szerint a dél-vietnami kormány nem járul hozzá a vietnami vá­lasztások megtartásához és továbbra is „nemzeti” ala­pon, azaz saját fennható­sága alatt akarja egyesí­teni Vietnamot. oldala“ volna el eddig az esedékes hitelek visszafizetése an­nál az egyszerű oknál fog­va, hogy a több fej, több ész mindenképpen megta­lálta volna a legszüksége­sebb jót. Dehát nem érvé­nyesült a szövetkezet de­mokráciája. — Ha szólt valaki a tag­ság közül — mérgesedik meg a Halász János hang­ja —, mindjárt maga a járás is kikiáltotta lázító- nak, téesz bomlasztónak. Még a kommunisták se mertek szólni, nemhogy az egyszerű tagok. Azt pe­dig nem akartuk, hogy felbomoljon a szövetkezet, amire egyszer már a sza­vunkat, az aláírásunkat adtuk rá. Inkább hallgat­tunk, vagy össze-vissza káromkodtunk. Ez volt. De a mostani elnök, a tákopi Kiss Béla, a volt agronómus nagyon helyesen maga áll le be­szélni, gondolkozni és vi­tatkozni az emberekkel. Beszél és beszéltet. Ez kellett arra, hogy átszer­vezzék a vezetőséget, a tagság önön maga jobb akartából szilárdítsa meg a fegyelmet, terjedjen ki mindenre és legyen alapos az ellenőrzés. így szaba­dultak fel és sorakoztak elő a közösség érdekében való új gondolatok, ter­vek: augusztusra 6 darab­bal csökkenteni a lóállo­mányt s az értük kapott pénzből azonnal növeli a tehenek számát; az 56 da­rab süldőt fel kell nevel­ni. meghízlalni. úgv érté­kesíteni ... A tagság vál­lalta a háromszori kapá­lást és azt, hogy a beter­vezett termésátlagokkal szemben kukoricából 6 (csöves állapot), naprafor­góból 3, tavaszárpából 2 mázsával termel többel: pótbepórzást végeznek 20 hold rozson..... . Most ez a' helyzet és külügyi államtitkár, Mijal'ko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Jozse Vilfan, a köztársa­sági elnök főtitkára, Gyúró Sztankovics, a belügyi ál­lamtitkár helyettese, Szlo­vén Szmodlaka, a köztársa­sági elnök protokollfőnöke, Milos Sumonja altábor­nagy, a fegyveres erők fő­parancsnokságának kabi­netfőnöké, Milan Zsezselj, a köztársasági elnök fő szárnysegéde és Nikola Cso- belics, a Szövetségi Gazda­sági Tervhivatal igazgató­helyettese. Tito elnökkel együtt uta­zott a Szovjetuanióba Fir- jubin jugoszláviai szovjet nagykövet is. Sukarno indonéziai elnök szeptemberben Csehszlovákiába látogat i Antonin Zápotoczky, a Csehszlovák Köztársaság I elnöke meghívta dr.' Achmed Sukarnot, Indoné­zia elnökét, hogy utazzék hivatalos látogatásra Cseh­szlovákiába. Indonézia elnöke elfogad­ta a meghívást és szep­temberben, a Szovjetunió­ban teendő látogatását kö­vetően elutazik Csehszlová­kiába is. mennek, csinálják, végzik a munkát. Mindenki igyekszik odaállni a maga j helyére. De ezzel minden| helyre jött? Nem. Csak az i egyik oldalról. A tagságé- ( ról, amely most már tel- i jes öntudatból hisz és bí- ; zik a közös gazdálkodás­ban. Az erre való jogos alap: a szövetkezeti nagy • táblákon szebbek a vete-! menyek, nagyobbak a ter- j méskilátások — és termé- j szetesen a jövedelem is, i — mint az egyéniek kicsi l parcelláin. Hanem még ; mindig meg van a „legne- ; hezebb oldal“, amire azt ! felelik: ez pedig semmi-! képp nincs jól. ezen vál- \ toztatni kell, mert évköz ben is szükség van pénz re. i A hitelintézet járási fiókja azt mondja: ne­ad előlegosztásra pénzt. ! mert sorbaállása van a . tsz-nek. A járási tanács- nál úgy vélekednek: nem i szabhatnak külön rendé-, letet a bank számára. Ez valóban nem lehet, de a~' j igen, hogy a ténylegesei ' fennálló, a tsz. életét, ön- ■ állóságát gátló körűimé- ; nyékre határozottan fel- , hívják az illetékes felsőbb szervek. minisztériumok figyelmét. Mert ezt a kér­dést vállrándítással, el­hallgatással nem lehet el- i intézni! És különösképpen nem azzal a rideg nem­törődömséggel. ahogy ép­pen a járási tanácstól ki­küldött gyorsmozgású elv­társ tette: Űrlapot vett elő és kérdéseire valósággal : sürgette a választ: mennyi I a tsz. földje 's miből meny­nyit vetett. Öt perc múl­va már pakol és meay. Hogy kik és milyen körül­mények között vetik és művelik a szövetkezeti föl­det, arra már sem szava, sem rubrikája nincsen. És ki mert vitatkozni azon, hogy voltaképpen nem-e az utóbbi a fontos"7! ASZTALOS BÁLINT. Vasárnap hajnalban a nyári időszámítással egyidöben éleibe lép a nyári menetrendi Június 2-ral 3-ra virrádó éjjel a nyári időszámítással egyidöben életbelép avasét 1956. évi nyári menet­rendje. Jelentősen javul a vasúti összeköttetés a főváros és egyes vidéki városok között. Szombathelyre Székesfehér­váron, illetve Győrön át két gyorsvonat és egy személy­vonat közlekedik. Pécsre egy gyorsmotorvonat, egy sebesvonat és egy személy­vonat szállítja az utasokat. Az ország második legna­gyobb városába, Miskolcra egy gyorsmotorvonat, két gyorsvonat és négy sze­mélyvonat biztosítja az uta­zást. Budapest—Debrecen— Nyíregyháza között három gyorsvonat, két személyvo­nat bonyolítja le a távol­sági forgalmat. Békéscsa­bára négy személyvonattál és két gyorsvonattal lehet utazni. Budapest—Szeged között a közvetlen utazást egy gyorsmotorvonat, egy gyorsvonat és két távolsági személyvonat teszi lehe­tővé. Újabb tízezer tonnás hajót bocsátottak vízre Lengyelországban A gdanski hajógyárban ünnepélyes keretek között vízrebocsátották a „Boles­law Bierut” nevű tízezer tonnás , óceánjáró gőzöst. A népi Lenegyelországban nyolc évvel ezelőtt indult meg az üzemszerű hajó­gyártás, azóta 148 külön­böző, fajtájú hajót bocsá­tottak vízre. Pihennek, szórakoznak esténként Még világos van, amikor a moszkvaiak a, napi mun­ka után rövid pihenőt tartva, elindulnak ' az ut­cákra, terekre. Vannak, akik rokoni, baráti láto­gatóba vagy színházba készülnek, mások cirkusz­ba, moziba, vagy hangver­senyre igyekeznek. Csillognak az üzletek sokszínű reklámjai, fénye­A képen: Csónakázók Kulturpark taván. sek a színházak, mozik be­járatai. A Majakovszkij Színházban nagy sikerrel játsszák a „Poloska' című vígjátékot. Minden jegy elkelt, s a színház előcsar nokában félénk leánykák és valamivel bátrabb fia­talemberek kérdezik a színházba igyekvőket: „Nincs egy felesleges je­Mozaikok a francia kulturális életből Vita a francia filmművé­szetről i ■ A Lettres Francoises cí- ; mű irodalmi művészeti heti­lap hasábjain élénk vita bontakozott ki a francia filmművészet fejlődésének útjairól. A vitát Henri Maignan filmkritikus cikke indította meg. Maignan negativ ér­tékelést adott a „Ha az egész világ ifjai..." fil­mekről. „Nem ismerem el ! — irta — az olyan alkotá- ! sok művészi értékét, ame­■ lyek arra oktatnak, hogy 1 higgyünk a világ egyetemes ■ erényében“. ! Maignan cikkére Jean- 1 Paul Le Chanois, az ismert I filmrendező válaszolt „Nem, i a jó érzések nem unalma- ! sak!“ című cikkében. Mint , Le Chanois írja, nem az in­dította őt a vitázásra, hogy : két filmet lehúztak, hanem az, hogy Maignan kirohaná- ! sa minden olyan film ellen .szólt, amely demokratikus ; gondolatokat és humánus érzéseket hirdet. Mai portré kiállítás A párizsi Galéria Mú- i zeumban a mai portré kiál- i lítás nyílt meg, amelyen 100 francia festőművész vesz részt. A párizsi sajtó szerint a kiállítás rendezői „igen bátrak és optomisták vol­tak“, amikor arra vállalkoz­tak, hogy rehabilitálják a portréművészetet. A mai festők közül igen sokan le­mondtak a portréfestésről, mert szívesebben végeznek jövedelmezőbb munkát — mutat rá a Lettres Fran­chises. — Vannak olyan művészek is, akik úgy vélik, hogy a fénykép és a film korában a portréfestészet elveszti aktualitását. Juliette Darle költőnő az Humanitében melegen üd­vözli a kiállítást. Megálla­pítja, hogy „a portréfeste- szet továbbra is méltó a mai festőművészek erőfeszí­téseihez“. A kiállításon a francia szobrászok is képviseltetik magukat. A többi között igen értékesek Auriol asz. szeny (a volt francia köztár­sasági elnök hitvese) és \ Joan Paul Le Chanois. az iismert filmrendező munkái. Növekszik az érdeklődés a népi Kína iránt Franciaországban rendki vüli érdeklődés nyilvánul meg a népi Kína iránt. Sza- ■ mos Kínában járt francia író könyvekben és más cik­kekben számolt be kínai élményeiről, többek között. Claude Roy, Pierre Gascar és Jean-Paul Sartre. Nem­rég jelent meg Vercors „Egy francia kalandjai Kí­nában“ című műve. Az is­mert író lelkesen ír a kínai nép hősies alkotómunkájá­1 ról. A Cyrano Párizsban A párizsi Sarah Bernard színház felújította E. Ros­tand Cyrano le Bergerac című híres színdarabját. Az Humanité nagy elismeréssel ír a darabról, a rendező és a főszereplő kiváló művé­szi munkájáról. Újabb Gorki j-mü vek franei* nyelven Nemrég jelent meg Gór- í ki; összes műveinek 10. kb- ! tete, amely a. nagy író több élt cszélését tartalmazza. a moszkvaiak gye?“ — A felelet minden esetben egyöntetű: -*• „Nincs“. — A színház elő­csarnokában kényelmes karosszékben a Váloga­tók a színlapot nézegetik, ismerkednek a szereplők­kel. Mint mindig, nagy tö­meg árad a Nagy Színház bejárata jelé. Sokan sze­retnék megnézni a „Bah­Moezkvában a Központi csiszeráji szökőkút“ című balettet. Megelevenedik a régi legenda, felidézik Puskin halhatatlan vers­sorait. A Kis Színházban A. Szafranov „A pénz" című darabját láthatják a nézők. A filmszínházakban szovjet és külföldi filme­ket mutatnak be. A moszkvaiak nagyon szere­tik a mozié leadásokat, leg­többen már előző nap megvásárolják a jegyeiket. A főváros központi fő­útvonala a Gorkij utca. Nemcsak azért népes, mert sok étterem, filmszínház, kávéház van az utcában, de azért is, mert kellemes a séta, ezen a fényesen ki­világított úton. És — bár a hársfák még nem virá­goznak, — a tavaszi leve- •7Ő mégis finom virágilla­tot áraszt. Vidám az élet estenként a moszkvai éttermekben is. A pikáns keleti konyha kedvelői az „Aragvi" étte­rembe sietnek, ahol utol­érhetetlen „harcsó'Lt tá­lalnak fel. A „Vörös pi­pacs“ kávéházban a törzs­vendégek egy csésze jó erős fekete mellett szenve­délyesen vitatják a labda- lúgóidény kilátásait. In­nen néhány lépésnyire ta­láljuk az „Arfa“ kávéhá­zat, ahol szintén sok « törzsvendég. Azok, akik családi kör-t ben, otthon töltik az estét,\ a televíziós adásokban gyönyörködnek, va&tf. könyvek folyóiratok olva­sásába merülnek... ■. .Lassan leszáll az éj. Véget érnek a szinielóadá- sok, hazafelé tartanak az emberek. Bezárják a kávé­házakat, az utcák egyre néptelenebbé válnak. A házastársak gyorsan be­lépnek a felvonóba — tr szerelmesek sokáig bú­csúznak a kapuk előtt. A házak ablakai elsötéted­nek, — a főváros álomba merül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom