Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-05 / 130. szám
N. £ P L Л P 1956. június 5, kedd ★ A második ötéves terv útján A Nyíregyházi Homokkísérleti Telep sikeres működése érdekében szükséges beruházások Képek а VI. magyar képzőművészeti kiállítás anyagából a Jósa András múzeumban Ma már vitathatatlan: a homokkísérleti telep által 1929. évben beállított homoki vetésforgók jó példát mutatnak arra nézve, hogy a Nyírség területén előforduló gyenge laza homoktalajokat miként lehet megjavítani úgy, hogy azok nemcsak nagy terméseket •adjanak, hanem a rajtuk folytatandó gazdálkodás jövedelmező is legyen! így tehát nem kell egyebet tenni, mint ezeket a jól bevált vetésforgókat átültetni a gyakorlati életbe. Ez így nagyon egyszerű kérdésnek látszik, de ennek keresztülvitele a gyakorlati életben mégis nagyon nehéz. Figyelembe kell ugyanis venni azt a tényt, hogy a korszerű gazdasági irányelveken alapuló vetésforgók bevezetése egy üzemegységben naA Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak javaslata: Mit lehetne beruházás nélkül végrehajtani? Megyénk területén legtöbb esetben a vízkárok okozói a volt uradalmi és községi vízlevezető árkok. Dolgozóink szívesen adnak műszaki segítséget az árkok karbantartásához az érdekelt termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, vagy községi tanácsoknak. Ilyen módon a szükséges munka külön állami beruházás nélkül aránylag könnyen elvégezhető. A vízkárok elhárításán túl — különösen belső területeken — közegészségügyi célokat is szolgálna ezeknek az árkoknak rendbehozása. Műszaki dolgozóink javaslata: az öntözéssel és halastó üzemeltetéssel foglalkozó termelőszövetkezeteink érdekelt dolgozói számára lehetővé kellene tenni szakmai tanfolyam elvégzését. így a kellő szaktudás révén lehetőségeiket, tervfeladataikat eredményesebben tudnák megvalósítani. Dolgozóink felvetették a Tisza hajózhatóvá tételéKonzervgyárat és rizshántolót kér a tiszalöki járás Járásunk termelőszövetkezetei előszeretettel foglalkoznak konyhakertészettel. Lehetőségeiket azonban még korántsem használják ki. Hiszen a Keleti Főcsatorna nagy lehetőségeket teremtett erre. Mi ennek a magyarázata, hogy termelőszövetkezeteink nem igyekeznek bővíteni és fejleszteni konyhakertészeteiket? Mindenek előtt az, hogy baj van az értékesítéssel. A kerti terményeknek csak egy részét tudják frissen értékesíteni, ha Nyíregyházára, vagy Miskolcra szállítják. Azonban a szállítás sem egyszerű feladat. Mindezekre való tekintettel javaslom, hogy járásunk székhelyén létesítsenek a következő ötéves tervben konzervgyárat, amely a frissen nem értékesíthető terményeket gyon alapos szaktudást, hosszú gyakorlatot és helyes üzemgazdasági érzéket igényel. Ennyi szakismerettel pedig a szövetkezeti gazdaságok dolgozói nem rendelkeznék és ezt nem is lehet tőlük elvárni, hiszen mindez hosszú éveken át való tanulást igényel. Másrészt pedig nem szabad arról megfeledkezni, hogy egy korszerű vetésforgó beállítása egy gazdasági üzemegységben igen nagy körültekintést igényel. — Más beosztást igényel ugyanis a vetésforgó, hogyha az üzemegység szántóföldjének fele barna vályogtalaj és a fele futóhomok és más a . beosztás, ha túlteng a futóhomok. Viszont más beosztást kell alkalmaznunk, hogyha a szántóföldön kívül van az nek további kiterjesztését is. A Tiszalöki Erőmű révén Dombrádig hajózhatóvá vált a Tisza. Bizonyos szabályozási munkákkal Dombrádtól felfelé meg lehetne hosszabbítani a hajózható szakaszt. A vízi szállítás olcsóbb volta miatt ez újabb megtakarítás lenne népgazdaságunk számára. A megtakarított anyagok felhasználásával a következő években a gát- és csatorna őrházakat tatarozzuk. Ahol villany még nincs, oda azt is bevezetjük. E javaslatok állami beruházás nélkül, tisztán a tanácsokkal, jó együttműködés révén, helyi kezdeményezés és erőforrások felhasznásával megvalósíthatók. Dolgozóink — mint eddig is — legjobb tudásukat, igyekezetüket vetik latba megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatása érdekében. Barna Bertalan segédtechnikus. konzervvé dolgozná fel. — Ez a gyár lendületet adna a kertészkedés! adottságok gazdaságos kihasználására. Ezen kívül sok helyben lakó munkást a helyszínen tudna foglalkoztatni, nem kellene nekik családjuktól elszakadva, távoli vidékekre járni. Ugyancsak javaslom, hogy, járásunk területén egy rizshántolót létesítsenek. Ennek az az indoka, hogy a következő években fokozzuk a rizstermlést. A legközelebbi rizshántoló Hajdúnánáson van, mely a környék termelvényeit képtelen feldolgozni. — Néhány termelőszövetkezetünk, amelyek a múlt őszön adták be a rizst hán- tolásra — még a mai napig sem kanták vissza. Czinc Ferenc mg. oszt, vezető, Tiszalök. üzemegységben nagyobb kiterjedésű természetes gyepterület, tehát rét és legelő és megint más bosztást kell igénybe vennünk, hogyha a szántóföldön kívül alig van érdemleges természetes gyepterület. — Ezeken kívül figyelembe kell venni az üzemegység állattartási és állattenyésztési lehetőségeit is és ennek alapján kell kiszabni a vetésforgó takarmánytermesztési képességét. — Ugyancsak szem előtt kell tartanunk az üzemegység piaci viszonyait és közellátási kötelezettségét is. — Mindezen néhány sorból látható, hogy a vetésforgó az alapja minden gazdasági üzemegység üzletvitelének és annak döntő befolyása van nemcsak a nö.- vénytermesztés terén elérhető termésekre, hanem az egész állattenyésztésre is nem utolsó sorban a munkaegység értékére és az egész gazdaság jövedelmezőségére. így tehát nem lehet azon csodálkozni, hogy gazdasági üzemegységeink dolgozói nehezen vállalkoznak korszerű vetésforgó bevezetésére, kellő helyszíni • útbaigazítás és tanácsadás nélkül. Már pedig ezt a beható helyszíni útbaigazítási munkát a Homokkíséleti Telep ez ideig nem tudta teljesíteni, mert nem állott rendelkezésére a szükséges munkaerő. Tudományos munkálkodás terén a Homokkísérleti' Telep ez ideig csupán 1 osztályvezetővel és 1 tudományos segédmunkaerővel rendelkezik. Ezeket pedig teljes mértékben lefoglalja a tudományos munka, nevezetesen a kísérletek beállítása és azok eredményeinek kiértékelése, valamint a tudományos társintézetekkel lefolytotott értekezési munka. Ennél fogva feltétlenül szükség van legalább 2 további tudományos munkatárs alkalmazására, akik a Homokkísérleti Telep osztályvezetőjének útmutatásai szerint felkeresnék a gyakorlati üzemegységeket és azoknak a helyszínen adnának tanácsot a korszerű vetésforgók beveVersenyre hívás Az 1956. június 3-tól június 10-ig tartó ünnepi kövhéten 4000 forint értékű könyv eladását vállalom és versenyre hívom a Szabolcs- Szatmár megyei földművesszövetkezeti boltok vezetőit. A verseny teljesítését az alábbi előfeltételekkel biztosítom. Az ünnepi könyvhét vasárnapjain Nagyecsed köz. ségben könyvsátrat állítok fel, amelyet ízlésesen berendezek ifjúsági, szépirodalmi, politikai és szakkönyvekkel. Az állami gazdaságban, a gépállomáson és a termelőszövetkezetben kibővítem a bizományi hálózatot. A bizományosoknál lévő könyvkészletet kiegészítem, biztosítom, hogy az ünnepi könyvhéten foivamtosan megkapják a kért könyveket. A verseny értékelésére felkérem a MÉSZÖV kér. főosztályát és az FJK-k kereskedelmi osztályait, vala- zetése terén. Csakis ezen az úton lehet elérni a kormány és a párt által kidolgozott célkitűzést, hogy a korszerű vetésforgók elterjedjenek a szövetkezeti és egyéb gazdasági üzemegységekben. Másrészt meg kell valósítani a Homokkísérleti Telepen a már régen kitervezett főépület felépítését, mert ez egy alapkövetelmény a sikeres munkához. A Homokkísérleti Telepet ugyanis okulás céljából felkeresik a tanulmányozó csoportok és nincsen sem kultúrterem, sem üzemi konyha, amely lehetővé tenné; hogy a gazdasági üzemegységek tanulni vágyó dolgozói hosszabb időt eltölthessenek a Homokkísérleti Telepen. Ezen kívül nincsen megfelelő irodahelyiség sem. Ugyanis ezideig csupán egy 3 m hosszú és 3 m széles kicsiny irodahelyiség áll rendelkezésre, ahol 3 értelmiségi dolgozó kénytelen összeszorulni. — Mindezen elősorolt hiányokat ki kell pótolni a felépítendő főépület segítségével. Tehát 2 újabb tudományos munkatárs alkal- magása és a főépület mielőbbi felállítása: ezek a nélkülözhetetlen alapfeltételek a Homokkísérleti Telep sikeres munkálkodásához a gyakorlati élet érdekében. Ezeken kívül tudományos közérdek, hogy a Homokkísérleti Telepen felállíttas- sék egy talajélettani, tehát talajbiológiai laboratórium, mert ezen a téren a tudománynak még nagyon sok feladatot kell megoldania és sokat kell még kutatnia. Egy talajbiológiai laboratórium pedig ott dolgozhat a legsikeresebben a tudomány érdekében, ahol legalább 25—30 éves vetésforgók vannak, mert csakis ott van jellegzetes baktériumflóra a talajban. A Homokkísérleti Telep pedig ma már 27 éves vetésforgókkal rendelkezik, ennélfogva az országban ez a legalkalmasabb egy talajbiológiai laboratórium felállítására. Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató. mint a járási FJK könyves, boltok vezetőit. Horváth József, a nagyecsedi földművesszövetkezet boltvezetője. Megalakult a méhészek megyei szakbizottsága A méhészet előtt álló új feladatok megvitatása céljából értekezletet tartottak a MÉSZÖV igazgatóságon. Az értekezleten részt vett Kapcsos Sándor megyei méhészeti felügyelő, Gyetkó Miklós szakcsoport-vezető es nyolc méhészeti szakcsoport elnöke. Gyetkó Miklós beszámolójában többek között a következőket mondotta: „A földművesszövetkezet keretében működő szakbizottságok jól ellátják feladatukat. A szerzett tapasztalatok alapján indokolt, hogy a méhészet vonalán is alakítsuk meg a szakbizottságot.“ Gyetkó elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, A VI. magyar képzőművészeti kiállítás képeinek egy részét mutatja be ez alkalommal a múzeum az érdeklődő közönségnek. A kiállítást a Műcsarnok rendezte azon képekből, melyek hivatva vannak bemutatni a szocialista-realista képzőművészetünk mai helyzetét, illetve valamilyen módon kapcsolatban vannak Nyíregyházával, annak környékével. A kiállítás éppen ezért nagyon tanulságos és érdekes. Szocialista-realista jesté- \ szetünk közel tíz esztendős múltra tekinthet vissza. Ezek a képek tehát nem jelentik a végeredményt. Képzőművészetünk állandó fejlődésben van. Ha meg akarjuk közelebbről magyarázni a mai helyzetét, akkor elmondhatjuk, hogy a jelenlegi magyar képzőművészet eredményesen támaszkodik a haladó magyar képzőművészeti hagyományokra. Ez azt jelenti, hogy a szovjet művészet példájára a magyar képzőművészek is magukévá tették és tanulmányozták a haladó magyar festészet, szobrászat eredményeit. Ez azonban önmagában nem elégséges, az eredményeket tovább is kell fejleszteni. Ha a szemlélő végignézi a kiállításon bemutatott képeket, meg kell állapítania, hogy nagyon sok jó és kiváló alkotás van már. A képek nagy többségében megtalálható mindaz, amely a jó képet, vagy szobrot kell hogy ielle- mezze. De mégis van valami hiányérzetünk. A művészek között nagyon kevés az egyéniség. Kevés -tehát az egyéni átélés az alkotásokban. Az alkotásokban szereplő emberek nem tipizált alakok, kissé általános mondhatnám sablonos figurák. Gondoljunk csak vissza Munkácsy nagyszerű népi típusaira. Itt ilyen vagy, ehhez hasonló egyéni típussal nemigen találkozhatunk. Még a Szőnyi István képein látható alakok is sematikusaknak mondhatók néha. Festőink sokat foglalkoztak a mesterséggel és a legfontosabbról sokszor megfeledkeztek. De nézzük talán sorra a képeket. Az első teremben balra Szőnyi István „Reggel“ című képe. Tele gyönyörű festői értékekkel, de a benne szereplő alak mégis csak egy már régen jól ismert szőnyis akt. Tehát a régi ismétlése. A következő kép Főnyi Géza: „Szerelmespár“ című képe. Óvatosan, de kissé fáradtan megfestett kép. Izinte dekázgatva vannak hogy önálló méhészeti vetkezetet is kell alakítani, ahol erre lehetőség van. Ezeknél nem okvetlenül szükséges a szövetkezeti tagok méhcsaládjai közös méhészetben való egyesítése Mind a méhészeti szakbizottságoknak, mind az önálló méhészeti szövetkezeteknek legfontosabb feladata a méhállomány fejlesztése és a méztermelés növelése. A méhészeti szövetkezetek átveszik a- földművesszövetkezetektől a méz felvásárlását és értékesítését is. A méhészeti szövetkezeteknek lesznek önálló szaküzletei, ahol méhészeti felszerelést fognák árusítani. i benne a kép jó tulajdonságai. Azonban kevés erőt sui gároz. Rudnay Gyula: „Vihar előtt“ c. képe a következő. Kissé nyers és kemény. Ismét egy Szönyi-kép következeik: a „Szerelmesek”. j A hangulata szép, de stili- [ záltnak hat kissé. Burghardt Rezső virág- I csendélete kellemesen összefoglalt kép. Szépek a csillogó .fehér virágok, melyek ■ a letompított környezetből ' kivillannak. Szabó Vladimír „Földosztás“ című képe egyéni alkotás, de nem fedezhető fel benne a magyar táj. Talán a német renaissance festőkre emlékeztet. Botos Sándor: „Puszta mélye“ című képe pedig mintha Paál László másolat lenne. Ez talán a haladó hagyományokkal kapcsolatban mégis csak túlzás. Iván Szilárd: „Dália“ c. képe friss és kellemes, de néha nyersnek hat. Bencze László: „Bányászok téli hajnalon“ nem rossz kép, csak az ott szereplő alakok szintén inkább, németalföldi embertípusok. Különösén Bencéére jellemző az állandó stilusváltozás Reméljük, egyszer önmagára talál. A második teremben látható Szentiványi Lajos: „Kossuth-hid építése“ c. képe. Nagy festői tudással megfestett kép, melyben az ember és táj egyforma szerepet kap. Pallay József: „Eső után" c. képe szintén Paál Lász'ó másolatnak hat. Szép és erőteljes kép Moldovány István: „Székely leány“ c. képe. Móricz Sándor: „Ipari tanuló“ c. festménye reálisan megfestett, kellemes színhatású kép. Nagyszerűen értékesítette a szovjet eredményeket. A harmadik teremben Dómján József: „Pipacs és szarkaláb“ c.. színes fametszete nagyszerűen adja visz- sza a pipacs erőteljes szírét a környezet zöld kontrasztjából. Bencze L.: „Reprodukciót néző leány“ c. képe mesterkélt beállítású. Itt látható továbbá Váci András: „Kallói vasútállomás“ c. képe, mely már régebbről ismeretes a Váci itt rendezett kiállításával kapcsolatban. Jól esik látni továbbá Nagy S. plakettjeit. Nagy Sándor szintén a nyíregyházi szabadiskolából indult el. Herényi Jenő: „Vízbelépő“ c. szobrában nagyon sok életfesziiltséget láthatunk. Kiss Kovács Gy.: „Vak Bottyán“ c. szobránál a ruházat mozgalmas volta zavarja a szobor egységét. ! A kiállítással kapcsolat■ ban hiányként lehetne megemlíteni, hogy nem hozták le a Bernáth- és Domanov- szky-képeket. Annál is inkább, mert erős egyéniségük sok alkalommal kiállítás-arculat meghatározó. A vidéki közönség tehát nem kaphat teljes globális képet képzőművészetünkkel kapcsolatban ezek ismerete nélkül. Sajnálatos körülmény az is, hogy a kiállítás megnyitásának és tartamának időpontja a középiskolások évzárásával úgyszólván egybeesik és így a középiskolásoknak elenyésző száma lesz képes csak megtekinteni. * DIÓSZEGI BALAZS.
