Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-30 / 152. szám

N F. P LAP 1955. június 30, szómba! 0 kommunisták személyes részvétele a munkájuk, vagy magatartásuk kérdésében hozott döntésnél Szerkesztőségünkbe meghívtuk la- k néhány jó barátját. Véleményükre, islatukra voltunk kíváncsiak. Barát- :s beszélgetés alakult ki arról: mit zünk lapunk jobbá tétele érdekében. Skérdeztük, miről szeretnének olvasni .i.ikban, hogyan segítsünk, munkájuk­Ezen a beszélgetésen vett részt Ko­s' Janóé elvtárs is, a Nyíregyházi Út- ntartó Vállalat munkaügyi előadója, londott'p, hogy a vállalathoz tartozó jali kőbányának a vezetője, Bereg- bi József elvtárs kiskirályoskodik,. in- platlyhul beleköt munkatársaiba, meg- ílmaiza őket, egyik napról a másikra ■ jaj munkájukról. Ez bizonytalanságot ^■'o/ssz a munkaszellem, nem tejesítik Bfct a kőbányászok. ez így igaz, akkor kötelességünk ^Kl megvizsgálni ezt az. ügyet, mert a kiskirályoskodás ideje lejárt. ■— Minek köszönhetem ezt a látoga- r ' — kérdezi Beregszászi József bá- avezető. Oly ritkán járnak hozzánk az ♦ k, hogy valóságos esemény szám- 1 egy-egy ilyen látogatás. Bár az L ... oben . . .! — és itt hirtelen fél- Kikíija magát, mint aki többet mon- ■ mint amit akart. Legyint a kezével következő pillanatban már megint Fs házigazda. ■czj’.agyaráz, végig vezet bennünket a Ib.án, megmutatja a tervjelentéseket, a Pvgyzési naplót, mindent, amire kíván­jak vagyunk. Utána, mintha sejtené, agy mi nélküle is szeretnénk járni egyet telepen, beszélgetni az emberekkel, — )k munkájára hivatkozással elbúcsú- k. Megy, intézi a dolgát. ^Mi pedig ismerkedünk, beszélgetünk. 9 ■Fnagyzúzónál dolgozó brigád — heten annak — nagyjából elégedett. 150—160 zúzalékot érnek el, keresetük eléri — leg is haladja az 1.600—1.700 forintot, lan amikor több, van amikor kevesebb a kőtől függ. Természetesen van pa­is. Rossz az anyagellátás, kevés ük. Ha egy csákánynyél eltörik, kkell jönni a bányából, egy em- ’agyja a csillénél a munkát és »elet faragni. Mert a gyári nem faragni kell. Ilyenkor pedig a végzik el helyette is a munkát, yavezetőről nem mondanak sem rosszat. új bányában vidámabbak. Ennek ^■®raz is az. oka, hogy itt fiatalabbak ■■Jutnak. Fiúk, lányok, mókáznak, sze- ■nek nevetni, dolgozni is. Itt találkoz­unk a bányavezető ötletével. Két Bámert ■•íógepet lesüllyesztettek a föld alá. Itt ■ két gépnek csak a szája van kint, ■M közvetlen lehet táplálni a csillék- kiborított kővel. Az ötlet maga ki- jMó, a gyakorlatban pedig nagyon jól Jklt. Egy gép hajtja a két zúzót. sőt Feg egy szállítószalagot is, ami a zúzott |Követ viszi az osztályozóra, ahonnan közvetlen rakhatják csillébe, vagy gép­kocsiba. Sok verejtéket letöröl ez a kő­bányász testéről, sok fáradságot, nehéz zikai munkát, erőt takarít meg. Csinált már más gépet is, amivel az béri erőt lehet pótolni. Az állomáson igozik vagonberakó gépe. Eddig embe- k lapátolták a követ a vagonokba. Ne- nagyon nehéz munka ez, kiszívja erejét annak, aki végzi. Most az ____________ aiyít, a gép pedig fáradhatatla- a vagonokat. 10 perc alatt er­■rzöd' l a kiskirályoskodás? Ezt keres- ■álté-íjuk tovább. ■pítefentünk a bányába, együtt sza- ■ elyi a kőbányászokkal a fedél alá, Bmr.elkapott bennünket a hirtelen R’-Beszéltünk a 35—40 százalékra rek dolgoznak, gépek segítik munkájukat és véleményük szerint most sem adnak kevesebb követ, mint az elmúlt évben. Akkor miért a 40 százalék? A miniszté­rium (Közlekedési és Postaügyi) minden külön értesítés nélkül duplájára emelte a bánya tervét. Ezt pedig nem lehet telje­síteni, mert gépet, zúzógépet nem adtak hozzá. Ezért at alacsony tervteljesítés. Miért áll mégis gyakran a zúzógép? Nem jön a kő a bányából. Pedig az jö­hetne. Egy nyolc órás műszak alatt 2—3 órát is áll a nagy zúzó. Ezen lehetne se­gíteni, még akkor is, ha a bánya kime­rülőben van. Robbantani kell, több em­ber kell a bányába, több csille a vá­gányra és akkor még tovább lehet emelni a teljesítményt. Ezért viszont a bánya vezetője, Be­regszászi József a felelős. És még valamiért. Beregszászi József híres robbantó. Bátorsága közismert, és határos a vak­merőséggel. Robbantott a Keleti Főcsa­tornánál, hetekig odavolt, mert szükség volt tudására, tapasztalatára a dunai ár­vízveszélynél. Tudja, hogy elismerik vak­merőségét, hogy szükség -van tudására. És az az ember, aki már évek óta ját­szik a halállal — hegyet lehetne építeni azokból az aknákból, amelyeket felsze­dett. ártalmatlanná tett — hajlamos a túlzásokra. Nagyon szereti, ha dicsérik és annál kevésbé szereti, ha bírálják, ha hibáit emlegetik. Sokszor türelmetlen, hirtelen. Nem hallgatja meg munkatár­sait, egymaga dönt mindenben és amit kigondol, azt azonnal meg akarja valósí­tani. Akadályt nem ismer és ha vala­mire ráadta magát, akkor' tűzön-vízen át megvalósítja. Az emberek meg nem hallgatása, a hirtelenség, a bírálat el nem fogadása mind, mind súlyos hiba. De nem olyan súlyos, hogy azon ne lehetne változtatni. Látogatásunk végén rájöttünk arra is, hogy miért volt ez a keserű kézlegyintés, az a — „bár az utóbbi időben s . .” A „kiskirályt” hosszú idő után mos­tanában mind gyakrabban látogatták. Nem kérdezgették, de gyanúsították, nem segítették, hanem elítélték. Voltak a vál­lalattól, a minisztériumból, voltak ott már mindenhonnan. Hoztak bírálatod, rágal­mat, bántó szót és sértést, de segítséget, megértést vagy meghallgatást kevesen, vagy alig-alig. Pedig ezzel talán már ré­gebben sokkal többre mehettek volna az ellenőrzők. Több évvel ezelőtt Kovács János faliúj­ságcikken bírálta . Beregszászi Józsefet, aki letépte azt. Régen barátsággal voltak egymás iránt, de ettől az időtói kezdve elmérgesedett a helyzet. Egyik ezt mond­ta, a másik amazt — de soha nem egy­másnak, hanem másnak és a „közvetí­tők” gondoskodtak arról, hogy a fehér fekete, a jó szó pedig mérges fulánk le­gyen. „Nyomozni” kezdtek egymás után, vájkáltak egymás magánéletében, külön­féle „jellemzéseket’ szereztek be a hallo­mások alapján, amit aztán a maguk módján, az „ismerősökhöz” továbbítot­tak. (Meg kell jegyeznünk, hogy ezért nemcsak őket terheli a felelősség, hanem azt a légkört is, ame'y ezt a módszert országosan táplálta, lehetővé tette.) Kovács János szerkesztőségünkben elmondotta a „kiskirály” történetét, el­mondotta máshol is. Nem vo±t igaza, hogy csak ezen az úton akart érvényt szerezni vélt igazának. Beszéljünk őszintén, keres­sük meg mindig a módját jrmak, hogy nyíltan, egymás szemébe nézve alkossuk és mondjuk meg véleményünket. (halasa) „Egyes pártszervezetek vezetősége a párttagok sze- I mélyi ügyeit a következő módon vitatja meg: a párt­tag elmondja mondanivaló­ját, a kérdést megvitatják, de határozatot nem hoznak. A párttagot felkérik, hqgy távozzék és a vezetőség csak ekkor vitatja meg a döntést. Véleményem szerint erre a módszerre semmi szük­ség, hiszen az SZKP Szer­vezeti Szabályzata jogot ad a párttagnak, hogy jelen le­gyen, amikor munkájával, vagy magatartásával kap­csolatban bármiféle határo­zatot hoznak. Amikor megválasztottak egy katonai alakulat párt­titkárává, mepróbáltam megváltoztatni a személyi kérdések megvitatásának módszerét, de a vezetőség egyes tagjai nem támogat­tak, sőt azzal vádoltak, hogy lebecsülöm a kiala­kult módszereket. Véleményük szerint az érdekelt párttag tavollété- ben könnyebb véleményt mondani és egységes hatá­rozatot hozni. Kinek van igaza ebben a kérdésben? M. Romanov, katonai alakulat párttitkára. A párttagok személyes részvétele munkájuk, vagy magatartásuk kérdésének megvitatásánál és a hatá­rozathozatalnál elsősorban azért szükséges, hogy bizto­sítsuk a párttag ellen emelt vádak megalapozottságának gondos ellenőrzését. De fon­tos azért is, hogy a fele- lősségrevonásnak nevelő ha­tása legyen a kommunistá­ra. Akár a pártvezetőség, akár a taggyűlés, akár a pártbizottság tárgyalja a kérdést, a vita részvevői­nek mindig nyíltan és egye­nesen meg kell mondaniok az illető párttagnak, hogy mi a véleményük cseleke­detéről. Éneikül a vita ne­velő hatása csökken. Nem baj, ha a vita során a ve-< zetőségi, vagy pártbizottság gi tagok véleménye kuiön- féleképpen alakul, és nem egyszerre, hanem csak hosszabb megvitatás ered-i ményeképpen jutnak egy­séges álláspontra. Az érde­kelt párttag jelenléte nem: zavarhatja a helyes határo­zat kidolgozását, sőt csak elősegítheti, hiszen előfor­dulhat, hogy ki kell igazí­tani, pontosabban meg kell határozni egyik-másik tényt; Általában tehát az érde­kelt párttag jelenlétében; kell határozatot hozni a: személyi1 ügyekben. Előfordulhatnak egyes ki­vételes esetek, amikor szük­ségessé válik, hogy az érde­kelt kommunista távollété­ben beszéljenek az ügyről. - ■ de utána vissza kell hívni' az érdekelt párttagot és a további vita, valamint a határozathozatal, történjék' ismét az ő jelenlétében. (Partyijna.ia Zsizny) ISMERKEDÉS A VIHARBAN ünnepi műszak a Nyíregyházi Cipész KTSZ-ben \ Teljesítjük tervünket ondják a Cipész KTSZ Boros József ver- nyfelelős nagy érdeklö- .1 1 számolgatja, hogy nyi hiányzik még a le- radás törlesztéséből. El- p negyedévi tervüket csak p százalékra teljesítették, k. második negyedévben pár sokat javult a szövet- kz.et anyaggal való ellátása L a dolgozók munkája, brsenykedve is, Vállalták ;OZOÍ. a dolgozók, hogy a második negyedév végére törlesztik adósságukat, teljesítik a félévi tervet. Június 25—30-ig ünnepi műszakot tartanak a nem­zetközi szövetkezti nap tisz­teletére. Már az első napon szép teljesítmények szület­tek. Márton Petemé tűzőnő 159 százalékot, Sitku Pál előkészítő 178 százalékot. Lippai Pál pucoló pedig 152 százalékot teljesített. A Ci­pőnagj'Kereskedelmi Válla­latnak mintegy , ezer pár szandált készít a szövetke­zet új eljárással, duplatal­pas, körül goyzervarrott, mikroporózus gumitalppal. E munkák végzésénél Fe- rencz Mihály, a szakma ki- váló dolgozója újítást alkal­maz és ezzel darabonként 3.20 forint megtakarítást érnek el. Hajdú Andras tudósító Nagyot villámlott, s né- I hány másodperc múlva ak- i korát reccsent az ég, hogy \ a házak is belerémegtek. A I tehenészek beljebb húzód- \ tak .az ajtóból, még a leg­bátrabbak is visszafojtot­ták lélekzetüket. ' A legidő­sebb megemelte fakó kaldp- ! ját, s morgott valamit a fo­gai között. — Olyan, mint a mi köz­gyűlésünk volt . S az elemi háború fel- : idézte az emberekben Jióz- I g’y'ú'lééúket? ami' ííasofiboan viharos volt. De az. áldásos; jó vihar volt. Nagy szükség volt rá ... Ki tudja, hova vezetett volna az a fegyel­mezetlenség, ami itt volt, a Haladásban? — Mert azelőtt?! Hajaj, kérem!... Ha a faluban házat épített valaki, nyolc-tíz téesztag dolgozott nála. Vá­lyoghordás, kőhordás? .. . A téesz embereiből mindenü­vé jutott, csak a kapáláshoz nem. Most aztán vakaróz­hatnak a lógosok ... Na­gyon helyesen csinálta a 1 vezetőség. Már régen kellett volna. És nagyon okosan van így! Aki egy napot igazolatlanul hiányzik, egy munkaegység levonás. Aki többet, naponként ötöt.. ■ így lesz fegyelem... az öreg megakadt a beszéd­ben, mert ismét nagyot vil­lámlott. Megemelte kalap­ját, s tovább folytatta. — Megérdemelte Panko- tai Sanyi is a büntetést.. . Szabad azt tenni? Ügy meg­verni a jószágot, hogy há­rom napig nem lehet be­fogni?! Bocsásson meg a világ, ha mán igazgatósági tag is valaki, akkor sem te­heti ezt . . . A falnak támaszkodva egy fiatalember álldogált. Ö is sorolni kezdte a köz­gyűlés eseményeit, majd a termelőszövetkezet életéről beszélt, hosszan, részlete­sen. Érdekes dolgokat mon­dott. A növényápolásról így vélekedett: — Nagyon szépek a véle­mények. Csak egy a baj, hogy nem ismerik a kárte­vőket. így nem is tudnak védekezni ellene. Pedig könnyen elpusztíthatjuk a pajzsos labodabogarat, vagy a répalevéltetűt... Csak érte- - ni kell hozzá. Nem nagy szakértelemről van szó. Idejében el kell végezni a gyomirtást. Ez a legjobb orvosság.., I Aztán elmondta, hogy a : mákot is megtámadták a ; kártevők. Ez ellen is lehet védekezni. Csalogatóvetést I kell vetni... Korábban ül- ! lessenek néhány sort, ez ha- ' marabb virágzik. Ha ezt be­szórják matadorral, elpusz­títja a rovarokat... És beszélt, hosszan, nagy jártasságot tanúsítva. Ügy I ismeri a termelőszövetkezet életét, mintha ebben nőtt volna fel. Pedig Lőrinczi András az I negyedik napot töltötte a [Nyírcsászári Haladás Ter- I melőszövetkezetben. I Most jött a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiá- . ról, telve a diák évek ked­ves élményeivel, frissen él­nek még benne az ottani környezet, meghitt baráti kör nyújtotta kedves ese­ményei, szép, fiatalos meg­mozdulások ... De Lőrinczi András nem ezekről beszél. Az emberekről, a téeszről, az életről.. j Egy nyarat tölt itt. Visz-, ■ szamegy, államvizsgaznia kell. De szeretné hasznost- „ tani ezt a két hónapot. S máris van eredménye ittlé-- : tének. Felszántották azt a . lucernaföldnek nevezett. 8 .. holdat, amiről semmi hasz- \ not nem húztak, öreg volt már és nem termett. Váltig vonakodtak a felszántástól, de ő és Bodó József, az ag­ronómus kiharcolták. Heve- j tették csatornádéval. Mert \ ahogy Lőrinczi András kf-__ tápértékben nyolcszor any-,- nyit kapnak így, mintha ■ hitvány gezemicét kaszálná­nak róla. — Van még egy nagy tervem. Szeretném, ha be- vezetnők a vetésforgót. Egy négyszakaszosat és egy ót szakaszosat.. No meg, a gyümölcsössel csinálni kel- : lene valamit. De erre hosz- szabb idő keltene . MISKA JANOS.. Ajándék Milánóból A moszkvai színháztör­téneti múzeumban „Mu­szorgszkij operái az olasz színházak színpadán“ cím­mel kiállítás nyílt. A kiállítás anyagát — többek között a „Borisz Godunov“ előadása díszle­teinek vázlatait, az egyes jelenetek fényképeit, az olasz sajtóban megjelent kritikákat — a milánói „La Scala“ színház küldte Moszkvába. Kitűnőek a szereplők korhű jelmezei. A kiállítás az 1949-ben be­mutatott „Hovanscsina“- című előadáshoz készült művészi vázlatokat is be­mutatja. Az ófehértói Szabadság ISZ-ben megkezdték as őssiárpa aratását Az óíehértói Szabadság Termelőszövetkezetben tegnap délben megkezdték az aratást. Egy kévekötő­aratógép vágja az árpát. Ha az idő engedi Leve­leken áz Alkotmány és ' Bessenyődön a Szikra Ter­melőszövetkezetben Is megindul a nagy munka. Zongora húrok nélkül A csehországi pardubicei Tesla-gyár dolgozói hosszú kísérletezés után elkészítet­ték a világ első húrok nél­küli elektronikus zongorá­ját. Az újtípusú . zongorá­ban a hangok . elektronikus rezgés útján’keletkeznek az elektronban. Egyébként a zongora szerkezete megfelel a rendes zongoráénak,' há­rom és’fel oktávos. Új televíziós toron v Moszkvában Moszkva délnyugati ré­szén ötszázméteres televí­ziós torony építését kezdték meg. A torony magasabb lesz a világhírű Eifel-to- ronynál és New York leg­nagyobb felhőkarcolójánál: Az új televíziós torony lé­nyegesen növeli a moszkvai televíziós központ adásának hatósugarát, í : rn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom