Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-29 / 151. szám
<VilÁQ eq.íjfiiilietf'k! i=NÉPLAP Д mai számban AZ MDP MEGYEI BI/OlISÁGA ÉS A MEGYEI IAMÁCS LAPJA xtn. évfolyam, 151. szám ХВА 30 FILLÉR 1936‘ ■’йи,ав 291 péntek RT-im.iyi. .............. ид—иди— a—M—HH—— —МИ— ÉrtíkéÜétet tartott á Nyírtgyháei ÜgyvMI Kíttiara (2. oldal) Páúaszftap a ftyírégyházi jártóbíróságen (2. oldal) Külföldi Birth (3. óldal) Ny. Vörös Mfeteof—Ny. Kltiltei tű (4. oldal) Jobb munkát az állami gazdaságokban A FÖLDEKRŐL. Aratnak a gépek a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban A mezőgazdaságban az állami gazdaságok á legfontosabb árutermelő bázisai népgazdaságunknak. Jelentős részt kell vállalnlők az ország hús, tej, zsír és egyéb termék, és terményféleségek ellátásából. Feladatuk a termelőszövetkezetek egy részének minőségi vetőmaggal, megfelelő állattörzzsel való ellátása s a nagyüzemi gazdálkodásban való példamutatás. Allarhi gazdaságaink fokozatos megerősödésük folytán egyre jobban eleget tettek eme fontos feladatok végrehajtásának. Ajz elmúlt gazdasági évben egyes ágazatokén belül nemcsak az állam iránti halaszthatatlan kötelességüket teljesítették, hanem az önköltségek csökkentésével a vállalati nyereményt is biztosították. S nem is akármilyen jövedelemre tettek szert, hanem az állami gazdaságok létrehozása óta és a többi megyéhez viszonyítva egyedülálló eredményre. A télialma termesztés az 50 százalékos önköltség csökkentéssel mintegy 40 millió forintot jövedelmezett, a növénytérmelés többi ága és a kisegítő üzemágak szintén 25 milliót. A tavalyi Viszonylag kedvező időjárást jobb munkaszervezéssel, a dolgozók nagyobbfokú aktivitásival jól hasznosították a növénytermelés terén. Kedvezőtlenebb volt a helyzet az állattenyésztésben. Úgyszólván az álmatermesztés jövedelmén kívül a többi növénytermesztésben elért vállalati hozamot az állattenyésztés ráfizetése elvitte. Állami gazdaságainknak az idén fo- kőzottabbán kell helytállótok a termelésben, hogy pártunk és kormányunk határozatának, — amely kimondja a 6.5 százalékos hozamnövelést, — elegét tegyenek. Sok gazdaság irányítását vagy valamelyik vezető munkakör betöltését bízta államunk a felső párt vagy államigazgatásból, ipari nagyüzemeinkből jött munkáskáderekre. Sok újat, hasznosat hoztak ezek az elvtársak a gazdaságok életébe, felfrissítették á párt, a szervezési és termelési élet vérkeringését. Segíteni kell helyes elgondolásaik végrehajtásában s nem szabad magukra hagyni őket, nehogy elmerüljenek az aprólékos munkában. Az igazgatónak igen sokrétű a munkája. Ha nem támaszkodik, vagy főleg nem támaszkodhat a közvetlen beosztottjaira, akkor már az egyes részproblémák lekötik, kimerítik. Erdei Pál, a dombrádi gazdaság igazgatója azt mondja, hogy „a jószág tilosból való kihajtásától az egész apró rendellenességek meglátásáig mindent nekem kell elvégezni, mert a szakbeosztottak kényelemszeretők s nem tetszik nekik az ilyen szennyes munka.” Sajnos, legtöbb gazdaságban ilyen helyzet uralkodik. Talán itt van a dolog kulcsa. Itt kell keresni a termelésben előforduló és fennálló legnagyobb hibákat is: a szakvezetők kényelmességében, nemtörődömségében, a hibák elnézésében. Ebből következően abban, hogy ezek láttán az igazgató kiveszi kezükből a vezetést, vagy -ők maguk adják át és aztán minden önállóság nélkül várják az igazgató szakmai utasításait, holott az csak kevés esetben szakember. Különben nem fordulhatna elő, hogy csak az igazgató látja meg dolgozók nemtörődömségéből eredő hibákat, lazaságokat. Sokkal egyszerűbb lenne, ha az igazgatónak csak ellenőriznie kellene a növényápolást, a takarmányfélék betakarítását, az aratásra való felkészülést, a védőberendezéseket, munkavédelmi utasítások végrehajtását, az állattenyésztés ágazatainak termelési eredményeit stb. De nem így van. A dombrádi gazdaság főgépésze, főmezőgazdásza, üzemegységvezetője például nem érzi saját gondjának azt, hogy nem megy a gépi kapálás. Nem megfelelő a munkagép-konstrukció, rossz volt a talajelőkészítés, a négyzetes vetés nem sikerült. A barabási gazdaság szakvezetői sem éreznek nagy felelősséget amiatt, hogy a területen kárbavész a levágott takarmány, s a begyűjtött pillangós takarmányok dúlását sem akadályozzák meg. Természetesnek veszik, hogy az erőgépeket újra kell javítani. Az egyszerű, naponként adódó munkaszervezési hiányosságok mind-mind hozzájárulnak a termelékenység csökkentéséhez, az önköltség emelkedéséhez. Nem a Véletlenek sorozata játszott •közre abban, hogy a gazdaságok állattenyésztésében az első negyedévben a ráfordítások összege megháromszorozódott. Nem véletlen, hogy Nagyecséd, Nagymező és Barabás mintegy két millió főiint deficittel zárta az állattenyésztésben az első negyedévet. Csaholcon 7.94 forintba került egy liter tej előállítása, a közel egymillió forintos nyereségre tervezett nyírtassi állattenyésztés félmilliós veszteséggel termelt. Persze az sem magyarázható meg véletlennel, hogy a hodászi gazdaság vezetősége az igazgatósági béralaptúllépéshez egymaga 50 százalékkal járult hőzzá. Az első negyedévi jelentős elmaradást úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermelésben a félévi és az egész évi fokozott munkával kell behozni. A növénytermelésben nem rosszak a kilátások. a takarmánytermelés terén szintén kedvező helyzet alakult ki. Kellő munkaszervezéssel, a dolgozók munkában való fokozottabb érdekeltségének emelésével, az igazi, élő munkaverseny kiszélesítésével, a jó gazda gondosságával elérhető, sőt túl is teljesíthető pártunk és kormányunk által a gazdaságok elé tűzött nagy feladat végrehajtása. Ehhez az szükséges, hogy a gazdaságok igazgatói, szakmai vezetői, párt- és MEDOSZ- szervezete együtt dolgozzanak és soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a nagyszerű feladatokat a dolgozók széles tömegei érlelik valósággá. Ennek a feladatnak a megvalósítása nem csak az egyes gazdaságok, hanem a megyei igazgatóság érdeke is. Az igazgatóság úgy segíthet eredményesen, ha ellenőrzéseivel, szakmai tanácsadásaival gyakrabban keresi fel a gazdaságokat. Legtöbb gazdaságban hiányolják például Molnár János főmérnök nagyon ritka s futólagos látogatásait. A gazdaságok várják az alapos, segítőszándékú ellenőrzéseket. Tegnap előtt reggel két aratógép megkezdte az ősziárpa aratását a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban. Idős Pásztor Miklós a gazdaság legjobb ze- torosa és fia kezdett neki vidám igyekezettel a harminc holdas tábla vágásához. Serényen dolgoznak, sarkalja őket az, hogy a tábla másik részén Molnár Károly is munkához látott gépével. Tegnap a gazdaságban egy újabb 15 holdas tábla aratásához is hozzákezdtek. (Gyulatanyai tudósítónk telefonjelentése.) Megkezdődött az aratás a Vencsellői Gépállomás körzetében is A vencselői gépállomás dolgozói nagy igyekezettel készültek a mezőgazdasági munkák egyik legnagyobbikára, az aratásra. Végre elérkezett az idő, az ősziárpát lehet a gépállomás körzetében aratni. A gépállomás egy gépe már hozzá is fogott az ib- rányí Alkotmány Termelőszövetkezet nyolcvan holdas ősziárpa táblájának vágásához. Tegnap reggel elindult egy aratógép a gávai Dózsa TSZ árpaföldjére is. Rövidesen megkezdik az aratást a vencsellői Szabadság és a kombájnaratást a rakamazi Szikra Termelőszövetkezetben. Еду-két nap és megérik az árpa a Nagykállói Gépállomás körzetében A nagykállói gépállomás dolgozói élénk figyelemmel kísérik az időjárást, naponta többször szereznek értesülést arról, hol, milyen érett az aratni- valő. A nagykállói Rákóczi Termelőszövetkezet ősziárpáját két nap múlva lehet vágni. Székely János kombájn vezető különösen készül arra az ünnepi pillanatra, amikor az idén először indíthatja neki gépét a szövetkezet 22 holdas ősziárpájának. Érpatak határában, az Alkotmány Termelőszövetkezetben is megkezdődik rövidesen az aratás. A gép már ótt áll a tábla szélén készén arra, hogy megkezdje a munkát. A császárszállási Új Alkotmányban is 1—2 nap múlva kezdik az aratást. Az Üj Alkotmány tagjai kombájnnal arattatnak; 10 000 forint jutalom a legjobb munkacsapatnak! A» Állami Gazdaságok Miniszterének felhívása az aratás-cséplés sikeres végrehajtására A begyűjtési szervek dolgozói egésznapos értekezleten tárgyalták meg az előttük lévő Tegnap egész napos értekezletet tartottak a megyei tanács nagytermében a megyei begyűjtési i!va- tal, az állami gazdaságok, a felvásárló szervek dolgozói. Aü értekezleten, értekeitek feladatokat gyűjtési miniszter is. Meghallgatta az értekezleten elhangzott beszámolót és az azt kísérő vitát, majd felszólalt. Felszólalására lapunk következő számában visszatérünk. Az aratás-cséplési munkák sikeres végrehajtása érdekében az Állami Gazdaságok minisztere felhívást intézett az állami gazdaságok dolgozóihoz és vezetőihez. A legjobb eredményt elért gazdaságok vezetőségét, kombájnvezetőket és termelési igazgatóságokat jutalomban részesíti. A verseny értékelésekor és a jutalmazásnál a következő pontokat kell figyelembe venni: 1. Az egyes gabonane- műek aratását a legkedvezőbb időpontban, kifogástalan minőségben, a legkisebb szem- és szalma veszteséggel végzik. 2. Az aratás komplexgépesítését mintaszerűen szervezik meg. 3. A gépi aratás, ezen- bclül a kombájn aratás százaléka és az egy kombájnra eső teljesítmény a a legmagasabb, de legalább 200 hóid. 4. A gyorsbeadási tervet teljesítik, illetve túlteljesítik. 5. A tarlóhántást, a kombájnszalma behordását és bekazlazását az aratással cgvidöben végzik. 6. A kombájnszérün a gabona tisztítását és kezelését az aratással egyidőbm veszteségmentesen végzik. 7. A kalászosok teljes betakarítását az aratás megkezdésétől számított 40 naptári nap alatt befejezik. 8. A hordási munkákat ágy szervezik, hogy augusztus 1-től kezdve a teljes vonóerőt az istállotrágyázásra. tudják állítani. 9. A széna betakarítását a búza aratásáig befejezik te az esedékes növényápolást munkákat az aratás-csep- lés időtartama alatt is elvégzik. 10. Az aratás-cséplés ideje alatt a verseny értékelését rendszeresen végzik. Az eredményeket a dolgozókkal te a termelési igazgatósággal rendszeresen közük. 11. Az aratás-cséplés ideje alatt a gazdaság hibájából súlyos baleset nem fordul elő. 12. A kollektív szerződésben tett vállalásokat időarányosan teljesítik. Az értékelésnél figyelembe kell venni a kalászosok termelési tervének teljesítését, a tarlóvetés mértékét, a tszeknek és társgazdaságoknak nyújtott gépi segítséget, a gazdaság által végzett zöldtrágyázás mértékét, továbbá a talajelőkészítési és mélyszántási munkáknak az aratás-cséplési munkákkal való egyidejű megkezdését. Figyelembe kell venni az állati termék előállítási tervek idő-arányos teljesítését is. A kombájnvezetők sorrendjét a learatott terület és az arról elcsépelt gabona mennyiségének szorzata alapján kell megállapítani. Azok a kombájnvezetők kaphatnak jutalmat, akiknél a szemveszteség a megengedett százalékot nem haladja meg, az üzemanyag és alkatrészfelhasználás a norma alatt marad, A verseny jutalmazása során a feltételekét legjobban teljesítő 20 állami gazdaság vezetősége részére 7.500—7.500 forint jutalom jár (25 százalék az igazgatóé, 20—20 százalék a fő- agronómusé és a főmérnöké, 35 százalék a legeredményesebben dolgozó agro- nómusoké, üzemegységvezetőké.) A legjobb eredményt elérő kombájnvezető és munkacsapat jutalma: az országos versenyben első helyezést elért 10.000 forintot, a második 8.000, a harmadik 7.000, a negyedik 6.000, az ötödik 5.000, a hatodik 4.000, a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik egyenként 3.000 forint pénzjutalomban részesül. A legjobb igazgatóság 1 20.000. a második 15.000, a harmadik 10.000 forint jutalomban részesül. Az aratás-cséplési versenyben jó eredményt elért dolgozókat a gazdaság igazgatója és Ü. B. elnöke tüntesse ki az I. és II. fokozatú kitüntetésekkel. — Azokat a dolgozókat, kombájnvezetőket, aratógépvezetőket, cséplőgép felelős vezetőket stb, akik a miniszteri kitüntetés pénzjutalom elnyerésének feltételeit teljesítik, a gazdaság igazgatója és Ü. B. az aratás-cséplés befejezését követő 10 napon belül terjessze fel az Állami Gazdaság kiváló dolgozója kitüntetésre és a véle járó pénzjutalomra. 'MEBOSZ üsesa^i jsteéSws az eddigi munkát és megtárgyalták a begyűjtési szervekre váró nagy feladatot: a kenyérgabona begyűjtését. Az értekezleten részt vett Szobek András be-
