Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-24 / 147. szám
N F P t А Г 1535. június 24, vasárnap ÉRIK A BÜZAKALASZ... ARATÁS ELŐTT ROHODON “Parkas Balázs, a rohodi Л Új Élet ' TSZ elnöke délelőtt még egyszer végigjárta a határt. Megtekintette a lehajtó, súlyosodó kalászú rozstáblákat, a haragoszöld búzát, megsac- colta, mennyire jut a Lanz- Bulldog a burgonya másodolásában. Mikor a kukoricatábla mellett haladt, néha bosszúsan tájékozta be magát a „tiszteletbeli” tagok parcelláinál. — Bizony itt egyiknek-másiknak meg kell mondani kereken, hogy baj lesz, szégyen lesz, ha nem igyekeznek utolérni a többieket. Kissé elszállt a haragja s ismét felszínre tört benne a jogos büszkeség, amit minden tsz-tag egyformán érez az eredmények láttán, ha a legelső 'űltetésú dohányföld térden felülérő növényeihez ér. 'Itt a dohányos munkacsapat végzi a kapálást. Az új magtár építkezési munkáit már csak futólag nézte meg az elnök, aztán indult a tsz. irodája felé. Igyekeznie kell, hogy Végleges formába öntse a beszámolót. Fontos dolgok felett kell dönteni a közgyűlésen. Meg kell beszélni, 'hogyan lehet összehangolni az aratás-cséplési és a nö- jvényápolási munkákat. — Nagyon fontos dolog ez, és eddig igen sokféle a vélemény. Egyesek az aratást és a cséplést saját erővel szeretnék elvégezni. Mások tiltakoznak ez ellen, s az elmaradhatatlan nővényápolás fontosságára hivatkoznak. Az építkezés sem állhat meg. Kevés a munkáskéz. A gépállomásnak legalább 100 holdat kell learatnia. Nagy gond az is, hogy mennyi családtagot lehet bevonni a közös munkába. Már most helyre kell : állítani a meglazult munkafegyelmet, mert bizony hibák vannak ezen a téren. Nehezen halad a tökfészkek bokrolása. A kukorica kézi, igazító kapálását sürgősen be kell fejezni. Már tíz napja elvégezték a gépi kapálást, de a kézikapa elkésett. Baj, baj ... de kevés a munkaerő, s nicsenek mindig egyakaraton ... Példás fegyelmet kell teremteni.. . bírságolni kell a hanyagokat ... a vezetőséget is. Rajtunk a falu szeme. Eddig csak elismerésüknek adhattak kifejezést. Ezt tovább kell erősíteni, hiszen a nehezén, az első hónapok bizonytalanságán túljutottunk. Az előlegosztással sokat segítettünk a tagokon eddig is. Négy forint ment munkaegységenként. Gábor- Miklós például 1100 forintot kapott összesen. Nem sok, nem, de nem is olyan idős még a szövetkezetünk, alig nyolc hónapos. Ilyen gondolatok motoztak az elnök fejében, ezeket vetette papírra. Volt ideje hozzá bőven, mert a tagok egy része még nyolc órakor is a földeken dolgozott. Aztán lassan benépesült a gyűlésterem. A beszámoló után újra л bogozták, vitatták az aratás-cséplés dolgait, a kapálást, a gyümölcsös ápolását, a széna betakarítását, a tejtermelést és egyéb dolgokat. Ki milyen erővel áll munkába a szorgos aratási időben? — teszi fel az elnök a kérdést. Erre aztán szinte egy. mást megelőzve mondják: én másod-, én meg har- madmagammal jövök. Vékony János például negyedmagával áll majd ki az aratási időszakban, s javasolja, hogy a „tiszteletbeli” tagok aratásra „vegyék ki a szabadságukat”. Herczeg Sándor is bízik abban, hogy ha úgy hozza a szükség, akkor ő is megAz eső elállt. Az égen már csa,k egy- egy elmaradt felhőcs- ke látható. Aztán az is rohanva indul, hogy másutt, mint többi testvére, megöntözze valahol az esőtváró földet. A levegő üde, friss. A nemrég még kókadtfejű növények kiegyenesednek, nyújtóznak egy nagyot — legalább 5 centivel nőttek. Megnyugodva piheni ki fáradalmait a búza, amely néhány perccel ezelőtt még ellenállhatat'anul sodródott a.természet ölelésében, s haragoszöld hátán tengerhez birkózik egy hold gabonával naponta, a család segítségével. Buda Albert bácsi egy kaszával tud jönni. — özvegy Zakor Ferencné is ajánlkozik: „Én is aratni akarok! Elbírom én még a marokszedést Albert után.” Dobronyi Jóska bácsi szintén részt kér a munkából. „Igaz, — mondja — én nem bírom a kaszát, de nekem is akad majd munkám.'’ Persze, hogy akad. Ö lesz a kazalmester, a föpallér a hordásnál. így jönnek sorba a A hozzászólások, javaslatok, s kiforr lassan a közös vélemény: Segít nekünk a gép az aratásban, mi segítünk a gépnek, hogy gyorsan takarítsuk be a kenyérnek valót. Kézzel 252, géppel 150 forintba kerül egy hold kalászos rendbetétele. Itt nincs sok meggondolni való. Amit a gép meggyőz, azt vágja le, a többi legyen a kézi kaszáé. Lesz munka bőven ezen kívül minden családtagnak a mezőn, csak győzzük. S a cséplés? Hát bizony itt is az a helyzet, hogy nem akarjuk elveszíteni a vámon azt, amit megnyertünk a réven. Ha mi csépelünk, keresünk pár mázsa gabonát, de akkor elmarad a többi munka és így többszörösen ráfizetünk. Mindig csak jobb a több, mint á kevés. S aki ezt tartja, annak ésszel kell gondolkodni... Hullámzó búzatáblák között TUNYOGMATOLCSON hasonlóan futkároz- tak a hullámok. Valóban, mint egy tenger ez a táj. Csak nem zöld és nem kék, hanem olyan, mint a dagadó cipó. Érésnek indult az élet. Itt, Szatmárban, Zalka Máté tábornok falujában, Tunyogma- tolcson terül el a Szabadság Hajnala Termelőszövetkezezet 110 holdas búzatáblája. De milyen búza! Nemhogy a szabolcsi, de a jó búzatermő szatmári részen is elismerést érdemei. Igaz, jó gazdája van. A szövetkezet azt tartja: „Add meg a földnek, ami jár és az százszorosán visszafizeti neked!” A tagság nem sajnálta a tavaszi fejtrágyázást, amikor eljött annak az ideje. Holdanként 160 kilót szórtak a vetésre. Ahol gyengébbnek látszott a vetés, meg is duplázták. Az igazi eredmény csak a cséplés után születik. Azt azonban a különben óvatos termelőszövetkezeti tagok is eláruL ják, hogy a 12 mázsás termést, amit még az ősszel terveztek, nemcsak a tavaszon hozzáadott 3 százalékkal,- hanem talán Egy tsz-tag leveléből A tivadari Új Élet TSZ kapásnövényci kezdetben megsínylették a szárazságot, de az utóbbi esőzések és a jó kapálások hatására most már szépen erőre kaptak. A cukorrcpábéd a mostani terméskilátások szerint 150, a burgonyából 100— 120 mázsa termés várható. Az esőzés sokat segített a takarmányoknak is. 29 holdon géppel kaszáltuk le a takarmányt. Másnap rendsodróval gombolyítottuk össze a rendeket. 4 nap alatt elevátorral be is kazaloztuk. A gépállomás azonban nemcsak a takarmány bekarításával segített, hanem az aratásnál is a lehető legnagyobb gépi segítséget adja. Minden alkalmas kalászost kombájnnal vágatnak le. — Amit nem tud a kombájn, azt aratógéppel aratják. Ahol pedig ez sem képes dolgozni, mert a kuszáit, vagy dőlt gabona, —esetleg a talaj egyenetlensége gátolja — ott 10 kézi kaszás csinál rendet. Az őszi búzából előzetes becslés szerint 10, őszi árpából 8 (fagykár miatt), a tavaszi árpából pedig (a tavaszi szárazság miatt) 7 mázsát várnak a tsz. tagjai. KISS LAJOS Tivadar. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága június I. dekádjának versenyértékelése alapján a következő eredményeket állapította tízzel is túlteljesítik. A tsz. tagjai minden előkészületet megtettek az aratásra, hisz a 110 hold búza mellett közel 30 hold árpájuk is van, amit a napokban már vágni kell. Helyesen szervezték meg a versenyt, amely nélkül még nem volt aratás ebben a. szövetkezetben. Három munkacsapat áll ki, egyenként '3-3 kaszával. Ezt azonban csak 40—50 holdon teszik, mert a többi területre, vagyis 100 holdra megvan a szerzőáé- sük a gépállomással. A gépi aratást úgy szervezték meg. hogy a sarokkaszálást és a kévehordást, keresztelést az idősebbekkel és az egészen fiatalokkal végzik. Az aratással egy- időben kezdik a tarlóhántást, másodvetést. A Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága az erőket felmérve — helyesen készítette el aratási tervét. Ahol ilyen alapos felkészülés előzi meg az aratást, ott nem kell tartani a meglepetéstől. A termés bő fizetséget ad munkájukért. Falcsik Ferenc. Д tiszadadai földmüvesszövetkezet már gondoskodott a nyári hús- és zsírellátásról Tiszadadán az elmúlt évben sok gondot okozott a földművesszövetkezet vezetőségének a község hús- és' zsírellátása. Nem volt megfelelő hizlaldájuk, de a sertések gondozása körül is voltak bajok. Hiába „etették’’' a sertéseket, azok mégsem akartak hízni. Már-már úgylátszott, hogy az állandó veszteség miatt a sértés- - hizlalást megvonják a szövetkezettől. Ekkor új ügyvezetőt kaptak Nagy Lajos szeme-, lyében. Az új ügyvezető a vezetőséggel együttesen hozzálátott a hibák kijavításához. Előbb a sertéshizlaldát! kellett rendbe tenni. A MESZÖV-höz fordultak, egy új 1 száz férőhelyes sertéshizlalda építéséhez kértek segít1 séget, amit meg is kaptak. A hizlalda rövid idő alatt felépült, mert a társadalmi munka sokat segített. Az új hizlaldában a sertések ráhízási súlygyarapodása állandón nő. A jelenlegi átlagos ráhízás sertésenként 23 kilogramm. De van több olyan sertésük is,' amelyik 34 (!) kilót hízik egy mázsa takarmánytól. Ma már nem gond a községben a hús- és zsír beszerzése. Hetenként annyi sertést vágnak, amennyire, éppen szükség van. Persze nemcsak a pillanatnyi eilá- tásról gondoskodnak, hanem már jó előre biztosították a nyári hús- és zsírszükségletet is. Jelenleg 56 sertésük — többségük egy mázsán felüli — van hízóban. A hizlaláshoz van takarmány bőségesen. A tiszadadai földművesszövetkezet veszteségesen - működő sertéshizlaldájából a megye egyik legjobban működő hizlaldája lett. Dorogi Mihály. > '‘‘''.ékít Állami gazdaságaink versenyhíradójából meg: Növénytermelés: Legjobb eredményt a Csengeri Állami Gazdaság érte el. A brigádok kő-, zül a helyi és az urai, bri-s gád — amelyek párosver- "senyben dolgoznak — egyaránt 140—140 százalékra- teljesítette brigádtervét. ‘ . Gépi munka: A kapálás-- bon Habor Mihály (Magy) Zetorával 10 nap alatt 45 normálholdat teljesített 16 százalékos üzemanyagmegtakarítással. Követésre méltó Barna István (Nyírlugbs) is, aki ugyancsak ZetorraT 56 nopmálholdnak megfelelő munkát végzett el 2 százalékos üzemanyagmé'g- takarí fással. Kertészet-szőlészet: A nagygéci és a becsi permetező brigád (Csenget) párosversenyben 140—140 százalék teljesítménnyel halad az élen. Egyénileg Gaáí Imre (Csenget) és Csorna Sándor (Nyírbogdány) 145— 145 százalékkal tűnt ki. — Szőlő-iskolái munkálatokban a Kossuth-bngád (Nyírtelek) 169 százalékot ért el. Sokáig gondolkozik, amikor a régebbi megtörtént események után érdeklődünk. Mellette örökösen zörög ócska R. 35-ös gépe, melyet még mindig javít, mert еду-két csavar hiányzik belőle. Gyöngéden szól — pedig a. pufogó traktor mellett hozzászokott a hangos beszédhez — mintha nem. is gépről, hanem, egy élményről lenne szó. — Ezzel lettem. 54-ben országos első .. -. igaz még akkor más volt... — Aztán Int egyet olajos kezével, egy olyan mozdulatot tesz, mintha el akarná függö- nyözni azt, ami elmúlt, a jót, a rosszat, nindent, ami most oly bonyodalmasán kavarog fejében, a megbolygatott, emlékezések hatására. El akarja, feledni azokat a szavakat, melyek még most is vlsz- szacsendülnek. El akar rejtőzni a dorgáló tekintetek elől, mert a. tavaszi kellemetlen percek jutnak eszébe. Hiába erőlködik. Még frissen emlékezetében él az a nap; amikor fegyelmi ügyét tárgyalták, látja a hozzászólók arckifejezését, és magát a vezetőség előtt — amint döntenek sorsa, felöl. Megtörtént a félrelépés. Betelt a pohár. Kemény kézzel felelősségre vonták Majoros Andrást, — a kis Majorost — ahogy TJalfítíráll-e majoros andrás? j- .......................... otthon a Nagykállói Gépállomáson nevezik. Eltiltották régi Zetor gépéről is és egy ócskavasba, való R-35-öst adtak a kezébe. — „Ezen mutasd meg, hogy te vagy az ország legjobb traktorosa, tedd jóvá munkáddal, amit a viselkedéssel elrontottál“ — hangzott minden felől, mint egy ítélet. Aztán a pártszervezet döntése volt soron. Súlyos büntetést, s:ög'",v megrovást utolsó figyelmeztetéssel k:j.ott félrelépéséért. Megkapta az árát . 'ennhéiázás- rak, az ivásnak, a duhajkodásnak és annak az emlékezetes csúnya verekedésnek, amelybe belekeveredett és ezzel betetőzte a tűrhetetlen magaviseletét. Odalett a hírnév. Folt esett a becsületen. Most itt piszmog gépével. Ábrázatára nincs ráírva a szívósság és makacsság, amellyel meg akarja mutatni, hogy a rossz gépet, a használhatatlant is meg tudta javítani és visszaszerzi régi hírét, becsületét... ez sem történt. Keveset beszél, inkább a traktorra figyel. mint a kérdezőre. Talán mégis arra gondol: hátha megint ő lehetne a gépállomás elismert legjobb dolgozója . .. Annak örül, ha minél hamarabb elhagyja a gépállomás környékét és messze kígyózik gépével a földekre és ott versenyre kel azzal az emberrel, aki egy fejhosszal megelőzte a növényápolási munkában. (Igaz, Majoros a többieknél két héttel később kezdte a tavaszi munkát, gépeket javított és aztán indult dolgozni.) Jelenleg 226 százaléknál tart. Előtte jár Hidasi Mihály 233 százalékot teljesítve. — Nem olyan rossz gép ez — szólal meg mégis. És mintha csak egyedül lenne gépével, megjegyzi: Majd én rendbe hozlak. Mert rossz gép nincs, csak rossz traktoros. Sürgősen, indít, megy, sietős az útja, a kapálás után azonnal hozzákezd — amikor csak lehet. — a tarlóhántáshoz a nagykállói Üj Élet, Termelőszövetkezetben. Mire befejezik az aratást, fel akarja szántani az összes tarlóval borított területet. Búcsúzáskor egy kicsit felenged. Beszédesebb lenne, de a gépe figyelmeztetően pufog. Azért futtában bizalmasan megsúgja számítását: „A cséplőcsapatok versenyében az idén is az első három között szeretnék lenni.“ Munkájáról elégedetten beszélnek <t traktorosok, barátai, a gépállomás vezetői és a pártszervezet tagjai. „Megemberelte magát a fiú — mondja elismerően- Lencz Péter elvtárs, a gépállomás igazgatója. „Bízunk Majoros elvtársban, reméljük vissza szerzi hírnevét“ — mondta-, a pártszervezet titkára, Radóczi elvtárs. Majd Adame József né önti szavakba ra- lamennyiük gondolatát. ..Segítünk mi. Majoros elvtársnak, nem hagyjuk magara“. A gépállomás fő-mezőgazdásza, Töri Emil így foglalja össze véleményét: „Jó munkás ez a Bandi, a tüzbe is bele menne. Csak vigyázni kell rá.“ Igen kemény és tanulságos lecke volt Majoros Andrásnak a szigorú büntetés és ugyancsak nagy tanulság a. vele együtt dolgozóknak is. Munkája után ítélve segítség lesz ahhoz, hogy újra talpraálljon. P. G,
