Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-09 / 108. szám
195G. május 9,. szerda NÉPLAP Szervezett továbbképzés a zeneoktatók számára Új színdarabot mutattak be Moszkvában Irta: G. Sahov Látogatás a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád TSZ-ben A nemrég lezajlott III. ' magyar zenei hét hangver- j senyei és az еду-két hét múlva megrendezem Vasas együttesek zenei feiztiválja, és az érdeklődök nagy tömege azt bizonyította, hogy nálunk is fellendülőben van a művészetek — és ezen belül a zene — fontosságának felismerésé, megbecsülése. Ha megvizsgáljuk városunk és megyénk zenei életét, ott is látunk örvende-! tes jelenségeket. Mind nagyobb tért hódit a zenét tanulni akarók száma, mindig többen érdeklődnek a zenetanulás lehetőségei iránt. S ez így j van jól. Hadd tanuljon az ifjúság, hadd szórakozzék a nemes muzsika mellett, hadd fejlődjön esztétikai érzéke, hadd alakuljon ki belőle egy új hangversepylátoga- tó. Zenét szerető 'közönség. Égy látszik, nagyobb a zene iránt érdeklődők száma, mint a tanítás léhetősége, a Zenepedagógusok száma. Megyénk egyetlen zeneiskolája, a nyíregyházi állami zeneiskola a [maga kötött létszámával képtelen ellátni még a raros zenetanulóinak az igényét is, ezért van, hogy : a zenei •munkacsoport munkájába mindig több és főbb vidéki város, község kapcsolódik bele, mindig több és több helpen van szükség szervezett, irányított zenepedagógus működésére. Államunk igen bölcsen nem hagyja magára a zenét tanulni akarók nagy seregét. Az lehetettel), hogy állami zeneiskolát ' állítsanak fel minden városban, községben. De figyelemmel kíséri kormányzatunk, hogy kik és hogyari tanítanak zenét. Mert ha. egy ipari munkástól megköveteljük, hogy szakszerűen, jól dolgozzon. úgy a zenetanítók- tól is megköveteljük, hogy jól dolgozzanak. aminek egyik első feltétele az előirt végzettség. Persze, ezt könnyű megkövetelni, de hol találunk vidékén, városokban vagy még inkább falvakban okleveles zenetanárokat? Sehol, vagy igen kevés helyen. Tehát álljon le a munka? Tiltsuk el a zenetanít ástál azokat a jóakaratú pedagógusokat, akik mégiscsak próbálkoznak — a szükségletnek engedve — zenét tanítani? Korántsem! Nem eltiltani, hanem tanítani kell őket. Tanítani addig a fokig, amíg képesek lesznek a maguk körében aránylag jól tanítani. Erre a továbbképzésre megvan a megfelelő mód. A megyei tanács vb. népművelési osztálya a zeneiskola tanárai segítségével fokozatosan végre tudja hajtani a megyei zenetanítás színvonalának emelését és így a zenetanítás zavartalan ellátását. A megyei tanács vb. népművelési osztálya és az állami zeneiskola vezetősége kidolgozta a továbbképzés tervét, amelynek értelmében a megye minden zenepedagógusa, énektanítója, aki külön zenetanitással foglalkozik (és nincs oklevele) állandó és fokozatos kiképzést nyer az áll. zeneiskolában. Ez az oktatás addig terjed, amíg az illető zenepedagógus képes lesz levizsgázni az előírt anyagból s ezzel állandó működési engedélyt szerez a további tanításhoz. A terv a következő: Minden zenepedagógus küldje be jelentkezését a megyei tanács vb. népművelési osztályához arról, hogy az oktatásban részt kíván venni. — Minden zenepedagógus, mind a helybeliek, mind a vidékiek, havonta egyszer — egy meghatározott időben — rendes tanórát kap az állami zeneiskolában, ahol rendszeresen feldolgozzák az elvégzendő anyagot. Ez a tanítás addig tart (esetleg több éven is!), amíg az illető az előírt, de legalább a hét zeneiskolai osztály anyagát el nem végzi. Akkor megfelelő vizsgával megkapja az állandó működési engedélyt. A továbbképzésben részt vevők rendes zeneiskolai leckekönyvet kapnak, melyben a tanár igazolja az órán ~aló megjelenést, az anyagot, a készülés eredményét stb. A továbbképzés alól csak azok mentesülnek, akiknek megvan a megfelelő végzettsége s a szakfelügyelet a tanításokat jónak találta. Ez a terv keresztülvihető, reális terv. Megvalósítása esetén megyénk zenetanitá- sának színvonala óriásit emelkedhetik s lassanként felszámolódik az elburjánzott dilettáns és kontár zeneoktatás. VIKAR SANDOR áll. zeneisk. igazgató. A moszkvai színházi évad második felében sok új színdarabot mutattak be. A kapitalista csökevé- nyek elleni harc számottevő helyet foglal el a szovjet színműirodalomban. Ezt a témát választotta „Pénz“ című színműve tárgyául A. Szofronov. A színmű alapeszméje a következő: a szovjet rendszerben a nem munkával szerzett pénz semmi hasznot nem hoz az embereknél:, az ilyen pénz segítségével sem megbecsülést, sem társadalmi pozíciót, sem hatalmat nem lehet szerezni. A színdarab hőse Vaszilij Sarabajev, egy halászkolhoz brigádvezetője, aki a legjobb brigádvezetö hírében áll, titokban azzal foglalkozik, hogy a nagyértékű halakban dús védett vizeket ■ fosztogatja. Sarabajev családja látszólag boldogan él: \ I a házban mindig sok a ven-! ‘ dég„ gyakran hangzik fel a ■ : vidám ének. Csak az a baj, • I hogy a családban hiányoz- ; nak az igazi emberi kapcso- : latok, ezért az igazi boldogság is. A vendégek, akiket Vaszilij meghív, egyszerűen „szükséges" emberek, a házigazda vendégszeretete pedig tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a becsületes embereket behálózza, saját sötét ügyeibe bevonja, ártalmatlanná tegye. Sarabajev családja végül is szétzüllik. A drámából, jóllehet tragikusan végződik, optimiz- j mus csendül ki. Az Írónak sikerült hitelessé tenni az új erkölcs, az új kapcsola- ' tok eszmei győzelmét. A DÉLI SARKON.. A képen: Az első szovjet antarktiszi expedíció „Mirnij” települése közelében rengeteg pingvin él. A pingvineket nem zavarja az ember közelsége, — a sítalpon közeledő szovjet ember mellett tovább sütkéreznek a napon. Népi egyetemek a Román Népköztársaságban Bukarestben és a Román Népköztársaság több nagy városában még tavaly ősszel megnyitották a népi egyetemeket. Tekintettel arra, hogy a népi egyetemek népszerűsége szakadatlanul növekszik, egyre több városban létesítenek hasonló intézményt. Bukarestben a nagy érdeklődésre való tekintet! il számos nagy üzemben népi egyetemi tagozatokat nyitottak meg, lehetővé ’óve, hogy a dolgozók munka után saját üzemükben hallgathassák a szabadon választott előadásokat. A „Vörös Grivita“ vasúti javítóműhelyeknél, a ,Gh. Gheorghiu-Dej“ Konfekciógyárban, a „Rákosi Mátyás“ üzemben és több más nagyüzemben a népi egyetemк tagozatainak ' egy-egy . előadását ma már átlagosan két-háromszáz munkás hallgatja meg. Először vonaton hallottam a Győzhetetlen Brigád öntöző művéről. Nem nagy elismeréssel szóltak róla. Szó szerint így: Többezer forintot ér és évek óta kihasználatlanul hever. Ettől kezdve furdalt a kíváncsiság, mi igaz ebből. Azt nem vontam kétségbe, hogy öntöző berendezése van, de hogy kihasználatlanulhsgy- nák, ez már számomra kétséges volt. Ismerem az embereket, tudom, hogy van köztük olyan, aki — nemcsak észreveszi a jót, hanem irígyli és böcs- mérli is. Talán azon az elven: Ami nem az enyém, az nem lehet jó. Vártam nagyon az alkalmat a megbizonyosodásra. A közelmúltban volt is rá lehetőségem. Fehérgyarmaton jártam és meglátogattam a Győzhetetlen Brigádot. Dávid János elvtárs, a szövetkezet egyik alapító tagja mondta el az öntöző berendezés történetét. — 1952—53-ban készítették, közel 10 ezer forintba került. — Eddig kevés hasznát láttuk a befektetett ösz- szegnek és a sok munkának — mondotta Dávid elvtárs, (íme csak igazgat mondtak.) Pedig szép tervet gondoltak ki: 100, 150 hold öntözését. Ezen a területen kukoricát, cukorrépát termeltek volna. így akarták a terméseredményeket függetleníteni az időjárástól. De hibák csúsztak be. Már az induláskor kiderült, hogy a kapott MIA-motora tervezett földterület 10 százalékát ha képes vízzel ellátni. Utánajárással kaptak egy nagyobb motort. Ám ez sem hozott sikert: 10, 12 órán át kellett működtetni, hogy a kívánt .helyre eljusson a víz. Ez drága lett volna és nehézkes. Abbahagyták az eredménytelen próbálkozást. — Kicsit meg is felejtkeztek róla, az utóbbi időkig szóba sem került. Most, hogy újra felmerült az öntözési lehetőségek kihasználásának dolga, rájöttek, hogy akkor a tervezéssel és a számítással is baj volt. Ezt Dávid elvtárs is elismeri: „Nem értettünk hozzá” — szokta mondani. A legújabb elgondolásokról legjobban Kanyó István elvtárs, a szövetkezet könyvelője tud számot adni. — Olvastunk az újságban a kérsemjéni tsz. eredményeiről, hogy országosan elsők lettek a rizstermelés* ben, aztán olvastuk a párt és kormány határozatát a terméshozamok 3 százalékos emeléséről, ez késztetett bennünket arra, hogy újból megvitassuk és most- már igazában üzembe is helyezzük az örttöző berendezést — mondotta. Sajnos az idén már elkéstek vele, mert az ehhez’ szükséges talajelőkészit?! munkákat nem tudták elvégezni. A negyedik negyedévi tervbe azonban már azt is bevették, hogy kísérletképpen 5 hold területet rizstermelésre készítenek elő és a 13 holdas! konyhakerti termelést kibővítik. A konyhakertészet eddig 1 is nagy jövedelmet jelentett a szövetkezet tagságának, érdemes bővíteni. A tagság szívesen 'hozzájárul: ehhez, hiszen előrelátó emberek. A kertészetben a' munkák serényen folynak,: több mint 6.000 palántát' ültettek ki a melegágyak-; ból és néhány napon belül! vihetik piacra a zöld hagy1 mát — 1000—1500 csomót.] Nagyon szépen fejlődik a! korai borsó is. Mindezek-' nek a jövedelméből tudja: biztosítani a szövetkezet al rendszeres készpénzelőleget.' Voltak bajok ebben a; tsz-ben az állattenyésztés-i sei is. Mint némely más he-! lyen itt is sok volt a ló. A; szövetkezet tagsága be-l látta a hibát és már el is’ adtak 4 pár lovat, vásárol-: tak 7 továbbtenyésztésre al-| kalmas tehenet, Ezzel 21-re| emelkedett a tehénlétszám,) de ennél többet akarnak, i Az év végére 30 darabra! akarják emelni. A sertés-! hizlalásra is nagyobb gondot fordítanak. Az idén 64 darab hízót állítanak be,: ebből 14-et az állam iránti] kötelezettség teljesítésére! adnak, negyvenet pedig! szerződésesen hizlalnak. A tervek és a tagok tettvágya azt bizonyítja, hogy, ez a termelőszövetkezet az idén sokkal nagyobb eredményt ér majd el, mint az: elmúlt eszendöben. Endrész László' tudósító. Ifjú D. Pethe László megőrzi traktoros becsületét felelős vezetővé léptették elő és a múlt évben a második legjobb traktoros lett a megyében, a növényápolási munkák végzésében. Magáról keveset beszél. — Én vezetem a gépet — mondja, kezét a kormányon tartva, aztán ahogy ők dolgoznak (ez a brigádra vonatkozik) úgy dolgozok én is. Hubai János szerelőnek viszont más a véleménye: — No, azért Laci — szól oda Pethének a kultivátor- ról, ha nem végeznéd olyan lelkiismeretesen a karbantartásokat, nem tartanánk itt. Pethe elvtárs tavaly is ezzel a kultivátorral dolgozott, s a téli nagy javításkor néhány kisebb újítást végzett el rajta. Először is az elcsattantó szárat hosz- szabbította meg. A kapák merevítve voltak, ami azt jelentette, hogy nem egyforma mélyen húzták meg g sorokat: láncra szerelte. A bütyökfogó ütését gumival ellensúlyozta, ennek az az eredménye, hogy még nem fordult elő törés a kultivá- tornál. Brigádja tagjai a legjobb tsz-tagok közül kerülnek ki. A kis csapat szeme Móré Imre, már úgy ismeri a kukorica négyzetes vetési módszerét, mintha csak ő találta volna ki. A szeme mindig a gépen van, állandóan azt figyeli, jól működik-e a kultivátor, ha valami nincs rendben, azonnal szól a traktorosnak. A négyzetes vetésből 13 hold a norma, de a jól összehangolt munkával a brigád rendszeresen 18—20 holdat is elvégez, sőt nem ritka a 22—24 holdas napi teljesítmény sem. Hogyan csinálják? Most egy 270 öl hosszú táblán dolgoznak. 15 perc alatt fordulnak meg. Ebben benne van az a két perc is, ami alatt ifjú Kiss Mihály elvtárs áthelyezi- a dry tot és a nyomjelzőket. A tartályokat minden harmadik fordulóban megtöltik kukoricával, ami csak 5 perce! vesz igénybe. . Aki ott a tábla közepén integet a piros zászlócskával, — hogy egy kissé jobbra vagy balra kell a drótot vinni, az nem más, mint Liszkai László elvtárs,, az agronómus. Tőle tudtuk meg, hogy a tsz. ebben az évben 250 hold kukoricából 225 holdat négyzetesen művel. Négy féle kukoricát vetettek négyzetesen 10—10 holdon. Azt kísérletezik ki, melyik felel meg legiobban az itteni viszonyoknak.. — Persze azért vetettük négyzetesen, mert így nagyobb a kukorica tenyész- területe, ami a 70x70-es tőtávolság eredménye és zártabb az állomány, ami azt jelenti, hogy minden tő termést hoz, könnyebb a művelés is. Nemrégen kiszámítottam, hogy a 225 holdon 562.5 mázsával terem több. Ebből a tsz. 140 malacot tud meghizlalni, 130 ifg-os súlyúra. Közben Pethe elvtárs befejezte a vetést ezen a táblán. Ben öcsik Béla gyors számadást végez: 19 hold a mai eredmény. Holnapra 35 hold maradt, de azzal másfél nap alatt végezni akarnak. — Ha pedig befejeztem a vetést — mondja Pethe elvtárs, — kezdem a kapálást 120 hold napraforgóval, s ha ott végeztem, jövök ide erre a 60 holdra — mutat a szembeniévé táblára. —• Nyolc napja vetettem itt el a kukoricát és már bújik kifelé. Most is háromszor fogok kapálni. Tavaszi tervemet eddig 220 százalékra' 1 teljesítettem, s terven, felüli 160 holdon végeztem el aí talajmunkát. Míg ezeket mondja, beérünk a tanyába, ahol idős Pethe László mindjárt azzal fogadja: — Nem volt-e valami baj fiam? S mikor megtudja, hogy nincs semmi hiba, egy kissé megnyugszik. Türelmetlen az öreg, mert a kényszerű pihenés — két hónapja gipszben van a lába — kihozza néha a sodrából. Bosszantja, hogy nem ülhet a gépre. K. I. If j. D. Pethe László, a Ti- 1 szavasvári Gépállomás trak- < torosa 210 hold kukoricát s vetett el eddig, négyzetes ; vetéssel. 1 A gépállomás terve négyzetes kukorioavetésből 700 hold. Május 7-én már 110 i százalékra teljesítették. Ifjú D. Pethe László a ; Munka TSZ földjén dolgo- : zik most. Ül a gépén. A sötétkék sapkja alól minduntalan elöbújik egy-két rakoncátlan barna hajfürt. — Napbarnított arca komolyságát szürke | szeme csillogása élénkíti. Ha haragosam! ritkaság nála —- szikrákat szór ez a huncut szempár. Biztosan kezeli a gépet, mint az apja, — szokták mondani, róla. Ez nem is csoda, tője tanulta. Tavaly februárban került apja gépére segédvezetőnek, de már egy hónap múlva
