Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-23 / 120. szám

1958. május ,23. szerda N V FLAP TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL A kereskedelem munkájáról tárgyalt a tiszalöki tanácsülés A tiszalöki községi ta­nács május 13-i ülésén na- pirendipontkéjnt tárgyalta a község áruellátásának hely­zetét, a kereskedelem dolgo­zóinak munkáját. Erre a ta­nácsülésre a vb. meghívta a földművesszövetkezet igaz­gatósági, felügyelő bizottsá­gi tagjait és bolt ellenőrö­ket. Megállapította, hogy a földművesszövetkezeti keres­kedelem a jobb áruellátás­sal árubemutatók és kisvá- sárok rendezésével egyre in­Egy jól munkált gyümölcsösben A tavaszi napsütés nyo­mán milliónyi virág nyílik a-nemrég lombtalan fák ko­ronáin. A kis méhek is munkához lát lak itt, hason­lóan az emberekhez. Han­gulatos, vidám kép tárul elénk a nyíregyházi Dózsa TSZ Borbányí.n lévő 30 hol­das gyümölcsösében. Nagyon sokan arról pa­naszkodnak, hogy fáikat már meglepte a szövőlepke. A- szövetkezeti kertészei vi­szont büszkéi arra, hogy gyümölcsösükben még csak egy hemvópetét sem lehet találni. Hogyan lehet ez? Bil.ák Ferenc elvtárs a bri­gádvezető helyettese így nyilatkozik: — A metszési munkálato­kat a hideg idő enyhülésé­vel azonnal megkezdtük és ezzel egyidőben elpusztítot­tuk a fákon lévő hernyó­fészkeket. Idejébe elvégez­A nagykállói községi tanács figyelmébe! Kemecsei József újfehér­tói lakos még' az elmúlt év tavaszán kérte a nagykál­lói községi és járási tanács végrehajtó bizottságát. mi­vel földje a nagykállói ha­tárban fekszik — hogy 1700 négyszögöles, állandó víz­állásos földterületét nyilvá­nítsák hasznalhatatlannak. A megyei tanács vb. pénz­ügyi osztályának földnyil­vántartási csoportja 1955. VIII. 4-én értesítette Ke- mé.cseit, hogy ügyében csak akkor lehet érdemben intéz­kedni, ha a nagykállói köz­ségi tanácstól olyan értelmű igazolást szerez be 30 na­pon belül, hogy földjéből 1700 öl szántó és rét műve­lésre alkalmatlan mocsár. kább törekszik arra, hogy a keresletet kielégítse. A ta­nácsülés megállapította, hogy a társadalmi ellenőr­zés még nem kielégítő. A tanácstagok bírálták a köz­ség ipari és kereskedelmi állandó bizottságát, az el­lenőrzés elhanyagolásáért, s azért, hogy nem vonják fele­lőségre a földművesszövet­kezet, ktsz illetékeseit, akik nem válaszolnak a panasz­tevőknek, esetleges sérel- I meikre. tük gyümölcsösünkben az első permetezést, téli hígítá- sú mészkénlé oldattal, majd befejeztük a gyümölcsfák második permetezését is bordóilé oldattal. Ebben a kis gyümölcsös­ben alma, körte, szilva, dió, cseresznye, meggy, kajszi­barack és birsfák is találha­tók. Ezenkívül öt holdas csemege szőlő területe van a szövetkezetnek. Van még tíz holdas új gyümölcsös te­lepítésük is, amelybe köz­tesként dinnyét, hagymát és burgonyát ültettek. Tapasztalataim alapján elmondhatom: ha a Dózsa TSZ továbbiakban is ilyen gondot fordít gyümölcsösé­re, túlteljesíti a termésho­zam 3 százalékos növelésé­vel kapcsolatos tervét. Szilágyi János, a városi tanács mg. oszt, dolgozója. Kemecsei Józsefné kerék­párral több ízben átment Újfehértóról Nagykállóba a községi tanácshoz, A járási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a panasz jogos és uta­sította a községi tanács vb. mezőgazdasági előadóját, hogy a kivizsgálása alapján adja ki a panaszos részére a kért igazolást. Kemecseiné újból elment Nagykállóba a községi ta­nácshoz, ahol megígérték, hogy kiszállnak helyszínel­ni. A panaszos abban az időben ott is volt, azonban senki ki nem szállt. Ezzel szemben a mocsoros terület után mé * most is kérnek tőle beadást, és adót. . Tiszalökön ruházati, vas­műszaki, élelmiszer boltot, új külterületi boltokat, üz­leteket, valamint új sörker­tet építenek a közeljövőben. A tanácsülés megígérte: bármilyen kérdésben segít a folyamatban lévő tervek gyors végrehajtásában. A se­gítség első lépése volt, hogy a község egyik forgalmas, parkosított helyén területet engedélyezett az új sörkert megépítéséhez. Lukács Lajos Furcsa község­fejlesztési módszerek Ramocsaliázáu Egy közel 150 éves épü­let vár rendeltetése betöl­tésére. Ezt az épületet a helyi tanács határozata alapján tartják fenn évek óta gyógyszertár, orvosi, j szülésznői lakás céljaira. — i Ez mindenképpen helyes. J Helytelen azonban a közsé- I gi tanács intézkedése az épülettel kapcsolatban, hogy csak ott javítják, ahol az orvosi rendelő van. A lakók számára elenged­hetetlenül szükséges lenne egy, a jelenleg használaton kívül lévő kút rendbeho­zása. Azonkívül egy híd is kellene, mert az orvos la­kását életveszélyes megkö­zelíteni, különösen télen. De ezeknek a megoldását nem ; tartották olyan fontosnak. : Megkérdezzük, miért? Takács András. ! Kérdezzen — Felelünk 1 Nehéz Mihály pócspctri vb. elnök kérdezi: Kötelezö-c a begyűjtési hivatal dolgozóira és a be­gyűjtési tervekre a vb. ha­tározata. Válaszunk: A vb. hatá­rozata kötelező a begyűjtési hivatal dolgozóira és a be­gyűjtési szervekre. Erre vonatkozólag a 19.1954. (III. 2.) MT. sz. rendelet 9. §. (1) bekezdése intézke­dik. Egyébként ugyanez a rendelet szabályozza a be­gyűjtési hivatalok, illetve begyűjtési szervek és a ta­nácsok, illetve a végrehajtó bizottságok közötti kapcso­latot is. Rövid, szűkszavú jelentés számol be arról, hogy gép­állomásainkon az év első negyedében 16 baleset tör­tént, amelyből 7 halálos ki­menetelű volt. — A gép­állomásainknak majdnem 50! százalékán történt kisebb-' nagyobb szerencsétlenség. Ez indított bennünket arra, hogy felkeressük Saly Jó­zsef főmérnököt és kérdé­seket tegyünk fel neki ez­zel kapcsolatban. — Általában mi okozta a baleseteket? — A vizsgálatok eredmé­nye szerint a baleseteket legtöbb esetben maguknak a balesetet szenvedőknek a figyelmetlensége és fegyel­mezetlensége idézte elő, aminek kiváltója az alko­holfogyasztás volt. A Köl­esei Gépállomás vontatósá- nak halálosvégű balesetét is ezek a tényezők okozták. — A szerencsétlenség tör­ténete a következő: A sze­rencsétlenül járt vontatós március 20-án fuvarba in­dult. Az első italboltnál azonban megállóit és ivott egy féldecit. Penyigén újabb adag italt fogyasztott. Cél­jához azonban még baj nél­kül eljutott. Hazafelé me­A kultúrház és a napraforgó problémája Lányán Amint Tóth István vb. el­nökhelyettes írja, a ló- nyaiak is vágynak szóra­kozásra, művelődésre, azon­ban erre még kevés a le­hetőségük. A község 35 ki­lométerre terül el a járási székhelytől, s ide még mindeddig nem jutott el a kultúrát hozó villany, de ami már feltétlen kellene: nincs kultúrotthon. Van ugyan egy régi, összeomló­ban lévő több évtizedes kas­tély, amelyet a járási szer­vek nem hagynak lebonta­ni, de egyetlen forintot sem biztosítottak arra, hogy a kastélyt megvédjék az összeomlástól. „Többször kértük már a járási, me­gyei szerveket, s azt a vá­laszt kaptuk, hegy a kastély történelmi műemlék” — ír­ja Tóth elvtárs. Megkeres­ték az Építésügyi Miniszté­rium Történelmi Műemlék : net felvette sógornőjét ma- I ga mellé a Zetor ülésébe, akivel beszélgetve, viccelőd­ve túlságosan elfoglalta ma­gát. így történt, hogy az al­kohol megfosztotta ébersé­gétől és józanságától, az útitárs elvonta figyelmét és gépét az árokba vezette, ami halálát okozta. — Milyen egyéb tényezők szerepeltek még a balesetek okai közt? — Kisebb százalékban virtuskodás, bravúroskodás (okozta a bajt. Meg kell I azonban őszintén mondani, ; hogy a balesetet szenvedők ' mellett sokszor a vezetőiket I és a közvetlen munkatársai­kat is terheli felelősség. Ezt bizonyítja a tornyospálcai villanycséplésnél történt ha­láleset is, amelynek bírósági tárgyalása május 15-én volt. Ennek az a tanulsága, hogy nemcsak emberi, hanem tör­vényes kötelességünk is be. I oszlottjaink és munkatár­saink egészségére, életére vigyázni. — Mit kell tenni a bal­esetek hatékonyabb meg- i előzése érdekében? — A legszigorúbban be I kell tartani mindenkinek csoportját is, amelynek ve­zetője Etcz Géza és még két másik minisztériumi dolgozó elmentek a hely­színre, azt mondták: szép felépítményű mindenesetre, kár, hogy tönkre hagyják menni. ígérték, hogy lépé­seket tesznek, de nem igen tettek. Ezért nem tudtak a tanácsülésen olyan határo­zatot hozni, hogy ezévben megkezdik az új kultúrott­hon építését. A lónyaiak szeretnék tudni, kire tarto­zik ez az ügy, s ki ezért a maholnap alig látható „tör­ténelmi műemlékért” a fe­lelős?” Az elmúlt évben elég jó termés volt napraforgóból Lónya községben, és a be­adási tervek teljesítése után több termelőnek jutott el­adásra és olajra való be- I cserélésre forgómag. Eddig Saly József megyei biztonsági megbízottal a gépállomási balesetek okairól azt. amit a balesetelhárítási oktatáson megtanult. Külö­nösen fontosak a havonta' rendszeresített biztonsági; szemlék. Sajnos, több gép­állomás, mint például a de­mecseri, kölesei, tiszaszalkai! — ezeket felesleges teher­nek tartják. Nemsokára itt lesz az aratás-cséplés ideje, ami­kor fokozottabban kell vi­gyázni a balesetek megelő-! ■zésére. Erre annál inkább, szükség van, mert a cséplő; munkacsapat tagjai nem a gépállomás törzsgárdájából kerülnek ki, akik már tud­ják a rendet. Tehát már' ,most gondoskodni kell a cséplőgépek biztonsági be­rendezéseiről, amit a szem­léken is ellenőrizünk. Kormányunk nagy súlyt, helyez a balesetek megelő­zésére. Ezt bizonyítja az is, hogy június 15-ig minden gépállomási vezető beosztá­sú dolgozója köteles letenni a biztonsági vizsgát. Ez nem is lehet másként olyan or­szágban, ahol legfőbb érték az ember, ahol minden; egyes ember kiesése a ter­melő munkából nagy vesz­tesége népgazdaságunknak, szocialista társadalmunk­nak. fZa) rendben is van a dolog. A baj ott kezdődik, hogy a' lónyaiak részéről az elmúlt év október és novemberé­ben beadott, illetve becse­rélendő forgómag után az úgynevezett 1. számú je­gyükre, amit december 31-ig kellett volna beválta­ni, nem kapták meg az ola­jat, darát és szappant. 183 ilyen termelő van Lónyán, akiknek az 1. sz. jegyüket Pető Balázs szövetkezeti ügyvezető helyettes már­cius 10-én összeszedte a ti-' szakerecsenyi földművesszö­vetkezet főkönyvelőjének utasítására azzal, hogy ezt rövidesen elintézik. Erről még ma sem tudnak sem­mit. A többi községek la­kóinak igényeit kielégítet­ték mindhárom cikkből. — Miért csak Lónya a mosto­ha gyerek? 25 éves oroosi Mikor elmúlt a háború, { újra Kisváráéra került és azóta ott van. Eltűnt már dús barna haja, s a 25 éves fiatalemberből 52 éves tapasztalt orvos, családapa, sokak által szeretett és megbecsült társadalmi mun­kás lett. Mennek hozzá a betegek, és el-el nézik őt is, a rendelőt is. Az egy sokrétű, széles érdeklődési körű emberre vall. Egy kicsit rendelő is, egy kicsit múzeum is. A falakon ké­pek, jelvények, több kitün­tetés és dicsérő oklevél: az utóbbi 10 évben kapta Varga Gyula az orvos, a sportoló, a békeharcos és a szimfonikus zenekar ala­pítója. A rendelőbe bejön egy fiatal asszony, a nyakát és mellét fájlalja. Gondterhelt arccal figyeli az orvos a betegét: vizsgálja a légzést, a szívműködést. — Reuma lesz ez lelkem. — jelenti ki a vizsgálat után, s írja máris a recep­tet. Az asszony nem akar hinni, de az orvos türelme­sen magyarázgatja. — Minden arra mutat, hogy reuma, de ha nem hisz... — tárja szét a ke­zét — próbálja meg, mit mondanak a belgyógyásza­ton. Az asszonyka végül bi­zalmat nyerve megy haza. — Ilyen is van, nem hisz az orvosnak — mondja Varga elvtárs. — Az is gyakori, hogy éjjel felkel­tenek. A férj hazamegy ré­szegen, veszekedik és a fe­lesége ideggörcsöt kap. — Menjek és békítsem meg őket. Persze vannak súlyo­sabb esetek is. Hívnak szü­lő nőhöz... Aki e’őször szül az fél. olykor kétségbe van esve. Ilyenkor egy kis fel­világosítást kell adnem: Először szül — félté.lenül menjen a kórházba. Ezt kell megmagyaráznom a I fiatal anyáknak. Sajnos, a I kisvárdai kórháznak csak egyetlen mentő-autója van, i s az nem tudja megfelelően ! ellátni a járást. Körzete 5500-as létszámú. Naponta 150—200 vizsgála­tot végez és 25 kilométert Kerékpározik. Este vb. ülés, zenekari próba, vöröske­resztes tanfolyam, népfront­bizottsági ülés — minden nap van valami társadalmi munka. Éjszakánként parti­túrákat ír a zenekarnak. — Mint járási népfrontbizott­sági tag. levelezik műtrá­gya, jarda. közkút ügyben. A Kisvárdai Gépállomást patronálja egészségügyi vo­nalon. Először történt meg, hogy tavasszal a traktoros brigádok szűrő-vizsgálat, egészségügyi tanfolyam után vöröskeresztes ládákkal es jól képzett aktívákkal kezd­ték meg a munkát. Ez is segített abban, hogy telje­sítették tavaszi tervüket. Most azt sürgeti az egész­ségügyi állandó bizottság­ban — annak is tagja, — hogy oldják meg a tsz:ek patronálását egészségügyi vonalon, Úgy gondolom, hogy egy három tagú orvos brigádot kellene felelőssé tenni a termelőszövetkezetek min­den egészségügyi problémá­jáért. Ez a brigád vöröske­resztes csoportot alakítana a tsz-ben, amely a nagy mezőgazdasági munkák ide­jén gondoskodik a közös meleg étkeztetésről, az ivó­víz ellátásról és egyebekről. Mindig gondban van, ter­vez, serénykedik, jár-kél és alig fárad. Legalább is a kedve nem. Olykor mond­ja isr — Nem lehet elfáradni/ abban a munkában, amit az ember szeret. En pedig imádom a munkámat, a hivatásomat. A jó tanító Dr. Kenézi professzor arca átmosolyog az elmúlt 25 éven és ma is azt mondja tanítványának: — No kollégám, csak így tovább! Kenyeres Irm * . 1929-et írtak. A debre­ceni kollégium dísztermé­ben 13 orvostanhallgató tette le az orvosi fogadal­mat. Dr. Kenézi Gyula professzor könnyes szem­mel nézte tanítványait, szí­vét-nagy melegség töltötte ej(> amikor kezet szorított velük. Egy dús barnahajú, csillogó szerm} fitalember- nek hosszabb | ideig fogta a kezét.. Elgondolkozott. Lám- csak, mi lett a kis Varga Gyúsziból. 10-|-15 éve még itt. csetlett-bijitlott a klini­kai altiszt {fia, műtősnő mamája körül. A pötömnyi gyerek az orvosok és a be­tegek között pőtt fel. Dr. Kenézi egyszer tré­fásan azt mondta az any­jának, hogy szülész lesz eb­ből a gyerekből — és ime mo.st itt. van. Hogy mennyi fáradságba, nélkülözésbe került a fiú orvosi diplo­mája ,a Varga házaspár­nak, azt a professzor talán csak sejtette. — No kollégám — vere­gette meg Dr. Kenézi a fiatal orvos vállát — csak így tovább. — Az újdonsült orvos rö­vid ideig Debrecenben ma­radt. Előbb a klinikán, majd a tűzoltóságnál, mint hatósági orvos gyakorolta az egyetemen tanultakat.— Rövidesen Kisvárdára ke­rült. Nagyon nehéz volt megállni a saját lábán, hi­szen majdnem egyedül volt: ő meg a tudása. Ren­geteget dolgozott és tanult. Jött a háború, behívták katonának. Puska és gyó­gyító kés. Ez a kettősség a legrosszabb egy orvosnak. Sokszor gondolta: ők lőnek ránk és én gyógyítom, aki megsebesül, mi lövünk rá­juk és egy másik orvos odaát gyógyítja a szegény, semmiben sem hibás sebe­sülteket. Micsoda megfejt­hetetlen ellentmondás van itt. így töprengett többször — aztán beletörődött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom