Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-22 / 119. szám
NÉPLAP J 956. május 22, kedd Koreai, albán, irán, görög fiatalok A második ötéves terv útján a III. Ifjúsági Békefalálkozón (Folytatás аг 1. oldalról.) Tegnap délután nagyon kellemesen érezték magukat nálunk. Meglátogatták a Sóstót, s igen-igen tetszett ez a vidéki, természeti szépségekben bővelkedő kirán- .úulóhely. Ok így fejezték ki valahogy: nagyon szép természete van... T»e nemcsak a város ” természeti szépségeiben gyönyörködhettek, hanem a város egyik leggazdagabb éléstárában is, a Sertéstenyésztő Vállalat állatállományában. Nagyon kedvesen fogadták őket a vállalat dolgozói, fiataljai. Készséggel megmutatták a telep egész gazdaságát, a gondozott sertéseket, a jól tejelő szarvasmarhákat, a nagy jövedelmeket hozó apaállatokat. Nagy tetszést aratott a fiatal vendégek számára a telep két hatalmas, négy mázsás sertése, amelyet az őszi mezőgazdasági kiállításra készítenek. Addig legalább hat mázsásra szeretnék meghizlal- ni. Bizonyosan első díjat nyernek velük. Ezt a bizonyításunkat Hasszan-Vahé- badzé barátunk is megerősítette. aki eddig még nem látott ilyen kövér sertéseket. Egy-két fejős tehén nevét fel is írták, különösen Antonios, aki cikket akar írni az egyik görög lap hasábjain az itt látottakról. Különösen tetszett nekik a 35 liter tejet adó Mandula. — Igaz, Kocsis Feriék — így hívják az állattenyésztő gyakornokot — sem sajnálják tőle az abrakot. Szépek voltak a habfehér apró, alig két napos A népművelési munka szeretele Hangzatos cím ez és mégis a vasárnapi béketalálkozó műsora, az előadás körülménye teljes mértékben igazolja és igényli ezt a címet. Mindenki tudja, hogy esőre álló idő volt, sőt sokszor meg is eredt az eső, s a színpad körül még ekkor sem ritkult a nézők serege. Hogy milyen volt a műsor? Nehéz a válasz. Mert az esfi, a rossz idő befolyásolása ellenére is művészi magaslatú teljesítmények voltak. Ki ne emlékeznék az ajaki népi táncosokra, a tákosiakra, a piricsei Kossuth TSZ együttesére vagy a tiszavasvári úttörők zenekarára! Ki ne dicsérte volna meg a tiszalöki gimnázium nagyszerűen szereplő zenekarát! Minden szám élmény volt. Minden szám emlék marad. Emlék marad a nézőknek, s emlék az együtteseknek is. Sajnálhatja a mátészalkai földmüvesszövetkezet cigánycsoportja, hogy nem jött el. Itt a Sóstón rendezték meg a népművelési szakkörök kiállítását is. Több- százan tekintették meg ezt a kiállítást is. A műsor második része a tiszti klubban zajlott le. Több mint két órán keresztül színpompás felvonulását láthattuk a különböző csoportoknak. Szinte a szépség, a fiatalság ünnepe volt ez a béketalálkozó. — Részvevői elfelejtették az esőt, elfelejtették a hűvös időt, az átázott cipőtalpakat, önfeledten nézték a műsort, ropták a színpadon táncaikat. És tapsoltak, vagy köszönték a tapsokat. Itt lépett fel a vállaji fúmalacok, de Li Mun-Szun- nak inkább a feketék tetszettek, tekintve, hogy náluk túlsúlyban fekete sertések vannak. De mit mondjunk, inkább a kedves vendégekről? Azt, hogy szeretnék magukat nagyon jól érezni ezen a napon? Ha szívesen jöttek, ha vágytak, bizonyosan ez az óhaj vezérelte őket. Az ellesett beszélgetések azt bizonyítják, hogy a város szépsége mellett az embereket kutatják. A z ünnepségen a fiata- lók ezrein keresztül tanulmányozták a magyar munkás és paraszt fiatalok lelkialkatát, modorát, vendégszeretetét, ilyen vagy olyan tulajdonságait. Nemcsak a Sóstó és városunk külseje érdekelte őket, hanem az ifjúság, s azok élete is. Nagyon boldogok voltak az ünnepség alatt, hogy megismerhették ezt a távoli vidéket, a tiszamentét, melyről oly sokat olvastak Petőfi verseiben. Ott ünnepeltek velünk, megnézték a lelkes fiatalok kultúrműsorait, meghallgatták az üdvözlő beszédeket, ők maguk is beszéltek, hogy mi is jobban megismerhessük életüket, országuk népét és helyzetét. Reméljük, az itt szerzett élményeket elviszik magukkal, s alkalomadtán Görögországban, Perzsiában, Korában, Albániában beszélnek rólunk, akikkel két kellemes napot töltöttek a Béketalálkozón, Nyíregyházán. — Ki. J. — vószenekar, a györteleki népi tánccsoport és a Mátészalkai Állami Gazdaság tánccsoportja nagy sikerrel. Sokat tapsoltak a tyukodi tánccsoportnak is. Az ifjúság szórakozni akart és ime: a rossz idő nem tudta megakadályozni ebben. A mosolyt a felhők nem tudták beárnyékolni. Szuromi Péter bácsi, a népművészet mestere szinte megifjodott a színpadon s ezzel mutatta meg, hogy mennyire örvend a vidám élniakarásnak. S erre tett pontot a nyíregyházi József Attila művelődésház központi népi táncegyüttese is. A Szamuelly kulturális teljesítmény versenyben kiváló munkásságukért az alábbi csoportokat jutalmazta a megyei népművelési osztály: A porcsalmai népi tánccsoportot táncruhával, a tiszavasvári úttörő fúvós zenekart szoborral, a piricsei népi tánccsoportot harmonikával, az ajaki népi tánccsoportot lemezjátszóval, a tiszalöki gimnázium zenekarát szoborral, a tákosi népi tánccsoportot táncruhával, a cégénydányádi népi tánccsoportot táncruhával, a Mátészalkai Állami Gazdaság népi tánccsoportját szoborral, ar tyukodi népi tánccsoportot nagy vázával és a nyírbátori színjátszókat kulisszavászonnal. Az ajándékokat Gacsó László osztályvezető a r.iűsorszámok vegén nyújtotta át a már felsorolt együtteseknek. Földművesszövetkezeti dolgozók beszélnek a tervről A megye földmüvesszö- vetkezeteinek vezetői összegyűltek az SZMT kistermében, és megvitatták második ötéves tervünk előirányzata végrehajtásának módjait. Bevezetőül Cim. bolmos Béla a MÉSZÖV igazgatóságának tagja beszélt a földművesszövetkezetek feladatairól a kiskereskedelem munkájának 35 százalékos növelésével kapcsolatban. Áruforgalmunk emelésén túl fokozniuk kell a dolgozó parasztság termésfeleslegeinek felvásárlását, a városi lakosság ellátása és az export kötelezettségek teljesítése érdekében. A megbeszélésen többek között Szabó Sándor a mátészalkai járási központi igazgatóság elnöke arról beszélt, hogy községükben már hoezú évek óta kiNéhány szó a második ötéves tervhez Az Állami Gazda ságok Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága a második ötéves tervről a gazdaságokban rendezett megbeszélések és az igazgatóság szakembereinek véleménye alapján behatóan foglalkozott a terv irányelveivel. Molnár János, az igazgatóság vezetője többek között elmondotta, hogy a gyümölcsösök további telepítése a gazdaságokban ad. dig nem célszerű, míg a jelenlegi 5700 hold fiatal telepítés járulékos beruházásai (utak, kutak, víztornyok, feldolgozó és tárolóházak, hűtőházak építése) — akár minisztériumok kooperációjával is — meg nem valósulnak. Ha ezek a létesítmények elkészülnek, akkor a gazdaságokban 1000—1500 hold gyümölcsöst lehet még telepíteni a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan talajon. A növénytermesztés és az álllattenyésztés összességéből ki kell ragadni a talajerő utánpótlás kérdését. Ez annál is fontosabb, mert a gazdaságok jelenlegi állatsűrűsége elérte az 1960-ra javasolt szintet és mégis évente többszáz vagon trágya felvásárlására kerül sor. Ezt a hiányt mérsékelni lehet tőzeg- és zöldtrágya felhasználásával. JelenA kéki Petőfi TSZ iro- dójában egv öreg asz- szony alszik. Alatta puha a tömött szalmazsák s rajta jó vastag, melegítő pokróc. Az alvó lélegzése egyenletes; fekete fejkendő mélyen a szemére van húzva. Amikor befelé szívja a levegőt, horkant is egy-egy kicsit. Mert jó így ledülni rövidke időre napsütéses délelőttön annak, aki hetvennyolc éves, hajnali ötkor kelt és a nap első szakára való kötelességét már reggeli harangozásra elvégezte. De miért alszik itt, a tsz. irodában özvegy Ágoston Miklósné? Akik ismerik a dolgot, azok szerint oka van annak. rrörtént ugyanis, hogy húsvét hetében megérkezett a szövetkezetbe az igényelt 500 apró kacsa. Csupa elevenség, szépek és olyan sárgák mind, mint a tavaszesti hold. Abbizony, de melléje gondozó kellene, aki megvágja a kocsisok, a határt járó tagok által hazahozott csilántot. összekehasználatlanul áll egy ecetgyár. Furcsának találja, hogy az üzem régen megvan és az ecetet mégis Budapestről szállítják úgy a község, mint a megye dolgozóinak. Vinkler József a Zöldszöv. tervosztályának vezetője azt mondotta el, hogy az elmúlt évben közel 2000 vagon almát exportáltunk megyénkből. Még többet is tudtunk volna szállítani abban az esetben, ha nagyobb gondot fordíthattak volna a tárolásra és így az alma minőségére is. Azt javasolja, hogy — Mátészalkán, Csengerben, Tuzséron és a nagyobb almatermő vidékeken — építsenek átvevő raktárakat. Még nagyobb gonddal küzdenek a földművesszövetkezetek a burgonya átvételénél, tárolásánál és szállításánál. Szükséges leg annyi keserű csillagfürt, mag áll a gazdaságon, rendelkezésére, hogy évente az összes szántóterületnek a 20 százalékán biztosítható a zöldtrágyázás. Ebben sz esetben tágabb teret lehetne biztosítani a sertés- és juhtenyésztésnek s a meg4® ötéves terv irányelveiből л vegyiparitermelést öt év alatt meg kell kétszerezni. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öl év alatt inintcgy öt :n.iliiártl forintot kell fordítani. verje darával, vízzel és eli- be tegye napjában legalább ötször a falánk állatseregnek. Aztán vizet tartson előttük a vályúkban, ti:ztát, frisset. Meg vigyázzon rájuk gonosz szándékú ragadozók és rossz idő ellen. És este felszedje a hosszú ládákba, reggel pedig kirakja ismét.. Ki csinálja ezl? A tagok húzódoztak s erejük teljében azt mondták, hogy ők nem csinálna.k ilyen „naplopós“ munkát. Gyermeknek vagy öregasszon, ynak való az ilyen. Ezt hallotta meg özvegy Ágoston Miklósné. Előbb a tagságra haragudott, amiért ilyen nagyra,Iá'ók“, aztán a szégyen kérdését mérlegelte. Hogy mi lenne, ha ő vállalná az aprójószágok gondozását. Szégyen, lenne az? fj'lőször Eszter menyé- nek, a tsz. párttitkárának mondta el kívánságát. hogy ő szeretné, de navolna a megyében több nagy befogadóképességű burgonyatárolót is létesíteni. — A kisvárdai járás földművesszövetkezeteinek — mondotta B. Katona István — rendelkezésükre áll elegendő pénz is a beruházásokra. Leküzdhetetlen akadályként áll előttük az anyaghiány. Meg akartuk oldani ezt a problémát és ezért kikísérleteztünk szovjet módszerek alapján egy salaktéglaégetést. Ügy a nyersanyag, mint a felszerelés rendelkezésünkre áll, de cementet nem adnak másképpen, csak fogyasztói áron. Ez megnehezíti munkánkat. Gáti Zoltán, a Mészöv, főelőadója szóvátette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium helytelen intézkedése miatt egyes mezőgazlévő és létesítendő ipari szeszfőzdék mellett a sőrehizlalásnak. A talajerő fenntartása és növelése már jelentős eredményeket hozott a termelésben s a feladat a terület korlátozottsága miatt ezt a lenetőséget messzemenően Igyon szeretné gondozni azt | a sok apró jószágot. Ezt még elbírja. — Ennyi nem lehetett nekem sose egyszerre, já- nyom. Még a fél falunak se. Most lenne. Én meg gondoznám. Bízzátok csak rám. Menye mosolygott. — Ugyan, anyám. Hetvennyolc éves maga. öreg Ágostonná csak azért hallgatott egy kicsit, hadd vegye észre a menye megbántottságát. Majd azt felelte sértődött hangon: — Na, asztán? Nem tudok én már csilántot vágni? Enni adni nekik, meg inni? De tudok. Beszélek én az elnökkel is, ha kell. És valóban beszélt az elnökkel (de nem tudta, hogy már csak a párttitkár menye után), az elnök pedig a tagsággal, a tagság meg ő róla. S annak rendje-módja szerint rábízatott az apró jószágok gondozása. De azdasági felszereléseknek igen igen nehéz a beszerzése. Ha valamelyik szövetkezetnek gépalkatrészre van szüksége, fel kell utaznia Budapestre, hogy a törött alkatrész helyébe újat kapjon. Azt javasolta, hogy szer-: vezzék át a mezőgazdasági kisgép alkatrészek elosztását úgy, hogy azok a tájjellegnek megfelelően közelebb kerüljenek a termeléshez. Beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági gépgyár általában csak' 12 és 14 soros vetőgépeket gyárt, viszont a termelőszövetkezetek ennél nagyobbakat is keresnek, de nem kapják meg azokat idejében. Na-, gyobb gondot kell f.lfitani.' — mondotta — a termelők igényeinek kielégítésére. Varga Gyula. kihasználni. Lényegében 1956-ban kezdődött meg a gazdaságokban az adottságoknak megfelelően Kidolgozott hazai vetésforgók megvalósítása. Nagy gondót kell fordítani a lóhere, s zabosbükköny, a zabosbor- so borsócsalamidé és silókukorica termesztésére az elkövetkező években, hogy ezzel szilárd takarmánybázist biztosítsunk. A teljes gépesítés az eddigi tapasztalatok alapján a helyi újítások alkalmazásával halad a megvalósítás felé. A gyümölcsösökben a talajmunkákat és a növényvédelmet gépesítettük. Feladat a második ötéves tervben a szüret és a gyümölcsfeldolgozás gépesítése. A 0-szériás aratókombájn járva-silózóvá átalakítva (Tiszavasvári Gépállomás újítása) egy hónap helyett öt hónapon keresztül doL gozhat. A csörlős traktorok, az oldalozó tárcsák és még több erő- és munkagép szeleskörben való alkalmazása már az idén sok munka végzését teszi könnyűvé. Elmondotta még, hogy égető feladat a szakmunkás kérdés megoldása. S ezt a feladatot a gazdaságban végre kell hajtani, mert a szakmunkások oktatása nem tartott lépést a ‘gyümölcsösök telepítésének és egyéb termelési ág fejlődésének az ütemével. S. A. zal a figyelmes feltétellel, hogy a tizenhatéves Sanyi unokája segítsen neki. Ez utóbbi rendelkezésből azonban mindjárt az első nap nem lett semmi. A hetvennyolc éves nagymama elküldte maga mellől Sanyit. Hogy menjen oda, ahol több a munka és jobban kell az erő. IVlost megmozdul az öreg 1 1 alvó. Felül, aztán lelép az ágyról. Húzni kezdi fel kávészín vászoncipőjét s közben durcásan motyog magában: „Én teremtőm, hogy elaludtam! Lehet tán dél is. Nem ettek tíz órára az én kicsiim ...“ A valóságban még félóra híja a tíznek. És ő megy apró léptekkel, vénes igyekezettel, hogy megetesse immár másodszor máma a zsibongó állathadat. Köztük azt a százötven darab gyönyörű kendermagos, nagyfajta csirketábort is, amelyek május második vasárnapján érkeztek a szövetkezetbe özvegy Ágoston Miklósné gondozása alá. — A, B—
