Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-20 / 118. szám
NÉPLAP 1956. májusi 20, vasárnap ——Aláírták a szovjet-francia nyilatkozatot Moszkva, (TASZSZ) Május 19-én, moszkvai idő szerint 19 óra 50 perckor került sor a Kremlben a Szovjetunió kormányküldöttsége és Franciaország kormányküldöttsége közti tárgyalásokról szóló zárónyilatkozat aláírására. A nyilatkozatot N. A. Bulganyin és Guy Mollet írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a szovjet állam vezetői, a francia miniszterelnökkel együtt érkezett személyiségek, továbbá a sajtó, a rádió és a filmhíradó képviselői. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Megállapodtak a szovjet-francia közös nyilatkozatban Moszkva, (TASZSZ) Május 19-én a Kremlben került sor N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és V. M. Molotov zárótalálkozójára Guy Mollet francia miniszterelnökkel és Ch. Pineau külügyminiszterrel. Jelen voltak mine a szovjet, mind pedig a francia fél tanácsadói és szakértői. Az említett találkozón megvitatták a Szovjetunió és a Francia Köztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásairól kiadandó zárónyilatkozatot. Az őszinte és kölcsönös megértő légkörben lefolyt megbeszélés eredményeképpen megállapodtak a közös nyilatkozatban, amelynek szövegét nyilvánosságra hozzák. A magyar-jugoszlov vízügyi egyezmény ratifikálása A Magyar Népköztársaság kormányé és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság- kormánya a hatá- menti vízgazdálkodási kérdések szabályozása tárgyában Belgráidban 1955 áugusztus 8-án egyezményt kötött. Az egyezmény ratifikációs okmányait Budapesten 1956. május 19-én kicserélték. Az erre) vonatkozó jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya részéről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya részéről! Dalibor Sol- datic budapesti rendkívüli és meghatalmazott miniszter írta alá. ' Az egyezmény a mindkét ■ . . i ország szempontjából jelentős vízgazdálkodási kérdéseket a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a megértés, a baráti és jószomszédi viszony szellemében szabályozza. A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen voll Marjai József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium I. számú politikai főosztályának vezetője, a külügyminisztérium, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság több vezető munkatársa. Jelen voltak a ratifikációs okmányok kicserélésénél a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének tagjai. Az Ukrán SZSZK állattenyésztői kiváló eredményeket érnek el. Számos kolhozban jól megszervezték a zöld futószalagokat. Az állatok kora tavasztól késő őszig legelhetnek. Az állatok úgynevezett nyári táborokban tartózkodnak. A képen: A Vinnyica-kerületi „Molotov”-kolhoz állattenyésztő telepének nyári táborában. Az előtérben G. Romanenko (jobbról) és A. Iljik ismert fejőnő. A képen: Elektromágneses daru az „Azovsztal” gyár vasúti sínhengerdéjében. (Foto A. Agapov) Értekezlet az SZKP Központi Bizottságában a hústermelés és a begyűjtés növeléséről Moszkva (TASZSZ) Május 17—19-én az SZKP Központi Bizottságában értekezletet tartottak a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak elnökei és elnökhelyettesei, tervbizottsági elnökei, mezőgazdasági, szovhozügyi, hús- és tejipari miniszterei, továbbá a minisztériumok más vezető munkatársai. Az értekezlet a hústermelés és a begyűjtés növelésének kérdéseivel foglalkozott. Az értekezlet munkájában részt vett A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev. Intézkedéseket jelöltek meg a hústermelés, a begyűjtés, és a feldolgozás megszervezésének javítására. Az értekezleten beszédet mondott N. Sz, Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A Komszomol Központi Bizottságának határozata Moszkva (TASZSZ) Mint már jelentettük, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívta a Komszomol-szervezeteket, a komszomolistákat és az egész ifjúságot, hogy 1956— 1957-ben négyszáz—ötszázezer fiatalt válasszanak ki maguk közül az ország keleti és északi vidékein, valamint a Donyec-medencé- ben létesítendő villanytelepek, kohóipari, vegyi, olajfeldolgozó és gépgyártó üzemek, ércbányák, szénbányák. vasutak és előregyártott vasbetonelemeket készítő üzemek építésére. A Komszomol Központi Bizottsága határozatot hozott, amelyben megszabja a komszomol szervezetek munkáját e felhívással kapcsolatban. A Komszomol Központi Bizottsága az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívását felelősségteljes megbízatásnak, az egész szovjet ifjúság nagy hazafias ügyének tartja — hangzik a határozatban. Figyelembevéve, hogy a Komszomol-bizottságok mostanában sok nyilatkozatot kapnak komszomolisták- tól és fiataloktól, akik kérik, hogy küldjék őket az ország keleti és északi vidékeire, valamint a Donyec- medencébe dolgozni, a Komszomol Központi Bizottsága utasítja a kerületi, városi, területi, határterületi, Komszomol bizottságokat, a szövetséges köztársaságok Komszomol-bizottságait, hogy gondosan válasszák ki az új építkezésre irányítandó fiatalokat. A Komszomol az ifjúság legméltóbb képviselőit választhatja és kell, hogy válassza ki soraiból, azokat, akik becsülettel megbirkóznak a párt és a kormány kitűzte feladattal-! A Komszomol Központi Bizottsága azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a komszomolisták és a fiatalok, a fiatal hazafiak, lelkesen követik a kommunista párt és a szovjet kormány felhívását és a rájuk jellemző energiával és fiatalos lelkesedéssel mennek dolgozni a keleti és az északi vidékekre, valamint a Donyec medencébe, és önfeláldozó munkájukkal gyarapítják a lenini Komszomol harci tetteinek dicsőségét. GONDOK ÉS ÖRÖMÖK a rohodi Új Élet TSZ-ben Sok viszontagságos körülménnyel kell megküzdenie a csírázó magnak, amíg dús kalászba szökkenhet. Az új élet mindig nehéz áron fakad. De erős, örömöt árasztó a kibontakozás... Ez a rohodi Üj Elet TSZ tagjainak emlékezte- t.és -az őszi alakuláskori nehézségekre, amelyek fok- ról-fokra csökkentek a tél folyamán s méginkább most a tavasszal. » Most még elkel a segítség A gyors növekedés önmagában is kisebb zavarokkal jár, h|t még egy új, csak néhány hónapos termelőszövetkezet esetében! A vezeték újabb és újabb problémákat vetett fel. — Én már a harmadik elnök vagyok magyarázza Farkas Balázs elvtárs az iskola épületében lévő ideiglenes I irodában. — Keressük a legjobb megoldást — teszi hozzá elgondolkodva. — Die a sűrű elnökváltás nem jelenti azt. hogy nálunk fejetlenség volna. Mondhatom, ilyen példás munkafegyelem, ilyen becsületes munkára való törekvés r tkaságszám- ba ment a régebben alakult új termelőszövetkeze, tőknél.!, Az elnök к őzéptermetű. látásra 30 év körüli. Arca komoly, szavai halkan, de A múlt év augusztus 10-én megalakult a kis termelőszövetkezet — 12 család 14 tagjával, 50 hold földdel. Nemsokára ető- sebb lett. 49 család 70 tagja közel 500 holdon gazdálkodik jelenleg. A falu határa olyan 2.000 hold körüli — tehát már is negyedrésze tartozik a szocialista szektorba. íi meggondoltan hangzanak, a szeme azonban derűs bizakodással csillog és szembenéző. Ha Juhász László mezőgazdász és Szabó Ferenc növénytermesztési brigádvezető nem erősítget- nék meg szavait, akkor is hinni lehet amit mond. — Vannak-e problémák, amikben segíteni kellene? Farkas elvtárs az asztalon előtte fekvő papírra mutat: — Éppen ezzel foglakozom mostan ... Az ember hiába néz a papírra: ott 13 név van felírva. Felül középen mintegy címül ez áll: „9 mázsa rozs elosztása”. Azt gondolom hirtelen, hogy előleget akarnak osztani, de eszembe jut, hogy miből is- adhatnának éppen rozsot előlegül, amikor új téeszről van szó. De az elnök elmagyarázza. — Földes emberek mel- lett léptek be nincstelenek és kisdarabka földdel rendelkezők is. Több családnak elfogyott a kenyere. Eddig példásan dolgoztak, a közösség segíthet rajtuk. Ez mindnyájunk becsületügye. Akiknek volt még a padlásán, összeadták. Meg a besenyőd: Szikra is adott kölcsön. így összegyűlt néhány mázsa kenyérnek- való. Korábban már osztottunk valamelyest, most a maradék kilenc mázsát osztjuk ki előlegbe. Csép- léskor majd levonjuk az illetőktől és visszaadjuk Lovakat, teheneket vásárolnak... Az ajtó szélesre nyílik és egy derék, barna ember vágódik be az irodába, hóna alatt irattáskával. Látni rajta, hogy az öröm lökte, hajtotta előre. Harsogva nevet és nagy csattanással vágja le a táskát az asztalra. — Itt a pénz a lóra! Holnap mehettek vásárolni... A mezőgazdász látva csodálkozásomat — súgja, hogy ez a könyvelő, Horváth iskolaigazgató elvtárs. Az elnök is magyarázni kezd nekividámodva: — Valakivel beszéltem tegnap a járástól, aki azt mondta, hogy nem igen kapjuk meg a hitelt az állatvásárlásra, amit pedig a tervbe is beállítottunk és a kinek-kinek a kölcsönt. — Hát akkor ez már nem probléma. — Sajnos, még mindig marad probléma, mert ez nem elég újig. Még vannak olyan családok, akiknek 1—2 hét múlva fogy el a kenyerük. Azokra is gon. dőlni kell. Szívesen vennénk kölcsönbe valamelyik téesztől még 8—10 mázsát, akkor a fejünk se fájna... Az elnök arcán látszik, hogy kínlódva mondja el a problémát. Talán szégyellt, hogy segítséget kell kérnie, de megteszi, mert a közösségről van szó és ő ezt a közösséget képviseli. — Jövőre biztosan nem lesznek ilyen gondjaink — mondja felcsillanó szemmel — dehát most még el- kél a testvéri segítség... bank is jóváhagyott. Ezért ment be ma a könyvelő elvtárs, hogy tisztázza. Lám, már itt is a pénz! A könyvelő és az elnök indulnak. Intézkedni kell. A könyvelő még nem is reggelizett, úgy rohant el kora reggel. Előbb átmegy a szomszéd házba, ahol lakik, egy másik teremmel odébb meg tanít. De visz- szaszól az ajtóból. — A rozsot munkaegységek arányban osztjuk el, ügye? — Természetesen — mondja az elnök — utána fordulva. Minden előnyhöz csakis a közös munka alapján juthatnak a tagok — ez volt a közgyűlés határozata. No, de én is megyek még, találkozunk estére úgye? Juhász mezőgazdász a téesz földterületi kimutatását tanulmányozza. De feleszmél, hogy ketten maradtunk s félretolja. — Ha nem kapjuk meg ezt a 15.000 forintot, nagy baj lett volna — mondja. Egy pár lovunk már van, de még okvetlenül kell másfél fogat. A gépállomás nagyon sokat segít rajtunk, de azon nem tud segíteni, hogy a földünk 87 tagban fekszik. Most épülő új központunk környékén ugyan földjeink nagy része táblásítva van, de a közös gazdaságba tartozó 63 hold 47 parcellában, a háztájiba tartozó 33 hold pedig majdnem any- nyi parcella, ahány hold. Egymástól messze esnek és apró parcellák. Ezt géppel művelni nem kifizetődő. De összesen 2.5 lófogat azért is kell, mert most már megkezdjük a tehénvásárlást is. Tervünk szerint év végére 15 tehenünk, 7 borjúnk lesz. A tehenek 6 kilométernyire lesznek a legelőn. A tejet innen kell elszállítani. A zöldtakarmány is oda van vetve a legelő környékére, azt is be kell hordani a karámhoz. Erre kell a fél fogat. Jó egy órát beszélgettünk az irodában a mezőgazdásszal. Ezalatt kirajzolódott előttem az új téesz most kialakuló állatállományának képe. A lovak, tehenek mellett 20 darab cornwall anyakoca, 10 hízó, 50 malac, 100 darab anyajuh, baromfi, méh lesz év végére. Aztán kimentünk a most épülő majorba. A 40 férőhelyes istálló már kész. —, Most a központi folyosót! cementezik. A mezőgazdász’ áradozva áll meg a küszö-' bőn: — Ebben az ember is szívesen ellakhatna... De a betonjászolnál lehet hibát találni: belül az alja szögletes. Jobb a legömbölyített, mert könnyebben lehet kitakarítani. A szögletesben a takarmánymaradványok megrekedve! megromlanak. Ha még lehetne segíteni rajta, érdemes volna... A határ gyönyörű. A rozs övig ér és már a fejét hányja. Az őszi búza egyenletes, haragoszöld, lábszárközépig érő. A most vetett lucerna szépen kikelt. A burgonyalevelek feltörték a felső réteget. A dohányföld apróra, simára van eldolgozva. Egy része már bepa- lántázva. öröm látni is az’ Üj Elet földjeit! Az egyéniek is meg-meg- állnak és elismerőleg bólogatnak: — Ez igen! Bizony, ezt, nem igen hittük volna... S elgondolva baktatnak tovább. Talán azon gondolkodnak, hogy jobb lett vol-, na nekik ». De talán még most sem késő .., Za.it aj Antal.
