Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-18 / 116. szám
NÉPLAP 1956. május 18. péntek A MÁSODIK ÖTÉVES TERV ÚTJÁN • / KISGYÜLÉS ÓFEHÉRTÓN A második ötéves terv irányelveiről Levelek a második ötéves tervről ! Miért tárolják szabadban a palát ? Szerte az országban falvakban és városokban egyaránt a második ötéves terv irányelvtervezetéről beszélnek az emberek. Mindenki tudni akarja, milyen lesz öt év múlva országunk, s mindenki hozzá akar járulni ahhoz, hogy tervünk még előbbre vigye országunk gazdagodását és népünk életszínvonalának még magasabb fokra emelését. Megyénk több községében ankétokon, kisgyűléSe- ken beszélik meg a dolgozók a második ötéves terv i rányelv-tervezetét. így történt Öfehértón is, ahol az elmúlt napokban vitatták meg kisgyűlésen az irányelvtervezetnek azt a részét. mely közelebbről érinti őket. A fontos tanácskozást nagy érdeklődés előzte meg. A községi tanács, a gépállomás, a termelőszövetkezet vezetői, a községi agronómus, a községi pártbizottság titkára, a gépállomás, valamint a termelőszövetkezet alapszerve- zetének a titkára jöttek össze tanácskozásra. Azokat a feladatokat beszélték meg, amelyeket a második ötéves terv irányelvtervezete állít a község elé. Elsőnek Jakab Sándor elvtárs szólalt fel. Ismertette a két fő feladatot: a 27 százalékos terméshozam növelést, valamint a mezőgazdaság szocialista átszeri szőlőborította hegy- oldal derekán állunk, fölöttünk kétszáz méterre az ukrán gránica húzódik a hegy gerincén, előttünk pár száz méteren enyhe lejtővel fut bele a végeláthatatlan síkság szélébe a Barabási Állami Gazdaság szőlőültetvénye. Tőlünk jobbra hatalmas világos kőtömbökkel ásitozik egy terméskőbánya. Távolabb haragoszöld búzatenger hullámzik s a májusi dús legelőt marhacsordák tarkítják. Különben eléggé kihalt a határ. — Ezen a vidéken már ekkor is sár van — mondja Papp András s tréfásan hunyorít a szemével — ha a hetedik határban beborul az ég. Ma pedig valóban esett délelőtt 10 óráig az eső és emiatt nem lehet mozogni a határban, mert ragad a föld, mint a csiriz a zerszámra, lábbelire egyaránt. A hegyoldalban, az erdeifehér, furmint, sárgamuskotály, leányka és más. régi Nagyszőlős környékén elterjedt szőlőfajták 70—80 éves tőkéi között is vendégmarasztaló az ázott föld. Д’г még csak istenes most, de tavaly a la- 'pály szélén halat fogtunk a tőkék között júniusban is. Nem reméltük, mikor a csizmaszárhegyig érő vízben permeteztünk, hogy lesz mit szüretelni. 28 éve dolgozik Papp András ezen a vidéken s ismeri a szőlőtermesztés, a növénytermesztés és az állattenyésztés problémáit. 8 évet töltött az állami gazdaság 60 holdas szőlőjében, de mint gyakorlati szakem- j bér, brigádvezető, továbbra ! is figyelemtnel kísérte az| egész határt, az egész körvezését. Szerintem. — mondotta, — hogy a terméshozamot a községben növelni lehessen. legfontosabb a műtrágya használata, az istállótrágya szakszerű kezelése és a gépesítés. Fejleszteni szükséges a szarvasmarhaállományt, de olyan tenyészállatokkal, amelyeknek magas a hozama. Nagyon fontos a takarmánybázis biztosítása. Szorgalmazni kell a lucerna vetését is. A második kaszálást már ebben az évben is maghozásra kell meghagyni. Még egy nagyon fontos dolgot említett meg. A község 700 hold futóhomok területének megjavításával és kihasználásával kapcsolatban javasolta, hogy a második ötéves terv végére a községben telepítsenek 300 hold gyümölcsöst. 100 hold szőlőt. Ezek kötik a talajt. Ugyancsak a terméshozam növelés módszereiről és a szarvasmarha állomány növelésének fontosságáról és követelményeiről beszélt Imru István elvtárs, a Szabadság Termel őszövetkezet elnöke is. — Hogy a 27 százalékos terméstöbbletet elérjük 1960-ra — mondotta — nagyon fontos a helyes vetésforgó kialakítása, jó magvak és a műtrágya használata. Elsősorban termelőszövetkezetünknek kell példát mutatni az egyénileg gazdálkodók előtt abban, JUH oáz a bixeqi tfaz nyék fejlődését. Tudja, — vagy ahogy ő mondja — tudná mit kellene tenni, hogy megújuljon itt minden. Legjobban a szőlő nőtt a szívéhez. Már eddig több mint 20 ezer tőkét újított fel zöldoltással, de az a véleménye, hogy 8—10 év alatt az egész telepitbínyt meg lehetne fiatalítani, előbb a 20 százalékos tőkehiányt pótolva, aztán az ágas-bogas öreg tőkéket kicserélve. A helyben való zöldoltás nagyon hasznos, mert sokszor a második évben már jelentkezik a termés. nincs nagy kiesés, s az oltvány ültetéssel szemben ezzel a módszerrel 10—12 ezer forint telepítési költséget lehet megtakarítani hol. dánként. Van egy munkacsapata. amelyet alkalmilag válogat össze az oltás Idejére s ezeknek az embereknek olyan biztos a. keze, mint sebészeknek műtétnél. — Arra fáj nekem a fogam — így mondja András bácsi —, hogy rendezzünk be minél nagyobb területet lugasos művelésre. Ezer öl leánykát termelek kordon mellett s ritka év, amikor. 70 mázsánál kevesebbet szüretelünk róla. Az elmúlt évben 100 mázsa volt ezen a területen a termés, s 23 cukorfokos mustot szűrtünk. A bora 15 százalékos szesztartalmú tüzes leányka volt. Nemcsak a hegyi szőlőknél, hanem a homokdombokon is szükségesnek tartom a gátak építését, vagy az új telepítéseknél a sorok irányának a lejtővel, keresztben való vezetését. így a lerohanó víz ereje megtörik, jobban megoszlik- a -nedvesség és nem kerül le a termőréteg hogy teljesítsük az előírt terméshozam emelést. Ezután beszélt a temelőszö- vetkezet szarvasmarha állományú gyenge állapotáról. 15 darab tehenet tartanak. A ívjési átlag 6.9 liter, a szabadtej pedig havonta 200 liter. Ez bizony nem sok egy 1000 holdas termelőszövetkezetben. Érdekes dolgokat mondott és jó javaslatokkal gazdagította a tanácskozást Szarvas Lajos elvtárs, a Szabadság TSZ párttitkára. Községünket — mondotta — kétszeres feladat elé állítja az irányelvtervezetnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó pontja. Szövetkezetünk példamutatóan gazdálkodjék, csak így lesz halassal az egyénileg dolgozó parasztokra. Szarvas Lajos elvtárs javaslatot tett az évközben is jövedelmező üzemágak évközben is jövedelmező kiszélesítésére. Például a kertészet, sertés és szarvasmarhatenyésztés. A szakismereteket el kell terjeszteni. mert az állatgondozók sajnos nem rendelkeznek ezekkel. Nem ismerik az új módszereket, s így nem is alkalmazhatják azokat. Kenyeres János elvtársnak, a gépállomás igazgatójának felszólalásán meglát-? szott, hogy tüzetesebben tanulmányozta a második ötéves terv irányelvtervezetét. a dombokról az alsó ré- • szekre. I tt’_ Beregben a vízzel 1 van a legtöbb baj. A jó termőföldjeink elvénül- i lek. Nincs talajszerkezet. I Azért van az, hogy szárazságban erősen megrepedezik a talaj s ha az eső esik, akkor a fölösleges viz nem tud lehúzódni a mélyebb rétegekbe. A gazdaságban már két-három éve megkezdtük a talaj javítását. A különböző eljárások együttes alkalmazása hozhat eredményt a termelőszövetkezeteknél és az egyénileg gazdálkodóknál is. Fokozatosan eljutottunk a 30 centi- , méter mély őszi szántásig, I meszezzük a talajt s meg- 1 kezdtük a terület 15—20 holdas egységekre bontását — árokrendszerrel s egy 5 ezer méter hosszú főcsatorna összegyűjtené a vizet és elvezetné a Csaron- dába. Ha ezt megvalósíthatnánk és az egész Beregben létrejönne egy ehhez hasonló árokrendszer, akkor megoldódna a vidék növénytermelésének súlyos kérdése. Papp András véleménye szerint a Tisza vonalában öntözéses kertészeti kultúrákat kellene létesíteni a 2. ötéves tervben, a belső beregi részeken takarmánynövény. elsősorban a pillangósok és a zab termesztését bővíteni, ami lehe ő- vé tenné a borzderes szarvasmarha és a juhállomány nagyarányú fejlesztését. Ennek a valóravál- tása tehermentesítené a Nyírséget a. nagylétszámú, de komoly takarmánybázis híján gyenge állatállománya teljes fenntartásától. Termelhetnénk a megjavított homokon kenyérgabonát, Elmondotta, hogy я gépállomásnak jelenleg 30 darab traktora van. így az egy gépegységre eső terület 731 hold. A tervezet viszont kimondja, hogy ezt a területet 230 holdra kell csökkenteni öt éy alatt. 1960-ra tehát gépállomásunkon is jelentősen emelkedik a traktorok száma. Az univerzál traktorok szamát pedig 18 százalékról 43 százalékra kell növelni. — Ez lehetővé teszi majd, hogy a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák 65 százalékát géppel végezzék. A tervezet kimondja -zt is, hogy az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10 —12 százalékra kell növelni. A gépállomáson ez any- nyit jelent, hogy míg 1955-ben az egy műszakra eső traktor-teljesítmény 3.9 normálhold volt, addig 1960-ra 4.36 normálhold lesz. így biztosítottnak látom — mondotta —, hogy Községünk 1960-ban nemcsak eléri, hanem túl is haladja a 27 százalékos terméstöbblet emelést. így gondokodnak az emberek. Öfehértón. Ezt akarják tenni annak érdekében, hogy a második öt vés terv valóban megvalósuljon. Herczeg Klara. burgonyát, dohányt, gyümölcsöt. — Nagy lehetőségek nyitnának a beregi részeken a szarvasmarhahízlalási a is. A termelőszövetkezetekben a víziszárnyasok nevelésére, mivel nagy vízfelületei: állnak rendelkezésre. Ha nem I emeljük a takarmánynövények területének az arányát, és a termésátlagokat, akkor az állatállománynak csak a létfenntartását vagyunk képesek biztosítani Az ilyen pedig igen drága mulatság. TZ an még sok olyan do- r log, amit itten magunknak kell megvalósíta- .ni. hozzáértéssel, lelkiismeretes. munkával, speciális helyi fogások alkalmazásával. Például az őszi mélyszántást jó mélyen kell végesünk DT-403 típusú lánctalpas traktorokkal, de a tavaszi talajmunkákhoz a „kormos" traktorokat sem alkalmazhatjuk, csak a könnyű univerzális traktorokat, mert különben nem lehet a talajt egész éven át művelni és még a követke- j ző évben is érezteti rossz I hatását a növénytermesz- ' lésben az összenyomott talaj. — Még annyit. teszek, hozzá, — jegyzi meg végül Papp András —. hogy mindezek megvalóntá'át segítené, ha kö'ségünkbe bevezetnék a villanyt és kisvasúttal könnyitenének szállítási és közlekedési bajainkon. 25—30 kilométerre Ivánnál- a községek a legközelebbi vasútállomástól és termelvény élnék minősége sokat romlik, míg odaszállítjuk. A vasút, és a villany kulturális életünk javulásához is hozzájárulna. S. A. szakember I Belkereskedelmi Mint tetőfedő már 1953-ban elkezdtem a küzdelmet a pala fedett helyen való tárolásáért. Népgazdaságunknak felbecsülhetetlen kárt okoz, högy a palát, amelyhez az azbesztet külföldről importáljuk — Csáki szalmájaként a szabad ég alatt raktározók. A második ötéves terv irányelveihez tartozik a fokozottabb anyagtakarékosság is. Sajnos, sem a SZÖVOSZ központ, sem a Keskeny-filmes maxik helyett inkább normál,filmes maxikat építsenek „A széles tömegek növekvő kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új filmműtermet, egy új filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni.“ — ez szerepel a második ötéves terv irányelvei között. Véleményem szerint a keskev.yfilmes mozik fejlesztése nem aktuális a filmtechnika fejlődése mellett,' hiszen a keskeny, filmes mozikat előbb-utóbb normálfilmes mozik. váltják fel. míg amazok helyett bevezetik a pánorántikus filCsökkenteni kell az élvonallal bíró interurban központok számát A második ötéves terv irányelveiben fontos helyet foglal el a távbeszélő hálózat bővítésével kapcsola- 1 tos határozat. Szerepel az iránytervezetben, hogy a távbeszélő központok állomás — befogadóképességét a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Az egy vonallal bíró interurbán köz- I pontok hibái miatt egy nap Ax ötéves terv irányelveiből 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba mint 1955-ben. A tudomány világából Á szabó-madár Ez a hosszúfarkú, éles- csörű, élénkszínű érdekes madár Indiában, Ceylonban és Burmában él. Fészkét különleges módon készíti. ezért nevezik szabómadárnak. Csőre és lába segítségével egymáshoz közelíti, vagy egymásra rakja a faleveleket, majd csőrével lyukakat üt rajtuk és pókhálóból, vagy növényi szőrből „font“ szálakkal összevarrja őket. Minisztérium nem intézkedett érdemlegesen a pala tárolásáról. A Tüzépek, az építőipari vállalatok és azok, építkezései, de a földművesszövetkezeti áruraktárak is még mindig szabadon tárolják a palát. Remélem, hogy az új ötéves tervben az ilJ letékes szervek változtatnak ezen. Szabó József tetőfedő, Mátészalka. meket. Az nem vitás, hogy a keskeny filmvetítő-gépek képei és hangja javítanivalót kíván sok esetben, de ezt pótolni lehet a szakmai tudás fokozásával. A kes- kenyfilmek könnyebben tönkre mennek, a gépek sokszor javításra szorulnak, tehát nem gazdaságos az üzemeltetésük. Kevesebb keskenyfilmes mozit kellene építeni, vagy csak normálfilmes mozikat — ez a. véleményem a második ötéves terv idevonatkozó irányelveiről. HOVÁN JÓZSEF tudósító, Kisvár da. alatt 1000—2000 forint bevétel csökkenés következhet be. Ezen kívül hosszadalmasabb a kapcsolás. A közönség és a postás dolgozók megelégedését idézné elő, ha bővítenék ezeket az egy vonalas interurbán központokat; legalább 3—4 vonalra. Balogh Imre Geszteréd. [Fészkét gyakran egy nagy Hévéiből varr ja össze, de előfordul, hogy 12 falevelet is felhasznál. A fészek belsejét puha, növényi szőrzettel béleli. A szabó-madár többnyire a föld színéhez közeli alacsony fákon, bokrokon, sőt gyakran a verandák növényein helyezi el fészkét. A madár legyekkel, tücskökkel és hernyókkal táplálkozik.
