Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-13 / 112. szám
4 NÉPLAP ISS®, májas IS. vasárnap Utazás a nagy terr 68 éve született — most válik valóra a nyíregyházi vízvezeték és csatornázás terve! Utazásunk első állomása N/íregyháza. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg néhány történelmi adattal. Ugyanis a nyíregyházi vízvezeték és csatornahálózat terve olyan öreg már, hogy a hozzáfűződő dátumokat bízvást lehet történelmi adatoknak nevezni. 76 esztendővel ezelőtt, <1888-ban gondoltak először 'arra, hogy a fejlődő tirpák városnak szüksége lenne vízvezetékre. Megkezdték a próbafúrást, hogy bővizű kutat találjanak. A Bessenyei téren (Beloiannisz tér) 300 méterre jutottak, azonban a kút másodpercenként mindössze 2 liter vizet adott. Ez ja vízmennyiség csupán a Bessenyei tér közvetlen környékének lett volna elegendő. Aztán 1892-ben a Kos- 'suth-téren, majd 1911-ben a Bujtos északi határán és а ■Büdszentmihályi út mellett végeztek próbafúrást — eredménytelenül. 1926-ban került újra napirendre a vízvezeték és „Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregyházán .. (A második ötéves terv irányelveiből) csatornázás kérdése. A város megbízott egy budapesti Irodát a vízkutatással. A Becsey-féle iroda a város északi részén, a Sóstón kezdte meg a munkát, majd egyre északra haladt. Eljutottak egészen Kótajig s ott végre megszületett a várva-várt eredmény. Megállapították: a Kótaj környéki durva kavics- és homokréteg, amely állítólag valamikor’ Tisza-meder volt, 80 méter vastag és olyan kiterjedésű, hogy örökre el tudja látni vízzel a várost. A mélyfúrású próbakút naponta 2600 köbméter vizet adott. Nagy volt az öröm a városban. Ám korai volt. A vízvezeték építését, a csatornázást a város képviselőtestülete nem szavazta meg, „jobb gazdasági évekre várva” — mint egy nyíregyházi monográfia írja, rítőjéig. 1956-ban és 1957- ben mintegy 4 és fél millió forintot fordítunk erre és lehetővé válik a Szabolcs- utcai üres telkek beépítése, ibüIió forintos beruházással 70 ezer lakos mindegyike ISO liter vezetéki vizet kap naponta A jobb gazdasági évek ásn elérkeztek, 30 évvel az utolsó kísérletezés, a szabad Nyíregyháza egy évtizedes fejlődése után, A második ötéves terv irányelv-tervezete határozottan leszögezi: „Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregyházán . s íme néhány részletesebb adat erről a vízműről, A vízmüvet, fővezetéket és néhány mellékvezetéket 40 millió forintos beruházással építjük meg. A tervezés munkái két esztendeig tartanak mintegy 2 millió forintos költséggel s a tényleges munka 1958- ban veszi kezdetét. A tervezés nem a mostani' mintegy 50 ezres lélekszámot veszi alapul, hanem a vízvezetékrendszer 70 ezer lakos számára épül meg úgy, hogy minden nyíregyházi polgárnak 150 liter víz jut majd naponta. A vizet szolgáltató kutak az 1926-os kutatások alapján Kótajban épülnek. Eddig hét kút van készen, amelyek percenként 1000—2000 liter vizet adnak s a lakosság mostani ellátására bőven elegendők. Még négy kutat fúrnak az építkezés során. A vizet 7 kilométeres vezeték hozza be a városba a Sóstói úton és a Kossuth utcán. A vastalanító a Sóstón lesz. A víztorony pontos helye még nincs eldöntve — mindenesetre a város déli részén épül fel. Megkapja a város a várva-várt csatornázást is! Sokan kérdezgették az elmúlt évek alatt s kérdezik most is: mért nem építkezünk gyorsabb .ütemben Nyíregyházán? A válasz csak egy lehetett: Nincs csatornázás, a múlt rendszer közművek nélküli várost hagyott ránk.,,” Most, a második ötéves tervben megkezdjük Nyíregyháza csatornázását is és a helyi derítőket, részleges csatornákat felváltja az egységes, korszerű szennyaz újjáépült színház, valamint a korszerűsített húsüzem bekapcsolása. A továbbiak során 10 millió forintos programmal folytatódik a város csatornázása és a második ötéves tervben felépül a szennyvíztisztítótelep egynegyed része. Dr, Bíró Béla fontos javaslata: „Keverjük a kólaji vizet a borbányai sős-jódos kát hévizével“ Mit is jelent Nyíregyháza számára a vízvezeték és csatornázás? Erre nehezen lehetne felelni, még akkor is, ha az egész újság terjedelme rendelkezésre állana. Szorítkozzunk néhány nyíregyházi ember véleményére. Mindenekelőtt dr. Bíró Béla elvtársat, az egészségügyi osztály vezetőjét kérdeztem meg. Válaszában nemcsak erre adott feleletet, hanem nagy jelentőségű, feltétlenül megszívlelendő javaslatot is tett: — Tiszta és jó ivóvizet kap a város lakossága. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy a vállalatok, üzemek gyorsabban és jobban oldják meg az egészségügyi feladatokat. Hogy példát mondjak a mostani helyzetre: a konfekció üzemnek, a tőzeg vállalatnak korszerű munkásfürdője van, de egy pohárFöldesi nyi víz sem áll rendelkezésre, A csatornázással megszűnik a mostani lehetetlen állapot, eredményesebben vehetjük fel a harcot a betegségek ellen. — Éppen ezért szeretném ismételten felhívni a figyelmet a borbányai 2579 méter mély hévizű kútra. Ennek a vize jódot, brómot, fluort, bórsavat tartalmaz, tehát gyógyvíz. A kút a mostani számítások szerint naponta 260 köbmétert ad. 124 liter kólaji vízhez 1 liter borbányai vizet kellene keverni s ez egyszeribe megszüntetné a golyváso- dást, ezt a nyíregyházi betegséget. — Természetesen igen jó az a terv is, amely népfürdő létesítését célozza. A 65 fokos víz gyógyítja az anyagcserés, reumás betegeket. A megye lakosainak nem kellene Hajdúszoboszlóra utazni, nagyszerű gyógyfürdőt találnának Nyíregyházán is, elvtárs: lágy költséget emésztenek lel a mostani kóláit“ vízlevezető-csatorna rendszere. Az építés már ebben az évben megkezdődik — a körülményeknek megfelelően. Az Arany János utcán már építik azt a 300 lakásos bérháztömböt, amelyből az idén 40 lakás készül el. A csatornarendszer első szakasza tehát ennek megfelelően itt épül. Arany János utca, Makarenko utca, Szabolcs utca, Búza utca, Rákóczi utca, Árok utca — a TITÁSZ deFöldesi elvtárs, Nyíregyháza város- és községgazdálkodási osztályának vezetője arról beszélt, hogy nagy költséget emésztenek fel a mostani kutak. — Nyíregyházának 96 köz- kútja van, ám ezek közül ivásra csak 54 ad jó vizet, ennyi a mélyfúrású kút. Ez nem sok. Minden esztendőben igen magas összeget fordít az állam és a város a nyíregyházi kutak javításra, újak fúrására. 1955— 56-ban felújítottunk 7 kutat. Új kutat fúrtunk és fúrunk a Dimitrov utca végén, a Vörösmarty utcában, a Zsdánov utcán, a Ságvári telepen, a Pazonyi úton, a Géza utcán, az Orosi úton, Borbányán. — Természetesen mindez csak ideiglenes megoldás. A vízvezeték és csatornázás megvalósítása után gyorsabb ütemű lesz az iparosítás és a lakásépítés is! ■I960 fiő-Ulíé Es mit mondanak a nyíregyházi háziasszonyok? Azt hiszem, a legnagyobb örömük mégiscsak a nyíregyházi háziasszonyoknak lesz a vízvezeték megépítésével. Hallgssuk meg őket. A Fazekas-család a Makarenko utca végén, a 126. számú házban lakik. A Lehel utca sarkán levő kútra járnak vízért. Kicsi a család, mindössze három vödörrel kell naponta. Egy évben így is 300 kilométert kell gyalogolni a vízért! (A mosási napok nincsenek beleszámítva). A Dózsa György utca végén lakó családok az 500 méterre levő Öszőlő utcai kútra járnak. Bakos Pálék az Orosi út 39-ben laknak. „Még szebb lesz a mi nyíregyházánk! Naponta 10 veder vizet hoznak 60 méter távolságból. Szikora Józsefnének, akinek a családja a Kos- suth-utca 69. szám alatt lakik, naponta 10 vödör vízre van szüksége, mert három gyermek is van otthon. 300 méterről hordják a vizet. Ez évente mintegy 1000 kilométer gyaloglást jelent! A Rákóczi út 25. szám alatt lakó Kovács Zoltánéknak szintén jó 100 métert kell gyalogolniuk a kútig. S természetesen sokkal nehezebb, körülményesebb a házimunka, a főzés, a mosás, ha nincs vízveI zeték, jó szennycsatorna. H A nyíregyházi embereknek nagy örömet szerzett a második ötéves, terv; A tirpák város, amely ezelőtt .200 esztendővel mocsarak, sívó homokbuckák, szikes aljak kietlenségén kezdett egyre gyorsabban nyíregyhá- már megépülni, fejlődik. S a 7-iak- akik iskola épületének kibővítésére. (Ebből építették az Iskola északi szárnyat). S csak ennek láttán adott az állam 120 ezer forintot az iskola teljes felépítésére 1904-ben. A következő évben — ami szintén a polgárok segítőkészségét bizonyítja — kétezer forintos alapítványt tettek, melynek célja: „a nyíregyházi kisgazdáknak az ágostai hitvallású evangélikus főgimnáziumba járó fiait tanulmányi jutalomban részeltetni, s ezáltal a helybeli kisgazdákat arra ösztönözni, hogy fiaikat az elemi népiskolai tanulmányok befejezésével, középiskolái oktatásban is részesítsék. Azért, hogy a nemes város a hazai kultúra előmozdításában minél jobban bűz. dítsa az érdekelt kisgazdák fiait... “ 1891-ben pedig Kossuth Lajos emlékalapítványt tesznek az iskolában az intézet legjobb tanulójának megjutalmazására: „A kitüntetett ifjú megjutalma- zásánál figyelembe nem veendő sem vallása, sem szüleinek vagyoni állása, sem származása, egyedül jeles szorgalma, és a magyar történelemben elért tanulmányi eredménye. így véljük leginkább az egyenlőség szent eszméjét megvalósítani. Erkölcsi tulajdonok lépjenek egymással versenyre s győzzön a jobb ,.. " A nemzeti gondolatok fenntartásának és megőrzésének érdekében 1921- ben felveszi a Kossuth Lajos nevet a gimnázium. 1923-ban a Kossuth-alapít- ványhoz hasonló Petcfi- alapítványt létesít a tanári ! kar. Azokat a diákokat ré- ■ szesítik jutalomban, akik a' i március 15-i ünnepségekre! a legjobb irodalmi vonatko-' zású pályaműveket írták. Itt kell megemlíteni, hogy a jubileumi évben a tanári kar, a szülői munkaközösség támogatásával j Vietorisz József (az iskola I igazgatója volt, a múlt év- I ben hunyt el) alapítványt j szervezett az irodalom jövő; munkásainak megjutalma- zására. 1944. márciusában Kossuth Lajos halálának megünneplésére készült az is- I kola. Az ünnepséget beül« ! iották. Ezen a napon száll- ! ta meg ugyanis a hitlerista ! német hadsereg Magyaror- i szágot. Rendőrterror tiltot- I ta, hogy szó essen e napon ! a szabadságról és lánglelkű harcosáról, Kossuthról. A diákok és a tanárok mégis ünnepeltek: 20-án gyűltek össze — a leányiskola udvarán. Az ünnepélyen részt vett a város dolgozóinak agy része. Tömegesen nem koszorúzhatták meg a szobrot, így a tanári kar és a! diákok küldöttei helyezték' el a koszorút nagy történel-‘ mi hősünk szobránál. (Folytatjuk.) Miska János. szokták és megszerették a fermentálóval, pályaudvarral, irodaházzal, bérházakkal, bölcsődékkel bővült uj városképet, most nagy, bizakodó őrömmel azt mondják: „Még szebb és kedvesebb hely lesz a mi Nyíregyházánk!” Soltész István., 190 O-ban nyíri térkénén A 150 éves Kossuth gimnázium történetéből „Munkássága, élete csu- 1 ?án a szabadságharc után ' reánk nehezedő pestis hatása alatt szünetelt. Nem halt neg. Beteg sem volt. Élt- Hsak az volt a baja, hogy • vérereioa nem volt. kepe, о venni az abszolutizmus ada- ! tolásait. Ezentúl sem fogja | oevenni azt, ami gyilok a magyarra, ami gyilók a magyar kultúrára ... “ 1906-ban mondta ezeket i szavakat a nyíregyházi Kossuth-gimnázium igazgatója, Seffler Sámuel. Ezek : a gondolatok a 48-as sza-, oadságharc utáni évek ab- 1 szolutisztikus éveire vonat- ' koznak, melyekben a Kos- ! >uth-gimnáziumnak is be kellett szüntetni működését. Megbénították, mert a hazafias eszmék ébrentartásában olyan ifjakat bocsájtott; ki az életbe, akik bátran j szembehelyezkedtek azok- j kai az „eszmékkel“, ame-; lyek a korra „nehezültek“. | Horváth Sándor, az iskola j jelenlegi igazgatójának ku- ■ tatásai nyomán vessünk pil- ' lantást a gimnázium 150 éves útjára, kísérjük figyelemmel fejlődési útszakaszát. Az iskolát 1806-ban alapították. Az antifeudális, haladó polgári eszmék jegyében jött létre. Egykorú feljegyzés szerint a város polgárainak az volt a célja, hogy „az idő szellemének megfelelő ismeretekkel lássák el gyermekeiket, s a nemzeti nyelvet megismertessék azokkal, akiknek még a szüleik is csak törték a magyar nyelvet.“ A polgárok anyagi támogatásaikkal is elősegítették az iskola jó megalapozását és szívügyüknek tekintették annak sorsát. Az egyre erősbödő iskolát — mint már említettük — a szabadságharc után bezárták. Tel. jes mértékben nem sikerült eltörölni, de minden igyekezet erre irányult. Terhelték a tanítást, és általában olyan pénzbeli kötelezettségek elé állították, amelyek megnehezítették működését. De Nyíregyháza város a nehéz időkben is kiállt a gimnázium mellett. Mint a megőrzött dokumentumok is mutatják, 1861-bén 100 ezer forintos alapítványt bocsájtott rendelkezésére, hogy tovább működhessék. A város polgárai a nemzeti eszme fenntartása mellett más haladó gondolat megteremtését is várta az iskolától. Tudva lévő, hogy a kiegyezés után a magyar ipar is némi fejlődésnek indult, s az iparpártolási politika következtében a századforduló idején az ipar egyik-másik ágazatában jelentős fellendülés mutatkozott. Ennek a fellendülésnek a csiráját hordta magában Nyíregyházán az az egészséges gondolat, hogy az iparral a gimnáziumban is megismerkedhessenek a fiatalok. 1884-ben 35 ezer forint készpénzt és 800 ezer téglát szavazott meg a város az
