Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-11 / 110. szám

NÉPLAP J9&6. május 11, péntek Miért maradtunk el a baromfi és tojás szabadfelvásárlási tervének teljesítésével? Megyénk második negyed­évi baromfi- és tojás sza­badfelvásárlási tervét 20, il­letve 27 százalékra teljesí­tette május 1-ig. Ez az ered, mény nem kielégítő. Ha szétnézünk a községekben, láthatjuk, hogy szép számú baromfiállománnyal rendel­keznek termelőszövetkeze­teink és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjaink. Sokszor alig lehet közleked­ni a községekben az utcá­kon keresgélő libáktól, ka­csáktól és tyúkoktól. Tehát van honnan felvásárolni, csak szorgalmazni kell. A szabadfelvásárlási ter­vek teljesítését nagyban hátráltatja az, hogy számos felvásárló, — különösen a nyírbátori járásban, — a megvásárolt szabadtojást el­adja a termelőknek. Ez helytelen és sürgősen meg kell szüntetni. Helytelen ezért, mert már egyszer fel­vásárolt áru központi kész­letet képez és azt eladni nem szabad. Aki eladja, megkárosítja népgazdasá­gunkat, mert veszélyezteti a a lakosság áruellátását és az export szállításokat. Te­hát törvénybe ütköző a fel­vásárolt baromfi és tojás el­adása. Nem helyes eladni azért sem, mert egyes egyé­nileg dolgozó parasztokat és gyakran termelőszövetkeze­teket sem serkent a ba­romfiállomány megteremté­sére és fejlesztésére. Már­pedig minden egyénileg gaz­dálkodónak és termelőszö­vetkezetnek kötelessége a szükséges baromfiállomány kialakítás, hogy beadási kö­telezettségeiknek eleget tudjanak tenni és jusson szabadpiacra is. Hiba azért Ss a felvásárolt tojás eladá­sa. mert lehetőséget adunk a spekulánsoknak az üzér­kedésre. Számos spekuláns felvásárolja a baromfit és a tojást a termelőktől és ar­ra biztatja őket, hogy vásá­rolják meg a szövetkezet felvásárolójától, s így sok­kal kényelmesebb a beadási terv teljesítése. Megtörténik több község­ben, hogy a helyi szervek különböző ürüggyel — gyak­ran fenyegetésekkel — kényszerítik a felvásárlókat a szabadon felvásárolt tojás átadására. A felvásárlók magyarázzák meg ennek helytel’ens«—és szükség Új tagokat vár a tiszavasvári földművesszövetkezet A tiszavasvári szövetke­zet a megye egyik leg­erősebb földművesszövctke- zete. Hogy képet tudjunk alkotni róla, elmondjuk: a szövetkezet az 1955. évi tisztanyereségből 86.832 fo­rint vásárlási és értékesítési visszatérítést fizetett ez év elején. Ebből 200—220 fo­rint is jutott egy-egy tag­nak. Ezek után sokan úgy vé­lik és joggal, hogy a tisza- vasváriak egymás után lépnek be a szövetkezetbe, s a régi és az új tagok ko­moly összegű részjegyet je­gyeznek. Sajnos, nem így áll a dolog Tiszavaevári- ban. esetén kérjék felsőbb szer­vük segítségét. A szabsdbaromíi és tojás- ( tervek teljesítésének egyik fontos alapja a termelőszö­vetkezetek. szakcsoportok és egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok szerződéses li­ba és kacsahizlalása. Azon­ban etéren is sulvos elma­radás mutatkozik, mely rossz hatással van a felvá­sárlási tervek teljesítésére. A felvásárlók keressék fel a termelőket és kössenek szerződést az „öreg“ libák és kacsák hizlalására. Ezzel is igyekezzenek teljesíteni a második negyedévi felvá­sárlási tervet. Kohn Sándor A szövetkezetbe alig né­hány falusi dolgozó lépett be és 7513 forint részjegyet váltott, mert a szövetkezet vezetősége és dolgozói ke­vés gondot fordítottak a tagszervezésre és részjegy­befizetésre. Pedig lehetne mivel érvelni a falu dolgo­zói között. Biztosak va­gyunk benne, hogy kevés szóból megértenék: a két­száz forint tízszerese a húsz forintnak, míg az ötven forintnak négyszerese. S ehhez még számos kedvez­ményt lehet számolni, amely a szövetkezeti tagsággal jár. Jó lenne, ha egy kicsit számolnának s azután meg­keresnék a falu dolgozóit. Közösen mégis csak job­ban menne ez a munka is! Versenykihívás Versenyre hívom a föld- művesszövetkezetek tüzelő- és épülctanyagtelep vezetőit a következő versenypontok ' alapján: 1. A második negyedéves forgalmi tervet június 25-re teljesítem. Ez vonatkozik a beszerzési és a forgalmi tervre egyaránt. 2. A telepen tárolt árut a szakszerű követelmények­nek megfelelően tárolom. Ebből kifolyólag leírás, vagy értékcsökkenés nem lesz. Az érkezett árut a mennyi­ségi és a minőségi követel­ményeknek megfelelően ve­szem át, az áruátvételből a földművesszövetkezetet semmiféle károsodás nem éri. 3. Az adminisztrációs munkáké, az előírásoknak megfelelően és naprakész állapotban vezetem. 4. A negyedévben érkezett és meglévő szénkészletet értékesítem. 5. A termelőszövetkeze­tekkel, az állami gazdasá­gokkal és a gépállomások­kal felveszem a kapcsolatot, személyesen kérem meg tő­lük az anyagigénylést és a részükre szükséges árut idejében megrendelem. 6. A telepen felhalmozó­dott áruféleségeket a ne­gyedév folyamán értékesí­tem. 7. A dolgozók jobb áru­ellátása érdekében felve­szem a kapcsolatot a beton­üzemmel. Arra törekszem, hogy a lakosság igényeinek megfelelően termeljen az üzem. 8. A tüzelő-telepet, rend­ben és tisztán tartom. A te­lepen lévő árukat a köve­telményeknek megfelelően, osztályozva tárolom, s ár­jelző táblákkal látom el. 9. A fogyasztóközönséget a kulturális követelmények­nek megfelelően udvaria­san szolgálom ki. 10. A telepre vonatkozó költségszinteket fél száza­lékkal csökkentem. 11. a telep dolgozói a ne­gyedévi tagszervezési és részjegybefizetési tervet 110 százalékban teljesítik. Kérem, hogy a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya má­jus hónap és a negyedév végén értékelje a versenyt, s az eredményt hozza nyil­vánosságra. Nyíri Lajos, telepvezető Nagyecsed. Két deci bor koponyánként Nagy tolongás volt a paszabi tagértekezleten. A falu apraja-nagyja egymás hegyén-hátán állt. A kül­ső szemlélő azt hitte vol­na, hogy a szövetkezet múlt évi jövedelmező gaz­dálkodása, s az ebből fize­tendő visszatérítés vonzot­ta a falu dolgozóit. Ne higyjük ezt. A szövetke­zet ráfizetéses. Mégis mi keltette fel a falu figyelmét a tagértc- kezlet iránt? Megmondjuk! A résztve­vők koponyánként, ingyen két deci bort kaptak. Miért? Czeglédi űgyvezetőnő hálájából, hogy eljöttek a gyűlésre és javasolták az igazgatóság tagjának. — Ügy vélekedik, telik a földművesszövetkezet kasszájából. „Hisz több is. veszett Mohácsnál.“ E sorok olvasóinak, — különösen az ügyvezetők­nek, — nem javasoljuk a meggyőzés e módszerének átvételét és alkalmazását. MIT OLVASSUNK? Az olvasni szerető dol­gozó a legszorgalmasabb dologidőben is talál időt az olvasásra. Nemcsak az új­ságok lapozgatására, hanem a kisebb-nagyobb regények­kel való ismerkedésre- is gondolok. Például Papp Zoltán 6 holdas balsai egyé­nileg dolgozó paraszt, a nyíregyházi és tiszalöki já­rási központ választmányá­nak elnöke rendszerint két-' három könyvvel a hóna alatt tér haza, ha Nyíregy­házán jár. A megyei könyv­tár rendszeres könyvköl- cs önzője. Tehát a tudás hasznos^ nemcsak az egyén, hanem a közösség számára is. A könyvek olvasása pedig ezt szolgálja. Mit olvassunk?! Nem nehéz rá választ adni.. Nap-nap után jelennek meg a jobbná!-jobb olvasmá-' nyok. Néhányat felsorolunk: a sok közül. Falunk tíz éve (A Szabad Föld-pályázatának írásai- ból), Este az alvégen (Do-> bozy Imre regénye), Tizen­hat év fegyházban I— П. k.J (Vass Zoltán írása), Sze- genység szárnyai (Tamási; Áron regénye), Tavaszit szél (Szabó Pál regénye),; Számadás (Veres Péter re­génye), Hősök voltak (El­beszélések), Goriot apó * (Balzac regénye), Egy ma­gyar nábob (Jókai Mórtól), j Kárpáthy Zoltán (Jókaii Mórtól), A nagyvilág ma-< gyár vándorai (Agárdy írá-í sa). Még számos jó könyved találunk a szövetkezeti üzj letekben, melyek átolvasa-i sa gazdagítja tudásunkat,! tapasztalatainkat. S a tu­dásból soha sem eleg. V. Gy, Tanuljunk a szovjet fogyasztási szövelkEzetek évtizedes tapasztalataiból A szövetkezet gazdái a tagok (Rövidített ssöveg) Hazánk fogyasztási szö­vetkezeti rendszere kb. 33 millió tagot tömörítő nagy társadalmi szervezet. A ke­reskedelmi begyűjtő és fel­vásárló üzemek kiterjedt hálózatával rendelkezik, áruforgalma évről-évre emelkedik. Jelentősen meg­nőtt a fogyasztási szövetke­zetek szerepe most, amikor a szovjet nép az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai alapján sikere­sen harcol hazánk gazda­ságának és Kultúrájának további felvirágoztatásáért, a mezőgazdaság rohamos fellendítéséért és a lakos­ság közszükségleti cikkek­kel való jobb ellátásáért. Most folynak a fogyasz­tási szövetkezeti szerveze­tek beszámoló és válasz'ó gyűlései. Ezeket a gyűlése­ket széleskörű szövetkezeti aktívaértekezletek előzték meg, amelyeken megvizs­gálták a szövetkezet ügyeit és gyakorlati intézkedése­kor dolgoztak ki tevékeny­ségük megjavítására. A [gyűléseken nyilvánvalóvá Vált, hogy a tagok fokozott •tevékenységet fejtenek ki a 'falusi kereskedelem és be­gyűjtés rohamos fejlesztésé­ről szóló párt- és kormány­határozatok sikeres teljesí­téséért folyó harcban. Az értekezletek részvevői érté­kes javaslatokat. tettek, amelyek az SZKP XX. kongresszusa határozatai­nak megfelelően a szövet­kezetek munkájának meg­javítására irányultak. A kerületi gyűléseken a fo­gyasztási szövetkezeti és kerületi szövetségi küldött­gyűléseken megvitatják az igazgatóság és a felügyelő­bizottság beszámoló jelen­téseit, a tagok jóváhagyják a folyó évi gazdasági és pénzügyi terveket, igazga­tóságot, felügyelőbizottsá­got, bolt- és étkezdebizott­ságot választanak. A legtöbb helyen szerve­zetten folynak le ezek a be­számoló és választó köz­gyűlések. A tagok aktívan részt vesznek a beszámo­lók megvitatásában és szá­mos értékes javaslatot tesz­nek. Mint a szövetkezetek igazi gazdái, rámutatnak a hibákra és azok kiküszöbö­lését követelik. így folyt le a tbiliszi fogyasztási szö­vetkezet beszámoló és vá­lasztó közgyűlése. A tagok küldöttei Brovko. Aparin és Szkljarov elvtársak és mások rámutattál; a ke­reskedelemszervezés megja­vításának, a begyűjtő't me­zőgazdasági termékek és nyersanyagok áruraváltása rendezésének, az étkezdéi önkiszolgálás bevezetésének sürgősségére. A mitanszki és paj-ariki kerületi szö­vetségek rámutattak az áruszállítás tervezésének hibáira. A paj-ariki kerü­leti szövetség például sok homokfutót hozatott, míg a szomszédos narimanovszki szövetségben egy sincs. A kzil-tepinszki kerületben a kerületi taggyűléseken a tagok a kolhozoktól való el­szakadás és az áruszállítás rossz megszervezése miatt bírálták a szövetkezeti dol­gozókat. A beszámolók és a vá­lasztások olyan tömegpoli­tikai kampánymegmozdu­lások, amelyeken a tagok milliói vesznek részt. A ta­gok tevékenységének erőtel­jes fokozása feltétlenül szükséges a mezőgazdaság rohamos fejlesztése szem­pontjából. A fogyasztási szövetkezet gazdasági tevé­kenységének pozitív ered­ményeiben a tagok nagyon is érdekeltek. Megkövete­lik. hogy a szövetkezeti dol­gozók figyelmesen hallgas­sák meg bírálataikat és kö­vessék útmutatásaikat. Ily- módon a beszámoló és vá­lasztó gyűlések a fogyasz­tási szövetkezetek és a szö­vetkezeti szövetségek szá­mára komoly vizsgát és szi­gorú ellenőrzést jelentenek arra nézve, hogy konkrét, operatív, a dolgokat ismerő vezetési képességgel rendel, keznek-e. Ismeretes, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek munkája még jóval elma­rad a kolhozparasztok, a szovhozok és gépállomások munkásai, valamint a falusi értelmiség gyorsan nö­vekvő igényei mögött. Még rosszul elégítik ki a falusi mezőgazdasági artyelek ter­melési és gazdasági rendel­tetésű áruk iránti szükség­letét. A szövetkezeti dolgo­zók még nem oldják meg kellően az árunak megfe­lelő időben falura történő szállítását és a kerületek szerinti elosztását, nem vonják be eléggé az áru­forgalomba a helyi forrá­sokat, nem fejlesztik kielé­gítő mértékben a mezőgaz­dasági termékek pizomá- nyi eladását. Még egyáltalán nem ki­elégítő a falusi kereske­delmi hálózat, az új üzemek építése nem folyik megfele­lően és gyakran elmulaszt­ják az erre a célra kapott kiutalások felhasználását. Nagyon lassan vezetik be az élenjáró, haladó munka­módszereket: a könrányú és központosított, áruszállí­tást, az étkezdékben és teá- zókban az önkiszolgálást és az eladó nélküli árusítást. A beszámoló és választó közgyűlések részvevői a munka eredményeinek le- szögezése után helyesen mutatnak rá a fogyasztási szövetkezetek tevékenysé­gének hiányosságaira. A fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti szövetségek ieazgatóságajtól számadást kívánnak arról, hogyan használták fel a lehetősége­ket a kereskedelem és a begyűjtés erőteljes fejlesz­tésére, megtettek-e min­dent, hogy most a tavaszi mezei munka kezdetekor jól megszervezzék a ítőusi dolgozók áruellátását, mi­lyen mértékben biztosítot­ták a kolhozok részére szük­séges árukat. A perevolocki fogyasztási szövetkezetben a beszámoló és választó gyűlésen Ermos elvtársnak, a Vorosilov ne­vét viselő kolhoz elnöké­nek minden alapja megvolt ahhoz, hogy szemrehányást tegyen a szövetkezeti dol­gozóknak azért, mert a me­zőgazdasági artyeleknek ke­vés segítséget nyújtottak a vetés előkészítésénél. A „Kubany“ szovhoz képesí­tője, Docenko elvtárs a be­számoló és választó gyűlé­sen élesen megbírálta a szovhozmunkás-szövetkezet dolgozóit a szovhoz közét­keztetésének gondatlan megszervezése miatt. A durmenszki fogyasztási szö­vetkezetben pedig eltűrték a szövetkezeti demokrácia durva megsértését. Itt ér­vénytelenítették a beszá­moló és választó gyűléseket, mert az alapszabály meg­sértésével folytak le. Eze­ken a gyűléseken olyan fo­gyasztási szövetkezeti dol­gozók tartottak beszámolót, akik nem voltak a szövetke­zet igazgatóságának tagjai. Sok kerületi gyűlésen a küldötteket a tagok több, mint felének távollétében választották meg. A szövetkezeti demokrá­ciát szigorúan be kell tar­tani. A szövetkezeti tagoki joga elvitathatatlan és azt senkiitek sem szabad meg­sérteni. A beszámoló és vá­lasztó gyűlések szónoki! emelvényén a szövetkezeti tagoknak, mint a szövetke­zet gazdáinak teljes joggal kell beszélniük. A fogyasztási szövetke­zetek és a kerületi szövet­kezeti szövetségek válasz­tott igazgatási és ellenőrző szerveibe olyan embereket kell választani, akik alkal­masak szervezeti feladatok elvégzésére, a tagok között végzett mindennapi tömeg­szervezeti munka útján pe­dig minden eszközzel meg kell javítani a falusi keres­kedelmet. A szövetkezeti ta­gok útmutatásainak a fo­gyasztási szövetkezetek és a kerületi szövetkezeti szö­vetségek harci munkaprog-. ramjává kell válniok. Elérkezett a mezőn és я nyári legelőkön dolgozó falusi lakosság ellátásának és a küszöbön álló begy űj­tési idényre való felkészü­lésnek ideje. A beszámoló és választó gyűlések kam­pánya segítse elő a fogyasz­tási szövekezetek összes te­vékenységi ágainak új, ma­gasabb fokra való emelését, ahogyan, ezt a nép érdeke, a párt és a kormány útmu­tatásai megkövetelik. (A Szovjetszkaja Tor- govlja e. szovjet lap 34. számából.) FÖLDMŰVESSZÓVETKEZETI HÍRADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom