Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-10 / 109. szám

1956. május 10, es ti törtök NÉPLAP Külföldi hírek; Róma, (MTI). Palmiro Togliatti, az Olas z Kommu­nista Párt főtitkí ira válasz­tási beszédei n noijidott a lombardiai Sesto Sgn Gio­vanni olasz ipar központ, munkásai előtt. I Seszédében a többi között h ingoztatta: — Az ország jelenlegi ve­zetői még anna c az alap­vető feladatnak sem tettek eleget, hogy t is steletben tartsák és alkal mázzák az alkotmányt. Az ország ve­zetését tehát el к ell mozdí­tani a baloldal. a nép, a munkásosztály fe lé. — Ebben a ha réban mi nem zárkózunk e azok elől az erők elől. nnelyek a miénktől vagy в szociális­iákétól eltérő irá nyt követ­nek. Üdvözöljü к azt a tényt, hogy itt L lOmbardiá­han csaknem szá z község­lien a szociáld emokraták csatlakoztak a communis­iák és a szociális ták egysé­ges választási list ájához. Ez az első tünete ar Jnak, hogy az olasz helyzet kezd meg­változni. Érdekl Ődéssel fi­gyeljük a kere ztény de­mokrata pártban jelentkező erjedést, ellentéte két. belső harcokat, mert ezek azt mutatják, hogy ebben a pártban is varinak olyan elemek, amelyek új utat keresnek. — Olaszországé an a mun­kásosztály két [ pártja kö­zött vannak ku lönbségek, programjuk sem azonos. A munkások azonlj> an megér­tették, hogy a 1 szocialista mozgalom elől •etöréséhez feltétlenül szüksé ges a két párt testvéri eg yüttműkö­dése, egyesége. S: íükség van arra, hogy a , s zavazásból pártunk még az eddiginél rs erősebben kefüliön ki. * Ramsaatp. (AÍT I) Az AP jelenti, hogy a L a Manche­csatornában к se den húsz mérföldnyire Г amsgatetől „Georgia“ összeütközött a panamai teheirh. ijó a „St. Helena“ angol| 1 súzaszállító hajóval. Helikopterek ;s motoros mentőcsónakok siettek a helyszínre. A rossz látási viszonyok akad ályozták a mentési munkala tokát. Visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés küldöttsége Szerdán délután vissza­érkezett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés kül­döttsége. A küldöttség a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének meghívá­sára Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével háromhetes látoga­tást tett a Szovjetunióban. A küldöttség fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Mekis József, a Minisztertanács elnökének helyettese, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnök­helyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. Kárpáti József külügymi­niszterhelyettes, Pesta Lász­ló Budapest Főváros Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsá­gának elnökhelyettese, Cse- terki Lajos, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkára, Csikesz Józsefné. a Budapesti Pártbizottság tit­kára. továbbá a politikai élet számos képviselője. Jelen volt a küldöttség fogadtatásánál J. V. Andro­pov, a Szovjetunió magyar­országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete és a nagykövetség tagjai. Rónai Sándor a repülőté­ren a következőket mon­dotta a sajtó képviselői­nek: Mint ismeretes,. küldött­ségünk a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének meghívására utazott a Szov­jetunióba, viszonozva a Legfelső Tanács gének múlt évi, magyar­országi látogatását. Delegá­ciónk Moszkván kívül meg­látogatta Leningrádot. Ki- jevet és a Szovjetunió több más városát. Mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel, őszinte baráti szívélyesség­gel fogadták. Utunkon sok érdekes és hasznos tapasz­talatot szereztünk, amelye­ket visszatérve igyekszünk felhasználni. Küldöttségünknek alkal­ma volt találkozni olyan szovjet emberekkel is, akik részt vettek hazánk felsza­badításában. Ezek a bará­taink — de a többi szovjet ember is — melegen ér­deklődtek a magyar nép eredményeiről, életéről, al­kotásairól, őszinte barát­sággal sok sikert kívántak munkánkhoz. Valamennyi szovjet barátunk megkért bennünket, adjuk át a ma­gyar népnek a szovjet em­berek szívből jövő testvéri üdvözletét. Guy Moliet francia miniszterelnök nyilatkozata Tito elnökkel folytatott első eszmecseréjéről küldöttsé- 1 elé.” Párizs, (MTI) Tito elnök és Guy Moliet francia mi­niszterelnök kedden kezdte meg tárgyalásait a Matig- nori palotában. Az első esz­mecsere két óra hosszat tartott. Ezt követően Guy Moliet miniszterelnök új­ságírók előtt nyilatkozatot tett. A többi között elmondot­ta, hogy a jugoszláv elnök­kel megvizsgálták a kelet­nyugati kapcsolatok alaku­lását, különös tekintettel a leszerelés kérdésére. A miniszterelnök a to­vábbiakban közölte, hogy Tito „elvben igen kedve­zően fogadta az elmaradott országok segélyezésére vo­natkozó francia tervet, amelyet Christian Pineau francia külügyminiszter ter­jesztett az atlanti tanács Vita a mikrofon előtt a második ötéves terv A rádióban vitasorozat kezdődött a második öt­éves népgazdaságfejlesztési terv irányelv-tervezetéről. A vitában a rádió a különböző társadalmi rétegek képvise­lőit szólaltatja meg. Mun­kások, mérnökök, tervezők, írók, kereskedelmi szakem­Д szovjet vezető államférfiak táviratban üdvözölték Csehszlovákia vezető államférfiait ^ehszlovákia felszabadulásának 11. évíordulója alkalmából Moszkva, (TASZSZ) Cseh­szlovákia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából K. .1. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elsői titkára üdvözlő táviratot intézett A. Zápotoczkyhoz. a Csehszlovák Köztársaság el­nökéhez, V. Sirokyhoz, a Csehszlovák kormány elnö­kéhez és A. Novotnyhoz, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága-! nak első titkárához. A Szovjetunió honvédelmi min iszterének napiparancsa a győzelem napja alkalmából Guy Moliet rámutatott arra, hogy az első megbe­széléseken érintették a két országot érdeklő valameny- nyi problémát, egyebek kö­zött annak lehetőségét, hogy Franciaország fegyve­reket szállítson Jugoszlá­viának. „Megállapítottuk — fűzte hozzá a miniszterel­nök, — hogy mindezekben a kérdésekben igen nagy az egyetértés közöttünk.” Guy Moliet közölte azt is, hogy kifejtette Tito el­nök előtt Franciaország északafrikai ' politikáját, „különös tekintettel az al­gériai helyzetre". • A francia miniszterelnök i végezetül bejelentette, hogy pénteken újabb megbeszé­lést folytat Tito mai sallal és a pénteki megbeszélés után közleményt adnak ki. irányelveiről berek és mások mondják el a rádió nyilvánossága előtt, I mi a véleményük az irány- I elv-tervezetről, milyen ja­vaslataik vannak. A vitá­kat a Kossuth-adó sugá­rozza naponta 18 órai kez­dettel. Napjaink éghajlata Levél az Egyesült Államokból írta: ALBERT KAHN Genf után észrevehetően enyhült a feszültség és a hisztéria országunkba:.. De bár elcsitult a’közeli har­madik világháborút. jósolók zsivaja, a fegyverkezési ki­adások mmden eddigit fe­lülmúlnak. S letűnt McCarthy „csillaga’. Je nem kevés amerikai kerül még mindig „feketelistára ’, nem kevés amerikait fosz­tanak meg munkájától po- Itikai nézetei miatt. Az amerikai élet ma a tenger árapályához hasonlatos. A sokféle arsmlat korántsem egyesül, s nem folyik egy irányban ... Még mindig bámulatai és lelkesedéssel em’egeiv.i nálunk Emi] Gilelsz és Da­vid Ojszttah, a kiváló szov­jet zenészek utolsó hang­versenyeit. Egy éve még jóformán „észre sem tette .tolna” a sajtó az ilyen U- sőiangú előadóművésze« ér­kezését. Aligha felejtette el még valak- is a szovjet mezőgazda sági küldöttséget, amely egyik óceántól a má­sikig járta be országunkat. De ime a nagy business be­folyásos folyóirata, a U. S. MOSZKVA (TASZSZ) Ka­tona és tengerész, tiszthe­lyettes és tengerész-tiszthe- lycttes elvtársak! Tiszt, tábornak és tenger­nagy elvtársak! Országunk dolgozói. a szovjet fegyveres erők kato­nái ma emlékeznek meg a hitleri Németország felett aratott győzelem 11. évfor­dulójáról. Tizenegy esztendővel ez­előtt a szovjet nép és vitéz fegyveres erői a kommu­nista párt vezetésével, harci szövetségben Franciaország, Anglia és az Egyesült Álla­mok népeivel és hadseregei­vel, valamint a hitlerellencs koalició többi országával, befejezték a fasiszta fegy- , veres erők szétverését és ’ feltétel nélküli fegyverlcté- I telre kényszerítették a hit- I leri Németországot. E világtörténelmi gyóze- I lem évfordulója alkalmából I szerencsekívánataimat feje- ‘ zem ki a hadsereg, a légi­erő és a flotta egész szemé­lyi állományának! Újabb még nagyobb sikereket kí- : vánok a harci és a politikai 1 felkészülésben, a haditech­nika elsajátításában, az álta­lános harckészség további növelésében. A győzelem ünnepe alkal­mából megparancsolom: Ma, május 9-én adjanak le húsz tüzérségi dísmortü- zet hazánk fővárosában. i Moszkvában, a szövetséges köztársaságok fővárosaiban és a hős városokban: Lcnin- grádban. Sztálingrádban. Szevasztopolban és Ogyesz- szában. Örök dicsőség a hazánk szabadságáért és független­ségéért vívott harcokban el­esett hősöknek! Éljen a nagy szovjet nép! Éljenek a történelmi győ­zelmek dicsőségétől övezet! szovjet fegyveres erők! Dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának, győzelmeink lelkesítőjének és szervezőjének! Moszkva, 1956. május 9. G. ZSUKOV marsall. a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Moszkva, (Tangjug). Bob- rovnyikov, a moszkvai szov­jet végrehajtó bizottságá­nak elnöke elfogadta Milos Május 31-én indul Londonba a Magyar Állami Népi Együttes A Magyar Állami Népi Együttes május 31-én Lon­donba utazik. A londoni Pa. lace Theater-ben hat hétig I estéről-estére fellépnek — bemutatójukat június 4-én I tartják. News and World Report ja- ! r.üáfi szamában hathasaújs nagy cikket közölt „Har­minc perc alatt az Atlanti óceánon at’ címmel. Ez a cikk nem arról szól, ho­gyan lehet meggyorsítani az.amerikaiak légi útját a Szovjetunióba es a szovjet emberek útját Amerikába, hanem merőben másró’. — Minden változatban tár­gyalja azt a kérdést, mi­ken sebességgel szelhetik át az óceánt az atom- és hidrogé'nbombát hordozó irá­nyítható lövedékek, hogy a Szovjetunióban „kössenek ki”. A fime című folyóirat közölt erről egy cikket. A liberaás körök nemrég élénken üdvözölték az ösz- sz.esen 16 milliós taglétszá­mú AFL és CIO, a legna­gyobb amei lkai szakszerve­zeti szövetségek egyesülé­sét. Nem kétséges, hogy zz új hatalmas munkásszerve­zet új lehetőségeket r.vit meg az amerikai munkás­mozgalom és az egész nem­zet előtt. De ügyanaKkor nein hallgathatunk arról a beszédről, amelyet nem'óg mondott Cieorge Meany, az AFL—CIO elnöke. Az új szakszervezeti egyesülés el­nöke beszédében óva in­tette a nagy amerikai üz­letembereket az arra irá­nyuló politikától, hogy a Szovjetunióval való 'keres­kedelmi kapcsolatok fej­lesztése útján „megbékél­tessék az ellenséget”. — Meany szavai szerint e ke­reskedelem egyedüli ered­ménye az lesz, hogy... „A kommunizmus fokozottan fenyegetni fogja mind az amerikai haladást és felvi­rágzást, mind a nemzetközi békét és az emberi szabad­ságot.” Sajnos, George Meany nézeteit környezeté­ből is sokan osztják! Ilyen kontrasztokkal ta­lálja magát szembe az em­ber mindenfelől.... Múltkoriban kivágott új­ságcikkeket nézegettem, a következő sorokon ' akadt meg a szemem: „Tennesee államban nem­rég a memphisi gyűlésen, amelyen nyolc szenátor, négy volt kormányzó és egész sor befolyásos üzlet­ember vett részt, új szer­vezet alakult. Az a célja, hogy' harcoljon a négerek alkotmányos jogai ellen, mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság ama határozata el­len, amely tiltja a fehérek és a négerek elkülönített Londonból július 14-én Olaszországba utazik az együttes, mert meghívták a genovai nemzetközi tánc­fesztiválra, amelyen július 17-től 22-ig szerepelnek, Ge­novából térnek majd haza. Minicsnek, a belgrádi járá­si népbizottság elnökének és Belgrád város Szovjet­unióban tartózkodó kül­döttségének meghívását, hogy Moszkva város kül­döttsége vegyen részt a jugoszláv városok állandó testületé május végén Ljubljanában megtartandó közgyűlésén és a városok tanácskozó konferenciáján. oktatását az állami iskolák- i ban ...” A New York Times szem, léjében közli, hogy az Egyesült Államok külön­böző vidékein hat új kon­centrációs tábor épült. E táborok készen állnak arra, hogy amennyiben a kong­resszus a belbiztonság ér­dekében szükségállapotot hirdetne ki, „felforgató I elemekhez” tartozó embe­rek ezreit „fogadják be” az alkalmas pillanatban. „A chicagói hatóságok ki­jelentették, hogy a várost fiatalkorú bűnözők árasz­tották el; „farkasbandáik” több rablótámadást, uton- állást és gyilkosságot kö­vetnek el, mint amennyit AI Capone felnőtt gengszte­rei követtek el a maguk idejében”, olvasom egy má­sik kivágott újságcikkben. Egy másik hír: „A hadi­rokkantügyi hivatal egy második világháborús ma­gatehetetlen hadirokkantat, akit a Smith törvény alap­ján azzal vádolnak, hogy' „kommunista vezető”, — felszólított, hogy haladék­talanul térítse, vissza a há­ború óta felvett hadirok­kant segélyeket.” De a kivágott újságcik­kekben ilyesmit is találok: „Negyvenhat amerikai ki­válóság, köztük Eleanor I Roosevelt, J. Bennet teoló­giai dékán, Henry Steel, a Columbia egyetem profesz- szora, Rice drámaíró stb. azzal a kéréssel fordult Eisenhower elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a Smith törvény alapján bűn. tetését töltő 16 kommunis­ta vezetőt és állíttassa 1c a 180 más ember ellen indí­tott pert...” Más... „Alabama állam­ban Montgomery város né­ger lakossága a fehérek és feketék elkülönített szállí­tása elleni tiltakozása je­léül bojkott alá vette az autóbusz forgalmat. A boj­kott már kilencedik hete tart és sok fehér amerikai is támogatja.” „New-Yerseyben a leg­felső bíróság egyik bíróját, aki durván megsértett he­lyi polgárokat, az állam kormányzójíP' a lakosság vi­haros tiltakozásának hatá­sára leváltotta.” „A szövetségi legfelső bíróság egyik tagja határo­zatot hozott, melynek értel­mében amerikai állampol­gárokat nem lehet meg­fosztani útlevelüktől bíró­sági tárgyalás nélkül”... Itt meg kell jegyeznem, hogy e határozat ellenére mind a mai napig nem kaptam vissza útlevelemet, amelyet két évvel ezelőtt vett cl tő­lem a külügyminisztérium. (Folytatjuk.) Hetek óta egészen furcsa pálunk az időjárás. Téli hó­förgetegek, jeges záporok, tomboló viharok, nagy ára­dások váltják egymást, majd váratlanul távasziasan me­leg napok következnek, s enyhe holdas éjszakák, az évszakhoz képest meglepően meleg idő köszönt be egyik napról a másikra. Az ember nem tudja, másnap milyen időre számíthat. Este vas­tag, meleg szvettereket ké­szít ki, mire reggel olyan meleg az idő, hogy a gye­rekek nagfykabát nélkül akarnak iskolába menni. Az újságok i jőjárásjelentései nem sokat érnek. Az em­ber már a ion csodálkozik, ha véletlenül jó a prognó­zis. Az Egyesült Államok po­litikai éghajlata napjaink­ban sokban emlékeztet az időjárás Szeszélyeire, özö­nével ütközik az ember zord, baljós dolgokba, de ugyanakkor más tények re­ményt ébresztenek, jó vál­tozásokat ígérnek. Igaz, a jó változások eljövetelének idejét nehéz volna megjó­solni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom