Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-30 / 125. szám
NÉPLAP 1956. május 30, szerda A második ötéves terv útján # Soós Ede, a Nyírbeleki Gépállomás igazgatójának javaslata: Helyezzék át a gépállomást Nyírtelekről Nyíregyházára Valamennyi dolgozónk örömmel beszélget megyénk mezőgazdaságfejlesztési irányelveiről. Különösen a gépesítési problémák keltettek figyelmet. Ez érthető is, hiszen gépállomásunk hatalmas gépparkjával egyik legdöntőbb tényezőjévé vált körzetében a mezőgazdasági termelés fokozásának. 1948-ban történt megalakulása óta év- röl-évre egyre nagyobb mértékben vette ki részét a termelésből. Az alakulás évében például csak 8 erőgéppel dolgoztunk, 1954- ben már 21 erőgép, 3 U-traktor volt gépállomásunkon. Ma pedig 62 erőgépünk van. melyből 16 az U-trak- torok száma. Ezen kívül egész sereg más . géppel rendelkezünk. Ismeretes, hogy a második ötéves terv irányelvei lényegesen több és korszerűbb gépet biztosítanak. A gépi technika növekedése és a velejáró fejlett termelési módszerek nagyban hozzájárulnak a növénytermesztés, állattenyésztés előirányzott hozamainak növeléséhez, a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megerősödéséhez, új téeszek alakulásához és a dolgozó parasztság jobb boldogulásához. Körzetünkben ősz óta 2 új tenni lőszövekezet alakult és ma már Nyíregyházán és körzetünk 6 más községében együttesen 26 mezőgazdasági termelöszö- szövetkezet halad a felvirágzás utján. Nem kétséges, hogy a továbbhaladás alapvető feltétele a gazdaságos termelés. Megvallom, az önköltségcsökkentés terén lényegileg csak az 1954. évi márciusi parthatározat óta kezdtünk eredményeket elérni. 1954-ben, amikor gépállomásunk tervét még csak 72 százalékban teljesítette, 1 normálhold szántási költsége 154 forintba került. 1955-ben ez a költség már 106 forintra csökkent. Az előző évhez viszonyítva tehát 48 forinttal sikerült olcsóbbá tenni egy normálholdnak megfelelő gépi munkát. 1956-ban, az ötéves terv első évében, még tovább akarunk ezen az úton haladni. A tavaszi idénytervek túlteljesítése azt bizonyítja, hogy ez a törekvésünk sikerrel jár. Május 20-ig 124 százalékban teljesítettük tavaszi' tervünket. önköltségi tervünk is jobban alakult a múlthoz képest. Szándékosan tértem ki ezekre a kérdésekre, mert érzékeltetni akartam, hogy lehetőségeinkhez mérten törekszünk a gazdaságos termelésre. De azt is meg kell mondanom őszintén, hogy jelenlegi körülményeink a továbbiakban csak kisebb mértékű önköltségcsökkentést tesznek lehetővé. Az önköltség alakulásánál ugyanis súlyosan esik latba az. a körülmény, hogy a gépállomás központja körzetünkből mintegy 10 kilométerrel kicsik. — Körzetünk legtöbb pontjára csak Nyírcgyházán át haladva juthatunk el. így aránylag magas az utazási költség. Mindezt növeli az, hogy Nyírteleknek nincsen a nagyobb szállítmányok részére kirakodója. Az ilyen szállítmányok Nyíregyházára érkeznek és onnan kell Nyírtelekre kiszállítani. További akadályai az önköltségcsökkentésnek : gépállomásunk nem rendelkezik a megnövekedett gépállományhoz szükséges korszerű műhelyekkel és szerszámgépekkel. A gépek naTörpc vízierőművek, zöldségtermelési övezetek létesítése és egyéb javaslatok A napokban jelent meg Szabolcs-Szatmár megye távlati mezögazdaságfej- lesztési tervjavaslata. Ez a tervezet átfogja a fejlesztés adottságait, s az egyes tájegységek fejlődésének a lehetőségeit is elemzi. A tervezet bővítésére javaslataim a következők: Tekintettel arra, hogy a haszonbérbe kiadott állami tartalék földek talajerő utánpótlása nincs megfelelően a haszonbérlők által biztosítva, szükségesnek tartanám ezt a dolgot alaposan megvizsgálni s azt javaslom, hogy ezeket a földeket juttassuk a legeltetési bizottságoknak. A herefélék magtermesztésének kiszélesítését igen elősegítené a speciális herefejtőgépek beállítása. s ebben az esetben nem fordulna elő, hogy januárban csépelik ki a magot, amikor nagyrészét az egér elpusztította, vagy megromlott. Javasolom, hogy Nyíregyháza. de a hova-to- vább városjelleget öltő járási központok körül kezdjük meg tervszerűen a zöldségtermelőövezetek kiépítését, hogy a lakosságnak friss zöldség igényét kielégítsük. A Kraszna, Túr, Szamos öntözésre, haltenyésztésre és víziszárnyasok nevelésére való hasznosítása melHétvégi hírek Tiszavasváriból Má jus 26, szombat Szerte a faluban nagy betűs plakátok hirdették, hogy: „Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett színjátszó csoportja bemutatja Robles: ,.A király nevében“ című három felvonásos színművét.“ 25- én és 26-án este játszották a darabot, s a két előadás tiszta bevételét — 1500 forintot — elküldték az árvízkárosultaknak. Rövidesen más községekben is szerepelni fognak. A jövő A nemzetközi gyermeknapot ünnepelték a tiszavasvári gyerekek. Délelőtt kéz- I dődött a majális. Az óvodásokat és a bölcsődét játékokkal ajándékozta meg az MNDSZ. Délutánra meglelt a népkert és az MTH I I intézet kertje a zsivajgó | Május 21, vasárnap gyermekhaddal. gyobbik részének nincsen fedett helyisége, megőrzésük és megóvásuk az időjárás viszontagságaitól körülményes és drága. A régi urasági épület és udvar sem megfelelő hely gépállomási központnak. Mindezekre való tekintettel javaslom, hogy Nyíregyháza városban épüljön megfelelő gépáilomási központ. amely fekvésénél és egyéb adottságainál fogva legcélszerűbb helye lehetne a jövőben véglegesen kialakítandó gépállomási körzetnek, úgy a gazdaságosság. mint minden más szempontból. lett felvetődik a szatmári körzetek s ezeken, belül cgy-egy község törpe vízierőművek által szolgáltatott villamosenergia ellátása. Az említett folyók energiája képes több törpe vízierőmüvet működtetni s ezek megvalósításával tehermentesítenénk az országos villanyenergia hálózatot. Mátészalkán a meglévő vajgyár és az építendő kenyérgyár fáradtgőz energiáját javasolnám felfogni s egy nagy kapacitású zöldséghajtatóház fűtésére felhasználni. í Emellett a fölös hő középületek fűtését is szolgálhatná. f Nem találkoztam a tervjavaslatban csak utalással 1 sem, ami a méhészettel és a selyemhernyótenyésztésről — mint igen olcsó jövedelemforrásról — szólt volna. Jónak látnám az akácerdőink hatalmas nektártermésének hasznosítása és a gyümölcsfák virágainak jobb kötődése érdekében a jelenlegi méhállomány mennyiséget többszörö■ sére emelni. Ugyanakkor a selyemhernyótenyésztés kiszélesítését az útmenték újra eperfásítása szolgálná. Petes János Mátészalka héten pl. Nyírbogdányba és Kótajba mennek. » Ünnepség volt a Petőfi TSZ-ben. A tavaszi begyűjtési versenyben az első csoportban 116 százalékkal megnyerték az országos versenyt. A begyűjtési minisztérium kiküldöttje az ünnepi közgyűlésen adta át a tsz-nek a vándorzászlót, az oklevelet és a 20 ezer I't-ról szóló pénzutalványt. A közgyűlés után finom disznópörkölt és sör mellett szórakoztak, beszélgettek a közös gondokról a tsz tagok. Estére a kultúrház megtelt emberekkel. A DISZ- szervezet színjátszócsoportja lépett színpadra Sós Györgj' Pettyes című színművével. (K. I) A cserép.., a Az egész falu ott volt. I Nézték a gépet, figyelték I Gönczi Julikét, aki még mindössze alig múlt 15 : éves, de máris ügyesen rak- ' ja a szállítószalagra a kész cserepet. Igen. cserepei gyártanak Tiszabercelen. Ez ' az a nagy esemény, ami az I egész falut idecsalta. A présgéppel’ azóta már megbarátkoztak a falu, az i üzem dolgozói. Hajnal Margit és Oláh Feréncné egymást váltva „etetik“ a j prést. A leszedők — bár négyen vannak — összesen nem tesznek ki egy „őre- , get“ — mindössze 67 az éveik ‘ száma. Tarr Matild. Fekete Jolán, Nagyidai Irén és Gönczi Julika egyidős munkások a cserépgyártással — 1—2 hónapja dolgoznak a gyárban. Igaz, hogy még ki-ki hagynak és 5.000 helyett csak 3.000 cserepet vesznek le a gépről, de a fontos az. hogy igyekezetük. szorgalmuk növekszik. Minden nappal emelkedik a levett cserepek száma — úgy, ahogyan ügyességük nő, ahogyan barátkoznak a géppel, a gyárral. A cserép... Tehát cserepet gyártanak a tiszaberceli téglagyárban. Nem. volt könnyű azonban eljutni idáig. Majd egy éve vajúdott és bizony hosszú idő múltán született meg az első cserép. Az egész úgy történt, hogy mivel a téglagyárnak jóminőségű agyagja van, a j vezetők kérték, — a megyei pártbizottság javaslatára — hogy tegyék lehetővé az üzemben a cserépgyártást is. Annál inkább fontos volt ez, mert Szabolcsban egyetlen téglagyárban sem gyártottak cserepet. A minisztérium .engedélyezte és adott 400.000 forintot, hogy megindulhasson ez a munka. Hosszú huza-vona kezdődött ezután. Volt pénz, de nem volt faanyag. Az Építésügyi Minisztérium IX. Tégla és Cserépipari Igazgatósága azzal már mitsem törődött, hogy a pénzből nem építhetik fel a szárító színeket. Fa kellett volna a színépítéshez. Addig sem terjedt ki a figyelmük, hogy fa helyett jó lett volna vas is. De ennek kiutalása már egy másik osztályhoz tartozik — ezért vasat sem kaptak. Ezért nem volt cserép az elmúlt esztendőben. A Tüzép... Sok, nagyon sok házat építenek megyénkben nap mint nap. A dolgozó parasztok és a munkások szívesen veszik igénybe az állam által rendelkezésükre bocsájtctt hitelt, aminek segítségével saját otthont létesítenek. És a házakhoz kell a cserép. A Tüzép pedig nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Legutóbb ezért határozták el, hogy több telepen elkezdik a betoncserép gyártását. De jobban szeretik az égetett agyagcserepet — ez érthető is. Amikor a Tüzép vezetői értesülést szereztek arról, : hegy Bercelen lehetne cse- I ' repet gyártani, csak a fa az ’ akadálya, akkor felajánlot- i ták, hegy segítenek. így ez- . évben már volt fa, felépült i I az első szárítószín. Érthető azonban, hogy a Tüzépnek az az érdeke, hogy a segítségért segítséget is várjon a dolgozók érdekében. Ezért lekötötte a gyárban terven felül gyártandó cserepet. Ez oly kevés — hiszen a i megye cserépigényét ne- I gyedévi 2 millióval sem lehetne kielégíteni — itt pedig az évi terv nem tesz ki egy kerek milliót. De a Tü- zépet az vezette, hogy segítsen a megyén. Mi történt ezután? A minisztérium... A gyárban minden nap újabb sikert hoz. ■ Naponta emelkedik a termelés — azonban a minisztérium elég magas tervet állapított meg. Ez pedig azért nem helyes, mert akik megteremtették a lehetőségét annak, hogy cserepet lehessen gyártani Bérceién, azoknak végeredményben a legkevesebb jut. A cserép megvan. Az üzem vezetői mindent elkövettek ennek . érdekében. Éjt napallá téve dolgozott Tiizép... és a minisztérium I Czene Miklós gyárvezető. I Lelkesen szervezett Kovács I elvtárs az Egyesülés igaz- I gatója. Engelhardt György műszaki vezető majd az orI szagot beutazta azért, hogy megszerezze a prést: Mindenütt segít, irányít és adja át azokat a tapasztalatokat. ' aminek segítségével kiváló terméket adhatnak népgazdaságunknak. Mihalik András párttitkár pedig biztat! ja, lelkesíti a dolgozókat — . mindenütt ott van ahol se- i gíteni kell. így született meg a cserép és egy vita, ami még ugyan tart, de könnyen el-, I kerülhető lett volna, ha a minisztérium egyes hiva■ talnokai nagyobb felelőssé- I get éreznek. (halasa) Itt televízió Május elején átad ák rendeltetésének a varsói televíziós állomást. A berendezéseket a Szovjetunió szállította Lengyelországnak, ■ szovjet szakemberek segítségével szerelték fel a televíziós adóállomást a Kultúra és Tudomány Palotájában. Ennek az állomásnak az Hajdan Tibetben a járványokat, . főleg a himlőt gyógyíthatatlan istencsapásnak tekintették. Ma már azonban nemcsak gyógyítják, hanem meg is előzik ezeket a betegségeket. A kormány több mim öt millió yuant (730.000 fontsterlinget) áldozott négy év alatt a tibeti közegészségügy megjavítására. Lhassza, Sigcse és Csamdo városokban kórházakat rendeztek be. — Varsó / erőssége jóval nagyobb, mint az eddig üzemben lévő kísérleti állomásé. Mintegy 60—80 k’lométer körzetben lehet látni es hallani a varsói televízió műsorát. Gyors ütemben halad előre a lodzi és a sziléziái televíziós állomás építése is. Egészségügyi intézkedések Tibetben összesen ezer férőhellyel. A kórházak és a kisebb klinikák ingyen végzik az orvosi kezelést. A távoli falvakban és pásztorkerületekben mozgó orvosi ellátást szerveztek meg. Az elmúlt négy év alatt 150.000 embert oltottak be. Kína más részeiből több mint 400 orvos érkezett Tibetije, akik nemcsak gyógyító munkát végeznek, hanem a tibeti nemzetiségi egészségügyi személyzet kiképzését is vállalták. Az ötéves terv irányelveiből ötéira£att: ÜJ 1ZAKEHBER Öt év alatt összesen több mint 40 ezer mérnököt, agronúmust, orvost, pedagógust, közgazdászt és más szakembert kell az egyetemeknek és főiskoláknak kibocsátaniuk.
