Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-06 / 106. szám
1956. május 6, vasárnap NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE Pénteken összeült Párizsban az atlanti szövetség tanácsa. Az „atlanti“ külügyminiszterek ! 1950 óta nem először tartanak most értekezletet. Az alakuló ülést kivéve azonban talán még sohasem kísérte ilyen széleskörű érdeklődés a tanácskozások meinetét. Ezt a megnövekedett érdeklődést nem annyira e Szövetség jelene, inkább jö’’ője keltette. 1950 óta sok víz folyt le a Szajnán és a Themzén. il 950-ben a hidegháború légköre uralkodott. A felkorbácsolt szovjetellenes hiszté„Veszélyes repedések“ „A NATO politikai oldalán veszedelmes repedések tátonganak“ 4- írta a napokban a befolyásos londoni Times. Valóban, erről van szó. Arról, hogy az új nemzetközi helyzetben, az új nemzetköz) erőviszonyok közepette és az új, reális és rugalmas szqlvjet külpolitika hatására az atlanti tagállamok eredendő ellentétei szükségszerűen felszínre kerültek.‘„A szervezet három tagja — állapította meg a napokban a . párizsi Liberation — mégpedig Görögország, Törökország és Nagy- Uritannia, v|tát folytat Ciprusért. A (szervezet egész balkáni és közelkeleti szárnya gyakorlatilag szétesik. A skandináv országok jószomszédi kapcsolatokat létesítenek 0 Kelettel és a bölcs semlegesség felé hajlanak. Az' új nyugatnémet hadsereg, amelyről hosszú éveken át azt bizonygatták, hogy a „nyugati védelem“ alapvető fényezőjének kell lennie, késessel lát napvilágot, mivel magában NyugatNémetországban, Adenauer akarata ellenére, egyre gyakrabban vetik fel a kérdést, szükséges-e ez a hadsereg egyáltalában. A kis Izland elsőnek követelte az „Átszervezni“, de hogyan ? A washingtoni politikusok természetesen nem tapaszthattak fülükre a kezüket. Meg) kellett hallaniok a Nyugat-Burópában elhangzott bírálatokat. De nemcsak meg kellett hallani az új követeléseket, cselekedni is kellett. Washington is elfogadtá tehát az új jelszót: a| NATO-t „át kell szervezni.“ Washingtonban azonban,' egészen másképp kéi^ígliK el ezt az átszervezést/ mint Nyugat-Európá- ban. Csak a cégér átfestésére gondolnak. de a lényeget. az agresszív célkitűzést. s az Egyesült Államok csaknem egyeduralkodó pozícióját) meg akarják őrizni. Amerikai részről tehát olyan javaslatokat vetettek fel az atlanti! tanács ülésszakának küszöbén, hogy a NATO-ba egyesítsenek valamennyi olyan európai gazdasági szervezetet. amelyben az egyes NATO-tagállamok, az atlanti szövetségtől függetlenül. részt vesznek. Ennek ajz amerikai elgondolásnak a hátterében a következő I szándékok húzódnak meg:i 1. Ezzel a NATO-s „egykézzel“ nagyobb irányító szerepet biztosítanának magoknak az atlanti tagállamok fölött; 2. A NATO kebelében összpontosított segélynyújtás esetleg arra késztethetné a semleges vagy semlegesség felé hajló államokat, hogy a magukévá tegyék az atlanti szövetség katonai elképzeléseit. Viagyis a cél, a NATO megmentése, még szorosabb amerikai gyámkodás alatt. Mint a Newsweek című amerikai hetilap nyíltan meg is írta: Dullesnek az a készségé, hogy megvitassa ria időszaka volt ez. Hogy a világ azóta mekkorát változott, napjaink eseményei tükrözik a legjobban. Ma a szovjet vezetők baráti látogatást tettek Angliában — öt évvel ezelőtt háború dúlt Koreában. A világ változását azonban nemcsak ezen a szembeállításon lehet lemérni. A nemzetközi erőviszonyok alakulása, az egyetemes légkör barátságosabbra fordulása gyökereiben támadta meg az atlanti szövetséget, ezt a háborús célzattal létrehozott katonai jellegű tömörülést. amerikai csapatok kivonását...“ Ezek azok a „veszélyes repedések“, amelyekről az angol Times beszélt. Ilyen körülmények között nincs mit csodálkozni azon, ha a nyugati országok bizonyos politikai és üzleti köreiben az atlanti szövetség céljainak és egész struktúrájának átalakításáról folyik a szó egy idő óta. A Nyugat józanabb körei felmérték, hogy a NATO a változott nemzetközi helyzetben egyre inkább csak teher számukra, mégpedig nagyon is költséges teher. Költséges, nemcsak a fegyverkezési versenyre fordított összegek tekintetében, politikai értelemben is, mert a NATO hidegháborús léte elfordítja a Nyugattól az úgynevezett el nem kötelezett államokat. Ezért lehettünk tanúi az elmúlt hetekben annak a folyamatnak, hogy az atlanti tanács ülésszakának közeledtével egyre szaporodtak az olyan francia, olasz és részben angol sajtóhangok, amelyek azt követelték: a NATO ne a katonai agresszív szempontokra, hanem a gazdasági együttműködésre helyezze a jövőben a hangsúlyt. a NATO jellegében eszköz- lendő módosításokat, csupán cselfogás, amely az Egyesült Államok szövetségeseinek megnyugtatását és azt célozza, hogy megakadályozzák az atlanti szövetség katonai szerkezetének széthullását. A jelek arra mutatnak, hogy Dulles nem egyköny- nyen tudja elfogadtatni Párizsban elképzeléseit. Az Associated Press párizsi tudósítója úgy értesült, hogy Selwyn Lloyd ahgol külügyminiszter máris közölte Dulles-szal: „kormánya szembehelyezkedik a NATO bármiféle olyan kiterjesztésével, hogy a külföldi se- gély keretében ez a szerve- zet szolgálja az elmaradt te- I fületek érdekeit.“ Lloyd — I az említett tudósítás szerint — azt mondotta Dullesnek. I hogy a NATO tagországai- ' nak már meglévő intézmé- • nyék révén kell megvaló- ' sítaniok segélyprogramjukat. „Nagy-BritiÄmia ezzel j az állásfoglalásával — fűzte ; hozzá az AP tudósítója — ! csatlakozott Pineau francia I külügyminiszterhez, aki I szerdán kijelentette: Fran- I ciaország nem kívánja, hogy a segélyt fegyverként hasz- I nálják fel a hidegháború- ban.“ Áll tehát a harc az atlanti szövetségen belül. Európa sorsára nézve nem közömbös, hogy melyik álláspont kerekedik felül. Tito elnök nyilatkozata a Monde igazgató-főszerkesztőjének Párizs, (MTI) A Monde pénteki számában közli Beuve-Mérynek, a lap igazgató-főszerkesztőjének Tito jugoszláv elnökkel folytatott beszélgetését. Beuve-Méry legelőször is azt kérdezte az elnöktől, hogy vajon azok a változások, amelyek a Szovjetunióban Sztálin halála óta bekövetkeztek, folytatódnak és továbbfejlődnek-e vagy pedig alapja van annak az aggodalomnak, hogy az egyszemélyi vezetésből adódó hibák az újabb, a kollektív vezetés keretében is megismétlődjenek majd? Tito válaszában többek között rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban bekövetkezett változások i.agy- jelentőségűék mind a Szovjetunió, mind pedig a világ többi szocialista országának jövője szempontjából. Az új módszerek alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban ugyanig hozzájárulhat a béke megszilárdításához. így vetették fel a kérdést a XX. kongresszuson. Tito ezután az egyszemélyi vezetésből következett Inbákról szólva hangsúlyozta, hogy „ez a rendszer nem volt hátrány nélkül magára a Szovjetunióra sem. Éppen ezért — folytatta — nem hiszem, hogy újjászülethetne akár egy személy, akár pedig egy kollektíva révén a törekvés arra, amit a nyugaton diktatúrának neveznek. De nyilvánvaló az is, hogy nem könnyű egy csapásra kiküszöbölni a múlt minden következményét és gyökerestől kitépni bizonyos sztálini módszereket, amelyeket az elmúlt években alkalmaztak. így például bizonyos időre van szükség ahhoz, A Szovjetunió hatodik ötéves tervéből hogy a néptömegek megértsék az elmúlt évtizedekben elkövetett tévedések természetét.” Tito elnök ezután rámutatott arra, hogy nyugaton egyesek kételkedve fogadják a jelenlegi fejleményeket, s azt vélik, hogy csupán új taktikáról van szó. Ez. teljes mértékben tévedés — mondotta. A Szovjetunióban végbemenő átalakulás sokkal mélyebb semhogy csupán taktika lenne. A szocializmus és a szabadság kérdéséről szólva Tito elnök leszögezte, hogy a Szovjetunióban nagy lépést tettek előre a szocialista demokratizálódás útján. A párttagság most már hallathatja bíráló hangját, ami nem volt könnyű Sztálin idejében. Sok változás történik egyéb belső kérdésekben is. Tito elnök ezután hangsúlyozta, hogy a szabad vita teljes mértékben lehetséges a szocialista országokban. Beuve—Méry a továbbiakban feltette a kérdést, hogyan lehetséges összeegyeztetni az emberi jogokat a szocialista társadalom követelményeivel. Tito elnök erre így válaszolt: a nyugati humanizmus inkább csak szándéknyilvánítás. Nincs összhangban a gazdasági rendszerrel. Ezután arról szólott, hogy jelenleg még egyik szocialista országban sem jöttek létre azok az anyagi feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy az egyéneket szükségleteik szerint, nem pedig a végzett munka alapján javadalmazzák. „A szocialista perspektíva azonban megvan, azon az utón haladunk, amely az emberi jogoknak és a társadalom jogainak megvalósításához vezet. A nyugati perspektíva nem nyújtja ezt a lehetőséget“ — mondotta Tito. Beuve-Méry ezt követően megkérdezte, vajon az elnök véleménye szerint szükség van-e véres forradalmakra, vagy pedig a fejlődés útja „valamilyen összeolvadáshoz“ vezethet a kelet és a nyugat között? Tito elnök válaszában kifejtette, hogy véleménye szerint a nyugati országokban vannak olyan tényezők, amelyek kétségtelenül lehetővé teszik majd, hogy 1 ezek az országok könnyebben jussanak el arra a pontra, amelyet egyes elmaradottabb országok már elértek, s hogy ezekben az országokban a szocialista átalakulásnak előbb-utóbb szükségszerűen be kell kö- i vetkeznie. j A Monde igazgató-főszerkesztője megkérdezte, lehet-e egy újabb interna- cionálé létrehozására gondolni, amely egyesíthetné a kommunista és a szocialista országokat. Tito elnök azt felelte, hogy véleménye szerint a Tájékoztató Iroda feloszlatása után nem lehet szó egy újabb szervezet felállításáról, amely még széle- sebbkörű és hasonló jellegű lenne. A világhelyzet ugyanis a következő: keleten vannak a szocialista A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Belgiumban Brüsszel, (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely V. T. Lacisznak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének vezetésével a belga parlament meghívására tartózkodik Belgiumban, május 4-én felkereste a belga parla- ' mentet. Huysmans a belga képviselőház elnöke és Gil- lon, a szenátus elnöke kísérte a szovjet vendégeket és adott felvilágosításokat az őket érdeklő különböző kérdésekről. Ezután a szovjet küldöttség tagjai részt vettek azon Amerikai küliigyminisztériumi megbízott nyilatkozata a Szovjetunióba utazni kívánó amerikaiakról Washington, (TASZSZ) — Mint a Daily News közli, Nicolas, az amerikai kül ügy-1 minisztérium útlevélosztályának helyettes vezetője a szenátus belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó albizottságában felszólalva kijelentette: nagy számban érkeznek levelek az amerikai külügyminisztériumba olyan személyektől, akik az Egyesült Államokból a Szovjetunióba akarnak utazni. — Ezek a személyek kijelentik, hogy „nem tudjak biztosítani létüket az Egyesült Államokban.'’ .4 Szakszervezetei Elnökségének h tart] A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének tagjai a továbbiakban minden hétfőn délután 5 órától 7 óráig fogadóórát tartanak a szakszervezetek Zsdanov utca 24. szám alatti székházában (I. emelet 9. sz. szoba). A dolgozók társadalombiztosítási, nyug- országok, amelyekben kommunisták vannak hatalmon, a nyugati országokban pedig vannak kommunista és szocialista pántok. E pártok között lehet megszervezni tanácskozó jellegű találkozókat, akár a nemzetközi helyzet tanulmányozására, akár a szerzett tapasztalatok kicserélésére. így például el lehet tanulni a Szovjetuniótól, Csehszlovákiától, vagy Jugoszláviától mindazt, ami ott jobb, de azzal a feltétellel, hogy ez szabadon, minden kényszer nélkül történjék. A szocializmus felépítése, egy új szocialista állam megteremtése számot vetve az illető ország sajátos jellegével, sokkal bonyolultabb, semhogy létezhetne olyan nemzetközi szervezet, amely képes lenne eldönteni azt, hogy az egyik vagy másik országban mit kell tenni. Magától értetődik azonban, hogy szükség van nemzetközi szolidaritásra és hogy kapcsolatokat kell fenntartani a kommunista és szocialista pártok között, sőt e pártok és a világ minden haladó szervezete között is, hogy eszmecserét folytathassanak a különböző általános jellegű és közös érdekű problémákról. így lehet haladást elérni a világban.“ — mondotta többek között Tito elnök. az ebéden, amelyet a belga parlamenti képviselők adtak tiszteletükre. Az ebéden V. I. Avilov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott brüsszeli nagykövete is részt vett. Május 4-én délután a szovjet küldöttség tagjai felkeresték a rákkutató intézetet, ahol az intézet igazgatója adott felvilágosításokat. Ugyancsak május 4-én a szovjet vendégek Huysmans és több képviselő kíséretében megtekintették a brüsz- szelj egyetemet. Nicolas követelte, hogy a külügyminisztérium vesse vizsgálat alá ezeket az embereket, mielőtt kiadja a kiutazáshoz szükséges útlevelet. Szombaton rendezte az MKDSi az Anyák-Napja központi ünnepségét Szombaton délután a; MNDSZ központi székhaza ban az MNDSZ országo; központja és budapesti el nöksége az Anyák-Napj alkalmából ünnepi találko zót rendezett. £ Megyei Tanács igjai fogadóórát' inak díj ügyi, munkaügyi, bet ügyi és más szakszervezet . problémáikkal fordulható^ az elnökségi tagokhoz ’ fogadóórát holnap Szilagy Menyhért elvtárs, a Szak szervezetek Megyei Tana csa Elnökségének elríök tartja.
