Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-27 / 123. szám
JLSűü május &<, vasaiéi». 1 N f. P L А Г >»ЯИИЯ!ИЯИИ0ЯЯЯИ®Ие!ЯЯЯЯВВИЯИЯИИВЯЯвИЯЯЯИ'ВИЯИЯЯИ!вЯ"га«”И'!’И’!®И™'00Я»п’™',»и“'’«|₽’’’,<’' Nemcsak Szabolcsbáka ügye „A tanács végrehajtó bizottsága elnökének székébe senki nem ülhet. S ha véletlenül ez mégis előfordul, Szilágyi elvtárs, a vb. elnöke durván rátámad az illetőre, mint ahogy ez néhány nappal ezelőtt Komár elvtárssal, a járási tanács egyik dolgozójával történt“ — ezeket írja többek között le. veiében egyik szabolcsbákai olvasónk. S levele végén azt is megjegyzi, hogy a tanács vb. elnöke többször ittasan jelenik meg a tanács’, a vb., vagy a pártszervezet ülésein. Kiutaztam Szabolcsbáká- ra, hogy a szerkesztőség nevében megnézzem: ez hát e a valóság? A tapasztalatok meggyőztek arról, hvgj sajnos lg«!; Furcsa munkarend A dolgozók így mondják el a vb. elnök napi munkarendjét: reggel ő költi fel a kocsma kiméröjét, délben ugyanitt tárgyalja meg a község egyes ügyeit, este ő záratja be az italmérést. S, ha van is ebben a megállapításban némi túlzás, egy biztos: Szilágyi elvtárs durvaságát, idegességét, türelmetlenségét az emberekkel szemben nagyban befolyásolja az italozás. A durvaság pedig nemcsak az „elnöki szék“-kel kapcsolatban jelentkezik. Mutatkozik abban, hogy legtöbbször nem hallgatja meg a végrehajtó bizottság tagjainak véleményét, a vb. titkárának javaslatait, különböző módon megsértik Szabolcsbákán a szocialista törvényességet, nem születnek kezdeményező, lelkes A végrehajtó bizottság ülésének tükrében A vb. ülés után csalódottan állapítottam meg, hogy ebben a községben bizony még kevéssé érződik a XX. kongresszus friss levegője! A község egyik vegyesboltjának vezetője számolt be az áruellátásról. Néhány perc alatt kiderült, hogy az áruellátással tulajdonképpen nincsenek bajok, s rátérhetnek a második napi, rendi pont tárgyalására. Hiába szólt hozzá N. Baksa András vb. tag, nem hallgatták meg javaslatait. Azaz hogy meghallgatták . ;. Tudomásul vették, hogy a községben 10 napon keresztül nem volt cukor, hogy ma is hiányolják a só és paprika ellátást, hogy nincs kocsikenőcs és a szekereknek be kell érniük egy negyedévben 23 kiló kocsikenőccsel ..; Az előre elkészített határozati javaslat viszont „olyan szépen volt gépelve, hogy kár lett volna utólagos bejegyzésekkel tarkítani“ ezért elfogadtatták a vb. tagjaival, hogy „nincsenek problémák“. Bár mindenki tudta az ellenkezőjét. (Legkevésbé talán a vb. elnök, mert ő igen keveset beszél ezekről a problémákról. Még kevésbé érdeklődik.) Pedig az asszonyok széltében-hosszában beszélnek ezekről. S a panaszA választók jó munkát A helyzet évek óta ilyen Szabolcsbákán. A végrehajtó bizottság elnöke elszakadt az emberektől, nem ismeri azok gondjait, bajait. Jónak tartja a vb. ülést s sokszor a tanácsülést is akkor, ha röviden intézik el a „kérdéseket“ és egyhangúlag szavazzák meg a határozati javaslatot. Ellenben türelmetlen és ideges, ha n*n megy ilyen „simán“ a A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke — Szilágyi Sándor elvtárs iszik. Elmondja ezt a község majdnem minden lakosa. Szabolcsbákán, ha a vb. elnököt nem találják a tanácsházán, a dolgozók a következő útbaigazítást adják: „Menjen csak kérem а II. számú tanácsházára, egészen biztos, hogy ott van.“ Ilyen névvel illetik a kocsmát, ahol valóban sokat fordul meg Szilágyi elvtárs. Nem egyedül. Legtöbbször ott vannak vele barátai: Király László, a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, s nagyon sokat eljár velük Szarvas elvtárs is, a földművesszövetkezetek felvásárlója. a pártbizottság megbízott titkára. tettek egy-egy végrehajtóbizottsági, vagy tanácsülés eredményeként. A tanács hivatali apparátusára kölöncként ragadt a tespedés, amelyet keserű szájízzel fogadnak a szabolcsbákaiak. A vb. elnöke nem tanul. Molnár elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese megjegyzi, hogy Szilágyi elvtárs nem ismeri a fontos rendeleteket sem. Nem tanulmányozza azokat, s természetesen nem dolgozhat szellemükben. Nézzük, hogyan dolgozik a végrehajtó bizottság. Részt vettem egy végrehajtóbizottsági ülésen, ahol két napirendi pontot tárgyaltak: 1. Szabolcsbáka áruellátása, 2. A község egészségügyi helyzete. könyvet sem ártana megnézni néha. Milyen az egészségügyi helyzet? Szabó Sándorné, községi szülésznő, az egészségügyi áb. elnöke csak a maga nevében beszélhetett. Mert az állandó bizottság papíron található csupán. Mégis helyesen mutatott rá a tennivalókra. A kihelyezett körzeti orvos nem jár a községbe. Évek óta nincs állandó körorvos Szabolcsbákán, pedig a biztosítottak és családtagjaik száma megkívánná ezt. (Négy termelőszövetkezet működik itt.) Az orvos szívesebben veszi, ha Kisvárdára megy hozzá a beteg, mert, mint mondja: — és igaza van — nem lehet a borbélyüzletben rendelni! A házakba fertőtlenítő kellene, többet törődni a dolgozók egészségével. De a községfejlesztési terv mindenről megfeledkezett, a járás sem gondolkodott ezen. Szilágyi elvtárs pedig a kocsma bővítéséről beszél, amikor szóbakerülnek a község problémái. íme a határozat: „ ... A vb. tárgyalja az egészségügy állását és megállapítja, hogy nagyobb hiányosság nem mutatkozik ...“ követelnek dolog. Ezen a vb. ülésen azért lett ideges, mert megtudta, hogy' a lakosság nem jment teljes létszámban a ;vállalt közútjavítási munká- fra. Az első mondata ez ' volt: „Ki kell dobolt atni: aki nem jelenik meg, fele- llősségre vonja a vb:“ ' Szilágyi elvtárs maga mondja el, hogy 33 tanácstag közül legalább 20 nem tevékenykedik. A tanácsülésre még csak eljár 22-24, de ritka eset, hogy ennél több legyen. A többiek állandóan hiányoznak. Ezért a pártszervezet politikai munkáját bírálja. Nem ok nélkül teszi, de a hibákhoz sok köze van a tanács végrehajtó bizottságának, első, sorban a vb. elnökének. A tanácstagság nagy erőt képvisel ebben a községben. A dolgozók mindent megA kádernevelés fonákságai Régen rá kellett volna térni a helyes útra a tanács vb. elnökének. De mint ahogy ő nem ismeri az emberek problémáit, nem tudja hogy a dolgozók ma segítséget, s jóval nagyobb türelmet várnak ügyeik intézésében — türelmet még akkor is, ha panaszuk némelyike jogtalan. Sajnos, a járás vezetői nem fordítanak kellő gondot Szilágyi elvtárs nevelésére. Mit tudnak róla? Sorba kérdezhetünk mindenkit a kisvárdai járási tanácson. Elmondják, hogy durva, iszákos. Molnár elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese megállapítja: „Szabolcsbákának az az átka, hogy önhatalmúlag intézkedik a tanácselnök. Törvénysértések sorozatát találhatjuk itt. — Legtöbbször azt sem várják meg, míg egy fellebbezésre megjön a járási tanács vb. válasza. Az elmúlt év tavaszán fegyelmije volt Szilágyinak, akkor le akarták váltani.” Mióta tudják ezt a járási tanácson? Nagyon régen. Azaz, hogy több, mint három éve. És hogyan foglalkoztak ezzel az emberrel? Víz helyett olajat öntöttek a tűzre. Megfenyítették, „nevelni” kezdték tízperces hivatalos beszélgetésekkel. S milyen segítséget adnak neki most, amikor már szinte szakadék szélén van, amikor már úgy tárgyalnak róla, hogy ime egy elveszett ember? Brigád vizsgálja a község adottságait, helyzetét. S a taSzilágyi elvtárs talpra akar állni Ez az ember elismeri a hibáit. Ha nem is mindet, de nagy részét. A történtek után felvetődik a kérdés: „Mi legyen most vele? Dobjuk el? Állítsuk félre?” Nemigen helyénvaló. Mert az elkövetett hibákért nem egyedül ő a felelős. 11 éve tagja és munkása a pártnak, 9 éve dolgozik az államigazgatás területén. Nagy a befolyása a községben, sokat segíthet ügyünknek. Neveléséért, magatartásáért a járási vezetők, s a helybeli kommunisták a felelősek, Király elvtárs, Szarvas elvtárs főképpen, A ki (i virágot szereti ... All a gyár. Az Alkaloida i kéménye füst nélkül nyúlik a magasba. De vajon mit csinálnak ilyenkor, amikor nem zúzzák a mákgubót, amikor nem csomagolják a morfint? Az udvaron, ugyanúgy nagy a sürgés forgás, mint máskor. Jönnek, mennek az emberek. Az egyik hosszú csöveket illeszt egybe, majd szigetelő anyaggal vonja be. Varga János elvtárs, az üzem igazgatója a jövő tervén dolgozik, főmérnökével mozgattak, hogy felépüljön a kultúrház, hogy rendbe tegyék községüket. De más bánásmódot várnak a végrehajtó bizottságtól. És joggal. hiszen ők választották annak minden tagját, ők bízták meg ezeket az elvtársakat Szabolcsbáka vezetésével. Éppen ezért nem nézik jó szemmel azokat a tényeket, amelyek ma sajnos fennállnak. nácselnöktől mindössze azt a „személyes problémát” kérdezték meg: akar-e segíteni Szabolcsbáka termelőszövetkezeti fejlesztésében? Figyelmeztették a rossz módszerekre, de nem mutatták meg neki, milyen úton induljon el és hogyan dolgozzon tovább. Az eleven, gyakorlati segítség a vb. ülés előkészítésénél is elmaradt. A viharfelhők összegyűltek Szilágyi elvtárs, — a községi tanács apparátusának — feje fölött. Megindult a vizsgálat, az ellenözés, de nem azzal az igazi segíteni akarással, amelyre most szükség lenne. Ilyenkor, amikor a községben mezőgazdasági előadó sincs, az utasítások, instrukciók garmadával traktálja őket a megyei és járási tanács, megjelennek a különböző szervek, vállalatok instruktorai, ellenőrei, s keresik a hibát. De helyszíni segítséget a munka megjavításához úgyszólván semmit sem adnak. A tanács vb. apparátusa ezek következtében is, sokszor még az adminisztrációs munkát sem tudja elvégezni. De a járási tanács telefonja könyörtelenül zaklat: „Jelentést kérünk ” Itt is keresendő, hogy sokszor hiábavalónak találják a tanácsfunkcionáriusok egyes községekben a fáradságot. Úgy látják —ezt őszintén elmondta Szilágyi elvtárs is, — hogy nincs értelme a sok munkának, amelyben a jelentések a legfontosabbak. És elkeserednek. de a pártszervezet, a tanács minden tagja. Más módon kell foglalkozni vele. Időt és lehetőséget kell adrfl neki, hogy megváltozzék! Nagyobb emberséggel kell közeledni ehhez az emberhez. Ha megvan ennek az alapja, hangsúlyozni kell, hogy az elkövetett hibákért le kell ugyan váltani, vagy meg kell valamilyen módon büntetni, de azért nem eldobni való ember. Szilágyi elvtárs talpra akar állni — segítsünk neki! Корка János. együtt. A fődiszpécser...? Mackó elvtá.rs egy hosszú deszkával járja az udvart. Olyan komolyan dolgozik, hogy azt hinné az ember, hogy azon töri a fejét, hogy hogyan is fog eljutni időre a szállítmány Törökországba. Pedig nem ez a gondja most — bár a ládák, a törökországi szállítmányok ládái ott vannak mellette, de — begónia van benne. Mackó elvtárs pedig a virágágyakat méri ki, — Ide, ebbe az ágyba — mutat az éppen kimért teBor у Zsolt: A RA N Y SZÁL Az egyik utcán fél nvolo körül, regeit Találkozni szoktam egy kisgyerekkel. Legtöbbször kocsin viszik iskolába. Az arca kedves. nyomorék a lába,.. J6| tudom, hogy a két szülő tn«f érzett. Mikor a Járvány gyermekükkel végzett S ügy hagyta lábacskáját megkonyitvr. összégörbitve és elvékonvltva. S mit érez ö e nyüzsgő éle» láttán! pajtásai szélfútta dombok hátán Kergetik egymást visongo csabaiban. Mindegyik, mint a gumilabda patton iszonyú lehet üldögélni bénán. Vidám zsivajban nézdelődni némán ó. hogv futkosna я lókedv csikója. De két kis zsibbadt lab a osititója! (A napfénynek a felhő a halála. A virágnak, ha eltörik a szála. Az anyának, ha kenyeret nem adhat. A gyerek halála, ha nem szaladhat.) — Ne hagyjátok, hogv e testvérke sorsa úgy bullion szét, mint száraz, szürke merre*! Ne szorongjon sarokba megrekedve. Ne fonnyadjon falevélként a kedve. Ha majd a Rverekhad labdázni áll fel. Az ó nevét is hangosan kiáltsd el ás szomorú szeméből fényt fakasszon A történeted, szén Nádszál kisasszony. S ha éjjel rosszat álmodik, te állj ki Megvédni öt. kis Dióbél királyfi! — Ne érezze magát az kivetettnek. Kit közrefogtunk, és a szeretőinek Aranyszálával magunkhoz kötöztünk! Hadd lelje meg helyét, dolgát közöttünk! n—~ "■ ................................. |.............. A második ötéves terv útján A malomipar jövője Nagyon sok eredményt várnak a malom dolgozói a második ötéves tervtől. A várható eredményeket elsősorban az támasztja alá, hogy a Központi M-i- lomgcpgyárban a legjobb szakemberek légiói tervezik és készítik az új, korszerű malmi gépeket — jelenleg 16 új malmi gép ■prototípusát gyártják, — amelyek a második ötéves terv időszakában megkönnyítik a dolgozók munkáját. csökkentik az önköltséget és magas fokra emelik a minőséget. A tervidőszakban a ml megyénkben is valóságos gazdasági forradalmat jelent a már bevált szovjet őrlési rendszer további alkalmazása, az emelt kerületi sebesség, a kis malmok állítható osztott hengerekkel történő automatizálása (ami sok megyei kis malmot érint), amelyek az említettekkel együtt azt jelentik, hogy visszaszerezhetjük a magyar malomipar régi hírnevét. M|ilyen is lesz a II. ötéves tervben a malmok nagy része? Erre nagyrészt a Vásá rosnaményban megtartott tapasztalatcsere értekezlet adott feleletet, ahol a megyei szakemberek és molA Néplap elintézte Jóleső örömmel írom, hogy termelőszövetkezetünk rületre — 25 begóniát teszünk Nagy elvtárs. Terebes Sándor, a szakma kiváló dolgozója féltő szeretettel veszi kezébe a virágpalántát, hogy új ágyába tegye. Reszegi Sándor a kétszeres sztahanovista pedig odamegy kedvenc rózsáihoz és figyeli — kinyilt-e már az első bimbó? All a gyár. De nem állnak az emberek. A kényszerű pihenőt felhasználják az üzem szépítésére, csinosítására. lb. {,) nárok megnyugvással vizs- gálgatták az ország egyik: legmodernebb malmát, biztonságos működésé*, ahol ki vannak küszöböl-' ve az üzemzavarok, teljesen pormentes a levegő. Az új korszerű malmokban egészséges munkahe- lyen dolgoznak az emberek és fokozatosan megszüntetik a legnagyobb fizikai munkát, a vállon, való zsákolást. Milyen kilátások vannak? Alkalmazható lenne nálunk is — ami a Szovjetunióban már régen megvalósult — a termény szállító vasúti kocsik egyszerű átalakítása, hogy a termény egy garatszerű kiképzésen kifolyjon a kocsikból. Kiküszöbölhető a nehéz munkát igénylő poros levegőben végzett zsákba- szedés. De nem megvalósíthatatlan feladat a sűrített levegővel való kitárolás sem. A raktárbővítési lehetőségekkel kapcsolatban pedig megoldható a szemestermény gépi úton való malomra táplálása, illetve a lisztraktáraknál a gravitációs törvény alapján csiga, vagy ferdecsúszda beiktatásába’ a lisztek vagonbarakása. Brestyánszky Antal igazgató^ megkapta a korpát a fehér- gyarmati malomból. Kiss La, joe Üj Élet TSZ, Tivadar. * Gere Józsefné dombrádi lakos egyik levelében arról írt, hogy községükben nem lehet kapni nagyobb számú, olcsó női szandálokat. A MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya ezután 50 pár — főieg nagy számú olcsó szandált küldött a földműi vesszövetkezethez, mivel előzőleg a bolt részére már 100 pár szandált a szövet-' kezet biztosított.
