Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-26 / 123. szám

1956. május 26, szombat И IIIII 111И1ВД|1 И1ИИ 1111111'1 flNlTIM 1j и 1ИИ Д1 NÉPLAP A magyar békemozgalom egyesült a Hazafias Népfronttal Nyilvános pártnap volt Nvíregvházán As Szerdán délután rendkí­vüli ülést tartott az Or­szágos Béketanács. Az ülés elnökségében ott volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke, Andics Er­zsébet, az Országos Béke­tanács elnöke, a Beke-Vi- iágtanács tagja, Mihályfi Ernő, az Országos Béke­tanács alelnöke, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Ná- nási László, az Országos Béketanács alelnöke, Pé­ter János református püs­pök, a Béke-Világtanács tagja. Az ülést Andics Erzsé­bet, az Országos Béketa­nács elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg dr. Czapik Gyula egri ér­sek, a magyar római kato­likus püspök kar elnöke, az Országos Béketanács tagja és Alekszandr Fa- gyejev, a nagy szovjet író és békeharcos elhúnytáról. ..Mindketten a mi halot- taink, az egész világ bé­kemozgalmának halottal: a katolikus egyházfő és a kommunista harcos. Egy­más mellé kerültek az életben, amikor együtt harcoltak a békéért, s együtt érezzük mindkettő­jük elvesztését súlyosnak most, amikor már nincse­nek köztünk. Emlékük int­sen arra, hogy ime az em­beriség legegyetemesebb kérdésében igenis megta­lálhatják egymást azok is, akiket világnézeti és egyéb kérdésekben tulajdonkép­pen nagy távolság választ el egymástól” *— mondotta Andics Erzsébet. Bugár Jánosné, az Or­szágos Béketanács titkára beszámolt a magyarországi A, barokkstílű monu­mentális kapu két oldalát csataképeket ábrázoló domborművek díszítik. A kapu fölött életnagyságú lovasszobor, amelyet a viL lám lefejezett: IV. Károly osztrák császár és magyar király szobra. A kapun innen a Maros festői völgyében terül el Gyulafehérvár; a kapun túl pedig a gyulafehérvári vár, amelynek minden ter­mében, úgyszólván min­den kövében él a történe­lem. Ennek a vidéknek a leg­régebbi lakói, akik itt­hagyták nyomaikat, a dá­kok voltak. Abban az idő­ben Gyulafehérvárt Apu- Ionnak nevezték, majd ké­sőbb hódító rómaiak ApuL lumra változtatták. Az ősrégi gyulafehérvári vá­rat úgyszólván teljesen feldúlták és elpuszították a markománok, a népván­dorlás népei kifosztották a sírokat, öldököltek, pusz­títottak. A népvándorlás sem tudta azonban nyom­talanul eltörölni a múlt megannyi emlékét. Később Gyulafehérvár egy ideig Vitéz Mihály ha­vasalföldi fejedelem szék­helye volt; 1784-ben itt végezték ki Horiát, Clos­est és Crisant a román parasztlázadás három ve­zetőjét. A GYULAFEHÉRVÁRI VÁRBAN bármerre lépünk, minde­nütt a múlt történelmébe teszünk egy-egy kirándu­lást. Hol kezdjük? Beszéljünk talán magá­Országos Béketanács rendkívüli ülése békemozgalom eddigi nagy útjáról, eredményeiről és az Országos Béketanács to­vábbi feladatairól. — A magyar békemozga­lomnak is — mondotta — élnie kell а XX. kongresz- szus adta lehetőségekkel. Szélesítenie kell befolyá- I sát, növelnie kell tömeg­erejét. Békemozgalmunk működésének jelenlegi for­mája: az Országos Béketa­nács apparátusának ki- J csinysége; kereteinek szűk! volta már akadályozza a| megnövekedett feladatok sikeres megoldásában. A városokban és falvak­ban a Hazafias Népfront­mozgalom keretei látsza­nak a legmegfelelőbbnek a békemozgalom szélesítésé­re, az üzemekben és intéz­ményekben viszont a szak­szervezetek feladataiba kell illeszteni a békebizottsá­gok tevékenységének irá­nyítását. Az Országos Bé­ketanács, mint választott szerv továbbra is megma­rad, a jövőben szintén nagy megtisztelő feladato­kat kell megoldania. A vitában felszólalt Pesta László, a budapesti békebizottság elnöke, Sza- nyi Istvánné, a Vas me­gyei békebizottság elnöke, Mag Béla kanonok, a ka­tolikus papok országos bé­kebizottságának titkára, Mihályfi Ernő, az Országos Béketanács alelnöke, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Döbrenteni Károly, a SZOT titkára, Szőczei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas művezetője, Szentirmay Jánosné, a pedagógusok békebizottságának titkára, Czukár György, a Csong- rád megyei békebizottság titkára, majd Nánási Gyulafehérvár és kincsei si ról a várról, amelyet IV. Károly építtetett újjá, vagy szóljunk a várfalak közt emelkedő hatalmas római katolikus székes­egyházrój, amelyet mint­egy 900 évvel ezelőtt épí­tettek? Vagy beszéljünk inkább a csodálatos pár- tosi mozaikról, amelyet két évezreddel ezelőtt ké­szített remekbe egy isme­retlen művész, amely ve­télkedik a pompeji mozai­kokkal és amelyre nemrég bukkantak rá, amikor a Maros megváltoztatta medrét? Beszéljünk talán a szarkofágokról, vagy a könyvkiadás egyik első emlékéről, amelyre itt bukkantak rá? Mutassuk be talán Ptolamaiosz első földrajz és kozmográfia tankönyvét, amelyet 1500 évvel Amerika felfedezése előtt írt és amelyet akkor adtak ki nvomtatásban, amikor Magellan elsőízben hajózta körül a Földet? Vagy nézzük meg köze­lebbről a világ egyik leg­nagyobb bibliagyűjtemé- nyét, vagy Lucius Apuleus ókori szerző 1496-ban ki­nyomtatott ..Aranyszamár 1 ' című művét? ...Látogassunk el ta­lán a várban lévő „Batthy- aneum“-bá, a világ egyik legérdekesebb dokumen­tációs könyvtárába, ame­lyet 1951-ben átsz rveztek és amely most közvetle­nül a népművelési minisz­térium irányítása alá tar­tozik. A könyvtárt még László, az Országos Béke­tanács elnöke ismertette a határozati javaslatot. A rendkívüli ülés egy­hangúan elfogadta a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének ja­vaslatát, hogy az Országos Béketanács tömegmozgalmi Megjelenl- a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle legújabb száma „Az anya­gi erővé vált, lenini tanítá­sok” címmel közöl vezér­cikket. A f oly órát szerkesztőségi cikke második ötéves ter­vünk irányelv-tervezetét is­merteti. Keserű Jánosné „A ke­reskedelem feladatai a lakosság iparcikk ellátásá­ban” címmel írt cikket. Nyers Rezső írása a föld­művesszövetkezetek szerepét elemzi a. mezőgazdasági termelés fellendítésében és a mezőgazdaság szocialista átalakításában. Bihari Ottó cikke a képviselők és a tanácstagok tevékenységé­nek fokozásával, mint az állami demokratizmus fej­lesztésének egyik legjelen­tősebb feltételével foglal­kozik. Varga Jenő cikke a há­ború utáni kapitalista gaz­daság új jelenségeit elem­zi. Fritz Glaubauf „Auszt­ria új helyzete a világban” címmel írt cikket. A Szemle rovatban a propagandista tanfolyamok tapasztalatairól Bognár Gyula, a mezőgazdasági könyvkiadás néhány kér­déséről Egyed Imre, a Német Szocialista Egység­1794-ben a trinitárius szer­zetesek volt kolostorában helyezték el. A kötetek száma 54.000 és nem is ez teszi annyira érdekessé és értékessé ezt a könyv­tárat. A kézzel írott köny­vek száma viszont 1200. Ezeken kívül a könyvtár­ban száz és száz incunna- bulumot (1500 előtt nyom­tatott könyveket) találunk, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. 1100 ÉVES KÖNYV Itt van például egy 1100 évvel ezelőtt írt könyv. A sárga pergamenlapokon kézzel írt aranybetűk so­rakoznak, erről nyerte a nevét is a kézirat: Codsx Aureus. Egyetlen példány. Száztizenegy nagy lapból áll, amelyek hihetetlen épségben megmaradtak. A kódex két elefántcsont fe­dőlapja hiányzik. Az egy ­ket a londoni British Mu­seumban őrzik, a másikat pedig a kötet utolsó lap­jaival együtt a Vatikán könyvtárában. Minden egyes pergamenlap mű­vészi kivitelezésű. Az ini­ciálék, a szegélydíszítések mesteri kézre vagy keze' . re vallanak. Ki tudja, hány esztendő munkája fekszik benne? A szenvedélyes könyv­barát bizonyára izgatot­tan veszi kézbe Erasmus 1513-ban kiadott műveit, vagy a „Százszyárosi Szentírást“, az első nyom­tatott román könyvit tevékenységét ezentúl a Hazafias Népfront keretein belül végezze. Az ülés részvevői azzal a biztos tudattal hagyták el az Or­szágház épületét, hogy be- kemozgalmunk íejlődésé­nek új lehetőségei nyíltak ? meg. párt Hl. országos értekez­letéről Komját Irén, „A mai élet ábrázolása újabb drámáinkban” címmel Il­lés Jenő ír. Kultúr- és sporihelyzetkép Jármiból Minden DlSZ-szervezet- nek nagy gondot kell for­dítania a kulturális és sport munkára. Jármi község DISZ-szervezetére azonban nem mondhatjuk el mind­ezt'. Néha ugyan fellángol a kultúrmunka, de ugyan­olyan hirtelen el is szuny- nyad. Hasonló a helyzet a sportélet terén is. Van fel­szerelés, de nem használ­hatjuk ki. Nem adnak rá lehetőséget. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a sport­szerek rendbentartására megbízott Györffi Lajos és mások nem látják el lelki­ismeretesen feladatukat. A sportszerek ott porosodnak, hányódnak-vetődnek, de nem juthatunk hozzájuk. — így aztán nem is csodál­hatjuk, hogy a fiatalok nem sportolnak, ami' részese an­nak is, hogy a DISZ-élet nem halad úgy, ahogy ilyen lelkes és nagytömegű ifjú­sági szervezettől elvárhat­nánk. Molnár Tibor. (1582). A mai orvosok cso­dálkozva lapozgatnák a „Híres szörnyek történe­te” című, 1609-ben megje­lent orvosi könyvet, amely rajzokkal és szövegekkel ismerteti a legfurcsább szörnyszülötteket. Mellette ott láthatjuk Johanes Jonston orvos híres „His­tória Naturális“ című or­vosi könyvét, amelyet 1657-ben adtak ki Ams­terdamban. Igen érdekes a könyvtár bibliagyűjte­ménye is: 600 biblia kéz­írással vagy nyomtatás­ban, 23 nyelven! Megta­láljuk a gyűjteményben Luther első bibliáját is. BESZÉL A TÖRTÉ­NELEM ... Itt vannak a „Gyu­lafehérvári glosszák“, ez a XIV. századbeli kéziratos könyv, amelynek 15 soros széljegyzetei a magyar nyelv legrégibb nyelvem­lékei közé tartoznak. ... A termekben beszél a történelem. Az egyik tárlóban üveg alatt fek­szik Gaben József gy ih>- fehérvári tanár levele egy római barátjához. .Lát­tam Horia és Closca ki­végzését” — írja többek közt ez a tanár levelében, amelyet 1785 március 2-ái. küldött el és 24 nap múl. a jutott el Olaszországba. A négyoldalas levél rész­letesen leírja, milyen em­bertelen kínzásoknak ve­tették alá a román pa­rasztlázadás vezetőit. A A nyíregyházi városi párt­bizottság rendezésében teg­nap este a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházá­nak nagytermében nyilvá­nos pártnapot tartottak. A pártnapon a város kommu­nistái és pártonkívüli dol­A 150 éves Kossuth gimnázium jubileumi ünnepségének részletes műsora MÁJUS 26-ÄN SZOMBATON: 10 órakor: az iskola tanulóifjúsága megkoszorúzza a Kossuth-, a Bessenyei- és a Malinovszkij szobrot. 12 órakor: Orosz Ferenc megyei oktatási osztály-' vezető megnyitja az * iskolai kiállítást. Megnyílik az alkalmi postabélyegzővel ellátott postahivatal a kiállí­tás területén. 12 óra 30 perckor Molnár Jenő megyei vb. elnök­helyettes beszéde után leleplezik az iskola falában el­helyezett Kossuth emléktáblát, a Hazafias Népfrbnt és a megyei tanács ajándékát. 13 órakor Ördögh János, a városi tanács vb. titkára felavatja a város közönsége által felajánlott hatalmas Kossuth-képet. .. r. 15 órakor 21 volt tanár sírját koszorúzzák meg .áz északi, illetve déli temetőben. (Indulás az iskola udva­ráról 14 óra 45 perckor.) 17 óra 40 perckor az állomáson fogadják az érkező különvonatot. 20 órakor ünnepi díszelőadás, kedvező idő esetén az iskola udvarán, egyébként a József Attila kultúr­teremben. Szerepelnek az iskola régi és mai diákjai. ■ Színrekerül Illyés Gyula Fáklyalángjának III. felvo­nása. Fellép Gádor Béla író, a Ludas Matyi főszer­kesztője,' az iskola volt növendéke. MÁJUS 27-ÉN, VASÁRNAP: 9 óra 30 perckor díszünnepély az iskola udvarán (kedvezőtlen idő esetén a Dózsa György úti tiszti klubban). Az iskola új zászlóinak (a szülői munka­közösség, illetve a megyei és városi DISZ-bizottság ajándékának) felavatása. Utána közebéd az iskolában, majd valamennyi évfolyam találkozója. 17 órakor a Kossuth és Zrínyi gimnázium ének­és zenekarának hangversenye. A műsor zsúfoltságára való tekintettel pontos, megjelenést kér a Rendezőség. Egyre takarékosahiiak megyénk iskolásai Ц Tanulóifjúságunk köré­ben évről-évre népsze­rűbbek a szép, színes ta­karékbélyegek. Ország­levél mellett régi okmány fekszik, rajta Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem aláírása. Virgil Vingharzannal, a könyvtár igazgatójával megállók egy olajkép előtt. A képről Batthyány Ignác, a könyvtár alapí­tója néz le ránk. A kép alatt a tárlóban korbács és vasszögekkel kirakott öv. A korabeli írások ta­núsága szerint ezekkel gyötörte magát Batthyány Ignác püspök, aki any- nyira szerette a könyve­ket és szenvedélyesen gyűjtötte azokat az utókor­számára. Szinte hihetet­len ... A „Batthyaneum“ leg­felső emletén egykor csil­lagvizsgáló működött. A tetőn vonal jelzi, hol ba­lad át a városon a délkör. A tágas terem ma mú­zeum. Az idők folyamán homályossá vált lencsék, csillagászati ingák és kü­lönböző korabeli asztro­nómiai műszerek beszél­nek az utókornak azokról a csillagászokról, akik másfél-két évszázaddal ez­előtt gyarapították a tudo­mányos ismereteket ezek j között a falak között... A vár melletti dombon: hatalmas obeliszk és a há­rom kivégzett parasztvezér I szobra. Az obel’szkkel szemben ma is látható egykori börtönük, az obe­liszk alatt pedig a tavaszi napfényben fürdik az ős­régi Gyulafehérvár, amely napjainkban új életre éb­redt, amelynek lakosai most új történelmet írnak. (F. Urseanu.) gozói előtt Bíró József elv­társ a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes veze­tője mondott beszédet a második ötéves terv irány­elveiről. A beszámolót vita követte. szerte már az iskoláét* elején kezdik gyűjtögetni 1 az iskolások a bélyege­ket, megtakarított fillé­reiken ilyeneket vásárol­nak, mert tudják, hogy ezek a fillérek a tíz hó­nap alatt komoly forin­tokká gyarapodnak. A- forintokból pedig szép terveket lehet valóra vál­tani, könyveket, ruhát, sőt kerékpárt is vásárol­nak. Sok, ilyen hosszúi' hónapokon át szövöget tett terv vált már való-! ra a takarékbélyegekepi gyűjtött pénzből. , ­Megyénkben is egyre; szebb eredményeket ér-- nek el az iskolások a ta­karékosságban. Május ele­jéig 1 millió 127 ezer fo­rintot gyűjtöttek. Ez 77 százalékkal több, mint áj tavalyi iskolaév elsőnyólc’ hónapjában gyűjtött ösz- szeg. ■ ,, Sok községünkben az iskolások arra gyűjtenek, hogy a nyári szünetben tanulmányi kiránduláson ismerjék meg hazánk va­lamelyik szép táját. Öl évi börtönre ítéllek egy sikkasztó volt adóügyi megbízottat A fehérgyarmati járás- . bíróság ót és fél évi bör­tönre ítélte Jenei Sándor volt porcsalmai adóügyi megbízottat, aki 1953 őszéh I mintegy 30.000 forintnyi (beszedett adót sikkasztott 'cl. Ebből mindössze 30f0 forintot térített vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom