Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-11 / 86. szám
A Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka dokumentumainak kivonata Felhívás a világ közvéleményéhez Az SZKP kongresszusának útmutatásai F. Hazafiság, nemzetköziség A világ közvéleménye fokozni fogja az éberséget és erősíteni fogja harcát, amíg meg nem valósul аг általános leszerelés, valamint az atom- és hidrogénfegyver gyártásának és alkalmazásának teljes megtiltása. A kellő ellenőrzési rendszabályokat minden szakaszon «í egyidejűleg kell megvalósítani. Semmilyen technikai jellegű nehézség sem akadályozhatja ezt meg. Ezen az úton meg kell kötni az első egyezményeket, amelyek kedvező hatással lesznek a nemzetközi leszerelési egyezményről folytatandó tárgyalásokra: | — Minden ország fegyverzetét és fegyveres erőit, ■ kezdve a nagyhatalmakéin, az általános egyezmény szerint a megállapított színvonalra kell csökkenteni. A fegyverkereskedelmet az Egyesült Nemzetek Szer- I vezetőnek szigorú ellenőrzése alá kell helyezni. Meg kell szüntetni az atomfegyver - kísérleteket, amelyek az emberiségben mély aggodalmat keltenek. Jelenleg az államok közötti igazi békés együttmű ködést ígérő jelek mutat koznak. A népeken múlik, hogy i jövőnek ezek a reménysé gei valóra váljanak. Távirat az ENSZ leszerelési albizottságához A Béke-Világtanács tag-; jai és a stockholmi rend- j kívüli ülésszakra meghívott l részvevők nevében, üdvözli az ENSZ leszerelési albi- __________________ zottságát és azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a leszerelésben való megegyezés megvalósítható. A nemzetközi feszültség mostani enyhülése a közvéleménynek azt a gondolatot sugallja, hogy a megegyezést már аг ENSZ leszerelési albizottságának jelenlegi ülésszakán el lehet és el kell érni, legalábbis néhány kérdésben. A Béke-Világtanács felhívja a leszerelési albizottságot, hogy váltsa be ezeket a nagy reményeket. Nyilatkozat Minden országban és ál közvélemény különféle re- '• tegeiben egységesen megái-' lapítják, hogy a fegyverkezési hajsza megszűnése kell, bogy az első lépés legyen ' az összes államok közötti bizalom és együttműködés , helyerállítására vivő úton. Л Béke-Világtanács nem állítja, hogy csak .ő fejezi ki a közvéleménynek ezt a követelését. Más hagy szervezeti erők, politikai pártok, szakszervezeti, kulturális és más szervezetek és az ösz- szes egyházak a leszerelés mellett nyilatkoztak. A nyilatkozat ezek összehangolt tevékenységének jelentőségét méltatja, majd hangoztatja: „Ez a tevékenység hatékony kapcsolatokat követel békemozgalmunk és minden pacifista szervezet, politikai párt, szakszervezet, egyház és vallásos szervezet és mozgalom és minden erkölcsi erő, a legkülönfélébb irányzatot képviselő személyiség közölt. A hidegháború évei eddig lehetetlenné tették ezt a kapcsolatot, az említettek közül egyesekkel; a feszültség enyhülése ma közös akciók távlatait tárja elénk. A Béke-Világtanács megbízza elnökségét, teremtse meg a szükséges kapcsolatokat, hogy a közös tevékenység, az egyenlőség és a kölcsönös megbecsülés alapján végül megadja a világnak a bizalmat, a leszerelést és a nemzetközi együttműködést.” Berlin és Párizs lukosságának képviselői béketalálkozót tartanak 1 A berlini és párizsi Ja- I kosság valamennyi rétegének képviselői május 5-én I és 6-án békeértekezletet í tartanak a . német főváros i demokratikus övezetében., Az értekezleten a lesze- i relés kérdéséről és ennek I keretében Németország bé- . kés újraegyesítéséről fognak tanácskozni. Előadások az SZKP XX. kongresszusa anyagából A Megyei Párt VB a pártnapok alkalmával az j alábbi helyekre küld megyei előadókat. Az előadások este в órakor kezdődnek. Baktalórántházi járás, 11-én. szerdán Bak t alóránt háza Nagy Sándor Nyírkérts Soltész István Apagy Szécsén István 12- én, csütörtökön: ; Laskod Szabó Miklós Petnebáza Kovács János Levelek Kovács Sándor Kisvárdai járás, 11-én, szerdán: Dombrád Murczkó Karoly Tomyospálca Bálint Lajos Tuzsér Kovács Sándor Tiszabezdéd Szabó Miidós l.i-an, pénteken: Mándok Végh József Bőnk Zajtai Antal-■ Tiszamegyoros Farkas Kálmán Csengeti járás, 18-én. csütörtökön: Csengéé Kállai Sándor Pátyod Szokólai Sándor Csengerújfalu Kocsis László 13- án, pénteken: Peresalma Orosz Ferenc Szamosangyalos Endréd! Endre Tyúkod Varga Sándor Nagy káliói járás, 13-án. pénteken: Nagykálló Kocsány Gyula Bököny Balogh II. Bertalan Mátészalkai járás. 12-én, csütörtökön; Kocso—’ Fábián Lajos Győrtelek Nemes Imre ökörítótülpös Szokolai Sándor • • Rápolt ígnácz Béla Nyíregyházi járás. 13-án, pénteken: Tiszatelek Lakatos László '- Kék Tóth János Kcmeese Hegedűs Sándor П akarna z Oláh Sándor Ibrány Végh György Vencsellő Branovics Ferenc Kótaj ígnácz Béla Fehérgyarmati járás. 12-én, csütörtökön: Csaholc Lakatos László Vámosoroszi Szigetvári Lajos Nagyszekeres Szaniszló János 13.-án, pénteken: Botpalád Fábián Lajos Sonkád Nemes Imre Kispalád Kocsis László Vásárosnamcjnyi járás, 12-én, csütörtökön: Vásáropnamény Polónyi Szűcs Lajos a Közp. Előadói Iroda tagja. Gulács Licsák Mária Гагра Fckszi István Tivadar ígnácz Béla 13-án, pénteken: Gelénes Vári Lajos CJsarodá Licsák Mária Hete Soltész István riszalöki járás, 12-én, csütörtökön: Tiszaeszlár Tóth János Tiszáink Mostyák Andrásáé Nyírbátori járás, 12-én, csütörtökön: Nytrvasvári Gönczi Balázs Terem Balogh II. Bertalan Anorltaci Palkó Sándor A Szovjetunió Kommu- ; nista Pártjának XX. kopg- i pcsszusa az erősek biztonsá- i gával rajzolta meg a jövőt. ; indította útjára a hatodik ötéves tervet, amelyet méltán emlegetnek Nyugaton is új ipari forradalomként. A kongresszus elvi síkon bizonyította be, hogy a háborúk nem elkerülhetetlenek, de éberségre intette a Szovjetunió népeit. A hatodik ötéves terv tárgyalásáé nál külön fejezet foglalkozott a szövetséges köztársaságok népgazdaságának fejlesztésével, kimondva, hogy „a hatodik ötéves tervnek a szövetséges köztársaságok további gazdasági és kulturális felvirágoztatásának ötéves tervévé kén válnia.“ Egy gyökerük van mindezeknek a megnyilvánulásoknak: a hazariság és a benne megtestesülő nemzetköziség. А XX. kongresz- szus'' messzehangzóan hirdeti, hogy hazafiúi tett miniden hektár szűzföld meg- I művelése, minden siker az í új technika alkalmazásá- ’ ban, a kultúrában és a művészetben egyaránt. De ha- zafiúi tett- az is, hogy a ‘ szovjetország gondoskodik a i haza védelméről. A lesze- i relésért, a békéért küzd, de nem szolgáltatja ki az or- Iszágot- az ellenség Jsénye- kedvenek. I . A hazáfiság és nemzetkö- I zás-ég problémáit is érin- i: tette tehát a kongresszus, sl ebből is le kéll Vonnunk al tanulságot. Lenin, áz első világháború! • küszöbén vetette" fel a kér-! dést:- lde^en-e tőlünk,] nagyorosz öntudatos prole' i tároktól a nemzeti büszke- • iség érzése?“ — Akkor írt! • erről, amikor Európa szó-1 cialista pártjai hadihitele-í két szavaztak még Nyugat parlamentjeiben-, támogatást! { nyújtva ezzel a rablóhábo- i í rút szervező burzsoáziának. í ; Szóvá kellett - tenni a nem-! ! zeti' érzés ügyét, mert má-. i sok bemocskolták, mégha-. [ misították. És Lenin így fe- . lelt a kérdésre: „Mi szerei-j ! jük nyelvünket és hazán-] kai, mi a legtöbbet azon] munkálkodunk, hogy ha-i . zánk dolgozó tömegeit (va-I ■gyis hazánk lakosságának' ;9 tized részét) tudatos demokrata és szocialista élet-' I re emeljük. Nekünk min-1 dennél fájóbb látni és i I érezni azt, hogy a cári 7ió-l : hérok, a nemesek'és a tőké- ] i sek mennyi erőszakot kö-1 \ vetnek el szép hazánkon,] ' hogyan kötik gúzsba és űz- . ■ пёк csúfot belőle.“ Nem idegen tehát a nemzeti érzés. Nem idegen a hazafiság- A- proletariátus I is egy adott kulturális, po- { i litikai és társadalmi kör- : nyezetbe születik bele, s környezetének sorsa nem ■lehet számára közömbös. Ä szabad haza eszméje j milliókat lelkesített a múltban is, s nem egyszer adott ■ i fegyvert a magyar rcp ke• zébe, hogy azt elnyomójára ! - szegezze. Alig 100 esztende- . J je volt az 1848—<49-es sza- ': badságharc és forradalom, ’ amely méltóképp tetőzte be a magyarság nemzetté vá- . lásának folyamatát. Ez a . másfél esztendő eltörölte a bpágyságoj, néphadsereget , szült, a semmiből, ki■ mondta a hatalombitorló Habsburgok, trónfosztását. A tőke bonyolult, összefonódott nemzetközi jelenj ség. Nemzetközinek kell tehát lenni az osztályharcnak is, s ebben a harcban regyvertársak a proletárok, a dolgozók, akármelyik nemzethez tartozzanak, s ellenségek a tőkések, bármelyik országban legyenek is. Nemzetközi jelentőségé van minden haladó megmozdulásnak. Ennek szószólói, cselekvő részesei már a múlt évtizedekben, évszázadokban is voltak. A világ, szabadságot hirdette verseiben Petőfi. Az amerikai, szabadságmozgalmat segí-í tette a francia Lafayette, Guszev .kapitány és több társa 1849-ben felkelést szervezett a magyar szabadság ellen küldött cári seregben. A lengyel Bem. tábornok hathatósan segítette a bécsi forradalmat és a magyar szabadságharcot. Türr István nevét sÉin-, tén megismerték világszerte a szabadságukért küzdő népek, A nemzetköziség érzése, pedig kiteljesedett a proletariátus kezében. A magyar munkásmozgalom egyik ki-l váló alakja, Frankel Leó ottbábáskodott az első prole-' tárállam, a Párizsi Ko-mmüni megszületésénél. Nemzet-; közi brigádjának élén Spa-1, nyolország szabadságharca.' ban segédkezett megyénk .szülöttje, Zalka Máté. Tizenegy évvel ezelőtt pedig olyan önzetlen tetteknek voltunk szemtanúi, amilye-' neket azelőtt nem ismert a világ. A szovjet hadsereg szétzúzva a hitleri harcigépezetet, nemzetek sorát szabadította fel az elnyomás alól. Teljesedik, terebélyesedik napjainkban is a nemzetköziség érzése. A szocialista világrendszer országai közös erőfeszítésekkel ép - tik jövőjüket. A haza sze- retete nálunk immár egyet jelent a Szovjetunió és a népi demokráciák népeinek szeretetével. A szocialista nemzetköziség tanításai szerint oldjuk meg problémáinkat. Saját nyelvén tanulhat, saját kultúráját művelheti a Magyarországon élő nemzetiség, s hasonló testvéri viszony kapcsolja a szovjet, román, csehszlovák és ju goszláv államhoz a magyai kisebbséget. Barátunk, szövetségesünk pedig megszámlálhatatlan él a legtá - volabbi tőkés országokban is. A népek tiszteletére nevelnek iskoláink, hadseregünk. A nacionalizmus, a : sovinizmus mérge melyre hatolt a mi népünkben az elmúlt évtizedek alatt. Meg is adtuk az árát a pusztító háborúkban. A szocialista ' hazaszeretet, a proletár nentóetküziség érzése vi- :szőni felemeli az embereket, felemeli a nemzetet. Ezért nem hiányozhat a népnevelő, a pedagógus ’ fegyvertárából a hazaszere- ■ totre. a nemzetköziségre Ivalő nevelés eszköze. A nagyszerű mozgalom élén nagyszerű hazafiak álltak. Kossuth, akiről Engels úgy emlékezett meg, hogy népének Dantonja és Carnot- ja volt egyszemélyiben. (Danton volt a francia polgári forradalöm egyik vezéralakja, Carnot pedig a forradalmi hadsereg győzelmeinek szervezője.) Az első sorokban harcolt és lelkesített a harcra Petőfi Sándor és Vasvári Pál, megyénk szülötte. Hetven évvel később a Magyar Tanácsköztársaság védőinek szívében lobog a hazafiúi láng, s nem alszik el később az elnyomatás éveiben sein. Szamuellytől Ságváriig ismét sokszázan, sokezren adják életüket a hazáért, de közeledik már a szabadság is, szovjet ■ katonák hozzák. Új korszak kezdődik 1?45-Ьегц; amelyben új tartalmat kap a hazafiság is. Új tartalmát kapott a hazafiság, mert mássá, jobbá fejlődött maga a haza is. A múltban csak á nép vékony rétegének adott jólétet, gondtalan, életet, ezek a kevesek : élvezték, kultúránk áldásait,. Most ' pedig az egész dolgozó nép számára épül az új ország. Az jellemző erre-, á hazára, hogy két kézzel jutalmazza a jó munkát, hogy hazafiúi tetté váltak a szürke hétköznapok kiváló munkasikerei is, hogy tervekét tár a dolgozó nép elé, amelyek i megvalósulása gazdagítja a népet,' az egész országot. Olyan ez| a haza, amelyben a nép; fiai foglalják el a parancs-, noki- pozíciókat, nem egy-’ szerű közkatonák már sem ■ a termelésben, sem a kultú-! rában, sem a haza védelmé-- - ben. . E hazának, fiai kegyelettel őrzik a,múlt haladó em-' lékeit, korábbi történelmünk hőséi példáiból erőt merítenék, s tovább fejlesztik művüket, Megőrizzük nemcsak a haladó politikusok emlékét, hanem nemzetünk ■■ kinbsénék- tartjuk- áz irodalom, a művészet nagy alkotásait is. Sajátunknak; tartjuk a nemzeti büszkeség, a házkfíság' érzését, amely új győzelmekre lelkesíti a mai magyarokat. Lenin tanította, hogy ,,a népek és az országok 1:ö- i zötti nemzeti és állqmi kü- ! lönbségek... még a prole- i tárdiktatúra világméretű \ megvalósítása után is so- ! káig, nagyon . sokáig fenn fognak maradni.“ Ezt az el- I vet támasztolta alá. а XX. í kongresszus js. S ha ezt az i elvet valljuk, - szent köteles- ; ségünk fejleszteni népgaz- . daságunkat, szocialista nem- i zeti Kultúránkat. Magasztos I célja van a szocialista kul- ! túrának:, a szocializmus, az internacionalizmus szellemében nevelni a dolgozókat. Magasztos érzés tehát a 'iiazafiság. s nincs ellemét- ; ben más népék megbecéülé- i sével. A maiNÍzmus engész- j ielhetstlen, ellensége mindenféle 1 elnyomásnak^ a I gazdasági és a nemzeti al- I nyomásnak. egyaránt. A marxizmus azt tanítja, hegy a dolgozók céljai nem ellentétesek egymással akkor í sem, ha más-más. nemzetihez tartoznak.
