Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

NÉPLAP 1S56. április 22, rasamap A Li áté Szatmár megyében született, Matolcson. Gyerekkorát Mátészalkán töltötte. A falu, melyben született és a falu, mely­ben gyerekkorát töltötte, Magyarország elmaradott részén fekszik. Matolcson és Mátészalkán Máté gyerek­korában aligha volt egyet­len ember is, aki látta, tud­ta volna, hogy a látszólag egyhelyt álló magyar társa­dalom nagy változásoktól terhes. A falu élete — ezt Zalka írásaiból is láthatjuk — keservesen nehéz volt. Kilátástalan, végeláthatat­lan nyomorúság a dolgozó paraszt számára. A gazdag parasztok, kulákok élete vi­szont evés-ivás és kártya. Néha vadászni mentek, né­ha halat fogni a gazdag pa­rasztok és időközben spe­kuláltak. Attól híztak és a szegényparasztok könyörte­len kizsákmányolásából. Va­dászkalapos, bőrkamásnis urakat is láttak néha a fa­luban, könnyű, homokfutó kocsikon. De ezek már nem is emberek voltak, hanem valóságos istenségek. Igaz, durva istenségek, akikkel nem volt jó összeköttetésbe kerülni. A falusi értelmiség pedig minden volt, csak nem értelmiség, a szónak igazi értelmében. Nyolcesztendős korában Máté megszökött hazulról. Pár nap múlva Máramaros- szigeten fogták el. Utón volt Mandzsúria felé, ahol Japán és Oroszország seregei mér­kőztek. Ez 1904-ben történt. A faluban természetesen ki­nevették a gyereket és meg­magyarázták neki, hogy tíz évig is eltart az út Mand­zsúriába. A falu perszenem tudta (és Máté sem tudta akkor), hogy bár hazahoz­ták Máramarosszigetről, és napokon át lezárt ajtó mö­gött tartották, ő egyszer mégis elér Mandzsúriába. Nem tíz év alatt, hanem ti­zenhárom esztendő alatt. 1917-ben ugyanis Mandzsú­ria határán harcolt Zalka Máté ezredparancs­nok. Nem késett le a há­borúról! Bár ez a háború egészen más volt, mint az, amiről gyerekkorában ál­modozott. ZZ itört az első világhábo- *■ *- rú. Máté önként je­lentkezett katonának, a nyíregyházi huszároknál. 1915. májusában, amikor Olaszország hadat üzent a Monarchiának, Zalkát áthe­lyezték egy gyalogezredhez. Mint gyalogos ment az olasz frontra. Ott sokat szenvedett és sokat tanult. „Frigyes főhercegnek kö­szönhetem, hogy ember lett belőlem'.’“ — szokta mesélni. Habsburg Frigyes főherceg nemcsak az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka volt és nemcsak nagybirtokos, hanem gyáros volt és spe­kuláns is. Doberdónál, ahol az olasz és osztrák-magyar seregek hónapokon át áll­tak egymással szemben, az olaszok megszállva tartot­tak egy nagy sörgyárat. A gyárfalak mögé állították fel tüzérségüket. A sörgyár Frigyes főherceg tulajdona volt, és ezért az osztrák-ma­gyar tüzérségnek megtiltot­ták, hogy a gyárat lője. A gyárban elhelyezett olasz tüzérség viszont szakadat­lanul lőtte az osztrák-ma­gyar csapatokat. Azért, hogy Frigyes főherceg sör­gyára ne váljon romhalmaz­zá, ezer és ezer magyar ka­tona pusztult el. Az ezred, amelyben Máté szolgált, annyi vért veszített, hogy ki kellett vonni a tüzvonalból. Roncsait Magyarországra irányították, ahonnét (mi­kor új legénységet kapott), az orosz frontra küldték, Volhiniába. Ott akkor vi­szonylagos csend volt. A fiatal tisztek unatkoztak. jHátí' Qok nagyszerű tette kö- zül katonai szempont­ból a legkiemelkedőbbet, a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak an­gol támogatói ellen hajtot­ta végre. Ö vezette egyikét annak a három gyalogez­rednek, amelyek apály ide­jén, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva megkerülték a bevehetet. lennek hirdetett perekopi erődöt, Krím bejáratát és így hátbatámadta a cári el­lenforradalom és Churchill intervenciójának utolsó vá­rát. Zalka nevét feljegyez­ték a polgárháború történe­lemírói a perekopi győzte­sek között. Zalka a hároméves hábo­rú befejezése után nem tet­te le a fegyvert. Törökor­szágban háború folyt. A tö­rök nép, Kemál pasa veze­tése alatt, harcolt a béke­diktátum ellen, amelyet az első világháborúban győztes, úgynevezett „nagy nyugati demokráciák’ 1 akartak rá­kényszeríteni. A szovjet nép természetesen a törökökkel rokonszenvezett. Hisz a tö­rök nép országa független­ségét védelmezte, gyarmato­sító, imperialista hatalmak­kal szemben. Zalka Törökországba uta­zott és belépett Kemál pa­sa hadseregébe — Kemény László néven. Kemény Lász­ló ezredes egyik szervezője és egyik vezetője volt Ke­mál lovasságánál. A szmir- nai csatában, amely eldön­tötte a török függetlenségi harc sorsát, Zalka jelentős szerepet játszott. Egy lovas­ezred élén hátába került az angol hadseregnek. Baráti körben Máté azt mesélte, hogy véletlenül került az angolok hátába: eltévedt. Még ha valóban így történt volna is, bizonyos, hogy ezt a „véletlent“ Kemény ezre­des nagyszerűen használta ki. Másodpercnyi habozás nélkül rohamot fúvatott: hátbatámadta az angolokat. Egy órával későbben Zalka az égő Szmirna főutcáján találkozott Kemál pasával, 'aki levette legmagasabb ki­tüntetését és Zalka mellére tűzte. Zalka első írásai új hő­sökkel gazdagították az in­duló szovjet irodalmat, amelynek szerzőjük egyik élharcosa volt. Elbeszélései, kisregényei tartalmukban, ideológiájukban lépést tar­tottak a fejlődő szovjet pró­zával, bár művészi formáju­kat tekintve, egy kurta lé­péssel elmaradtak mögötte. Zalka magyarul irt, távol I Magyarországtól. Olyan hő­sökről írt, akikről akkor csakis egymaga irt. Az írá­son kívül számtalan, sok és sokféle, más munkát is végzett. T\/l kor 1936-ban Hitler és Ш Mussolini a demokra­tikus Spanyol Köztársaság­ra, a spanyol népre szabadí­tották Francát és a spa­nyol ellenforradalmat, mi­kor Hitler és Mussolini az angol és francia „demokrá­ciák“ hozzájárulásával, Шит francia „szocialista” minisz­terelnök segítségével egész hadosztályokat vetettek harcba a szabadságát védel­mező spanyol nép ellen — sok munkás és paraszt sie­tett Spanyolországba, har­colni a fasiszták ellen, har­colni az imperialisták ellen. 1936. őszén Zalka Máté is £íaLka Hogy unalmukat elűzzék, it­tak és kártyáztak. Akiket ez nem elégített ki, azok egy litografált újságot ké­szítettek. Ezek közé tarto­zott Zalka Máté zászlós. Egy novellát irt a litogra­fált újságba. A novella cí­me: „A sörgyáros és János, a katona.“ A sörgyáros, aki­ről Zalka írt, Frigyes főher­ceg, hadseregfőparancsnok volt .-..A novellával egy kis baleset történt. Zalka álne­vet írt alá, de valami félre­értés következtében a kis írás mégis Zalka Máté ne­vével jelent meg. Két nap­pal későbben Zalkát beidéz­ték a hadbírósághoz. "Ügy látszott, hogy pályafutását befejezte. De nem így tör­tént. Néhány órával ezután, hogy a hadbíróságon kihall­gatták, Bruszilov orosz tá­bornok áttörte az osztrák­magyar frontot. Pár nap alatt több, mint négyszáz­ezer foglyot ejtett. A négy­százezer hadifogoly között volt Zalka Máté is. Talka Szibériában né- hány héttel azután, hogy odaérkezett, módot ta­lált arra, hogy érintkezésbe lépjen a legénységi tábor rettenetes nyomorban élő lakóival. A legénységi tá­borban egy fiatal tartalékos tiszt rendszeresen előadáso­kat tartott. Történelmi és politikai tárgyú előadásokat, a harcos marxizmus szelle­mében. Ettől a fiatal, tarta­lékos zászlóstól tanulta meg Zalka a marxizmus alapele­meit. A fiatal zászlós neve: Rákosi Mátyás. 1917-ben, már a cár buká­sa utáni első hónapokban, gyökeresen megváltozott a hadifoglyok helyzete. Azok számára, akik részt akartak venni a forradalmi munká­ban, a Bolsevik Párt enge­délyt és lehetőséget szerzett arra, hogy kijárhassanak a táborból. Később arra is, hogy elhagyhassák a tábort, hogy megismerkedhessenek és együtt dolgozhassanak az orosz munkásokkal és pa­rasztokkal. Zalka kiköltözött a fo­golytáborból. így történt, hogy amikor 1917. októberé­ben győzött a forra­dalom, a munkások és pa­rasztok forradalma, Zalka már tudatos katonája volt a proletárforradalomnak. Zalka magyar munká­sokból és parasztokból egy egész ezredet szervezett. Az ezred őt választotta meg parancsnokául. így lett Zal­ka Máté ezredparancsnok — Mandzsúria határán .. . Zalka Máté a polgárhábo­rú idején látta és helyesen értékelte az orosz forrada­lom és a magyar független­ségi törekvések érdekközös­ségét. Ezért teljes meggyő­ződéssel hirdette a hadifo­goly magyar munkások és parasztok között, hogy aki Szibériában harcol, az orosz fehérek, az amei ikai és a japánok ellen, az azért is harcol, hogy végre a ma­gyar paraszt megkapja az őt megillető magyar földet, amelyet az Eszterházyak. Pallaviciniek, Wenckhei- mek, Schönbornok, Feste- tichek, — érsekek, püspö­kök, bankárok és börzefeje- I delmek bitorolnak. Madridban termett, Lukács Pál tábornok néven. Lukács tábornokot a spanyol köz­társasági kormány megbíz­ta, hogy szervezzen külföl­di munkásokból és parasz­tokból egy dandárt. Zalka a parancsot tüneményes gyor­sasággal hajtotta végre. Dandárjában harcoltak francia és olasz, német és osztrák, cseh, bolgár és skandináv munkások és pa­rasztok és sok, nagyon sok magyar. A dandárt először Madridnál vetették harcba. Zalka győzött. Mikor a spa­nyol ellenforradalom hiva­talos sajtója már azt jelen­tette, hogy Franco bevonult Madridba, Zalka megállí­totta, majd a spanyol köz­társasági csapatokkal vál­lat vállnak vetve, visszaszo­rította Franco csapatait. Pár nap múlva már az egész Spanyolország ismerte Lu­kács tábornok nevét, pár hét múlva az egész vi­lág. Ahol Lukács tábornok dandára harcolt, ott a győ­zelem a köztársaság oldalán volt. Lukács tábornok Cerre de los Angelos alatt kivívott győzelme, az e nevet viselő erőd elfoglalása az egész or­szágban ujjongást váltott ki. Zalka Máté brigádja a nehéz harcokban egyre nőtt. Nemcsak hírben, de szám­ban is .öregbedett. özönlöt­tek a szabadságharcosok Lukács tábornok zászlaja alá. Rövidesen az ő brigád­jában harcolt a Rákosi Mátyás nevét viselő magyar zászlóalj is. Húsz éven át készült ha­za Magyarországra. Otthon akart lenni (és biztosra vet­te, hogy otthon lesz), ami­kor Magyarországon feloszt­ják a földeket, amikor Ma­gyarország négyszázesz­tendős idegen uralom után ismét szabad ország lesz. Zalka Máténak minden álma teljesült. Pontosabban, mint az utópistáké, százszor jobban, mint Jókaié, és Ver­ne Gyuláé. Megvalósult az \ az álma is, amely a magyar 1 hercegi és grófi birtokok \ felosztását látta előre és a magyar függetlenség vissza­szerzését. Valósággá lett ez az álma is: a magyar nép összefog a világ szabadság- i szerető népeivel és azokkal I vállat vállnak vetve védel­mezi a békét és szabadsá- \got. Csak egyetlenegy álma­nem valósult meg: az, hogy ő is részt vesz a szocializ­mus építésében Magyaror­szágon és a magyar nép békeharcában. Hősi halált halt Huescánál, Madridtól északra 1937. június tizen­I egyedikén. Talka Máté halálát meg- \ gyászolta az egész vi­lág, meggyászolták minden ország szabadságszeretö né­pei. Egyidőben tartottak Zalka gyászünnepélyeket Moszkvában és New York­ban, Kína szabad részén és Franciaországban, Stock­holmban és Buenos Aires­ben. Magyarországon csak kevesen ismerték nevét, de akik ismerték, azok tudták, hogy az eszmék, amelyekért Zalka élt, harcolt, dolgozott és meghalt, meghódítják, felszabadítják Magyarorszá­got a magyar nép számára. (Részletek Illés Béla Zalka Máté válcgatott elbeszélé­seinek előszavából.) U sneuség Zalka Máté születésének 60. évfordulóján Zalka Máté születésének 60. évfordulója alkalma­* ból a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei elnöksége, a DISZ és a Hazafias Népfront ünnepsé- get rendez Tunyogmatolcson. Az ünnepség már kora reggel kezdetét veszi zenés ébresztővel, majd ifjúsági céllövő versennyel folytatódik. Délelőtt 9 órai kezdet­tel avatják fel Zalka Máté szülőházán emlékművét. Az ünnepi beszédet Görgényi Dániel vezérőrnagy mondja el. Az avatóünnepséget motoros repülőgépek és modellezőgépek bemutatója követi. Délután sport és kultúrműsor lesz, majd tűzijáték és tábortűz fe­jezi be a Zalka Máté emlékének szentelt ünnepsége­ket szülőfalujában. Tudatjuk a megyével... Elhangxott a Néplap nyíregyházi levelezőinek értekexletén A Néplap nyíregyházi levelezői pénteken a szer­kesztőségben értekezletet tartottak. Megismerkedtek a szerkesztőség-dolgozóival, a szerkesztőség munkájá­val. A nyíregyházi le­velezők elmondották vé­leményüket a lapról és be­széltek arról is, miről sze­retnének többet olvasni a lapban. Bacsóka Péter elvtárs véleménye szerint keveset ír az újság atlétikáról, s az erről szóló beküldött le­veleket gyakran mellőzi. — Ribóczi Pál elvtárs do­Május 1. műszakot indítanak a dohánygyári dolgozók — mondotta Suska Ferenc elvtárs, üzemi tudósító. — 84 DISZ-fiatal van páros­versenyben, 66 MNDSZ-tag és 25 MÖHOSZ-tag verse­nyez teljesítményének túl­szárnyalásáért. A dolgozók 71 százaléka tett munka­felajánlást a minőség meg­javítására, anyagtakarékos­ságra, valamint a norma túlszárnyalására. A május 1. műszak hétfőn reggel kezdődik. Az üzemi bizott­ság öttagú versenyértékelő bizottságot jelölt ki. A ver­Kettős öröm ünnep a Kisbérnél Raduczinér Lászlóné a dolgozók örömét tolmá­csolta az értekezleten, amikor közölte: a közel jö­vőben kettős örömünnepet ülhetnek a vállalat dolgo­zói. A negyedik negyedév­ben és az első negyedév­Д nagycserkeszi úttörők kezdeményezeséröl — számolt be Czirják Magda levelező. 112 pajtás határozta el, hogy selyem­hernyót tenyésztenek. Erre Д MÉSZÖV az országos — Erről számolt be Dorogi Mihály elvtárs. — A leg­jobb hely elnyerését azzal is elő akarjuk segíteni, hogy szélesítjük boltháló­zatunkat, megjavítjuk az áruelosztást, a falu dolgo­zóinak áruval való ellátá­sát. Az első negyedévben tíz kisker. bolttal, 4 ven­déglátó, 1 kultúrcikk és egy zöldségesbolttal széle­sedett a MESZÖV-háló- zat. A Nyírbátorban meg­nyílt bútorszaküzletbsn egy nap alatt 3 vagon bútort adtak el. A negyedév fo­lyamán sókat javult a mc­ßczsl Attila kiillülődel is levelezik A levelező értekezlet részvevői érdeklődéssel hallgatták Aczél Attilának az V. sz. általános iskola tanulójának beszámolóját. A pajtás egy moszkvai, egy kárpátukrajnai és egy jugoszláv pajtással van le­hánygyári levelező hiá­nyolta, .hogy a lap keveset ír újításokról, műszaki; fejlesztésről, műszinttervek megvalósításáról. Papp Lívia a Zrínyi Ilo­na Leánygimnázium ta­nulóinak szorgalmáról és arról beszélt az értekezle­ten, hogy a most érettsé­giző lányok a pályaválasz­táson törik a fejüket. — Javasolja, hogy az üzemek vezetői látogassák meg is­kolájukat, s beszéljenek az. érettségizőkkel a termelő munka, az üzemi élet szép-’ ségeiről. senyt naponként értékel­jük és az eredményeket az üzemi h'-~r'os híradón nép­szerűsítjük. Az élenjárókat ajándékhanglemezzel és az óvodások ibolyacsokorral, valamint rigmussal köszön­tik. A verseny eredménye mutatkozni fog az élüzem feltételek túlteljesítésében, mint ahogy az első negyed­évben. amikor 100.3 száza­lékra teljesítettük a tervet, s több mint 600 ezer fo­rintot takarítottunk meg. ben is teljesítették az el üzem feltételeket. A mun­kavégzés öröme, az élüzem ünnepség közeledte lelke­síti a dolgozókat a május 1. tiszteletére indított mun­kaversenyben. alkalmas helyiségük is van. Mintegy 3 ezer forint bevételre számítanak, mely­ből kirándulást terveznek. első helyért versenyez gye kisgéppel való ellátott­sága. Mintegy 800 vagon mezőgazdasági kisgépet biz­tosított a MÉSZÖV a dol­gozó parasztság részére. — Ebből például 35 vagon sző- lőprés. Eladtunk 400 ekét a negyedév folyamán és 200 expressz-permetezőgé- pet, valamint 377 vagon műtrágyát. A megye terü­letén eddig 8 helyen ren­deztük meg a mezőgazda­sági kisgép kiállítást és vásárt. Kisvárdán pédául egy nap alatt több mint 100 ezer forint értékű kisgépet adtunk el. velező viszonyban. A na­pokban küldött levelében iskolájuk életéről, az úttö­rőcsapat terveiről, valamint városunk nevezetességeiről írt és fényképeket is kül­dött. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom