Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-19 / 93. szám
N E l* L Л P 1956 április 19, csütörtök 23 és félmillió fös^sHÍ Nyíregyháza idei köitségvetéséneli kiadási kerete A városi tanácsülés leg, elhelyezéséről és étkezteté- utóbb Nyíregyháza 1956. évi j séről is. Erre 2.759.000 forint költségvetését tárgyalta | lett jóváhagyva. meg es fogadta el. A város 1956. évi költségvetésének célkitűzései világosan tükrözik erősödő gazdasági rendszerünket, pártunk és kormányunk célkitűzéseit, melynek első feladata a dolgozó nép jólétének folyamatos emelése. A városi tanács költségvetésében 1956. évben 11 általános iskolai igazgatóság, 8 napközi otthonos óvoda. 3 általános iskolai napközi otthon, 5 középiskola, 5 diákotthon. 1 szociális konyha, 1 gondozási kör és anyatejgyűjtő állomás, 1 állatkórház, 4 bölcsőde fenntartása szerepel. Ugyancsak költségvetésünkben találjuk az úttörőház, a József Attila kultúrotthon, az üzemi konyhák, a legeltetési bizottság és újabban az Ist- ván-malom kiadásait is. Az intézmények fenntartása mellett városunk költségvetéséből biztosítjuk a helyi utak, járdák, terek, hidak fenntartási költségeit, a köztisztasági teendők ellátását, a helyi áruforgalmat biztosító piactér, vásártér, mázsaház fenntartási költ- iségeit és még egyéb más 'költségeket. A lakosság javaslatai, kí- ivánságai alapján állítottuk 'össze idei költségvetésünket. Az 1956. évi városi költségvetés kiadási kerete közel 23 és félmillió forint, 2,700.000 forinttal több, mint az elmúlt évben. Oktatásra 14.425.000 forintot fordítunk. Ez az öéz * szeg biztosítja azt, hogy á dolgozók gyermekei az általános iskolákban és középiskolákban jó körülmények között, egészséges tantermekben és megfelelő taneszközökkel ellátva tanulhassanak. Az állandó napközi ptt- ihonok kiadásaira 1,196.000 forintot fordítunk. Ebből az (összegből 550.000 forint személyi kiadás mellett a napközi otthonok élelmezésére 413.000 forintot terveztünk 8.000 forintot a felszerelés bővítésére, 36.000 forintot pedig az ingatlanok felújítására fordítunk. A szülők a nyári iskolai szünetek alatt is dolgoznak. Hogy a gyermekeiket el tudják helyezni, idény napközi otthonokat szervezünk, melynek működtetésére tízezer forintot hagyott jóvá a tanácsülés. A városban működő zeneiskola fenntartására 236.000 forintot fordítunk. Az általános iskolák kiadásaira 5,688.000 forintot hagyott jóvá a tanácsülés. Ebből az összegből a pedagógusok díjazására és egyéb személyi költségeire 4.310.000 forintot használunk fel. Szemléltető eszközökre 33.000, iskolai bútorokra 110.000, kályhák beszerzésére 20.00Q. az iskolák külső és belső felújítására pedig 230.000 forintot fordítunk. Az iskolás gyermekek napköziotthonban való elhelyezésére, az intézmények fenntartására 860.000 forintot biztosítottunk. Ebből az összegből több mint félmillió forintot élelmezésre használunk fel. ■ A gimnáziumok fenntartására 1,655.000, a tanítóképzők 1956. évi kiadásaira pedig 1.440.000 forintot szavazott meg a tanácsülés. Gondoskodás történt a vidéki szülők középiskolákban továbbtanuló gyermekeinek rintot szavazott meg a tanácsülés. Állattenyésztésre ez évben 478.ÖÓ0, állategészségügyre 268.000 forintot fordítunk. A piacok és vásárok rendezésére és a piacterek i fenntartására 280.000 forin- ; tot szavazott meg a tanács- I ülés.' I Ennyit a kiadásokról. A i kiadások lehetőségeit azon- j ban a bevételek teremtik I mpg. Melyek ezek a bevételek? I A lakosság által befizetett j adók csak igen kis hánya- i dát fedezik városunk költségvetésének. A kiadások nagyobb részét állami hozzájárulásból, az állami vállalatok nyereségrészesedéséből fedezzük. A kitűzött költségvetési feladatok határidőre való megvalósítása érdekében azonban mégis szükséges az, hogy a lakosok pontosan teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. » A kötelezettségek teljesítése mellett költségvetési célkitűzéseink eredményes megvalósításához, sőt több feladatok megvalósításához nagyban hozzájárul a lakosság akkor, ha a gazdálkodó szerveket, intézményeket társadalmi munkával seaíti. A különböző szervek által szervezett társadalmi munkák következtében felszabaduló . összegeket más, egyéb munkákra és kiadásokra lehet fordítani. A költségvetési vita lezárása után a tanácsülés az .1956. évi költségvetést jóváhagyta. Kiss Elek pénzügyi osztályvezető Az úttörőház fenntartására 196.000 forintot költünk. A József Attila kultúrház fenntartására és működtetése 430.000 forintjába kerül a városnak. Szociális és egészségügyi kiadásokra 1,968.000 forintot fordítunk az elmúlt évi 1.431.000 forinttal szemben. Ebből 1.172.000 forintot a bölcsődék kapnak. A szülészeti ellátásra 85.000 forintot fordítunk. Az anya- és gyermekvédelmi szolgálatra, az anyatejgyűjtő állomás fenntartására 236.000 forintot szavaztak meg. Iskoláink egészségügyi célokra 113.700 forintot költenek. Közegészségügyi . költségekre és Járványok elleni védekezésre 60.200 forintot engedélyez a költségvetés. A városban levő utak és hidak fenntartására és felújításainak költségeire 614.000 forint lett a költségvetésben jóváhagyva. Ebből az összegből az Egyház utcai és az Iskola utcai útépítést végezzük el 294.000 forintért. 320.000 forintot hagyott Jóvá a tanácsülés • a város területén levő utak évi rendszeres karbantartására. Utcaseprésre, öntözésre és hó eltakarítására 542.000 forintot fordítunk, a földutak tisztántartására 50.000, a vízvezetékhálózat és a levezető csatornák karbantartására 180.000 forintot. A városban levő par-' kok fenntartási költségeire 470.000 forintot fordítunk. A városi kutak karbantartására és felújítására 390.000 fo* A közeljövő filmjei A közeljövőben mutatják be Nyíregyházán az „Eltűnnek a kísértetek’’ c. szovjet filmet, amely egy alpinista csoport hősi küzdelméről szól. Ugyancsak bemutatásra kerül az „Ördögi kör” c. néniét film, amelyben az 1933-as lipcsei perrel kapcsolatos események elevenednek meg. I • Villámriport egv kiváló t'ni'iesíaQoiil Somos Jánosnak hívják, idősebb, csendes mod.ru 3 holdas dolgozó paraszt. Mérk községben lakik, ismeri mindenki, és szereti is, körzetének dolgozói hallgatnak a szavára. Most is itt van a tanács- \ házán, hová gyakran be- i jár, erős kapocs szerepét , tölti be a dolgozók és a tanács között. Megkérde- ; zem, mi újság? — Itt nincs újság, Merken. Hanem nem messze van a. védett terület, Bá- j torliget. Ott már virágzanak a millió éves virágok. 1 Azt nézzék meg. elvtárs. , Azután az elnökhelyettes, Pálinkás elvtárs I mondja nevetve: — Somos bácsinak nem is újság, hogy rendben van a körzete. Senki sincsen elmaradva semmilyen beadással. Most május 1-re versenyt indított. Felszólította a tanácstagokat: egész évi tojásbeadásukat rendezzék még ebben a hónapban. Most ezért dolgozik a körzetében. Fogadom, hogy sikerül is! Mint ahogy az árvízkárosultaknak ö indította el a gyűjtési mozgalmat, s viszonylag a legtöbbet is gyűjtött, mintegy másfélezer forintot. — Szerény megjelenésű, az ember azt hinné, hogy nincsen körzete — mert soha sincsen ott baj, mindig a legnagyobb rendben folyik minden. Kezdeményező, és nem hagy félbe egyetlen megkezdett dolgot sem. . Ez Somos János, és hirtelen vázolva így dolgozik. A pajtások is segítenek A Kisfás tanyai általános iskola 106 úttörője és kispajtása nem elégedett meg azzal, hogy oda ad megtakarított pénzéből egy forintot, hanem gyűjtést rendeztek, s 24 óra alatt 400 forintot gyűjtöttek össze, amelyet már be is fizettek. A kiváló tsz. tagok gyermekei 150 mázsa terményt adtak az árvízkárosultaknak. Tartsuk rendben a hősök temetőjét A Ságvári-telep mellett eléggé elhagyatott állapotban van a hősök femetője. Az ottlakó dolgozók gyerekei hancúroznak a sírok közt, a sírköveket ledöntik, állatokat legeltetnek a zsendülő gyepen. A városi tanács vb. város és községgazdálkodási ■ osztálya kéri a város dol■ gczcit, különös tekintettel a , Ságvári-telepi lakókat, hogy : figyelmeztessék gyermekeiket, valamint a temetőben garázdálkodókat a temető rendbentartására. A temet j megőrzésevei a városi tanács vb. egy dolgozót bízott meg. A rendetlenfcedő- ket és a figyelmeztetést f - gyelembc nem vevőke: pénzbírsággal büntetik. i A kisvárdai történeti-régészeti kutatások 1955. évi eredményei j Kisvárda történetének ku- ' tatása terén elért eredmé- ; nyeinkről immár másodíz- i ben nyílik alkalom beszá- J móló és újabb munkaterv készítésére, ismertetésére. Talán éppen az ennek a kisvárdai munkának a legnagyobb eredménye, hogy az 1954. évi kezdeményezések: kiállításrendezés, kiadvány megjelentetése, előadássorozat megrendezése stb. olyan sikerrel jártak, hogy a munkában részvevők száma, lelkesedésük megnőtt, s még az adódott nehézségek sem gátolták őket kutatásaikban. Kisvárda tehát túlnőtt a „kezdeményezés időszakán”, amely, ha folytatása nincs, csak szalmaláng-kezdemé- nyezés. Folyamatos munkásság egyre sokrétűbbé vált eredményeit kell az alábbiakban röviden összefognunk. A helybeli tanítónőképző tanára, MaKkay László körül kialakult kis gárda szá- r mának és tevékenységének növekedése, szélesedése az egyik nagy eredmény. A kisvárdai járási kultúrott- honban hétről-hétre összegyűlő történelmi szakkör — melynek tagjai között tanárok, diákok, más értelmiségiek mellett munkás és paraszt érdeklődők is vannak —, éleszti most és fogja éleszteni a jövőben is a helyiekben múltjuk megismerése iránti ■ érdeklődést, de egyben az azzal járó kötelezettségeket is! Nemcsak az eredmény tehát, hogy tízhúsz részvevő a szakköri előadásokon bővíthette ismereteit a magyar történelem terén, hanem az is, hogy a szakkör tagjainak közreműködésével a kis helytörténeti gyűjtemény állandó gyarapítása lehetségessé vált. A helytörténeti gyűjtemény magját képező kis kiállítás aránylag nem közismert, az elmúlt évben ezernél alig volt több látogatója. A gyűjtemény ki nem állított i észének gyarapodása azonban igen örvendetes. Elsősorban a még itt- ott lappangó várostörténeti emlékek: céhládák, pecsétek stb. gyűlnek be szép számmal De úgy látszik, hogy a gyűjteménynek ma már nemcsak Kisvárdán van híre, hanem egész Felsőszabolcs magáénak érzi! Mert mi mással magyarázható, hogy az elmúlt évben nagy számban került ide néprajzi tárgyakon kívül értékes régészeti leletк 43 kölcsönös segítő takarék- pénztár alakult megyénkben t Az üzemekben, a hivataloknál és az állami gaz- l da.sagokban egymás után alakulnak a kölcsönös ■ [' 1 segítő takarékpénztárak. Egyre több dolgozó ismeri : j fel a munkahelyen való rendszeres takarékoskodás 1 jelentőségét. Az így megtakarított pénzösszegeket az ■ i 1 5 százalékos kamattal együtt a tagok által előre ; I meghatározott időben mindenki maradéktalanul . - visszakapja. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a ' i 1 tagok részére a kölcsönös segítő takarékpénztár 3 ; hónapi tagság után a betétek 50 százaléka erejéig kölcsönt folyósítson. : : Megyénkben a múlt év végéig 22 kölcsönös se- , ' gítő takarékpénztár működött 1911 taggal. Most már ■ ■ ' 43 KST működik 3300 taggal. A megalakult KST-1: , állandóan erősödnek. A dohányfermentáló vállalat- 1 nál például 62-ről 143-ra emelkedett a tagok száma. :i *^‘ * ^ * ^w «»w ^ ** < ***-» * ^« * <> * *** anyag is? Veresmartról egy honfoglaláskori temetőből, származó ezeresztendös kard, Záhonyból többezei- éves bronzkori szerszámok^ Lövőpetriből az 1566-оэ nagy tatárdúlás idején elrejtett, kétezernél is t öbb darabból álló ezüstpénz-le- let, Papról honfoglaláskor! 1 edény, Dögéről középkori; lovagi sarkantyú került be! a gyűjteménybe, hogy csak,' a legjelentősebbeket eml'íW sük. E leletek a kisvárdai. gyűjtemény vezetőjének közvetítésével megfelelő helyre jutottak. Valameny- nyit restauráltatok a Nemzeti Múzeumban, régészek szálltak ki a lelőhelyekre, s az anyag a nyíregyházi múzeum lététéként visszakerült Kisvárdára, hogy a kis kiállítást gazdagítsa. Természetesen a vár területéről, az ott folyó állandó földmunka’ során, Tamássv bácsi lelkiismeretessége révén ugyancsak értékes tárgyakkal gyarapodott a gyűjtemény; így joggal mondhatjuk, hogy ezt a gyűjteményt mindenki magáénál; vallja. < ' ■ * A leendő falumúzeüm emellett más téren is gyarapodott. Jónéhány kiállítási tárló készült él az elmúlt év végén, majd a kultúrotthon emeleti részén újabb helyiségek birtokába jutott, így már az aqyag raktározásának sínesének akadályai. (Folytatjuk.) ízléses jelvény készült május bre A május elsejei felvonulások, ünnepségek hagyó-, mányos színpompájánakí gazdagításához az idén’ a! Propagandaanyag Terjesztő is hozzájárul: a dolgozók nagy nemzetközi ünnepére ízléses jelvényt adott ki. A Május 1 jelvény több színben készült, síma tűvel, vagy kapoccsal.
