Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

1956. április 18. szerda NÉPLAP A Szovjetunió külügyminisz tóriumának nyilatkozata a közelkeleti helyzetről Anion Jugovot tílawíották a Bolgár Népköztársaság minisstertanácfiának elnökévé A Szovjetunió külügymi­nisztériuma nyilatkozatot adott ki a közeik eleti hely­zetről. A nyilatkozat többek között hangsúlyozza: — A Közel-Kslet térsé­gében jelenleg kialakulóban lévő helyzet korroly figyel­met érdemel azoknak az ál­lamoknak és társadalmi kö­röknek részéről, amelyek érdekelve vannak az egye­temes béke megszilárdításá­ban és a nemzetközi feszült­ség további enyhülésében. Már többízben rámutat- .unk arra, hogy a nemzet­közi helyzet kiéleződését a Közel- és Közép-Keleten fűként azok a szüntelen kí­sérletek okozzák!, amelyek­nek célja a gyarmati rend­szer érdekeit szolgáló kato­nai csoportosulások szerve­zése és kibővítése és ame­lyek e térség népeinek füg­getlensége és a i békeszerető országok biztonsága ellen irányulnak. Az ilyen csoportosulások (létrehozása nemzetközi súr­lódások és konfliktusok for­rása lett a Közel- és Közép- Kelet térségébe^, megron­totta a kapcsolatokat az arab államok és Izrael, az arab államok és Törökor­szág között, Pakisztán és Afganisztán. Pakisztán és India között. Egyes hatalmak nyomást gyakorolnak a független arab államokra, hogy aka- latuk ellenére az említett csoportosulásokhoz való csatlakozásra, mint amilyen az ismeretes bagdadi pak­tum. Ez a körülmény az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapelvein^k megszegé­sét jelenti. I A középkeleti helyzet egyik legveszélyesebb moz- zánafá mostanában az arab­izraeli konfliktus kiélező­dése. Egyes államodnak a nemzetközi béke megszilár­dításában nem érdekelt bi­zonyos körei saját agresz- szív céljaikra igyekeznek felhasználni az arab-izraeli konfliktust. Ocláig mennek, hogy külföldi csapatokat gaiuaA LUiUlCUJXC VÖ Ä-cXLU** nai bonyodalmakat okoz­nak. Az arab országok ügyeibe való beavatkozásnak az a célja, hogy a Közel-Keleten visszaállítsák a gyarmati rendszert. A szovjet kormány kije­lenti: 1. A Szovjetunió kellő tá- | mogatásban részesíti az I Egyesült Nemzetek Szerve- 'zetének azokat az intézke­déseit, amelyekkel utat- módot keres a Palesztinái térség békéjének megszilár­dítására és amelyeknek cél­ja a Biztonsági Tanács meg­felelő határozatainak vég­rehajtása. 2. A Szovjetunió úgy vé­lekedik, hogy a legközelebbi időben lépéseket kell tenni a palesztinai térségben fennálló feszültség enyhí­tésére. a közelkeleti álla­mok akaratával és az ENSZ alapelveivel ellenkező külső beavatkozás nélkül. A Szovjetunió felhívja az érdekelt feleket, tartózkod­janak minden olyan cselek­ménytől, amelynek követ­keztében kiéleződhet a hely­zet az arab országok és Iz­rael közötti fegyverszüneti egyezményekben megállapí­tott demarkációs Vonalon és tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket a hajlékától és létfenntartási eszközei­től megfosztott többszázezer arab menekült súlyos hely­zetének megjavítására. 3. A Szovjetunió úgy vé­lekedik, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdítása érdekében el kell érni a palesztinai kérdés tartós, békés rendezését kölcsönösen elfogadható ala­pon, az érdekelt felek igaz­ságos nemzeti érdekeinek fi gy elembevételével. A szovjet kormány a ma­ga részéről kifejezi készsé­gét, hogy a többi állammal együtt hajlandó elősegíteni a rendezetlen kérdések bé­kés megoldását. Makaxim Gorkijs JZtnin, (Szemelvények) A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének ötödik rendkívüli ülésszaka ápri­lis 16-án nyílt meg és 17-én folytatta munkáját. Az ülésen dr. Georgi Ata- naszov, a nemzetgyűlés el­nöki irodájának alelnöke elnökölt. Közölte, hogy az elnökség megkapta Vlko Cservenkovnak, a miniszter­tanács elnökének levelét, amelyben felmentését kéri. A nemzetgyűlés a lemon­dást elfogadta. Bandung útján Egy esztendő telt el az­óta, hogy Á’jsia és Afrika nagy és kis nemzetei el­küldték képviselőit az in­donéziai Bandungba hogy az emberiség felének nevé­ben tanácskozzanak közös ügyeikről. E nagyszabású értekezlet úgymond „rosszul“ indult. Csangkajsekista légikalózok banditizmusának áldozata lett több diplomata és új­ságíró, akik repülőgépen igyekeztek Bandungba. E „baljós jelek“ ellenére is teljes siker koronázta az értekezletet, szinte egyön­tetűen foglalt állást a béke, a biztonság erősítése, a gaz­dasági kapcsolatok mellett. De állást foglalt a népek függetlensége mellett is, el­ítélve a gyarmatosítás min­denféle megnyilvánulását. Sokszázmillió ember képvi­selője tette magáévá a bé­kés egymás mellett élés öt alapelvét, amely a kínai­indiai viszonyok rendezője­ként ált még korábban is­mertté. „Baridung útján“, a béke és függetlenség útján halad­va nagy eredményeket mu­tathatnak fel Ázsia és Af­rika népei. Nehru megláto­gatta a Szovjetuniót. Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak Indiába, Burmába, Afga­nisztánba látogattak. Elmé­lyültek ezek közt az orszá­gok közt a gyümölcsöző gaz­dasági kapcsolatok. India például olyan segítséget kap! semmi olyasmit nem mon­dott, ami emlékezetemben maradt volna. És a kong­resszus egész tartama alatt egyikünknek sem jutott eszébe, hogy jo-volna egy kicsit „elbeszélgetni”. Ez a kopasz, raccsoló, zömök, erős ember vi­szont egyik kezével szok- ráteszi homlokát simogat­va, másik kezével a ke­zemet rázva, csodálatosan élénk szemében gyengéd fénnyel, azonnal az . Anya” hibáiról kezdett beszélni és kiderült, hogy már kéziratban olvasta, amit Ladizsnyikovtól, _ a kiadómtól kapott meg. Én azt mondtam, hogy siet­tem a könyv megírásával, de arra sem volt időm, hogy megmagyarázzam miéit siettem. Lenin már bólintott és maga ma­gyarázta meg: jó, hogy siet­tem, a könyvre szükség van, .. sok munkás vett részt öntudatlanul ösztö­nösen a forradalmi moz­galomban és most nagy hasznukra lesz az „Anya’ elolvasása. „Nagyon időszerű • könyv”. Ez volt egyetlen, a Szovjetuniótól iparának fejlesztéséhez, amelyet a tő­kés országoktól csak gazda­sági függetlenségének fel­adása árán kaphatna meg. További eredmények: Аз ENSZ múltévi ülésén nagy tekintélyt szereztek maguk­nak a „bandungi hatalmak“ s az erőteljes gyarmatelle­nes hangulat oda vezetett, hogy a közgyűlés kénytelen volt megtárgyalni Algéria, Nyugat-Irán kérdését és a délafrikai négerüldözést. Az új tagok között szintén ott találjuk a bandungi el­veket valló nemzeteket. Az indonéziai választásokon valóságos földcsuszamlás következett be. Marokkó népe kivívta függetlenségét, úgyszintén rendelkezik már a függetlenség alapvető ele­meivel Tunisz népe. Közben a gyarmattartó hatalmak fokozzák nyomá­sukat e térség országaira. — Erről szól egyébként a Szov­jetunió külügyminisztériu­mának most nyilvánosságra hozott nyilatkozata is. "Erről tanúskodik az a sikertelen kísérlet, hogy Jordániát tá­madó katonai szövetségbe vonják be. Bandung szelleme él. Ezt bizonyítják az utóbbi esz­tendők eseményei. És ez a szellem nem tűri a tegnapi gyarmatosítók beavatkozá­sát. Emlékest lesz Nyíregyházán Lenin születésének 86. évfordulóján V. I. Lenin születésének 86. évfordulója alkal­mából Nyíregyházán ünnepi emlékestet rendeznek a tiszti klubban. Az ünnepi megemlékezés hat órakor kezdődik — előadója Gyebrószki László elvtár«, a vá­rosi pártbizottság első titkára lesz. Az előadást a város és környékének művészeti csoportjainak fellépése követi. A Minisztertanács megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1955. évi zárszámadásáról szóló jelentést A Minisztertanács meg­tárgyalta a földművelésügyi miniszter jelentését a ter­melőszövetkezetek 1955. évi zárszámadásáról és megál­lapította, hogy a termelő­szövetkezetek gazdasági helyzete jelentősen tovább erősödött. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona közel fél- milliárd forinttal, az egy munkaegységre ju­tó részesedés pedig 24 százalékkal nőtt. Az eredmények ellenére a termelőszövetkezetek gaz­dálkodását és a vezetés színvonalát tovább kell ja­vítani. Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdálkodás eredmé­nyeiből egész évben arányo­san jussanak jövedelemhez, a minisztertanács ajánlja a termelőszövetkezeteknek, hogy havonként rendszeresen adjanak készpénzelole- get. Az alapszabálynak megfele­lően az előző hónapban le­dolgozott munkaegységek után megtervezett kész­pénzrészesedés 50—60 száza­lékát lehet előlegként ki­adni. A havi előleget elsősorban, a termelőszövetkezetek készpénzbevételeiből kell fo­lyósítani. Mivel a termelő­szövetkezeteknél a kész­pénzbevételek zöme ősszel jelentkezik, a Miniszterta­nács felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy — a termelőszövetke­zet kérésére — a Magyar Nemzeti Bank útján indo­kolt esetben munkaegység előleg fizetésére rövidlejára­tú hitelt adhasson. A mun­kaegységelőlegre adott hi­telt a bevételekből folyama­tosan, de legkésőbb a zár­számadáskor kell visszafi­zetni. A Minisztertanács felhív­ja a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a bevételek fokozásának legfőbb eszköze a közös állatállomány hozamá­nak növelése. és ennek alapja elsősorban a közös állatállomány ta­karmányellátásának feltét­len biztosítása. A termelő­szövetkezetek alapszabályá­nak 39 c. pontja szerint: „A Az idén háromszor kerül sor a heti pihenőnapok áthelyezésére A dolgozók érdekeit és a termelés folyamatosságát' szolgálja a Minisztertanács legutóbbi határozata, amely szerint olyan esetekben, mikor a munkaszüneti na­pot csak egy munkanap vá­lasztja el a vasárnaptól, a heti pihenőnapot a közbe­eső hétköznapon kell kiad­ni. Ilyen esetekben a pihe­nőnapot megelőző utolsó munkanapon érvényes a szombati munkaidő beosz­tás. takarmányalapba olyan mennyiségben kell szálas és abraktakarmányt helyezni, hogy a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő év termésig biztosítsa. A Mi­nisztertanács szükségesnek tartja, hogy az alapszabály e rendelkezésének végrehaj­tása érdekében a termelőszövetkezetek vezetőségei a legna­gyobb körültekintéssel gondoskodjanak a közös állatállomány takar­mányellátásáról. dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket és terjesszék jóváhagyásra az áprilisi köz­gyűlés elé. A közgyűlés elé javaslatokat kell terjeszteni, arra vonatkozóan, hogy mi­lyen módon lehet a takar­mányfélék. elsősorban a kukorica, pillangósok, vala­mint a silótakarmányok ve­tésterületét és terméshoza­mát olyan szintre emelni, hogy a megtermelt takar­mány a közös állomány tel­jes szükségletét biztosítsa és lehetőséget adjon arra is, hogy a ledolgozott mun­kaegységek után a tagok ház­táji gazdaságuk alapszabály Szerinti állománya ellátásá­ra takarmányrészesedést is kapjanak. A közgyűlés meg­felelő határozatokkal és ha­tékony ellenőrzéssel gondos­kodjék arról, hogy az alap­szabály szigorú betartásával a tagjaik részesedéseként — tekintettel arra, hogy a ta­gok háztáji gazdasággal ren­delkeznek és azon döntően takarmányt termelnek — csak azt a szemes és szálas­takarmányt adják ki, ami a közös állatállomány takar­mányszükségletén felül van. A Minisztertanács arra is felhívja a termelőszövetke­zeteket. hogy a közös állat­állomány takarmányellátá­sa mellett fordítsanak sokkal na­gyobb gondot a növen- dékmarba, elsősorban az üszőnevelésre. Végül elhatározta a Mi­nisztertanács. hogy ez év őszétől kezdve együttesen kell elkészíteni a termelő­szövetkezetekben a befeje­ződő gazdasági év zárszám­adását és a jövő gazdasági év termelési és pénzgazdál­kodási tervét. A határozat értelmében az idén három ízben kerül sor a heti pihenőnap meg- cserélésére. Az április 29-i pihenőnapot hétfőn, április 30- án kell biztosítani. így a nemzetközi munkásmoz­galom nagy ünnepe, május elseje alkalmából három na­pos munkaszünet lesz. — 1956-ban még a december 23- i és a 30-i pihenőnapot kell áthelyezni december 24- re, illetve december 31- ra. Todor Zsivkov képviselő a BKP Központi Bizottsága, a Hazafias Arcvonal Orszá­gos Tanácsának elnöksége, a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népi Földműves Szövetség parlamenti cso­portja nevében a Bolgár Népköztársaság miniszter­tanácsának elnökéül Anton Jugovot javasolta. A nemzetgyűlés Anton Jugovot egyhangúlag a mi­nisztertanács elnökévé vá­lasztotta. de számomra nagyon ér­tékes bókja. Aztán kikér­dezett arról, hogy lefor­dítják-e az ..Anyát” ide­gen nyelvre s hogy meny­nyire csonkította meg az orosz és az amerikai cen­zúra, amikor meghallotta, hogy a szerzőt vád alá helyezték, először össze­ráncolta homlokát, aztán; fejét fölvetette, lehunyta a szemét és eine vette ma­gát valami furcsa neve­téssel. Nevetésére odajött, ha jól emlékszem Foma Uralszkij és még három' munkás. Nagyon ünnepélyes han­gulatban voltam: három­száz válogatott párttag kö­zött találtam magam es I megtudtam, hogy 150.009 szervezett munkás küldte őket a kongresszusra, s magam előtt láttam a párt összes vezéreit, a rég? forradalmárokat, Plechánovot. Axelrcdot, Deutschot. Ünnepélyes hangulatban egészen ter­mesztés volt és az olvasó is megért, ha megmondom, hogy az alatt a két év alatt, amit hazámtól távol töltöttem, hangulatom na­gyon megrosszabbodott. És egyszerre, mint a mesében, itt vagyok az Oroszországi Szociálde­mokrata Párt kongresszu­sán. Persze, hogy ünnep volt ez. (Folytatjuk.) (1) Lenin heroizmusából teljesen hiányzik a külső ragyogás. Heroizmusa az Oroszországban nem rit­ka szerény aszkéta-hősies­ség, amely azoknak a be­csületes orosz intellektuel íorradalmáróknak a tulaj­donsága, akik rendíthetet­lenül hisznek abban, hogy a szociális igazság megva­lósítható a földön. Lenin heroizmusa annak az em­bernek a heroizmusa, aki a világ minden öröméről lemondott, az emberek boldogságáért való nehéz munka kedvéért. ... Ma is magam előtt látom a nevetségesen sze­gényes, fából épült temp­lom mezítelen falait Lon­don külvárpsában, a nyo­morúságos iskolaszobára emlékeztető kis terem csúcsíves ablakait. Ez az épület csak kívülről ha­sonlít templomhoz, belül teljesen hiányoztak a val­lásos kultusz tárgyai, sőt az alacsony szószék sem a terem belsejében állott, hanem a |vét ajtó között, a bejáratnál. Mindaddig nem talál­koztam Leninnel, írásait sem olvastam annyira, amennyire! kellett volna. De az, amit olvastam és még inkább a Lenint sze­mélyesen jsmerő elvtársak leikés nyilatkozatai, na­gyon vonzottak hozzá. Mikor bemutattak neki. erősen megszorította a kezemet, figyelmesen rám­nézett és régi ismerős hangján, tréfásan mon­dotta: — Jó, hogy eljött! Ma­ga ügye szereti a vereke­dést? Itt nagy csete-paté lesz. Én nem ilyennek kép­zeltem el Lenint. Valami hiányzott belőle számom­ra. Raccsol, kezét a hóna alá dugja és karját kife­szítve áll. És egészben vé­ve, valahogy túlságosan egyszerű, nem érez benne az ember semmit a „ve­zéréből. Én író vagyok. A foglalkozásommal jár, hogy megfigyeljem az ap­róságokat s ez már szo­kásommá, néha bosszantó szokásommá vált. Mikor Plechanov elé „vezettek”, két kezét a mellén kereszt befonva állt és szigorúan, únottan né­zett rám, mint ahogy a munkájában kifáradt ta­nító néz, ha még tanít­ványt hoznak elébe. Az­zal az ugyancsak elcsépelt frázissal fogadott, hogy ..tisztelője vagyok a te­hetségnek”, Ezenkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom