Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

,1 MDP SZABOLCS-SZATMÁRMEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIlJ évfolyam, 89. szám д RA 50 FILLÉR 1956. április 14, szombat Nagy erő busgása Egy csokor mezei virág májusban, vagy június ele­jén olyan kedves, mint a tavasz első napjaiban a vi­rágszirmokat bontogató cseresznyefa ... E szavakkal kezdődik a mátészalkai ifjú ági estről lapunk beszá­molója. Ez az előadás tanúja annak, hogy milyen ki­fogyhatatlan a nép-^ereje. Tanúja annak, hogy a falu dolgozó népe a színpadon is megállja a helyét, oly nagy erejű táncokat mutat be, mint például az ököri- tói fergeteges. De erről tanúskodik a Szamuelly tel- jesitményverseny számadata is. Több mint ezer bene­vezés történt megyeszerte e kulturális versenyre. Nagy léptekkel halad előre népünk a kulturális forradalom útján. Elmondhatjuk, hogy ma már nincsen olyan köz­ség, ahova a kulturális forradalom szelleme el ne ju­tott volna, és pezsgő életet ne teremtett volna. És mégsem lehetünk megelégedve az eredményekkel. — Újra csak a mátészalkai előadás példájára kell vissza­térnünk. Az ököritói fergeteges döbbenetes erejű tánc. Előadói jóképességű, szívet, lelket táncbavivő fiatalok. A színpadi tánc mégsem teljes értékű, itt-ott térformái hibák, összekötési hibák mutatkoznak. A győrteleki he­lyi gyűjtésű „kucsmás csalogatóban” is igen sok a szerkezeti hiba. De ezentúl a koreográfiában rosszul alkalmazott fantáziával is találkozunk. Ezeket figyelve, egy tanulságot kell levonni. A szakember-képzés terü­letén korántsem végeztünk annyit, amely méltó lenne népünk kifogyhatatlan erejéhez. A tánctanítók to­vábbképzése, néprajzi ismeretekben való jártassága igen gyenge ahhoz, hogy egyedül elboldoguljanak а gyűjtés és a feldolgozás nehéz munkájával. E területen sok segítségre van szükségük. Ma már majdnem minden községben működik színjátszócsoport. Előadásaik általában a községekben tetszenek. S mégsem szabad szó nélkül elmenni ezen előadások mellett. Hiszen itt-ott az értelmetlen operett­láz is felüti a fejét. Vagy saját erejüket figyelembe nem véve választják ki a színdarabokat a fiatalok, mint például Barabáson, ahol az állami gazdaság fia­taljai az „Ármány és szerelem” című drámát szerették volna előadni. Ibrányban pedig a „Három a kislány” előadásáról is beszéltek. Kettős tanulsága van ezen eseményeknék. Az egyik megegyezik a táncoktatásban megmutatkozó szakember-hiánnyal. Nagyon kevés a munkás és paraszt színjátszók soraiból kikerülő jó rendező. A rendezőknek semmiféle továbbtanulási le­hetőségük nincsen. Ezzel teljesen összefügg a műsor­politikában megmutatkozott hiányosság, amely bebizo­nyítja, hogy politikai műveltség is szükséges a szak­mai tudáson túl a színjátszó csoportok vezetéséhez. A lelkesedés, amely e munkában megmutatkozik, megint csak népünk kifogyhatatlan erejét bizonyítja. E lelkesedés mellé a megyei népművelési osztálynak és a járási népművelési csoportoknak hozzá kell adniuk igen gyorsan továbbképzéseken, bázistanfolyamokon és helyesebb kiválasztás által, a hiányzó szaktudást és politikai műveltséget. A példák azt bizonyítják, hogy ha akad egy jó népművelési vezető, akkor abban a faluban mérföldes léptekkel indulnak el a fejlődés útján. Nagyecsed, Pa­pos, Vállaj, Fényeslitke és sok-sok más község példája ezt bizonyítja. Ezeken a helyeken a jó kulturális munka általában kisugárzik a község más munkaterü­leteire is. Ez azt bizonyítja, hogy a népművelési mun­ka nem egyszerűen ciráda a tulipános ládán, hanem komoly és nélkülözhetetlen alkotórésze új életünk épít­ményének. Népünk szomjuhozza a kultúrát. Ezt igazolja a Szamuelly kulturális teljesítményverseny részvevőinek hatalmas száma is. Olyan magasra kell emelkedni a népművelési munkásoknak, hogy ez a lendület, a nép­művelési munka alkotó elemévé váljék új életünknek. El kell érni, hogy tényleges haladást jelentsen a Sza­muelly teljesítményverseny. Talán itt van a legtöbb tennivaló, mert a teljesítményverseny nyilvánosságát, elbírálását csak igen komoly szervezettséggel lehet el­érni. Ez a munka elaludt. A benevezések óta kevés az olyan kultúrcsoport, ahol ilyen természetű ellenőr­zés lett volna. A repülőbizottságok, melyeknek láto­gatni kellett volna az előadásokat, nem sok eredményt tudnak felmutatni. Éppen ezért ha azt akarjuk, hogy a teljesítményverseny valóban azzá legyen, most e sza­kaszban igen gyorsan kell cselekedni, a DISZ-nek és a népművelési osztálynak újjá kell szervezni a verseny egész ellenőrzését, irányítását. A pezsdülés és az a nagy erő, mely megmutatko­zott és megmutatkozik kulturális megmozdulásainkban, legyen állandóvá, legyen életünk komoly alkotóele­mévé, mert csak így tarthat lépést a népművelési munka fejlődésünkkel. 154 661 forint gyűlt össze eddig Nyíregyházán az árvízkáresaltaknak Az árvízkárosultak részé­re folyó gyűjtés eredménye napról napra emelkedik. Nyíregyházán eddig 154.661 forintot gyűjtöttek. Nagy tanyavilága ellenére azon­ban nem ilyen szép képet mutat a város természet­beni gyűjtése. Százkilenc mázsa burgonyát, 5 mázsa csöveskukoricát, 5 mázsa árpát, két mázsa babot, egy-egy mázsa búzát és ro­zsot, valamint lisztet és al­mát aatak a dolgozók. Két borjú, 242 öltözet ruha, 67 gyermekruha és 59 pár ci­pő szerepel az adományt, к között. * A kisvárdai járásban há­rom nap alatt újabb 29.522 forinttal emelkedett az ár­vízkárosultaknak adomá­nyozott összeg. Ebben a já­rásban burgonyából eddig mintegy nyolcszáz mázsát gyűjtöttek. * Viszonylag legtöbb búza gyűlt be a vízkárosul tan. ja­vára a mátészalkai járás­ban: eddig összesen 64 má­zsa. Kendőt legtöbben a csengeri és fehérgyarmati járásban ajándékoztak az asszonyok vízkárosult asz- szonytársaiknak. A csen­geri járásban 147 darabot, a fehérgyarmati járásban 140 darabot adtak. Új Élet a gégényi Ady Endre Termelőszövetkezetben 1954-től 1956-ig még a szomszéd községekben sem igen tudtak a gégényi Ady Endre TSZ-ről. Mi sem na­gyon dicsekedtünk, meri nem volt mivel. Két év alatt egyetlen taggal sem gyarapodtunk. Az idén pe­dig az első három hónap­ban 20 család lépett be a szövetkezetünkbe. A dolgo­zó parasztoknak tehát meg­változott a véleménye a tsz-ről. Főleg azért, mert kialakult nálunk a munka­szervezet, megszilárdult a munkafegyelem. Az idén az első naptól fogva állan­dóan találtunk munkát. Ki­javítottuk az épületeket, elvégeztük a trágyahordást, a vetőmagvak kitisztítását. Csiráztatási próbákkal győ­ződtünk meg a vetőmag életképességéről. S mikor beköszöntött a tavasz, kija­vított szerszámokkal kezd­tünk munkához. A fogatosokat beosztot­tuk a munkacsapatokba. — Kialakult az egészséges ver­senyszellem. Eddig elvetet­tük a tavaszi búzát, árpát, a lucernát, а 25 hold cu­korrépát. Elvégeztük 250 hold őszi vetés fejtrágyázá­sát és fogasolását. A 20 holdra való dohánypalánta már 2—3 levelében van. Szűcs János tsz-elnök, Gégény. FALUSI A földművesszövetkezetek végzik a szálastakarmányok szabadpiaci felvásárlását Április 1-től a szálasta­karmányok, a szalmafélék szabadpiaci felvásárlását a földművesszövetkezetek bo­nyolítják le. A legmaga­sabb napi áron értékesíthe­tik az egyénileg termelők, a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok fe­leslegeiket. Varga Gyula MÉSZÖV. Gépesítéssel alapoxxa meg a jövőjét a nyírbélteki Ifjú Gárda 1 ermelőssövetkeset 1955. őszén alakult a nyírbélteki Ifjú Gárda TSZ. Tisztában vannak a nagy­üzemi gazdálkodás előnyei­vel. Tudják, hogy a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás gépek nélkül nem képzel­hető el. Ki is használják a gépállomás által nyújtott segítséget. S annak érdeké­ben, hogy még jobban meg­könnyítsék a munkát, gya­rapítsák jövedelmüket, a gazdasági felszerelések vá­sárlása mellett, beszereztek egy kalapácsos darálót és egy benzinmotort. A kö­vetkező alkalommal szalag­fűrészt akarnak vásárolni. 8 bold gyümölcsöst telepített a nyírderzsi Vörös Csillag TSZ A jó munkaszervezés eredményeként a nyírder­zsi Vörös Csillag tagsága szép eredményt ért el a ta­vasz * • kák folyamán.— Befejezték a csillagfürt, a lucerna, a zab és a vörös­here vetését. 8 hold gyü­mölcsöst telepítettek és előkészítettek 10 hold terü­letet a szőlő ültetéséhez. A levonuló víz utón megkezdődik az élet A nemesnádudvari Kossuth TSZ 440 hold őszi búza vetése a Duna áradása következtében víz alá került. A, tsz. földjén maradt vizet szivattyúval emelik át a' tábla szélén húzódó csatornába. Dunaszekcső. A levonuló víz után megkezdődik az élet. A rombadőlt házak még használható anyagát ösz- szerakják az új ház felépítéséhez. HÍRADÓ Ciroktermelés Háriapócson A máriapócsi Vörös Csil­lag TSZ már most, a ta­vasz folyamán gondoskodik arról, hogy a téli hónapo­kat ne töltse el a tagság téltenül, jövedelem nélkül. Elhatároztuk, hogy három holdon seprűeirokot terme­lünk. A tél folyamán el­készülő seprűket a földmű­vesszövetkezetnek adjuk el. Az ebből származó jöve­delem a tavaszi hónapok­ban kb. 4 forint előleget biztosít munkaegységen-, ként. Hicsász Tamás tsz-t-ag, Máriapócs. A fiabal tsz-ek sem akarnak elmaradni A nagykállói Új Barázda TSZ az idén alakult. 15 család 26 taggal, 152 hold földön gazdálkodik. Elhatá­roztuk, hogy eredményeink­kel zárszámadásig felsora­kozunk az idősebb tsz-ek mellé. A megalakuláskor nem az volt a célunk, hogy az állami hitelekből élős- ködjünk, hanem saját erőnkből bizonyítsuk be a termelőszövetkezeti gazdál­kodás fölényét. Idejében megkaptunk két traktort a gépállomástól, s a traktorosok derekasan dol­goznak. Elvégeztük 7 hold tavaszi búza, 8 hold tavaszi árpa és 10 hold édescsillag- fürt vetését. A burgonya vetését is befejeztük. Eddi­gi eredményeink eléréséhez nagy segítséget nyújtott Lakatos József megyei me­zőgazdász, aki a tsz-ünket patronálja. A testvéri tá­mogatás megnyilvánult az idősebb termelőszövetkeze­tek részéről is. A Béke, a Vörös Zászló és a császár­szállási Új Alkotmány TSZ szálastakarmánnyal és ta­karmányrépával segítette gazdaságunkat. Viszont hátráltatja mun­kánkat a Műtrágya Válla.) lat, mert még nem küldték le az őszi kalászosok fej-, trágyázásához szükséges nitrogént. Az Új Barázda TSZj Vezetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom